BH 2023.11.274 I. A Polgári Törvénykönyv Hatodik Könyvében a kötelmek közös szabályai között a jognyilatkozatokra vonatkozó rész (ELSŐ RÉSZ II. Fejezet) valamennyi kötelemre - köztük a szerződésekre - alkalmazandó legfontosabb rendelkezéseket tartalmazza. A jognyilatkozatok közös szabályai a szerződésekre is irányadók.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék P.20022/2020/25., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20016/2022/4., Kúria Gfv.30404/2022/6. (*BH 2023.11.274*)

***********

II. Amennyiben az okirat nyelvét nem értő személy köt írásbeli alakhoz kötött szerződést, a szerződés érvényességéhez a közokirati, illetve a teljes bizonyító erejű magánokirati forma és a nyilatkozó fél aláírásának vagy kézjegyének hitelesítése, igazolása mellett az is szükséges, hogy magából az okiratból kitűnjön, annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a nyilatkozó félnek megmagyarázta [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:6. §, 6:7. § (4) bekezdés].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes a felszámolása elrendelését megelőzően devizakereskedelmi szolgáltatásokat nyújtott, így fordult hozzá a Kínában született, de Magyaroroszágon élő alperes.

[2] Az alperes 2014. november 25. napján az alábbi magyar nyelvű okiratokat írta alá a felperes korábbi munkatársa, a kínaiul tudó P. közreműködésével: számlaszerződés értékpapír és ügyfélszámla vezetéséről, bizományosi keretszerződés határidős deviza és állampapír ügyletekre, valamint külföldi részvény, áru és tőzsdeindexből származtatott Árfolyam-Különbözeti ügyletekre, illetve határidős árú ügyletekre. Az alperes egy további okiratot is aláírt, mely szerint meghatalmazza P.-t azzal, hogy a számlája terhére megbízásokat adjon a felperesnek. Az alperes a felperesnél megnyíló ügyfélszámlájára átutalt 2 x 9 992 eurót.

[3] Az alperes által aláírt szerződések utalást sem tettek arra, hogy a szerződést tanúk vagy hitelesítő személy a magyar nyelvet nem beszélő alperesnek megmagyarázta volna.

[4] Az alperes ügyfélszámláján P. összesen 700 000 euró értékben EUR/CHF opciós pozíciót nyitott, eladási opciót adott el B. Trader kereskedési rendszerben, amellyel összefüggésben 11 432,98 euró prémium jóváírásra került az alperes ügyfélszámláján.

[5] 2015. január 15. napján a Svájci Nemzeti Bank bejelentette, hogy felhagy a svájci frank euróval szembeni 1,20-as árfolyamküszöbének rögzítésével, egyúttal az irányadó kamatrátát -0,75%-ra csökkentette, melynek következtében az EUR/CHF piacon előállt ármozgással az alperes nyitott pozíciójával veszteség jelentkezett, a pozíció fedezetlenné vált. A pozíciók zárásával az alperes ügyfélszámláján 188 697,61 euró veszteség keletkezett, amelynek egyenlege így 157 279,43 euró összegre változott.

[6] A felperes eredménytelenül szólította fel az alperest 2015. március 4. napján a fenti tartozása megfizetésére.

[7] A felperes 2015. március 5-i időponttal felszámolás alá került.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[8] A felperes módosított keresetében 157 279,43 euró és ennek 2015. március 11. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett egyes napokon érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett alapkamat kétszeresével egyező mértékű késedelmi kamat megfizetésében kérte az alperes marasztalását. A keresettel érvényesített jogként elsődlegesen a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:183. §-át, 6:154. § (1) bekezdését, 6:287. §-át és 6:276. § (4) bekezdését jelölte meg, és a felek közti szerződés teljesítését kérte az általuk megkötött bizományosi keretszerződés és az alperes konkrét megbízásai szerint kötött pénzpiaci ügyletek után. Másodlagosan a Ptk. 6:115. § (2) bekezdése szerint kártérítési igényt érvényesített.

[9] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

Az első- és a másodfokú határozat

[10] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.

[11] Határozatának indokolásában elsőként a bizományi szerződés létrejöttét vizsgálta. A Ptk. 6:7. § (4) bekezdésének értelmezésével rögzítette, az alperes nem ismeri a magyar nyelvet, ezért írásbeli jognyilatkozata csak abban az esetben lenne érvényes, ha az okiratból kitűnne, hogy annak tartalmát valamelyik tanú az alperesnek megmagyarázta. Megállapította, hogy a felperes által becsatolt szerződéseknek erre utaló tartalmuk nincs. A Ptk. 6:58. §-a a szerződést a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozataként határozza meg, így az alperes jognyilatkozatának hiányában önmagában a felperes jognyilatkozata nem hozta létre a felek szerződését. Az alperes érvényes jognyilatkozatának hiányában tehát nem a szerződés érvénytelenségét, hanem a létre nem jöttét kellett megállapítani. A feltárt alaki hiányosság miatt nem volt megállapítható az sem, hogy az alperes írásban meghatalmazta volna Sz. P.-t a számlája feletti rendelkezéssel. Nem osztotta a bíróság a felperes érvelését abban sem, hogy a felek kölcsönös teljesítésével a szerződés a Ptk. 6:94. § (1) bekezdése alapján érvényessé vált a teljesített rész erejéig. Azon túl, hogy a szerződés érvénytelenségének jogkövetkeményei nem alkalmazhatók a létre nem jött szerződésekre, rámutatott egyben a bíróság arra is, hogy a bizományosi szerződés alperesi teljesítése nem volt megállapítható, mivel az alperes ügyfélszámlára utalása még nem bizományosi, hanem a saját bankszámlájára adott megbízás volt. Az ezt követő - már a bizományosi szerződés alapján közölt - megbízás pedig az érvényes meghatalmazással nem rendelkező Sz. P. részéről érkezett a számlára. Mindebből következően bár az alperes befektetési célzattal utalt a felperes ügyfélszámlájára két ízben 9 992 eurót, ez önmagában nem jelentette a bizományosi szerződés és annak összes feltétele megismerését és elfogadását részéről. A felperes a bizományosi szerződésből eredő igényt annak létrejötte hiányában nem érvényesíthetett.