32019L0771[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/771 irányelve (2019. május 20.) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/771 IRÁNYELVE

(2019. május 20.)

az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Tárgy és cél

Ezen irányelv célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez és ezzel egyidejűleg magas színvonalú fogyasztóvédelmet biztosítson azáltal, hogy közös szabályokat határoz meg az eladók és fogyasztók által kötött adásvételi szerződésekkel kapcsolatos bizonyos követelményekre vonatkozóan, és ennek keretében meghatározza különösen az áruk szerződésszerűségére, a hibás teljesítés esetén érvényesíthető jogorvoslatokra és e jogorvoslatok érvényesítésének feltételeire, valamint a kereskedelmi jótállásra alkalmazandó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1. "adásvételi szerződés": bármely olyan szerződés, amelynek értelmében az eladó átruházza vagy vállalja, hogy átruházza a fogyasztóra valamely áru tulajdonjogát, a fogyasztó pedig megfizeti vagy vállalja, hogy megfizeti annak vételárát;

2. "fogyasztó": bármely természetes személy, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések vonatkozásában olyan célból jár el, amely kívül esik kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenysége körén;

3. "eladó": bármely természetes személy vagy - akár magántulajdonban, akár köztulajdonban álló - jogi személy, aki vagy amely az ezen irányelv hatálya alá tartozó szerződések vonatkozásában kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy szakmai tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el, ideértve bármely olyan személyt is, aki vagy amely az említett természetes vagy jogi személy nevében vagy javára jár el;

4. "gyártó": az áruk gyártója, az árut az Unió területére behozó importőr, valamint bármely olyan személy, aki vagy amely az árun nevének, védjegyének vagy egyéb megkülönböztető jelzésének feltüntetésével önmagát gyártóként tünteti fel;

5. "áru":

a) bármely ingóság; ezen irányelv értelmében árunak minősül a víz, a gáz és a villamos energia is, amennyiben korlátozott térfogatban vagy meghatározott mennyiségben kínálják értékesítésre;

b) bármely ingóság, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában vagy azzal össze van kapcsolva, olyan módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit (a továbbiakban: a digitális elemeket tartalmazó áruk);

6. "digitális tartalom": digitális formában előállított és szolgáltatott adat;

7. "digitális szolgáltatás":

a) olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy digitális adatokat hozzon létre, kezeljen, tároljon vagy azokhoz hozzáférjen; vagy

b) olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a fogyasztó és a szolgáltatás más igénybe vevői által feltöltött vagy létrehozott digitális adatok megosztását, illetve az azokkal való egyéb interakciót;

8. "kompatibilitás": az áru azon képessége, hogy együtt tudjon működni olyan hardverrel vagy szoftverrel, amellyel az azonos típusú árukat általában együtt használják, anélkül, hogy ehhez az árut, a hardvert vagy a szoftvert át kellene alakítani;

9. "funkcionalitás": az áru azon képessége, hogy a céljának megfelelő funkciókat betöltse;

10. "interoperabilitás": az áru azon képessége, hogy együtt tudjon működni olyan hardverrel vagy szoftverrel, amely eltér attól, amellyel az azonos típusú árukat általában együtt használják;

11. "tartós adathordozó": bármely olyan eszköz, amely lehetővé teszi a fogyasztó vagy az eladó számára a személyesen neki címzett adatoknak a jövőben is hozzáférhető módon és az adat céljának megfelelő ideig történő tárolását, valamint a tárolt adatok változatlan formában történő megjelenítését;

12. "kereskedelmi jótállás": az eladó vagy a gyártó (a továbbiakban: a jótállásra kötelezett) bármely olyan kötelezettségvállalása a fogyasztóval szemben az eladónak a szerződésszerűség szavatolására vonatkozó jogszabályi kötelezettsége teljesítésén túlmenően, amely alapján a jótállási nyilatkozatban vagy a vonatkozó, a szerződéskötés időpontjában vagy azt megelőzően elérhető reklámban feltüntetett tulajdonságoknak vagy a szerződésszerűséghez nem kapcsolódó bármely egyéb követelménynek nem megfelelő áru vételárát visszatéríti, vagy az ilyen árut kicseréli vagy kijavítja, illetve az áruhoz kapcsolódó szolgáltatást nyújt;

13. "tartósság": egy termék azon képessége, hogy megőrizze a megkövetelt funkcióit és teljesítményét szokásos használat mellett;

14. "ingyenesen": az áru szerződésszerűvé tétele érdekében felmerült szükséges költségek - különösen a postaköltség, a szállítási költség, a munkaerőköltség vagy az anyagköltség - megfizetése nélkül;

15. "nyilvános árverés" olyan értékesítési módszer, amelynek során az eladó az árukat vagy a szolgáltatásokat az árverésvezető által lefolytatott átlátható, versenyszerű licitálás keretében kínálja a fogyasztóknak, akik személyesen megjelennek vagy lehetőséget kapnak arra, hogy személyesen megjelenjenek az árverésen, és amelyen a sikeres licitáló köteles megvenni az árut vagy a szolgáltatást.

3. cikk

Hatály

(1) Ez az irányelv a fogyasztó és eladó közötti adásvételi szerződésekre alkalmazandó.

(2) A fogyasztó és az eladó közötti, a későbbiekben előállítandó vagy gyártandó áru átruházására vonatkozó szerződéseket ezen irányelv alkalmazásában szintén adásvételi szerződésnek kell tekinteni.

(3) Ez az irányelv nem alkalmazandó a digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésekre. Alkalmazandó azonban az olyan digitális tartalomra vagy digitális szolgáltatásra, amelyet a 2. cikk 5. pontjának b) alpontja szerinti áru foglal magában vagy amely ilyen áruval van összekapcsolva, és amelyet az adásvételi szerződés értelmében az áruval együtt szolgáltatnak, függetlenül attól, hogy az említett digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást az eladó vagy egy harmadik fél szolgáltatja. Ha kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy a beépített vagy összekapcsolt digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás részét képezi-e az adásvételi szerződésnek, akkor vélelmezni kell, hogy az adásvételi szerződés a digitális tartalomra vagy digitális szolgáltatásra is kiterjed.

(4) Ez az irányelv nem alkalmazandó a következőkre:

a) bármely olyan fizikai adathordozó, amely kizárólag digitális tartalom hordozására szolgál; vagy

b) a végrehajtás vagy más jogi felhatalmazás alapján értékesített áruk.

(5) A tagállamok kizárhatják ezen irányelv hatálya alól az alábbiak adásvételére irányuló szerződéseket:

a) nyilvános árverésen értékesített használt áruk; és

b) élőállatok.

Az a) pontban említett esetben a fogyasztók számára könnyen elérhető, egyértelmű és átfogó tájékoztatást kell biztosítani arról, hogy az ezen irányelvből eredő jogok nem érvényesülnek.

(6) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok arra vonatkozó lehetőségét, hogy az általános szerződési jogi szabályokat, például a szerződések létrejöttére, érvényességére, semmisségére vagy joghatásaira, köztük a szerződés megszüntetésének következményeire vonatkozó szabályokat maguk határozzák meg annyiban, amennyiben azokat ez az irányelv nem szabályozza, illetve hogy a kártérítéshez való jogot maguk szabályozzák.

(7) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok arra vonatkozó lehetőségét, hogy lehetővé tegyék a fogyasztók számára, hogy kiválasszák azt a jogorvoslati lehetőséget, amellyel élni kívánnak, ha a hibás teljesítés a szállítástól számított rövid időn - legfeljebb 30 napon - belül válik felismerhetővé. Ez az irányelv nem érinti továbbá azokat a nem kifejezetten a fogyasztói szerződésekre vonatkozó nemzeti szabályokat, amelyek bizonyos típusú, az adásvételi szerződés megkötésekor nem felismerhető hibák tekintetében rendelkeznek különös jogorvoslati lehetőségekről.

4. cikk

A harmonizáció szintje

Ha ez az irányelv másként nem rendelkezik, a tagállamok nem tarthatnak fenn és nem vezethetnek be nemzeti jogukba az ebben az irányelvben megállapított rendelkezésektől eltérő - ideértve az eltérő szintű fogyasztóvédelmet biztosító szigorúbb vagy kevésbé szigorú - rendelkezéseket.

5. cikk

Az áruk szerződésszerűsége

Az eladó köteles olyan árut szállítani a fogyasztónak, amely adott esetben megfelel a 6., a 7. és a 8. cikkben meghatározott követelményeknek, a 9. cikk sérelme nélkül.

6. cikk

A szerződésszerűség szubjektív követelményei

Az áru különösen akkor felel meg az adásvételi szerződésnek, ha adott esetben:

a) megfelel az adásvételi szerződésben foglalt leírásnak, az adásvételi szerződésben előírt típusú, mennyiségű és minőségű, valamint rendelkezik az adásvételi szerződésben előírt funkcionalitással, kompatibilitással, interoperabilitással és egyéb, az adásvételi szerződés szerinti jellemzőkkel;

b) alkalmas a fogyasztó által meghatározott bármely adott célra, amelyet a fogyasztó legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésekor az eladó tudomására hozott, és amelyet az eladó elfogadott;

c) az adásvételi szerződésben előírt minden tartozékkal és utasítással - többek között az üzembe helyezésre vonatkozó utasításokkal - együtt szállítják; és

d) ahhoz az adásvételi szerződésben meghatározott frissítéseket szolgáltatják.

7. cikk

A szerződésszerűség objektív követelményei

(1) A szerződésszerűség szubjektív követelményeinek teljesítése mellett az árunak meg kell felelnie az alábbi követelményeknek is:

a) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre az azonos típusú árukat szokásosan használják, figyelembe véve adott esetben a hatályos uniós és tagállami jogot és műszaki szabványokat, illetve ilyen műszaki szabványok hiányában az alkalmazandó ágazatspecifikus magatartási kódexeket;

b) adott esetben olyan minőségűnek kell lennie, mint amilyen minőségű az a minta vagy modell, amelyet az eladó a szerződés megkötése előtt bocsátott a fogyasztó rendelkezésére, és meg kell felelnie az említett minta vagy modell leírásának;

c) adott esetben olyan tartozékokkal, többek között csomagolással, üzembe helyezési utasításokkal vagy egyéb utasításokkal együtt kell szállítani, amelyek átadását a fogyasztó észszerűen elvárhatja; valamint

d) az azonos típusú áruk esetében szokásos és a fogyasztó által észszerűen elvárható mennyiséggel, minőséggel és egyéb jellemzőkkel kell rendelkeznie, többek között a tartósság, a funkcionalitás, a kompatibilitás és a biztonság tekintetében, figyelembe véve az áru jellegét és az eladó vagy az értékesítési lánc korábbi szakaszaiban szereplő más személy - többek között a gyártó - által, különösen reklámban vagy a címkén tett bármely nyilvános kijelentést.

(2) Az eladót nem kötik az (1) bekezdés d) pontjában említett nyilvános kijelentések, ha bizonyítja, hogy:

a) a szóban forgó nyilvános kijelentésről nem tudott, és arról észszerűen eljárva nem is tudhatott;

b) a szerződéskötés időpontjáig a nyilvános kijelentést - a korábbi kijelentés megtételének módjával azonos vagy hasonló módon - helyesbítették; vagy

c) az áru megvételére vonatkozó elhatározást a nyilvános kijelentés nem befolyásolhatta.

(3) Digitális elemeket tartalmazó áruk esetében az eladónak biztosítania kell, hogy a fogyasztó értesítést kapjon az olyan - például biztonsági - frissítésekről, amelyek az említett áruk szerződésszerűségének fenntartásához szükségesek, valamint hogy megkapja ezeket az alábbi időszakon keresztül:

a) az áru és a digitális elemek típusa és célja alapján, valamint figyelembe véve a körülményeket és a szerződés jellegét, a fogyasztó által észszerűen elvárható időszakon keresztül, amennyiben az adásvételi szerződés a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás egyszeri szolgáltatásáról rendelkezik; vagy

b) a 10. cikk (2) bekezdésében vagy adott esetben (5) bekezdésében megjelölt időszakon keresztül, ha az adásvételi szerződés a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás tekintetében meghatározott időszakon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik.

(4) Amennyiben a fogyasztó nem telepíti észszerű határidőn belül a (3) bekezdésnek megfelelően rendelkezésre bocsátott frissítéseket, az eladó nem felel a hibás teljesítésért, amely kizárólag a vonatkozó frissítés hiányából fakad, feltéve, hogy:

a) az eladó tájékoztatta a fogyasztót a frissítés elérhetőségéről és a telepítés fogyasztó általi elmulasztásának következményeiről; valamint

b) a frissítés telepítésének fogyasztó általi elmulasztása vagy a frissítés fogyasztó általi helytelen telepítése nem a fogyasztó számára biztosított telepítési útmutató hiányosságának tudható be.

(5) Az (1) vagy a (3) bekezdés alapján nem állapítható meg hibás teljesítés abban az esetben, ha a szerződés megkötésekor a fogyasztó külön tájékoztatást kapott arról, hogy az áru valamely konkrét tulajdonsága eltér az (1) vagy a (3) bekezdésben meghatározott, a szerződésszerűségre vonatkozó objektív követelményektől, és a fogyasztó az adásvételi szerződés megkötésekor ezt az eltérést külön, kifejezetten elfogadta.

8. cikk

Az áru helytelen üzembe helyezése

Az áru szakszerűtlen üzembe helyezéséből fakadó hibás teljesítés az áru hibás teljesítésének minősül, amennyiben:

a) az üzembe helyezés az adásvételi szerződés részét képezi és azt az eladó végezte el vagy az eladó felelőssége mellett végezték el; vagy

b) az üzembe helyezést a fogyasztónak kellett elvégeznie, a fogyasztó is végezte el, és a szakszerűtlen üzembe helyezés az eladó által - illetve, digitális elemeket tartalmazó áruk esetében a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás eladója vagy szolgáltatója által - rendelkezésre bocsátott üzembe helyezési utasítások hiányosságainak következménye.

9. cikk

Harmadik személyek jogai

Amennyiben valamely harmadik személyek bármely jogának - különösen szellemi tulajdonhoz fűződő jogának - megsértéséből eredő korlátozás megakadályozza vagy korlátozza az áruknak a 6. és a 7. cikkel összhangban történő használatát, a tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztó jogosult legyen a hibás teljesítésből fakadó, 13. cikk szerinti jogorvoslati lehetőségekre, kivéve, ha a nemzeti jog az említett jogsértés esetén a szerződés érvénytelenségéről vagy felbontásáról rendelkezik.

10. cikk

Az eladó felelőssége

(1) Az eladó felelős a fogyasztóval szemben minden olyan hibáért, amely az áru leszállításának időpontjában fennáll, és amely az ettől az időponttól számított két éven belül felismerhetővé válik. A 7. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül ez a bekezdés a digitális elemeket tartalmazó árukra is alkalmazandó.

(2) Digitális elemeket tartalmazó áruk esetében, amennyiben az adásvételi szerződés a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás egy meghatározott időszakon keresztül történő folyamatos szolgáltatását írja elő, az eladó felelősséggel tartozik továbbá a digitális tartalommal vagy digitális szolgáltatással kapcsolatos hibás teljesítésért is, amennyiben az a digitális elemeket tartalmazó áru szállításának időpontjától számított két éven belül következik be vagy válik felismerhetővé. Amennyiben a szerződés két évnél hosszabb időtartamon keresztül történő folyamatos szolgáltatásról rendelkezik, az eladó felelős a digitális tartalommal vagy digitális szolgáltatással kapcsolatos hibákért, amelyek azon az időtartamon belül következnek be vagy válnak felismerhetővé, amelyre kiterjedően az adásvételi szerződés előírja a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás folyamatos szolgáltatását.

(3) A tagállamok az (1) és a (2) bekezdésben említetteknél hosszabb határidőket is fenntarthatnak vagy bevezethetnek.

(4) Amennyiben a nemzeti jog a 13. cikk szerinti jogorvoslatok érvényesítésére elévülési időt is meghatároz, a tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztó jogosult legyen az említett elévülési időn belül a 13. cikk szerinti jogorvoslatra minden olyan hibás teljesítés miatt, amelyért az eladó e cikk (1) és (2) bekezdése alapján felelősséggel tartozik, és amely az említett bekezdésekben meghatározott időn belül válik felismerhetővé.

(5) E cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve, a tagállamok a 13. cikkben meghatározott jogorvoslatok tekintetében fenntarthatnak vagy bevezethetnek kizárólag elévülési időt. A tagállamok biztosítják, hogy a fogyasztó jogosult legyen az ilyen elévülési időn belül a 13. cikk szerinti jogorvoslatra minden olyan hibás teljesítés miatt, amelyért az eladó e cikk (1) és (2) bekezdése alapján felelősséggel tartozik, és amely az említett bekezdésekben meghatározott időn belül válik felismerhetővé.

(6) A tagállamok előírhatják, hogy használt áruk esetén az eladó és a fogyasztó olyan szerződéses feltételekről vagy megállapodásokról állapodhat meg, amelyek az (1), a (2) és az (5) bekezdésben említetteknél rövidebb helytállási időszakot, illetve elévülési időt írnak elő, feltéve, hogy ezen időszakok egy évnél nem rövidebbek.

11. cikk

Bizonyítási teher

(1) Minden olyan hibáról, amely az áru leszállításának időpontjától számított egy éven belül válik felismerhetővé, vélelmezni kell, hogy már az áru leszállításának időpontjában fennállt, kivéve, ha bizonyítják ennek ellenkezőjét, vagy ha ez a vélelem összeegyeztethetetlen az áru természetével vagy a hiba jellegével. Ez a bekezdés a digitális elemeket tartalmazó árukra is alkalmazandó.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyéves időtartam helyett a tagállamok az áru leszállításának időpontjától számított kétéves időtartamot is fenntarthatnak vagy bevezethetnek.

(3) Digitális elemeket tartalmazó áruk esetében, amennyiben az adásvételi szerződés a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás egy meghatározott időszakon keresztül történő folyamatos szolgáltatásáról rendelkezik, az eladóra hárul a bizonyítási teher azzal kapcsolatban, hogy a digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás szerződésszerű volt-e a 10. cikk (2) bekezdésében említett időtartam során, a teljesítés olyan hibájával kapcsolatban, amely az ugyanazon cikkben említett időtartam során válik felismerhetővé.

12. cikk

Értesítési kötelezettség

A tagállamok fenntarthatnak vagy bevezethetnek olyan rendelkezéseket, amelyek előírják, hogy a fogyasztói jogok érvényesítése érdekében a fogyasztónak a hibás teljesítés általa való észlelésének időpontjától számított legalább 2 hónapon belül tájékoztatnia kell az eladót a hibás teljesítésről.

13. cikk

Hibás teljesítés esetén rendelkezésre álló jogorvoslatok

(1) Hibás teljesítés esetén a fogyasztónak jogában áll az e cikkben meghatározott feltételek mellett az áru szerződésszerűvé tételét kérni, a vételár arányos csökkentésében részesülni, vagy megszüntetni a szerződést.

(2) Az áru szerződésszerűvé tétele érdekében a fogyasztó választhat a javítás és a csere között, kivéve, ha az általa választott jogorvoslat lehetetlen vagy a másik jogorvoslattal összehasonlítva aránytalan költséget ró az eladóra, figyelembe véve valamennyi körülményt, többek között az alábbiakat:

a) azt az értéket, amelyet az áru akkor képviselne, ha nem állna fenn a teljesítés hibája;

b) a hiba jelentőségét; valamint

c) azt, hogy az alternatív jogorvoslat a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül végrehajtható-e.

(3) Az eladó megtagadhatja az áru szerződésszerűvé tételét, amennyiben a javítás, illetve a csere lehetetlen vagy aránytalan költséget róna az eladóra, figyelembe véve valamennyi körülményt, többek között a (2) bekezdés a) és b) pontjában említett körülményeket.

(4) A fogyasztó az alábbi esetek bármelyikében jogosult a vételár 15. cikkben foglaltak szerinti arányos csökkentésében részesülni vagy az adásvételi szerződést a 16. cikkben foglaltak szerint megszüntetni:

a) az eladó nem hajtotta végre a javítást vagy cserét, vagy adott esetben nem a 14. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban hajtotta végre a javítást vagy cserét, vagy az eladó megtagadta az árunak az e cikk (3) bekezdése szerinti szerződésszerűvé tételét;

b) ismét teljesítési hiba merült fel, annak ellenére, hogy az eladó megkísérelte az áruk szerződésszerűvé tételét;

c) a teljesítés hibája olyan súlyos jellegű, hogy azonnali árcsökkentést vagy az adásvételi szerződés azonnali megszüntetését teszi indokolttá; vagy

d) az eladó kijelentette, vagy a körülményekből egyértelmű, hogy az eladó észszerű határidőn belül vagy a fogyasztónak jelentős kényelmetlenség okozása nélkül nem fogja az árut a szerződésszerűvé tenni.

(5) A fogyasztó nem jogosult a szerződés megszüntetésére, amennyiben a teljesítési hiba jelentéktelen. Annak bizonyítása, hogy a hiba jelentéktelen, az eladót terheli.

(6) A fogyasztó jogosult a vételár bármely még fennmaradó részét részben vagy egészben visszatartani, amíg az eladó eleget nem tesz ezen irányelv szerinti kötelezettségeinek. A tagállamok meghatározhatják azokat a feltételeket és szabályokat, amelyek szerint a fogyasztó gyakorolhatja a vételár visszatartásának jogát.

(7) A tagállamok szabályozhatják, hogy a fogyasztónak a hibás teljesítéshez való hozzájárulása érinti-e, és milyen mértékben érinti a fogyasztó rendelkezésére álló jogorvoslatokat.

14. cikk

Az áru javítása vagy cseréje

(1) Az áru javítását vagy cseréjét a következőképpen kell végrehajtani:

a) ingyenesen;

b) észszerű időn belül attól az időponttól számítva, amikor a fogyasztó tájékoztatta az eladót a teljesítés hibájáról; valamint

c) a fogyasztónak jelentős kényelmetlenség okozása nélkül, figyelembe véve az áru jellegét és azt, hogy a fogyasztónak milyen célból volt szüksége az árura.

(2) Ha a hiba orvoslására az áru javítása vagy cseréje útján kerül sor, akkor a fogyasztónak az árut az eladó rendelkezésére kell bocsátania. Az eladónak a saját költségére kell biztosítania a kicserélt áru visszavételét.

(3) Ha a javítás vagy a csere olyan áru eltávolítását teszi szükségessé, amelyet az áru jellegének és céljának megfelelően helyeztek üzembe a hiba felismerhetővé válása előtt, vagy abban az esetben, ha az ilyen árut ki kell cserélni, akkor a javításra vagy cserére vonatkozó kötelezettség magában foglalja a nem megfelelő áru eltávolítását és a csereként szállított vagy kijavított áru üzembe helyezését, vagy ezen eltávolítás vagy üzembe helyezés költségeinek viselését.

(4) A fogyasztó nem köteles fizetni a kicserélt árunak a cserét megelőző időszakban történő szokásos használatáért.

15. cikk

Árcsökkentés

Az árcsökkentésnek arányosnak kell lennie azzal az értékkülönbözettel, amely a fogyasztó által kapott, illetve azon áru értéke között áll fenn, amelyet a fogyasztónak szerződésszerű teljesítés esetén kapnia kellett volna.

16. cikk

Az adásvételi szerződés megszüntetése

(1) A fogyasztó az adásvételi szerződés megszüntetéséhez való jogát az eladónak címzett, az adásvételi szerződés megszüntetésésre vonatkozó döntését kifejező nyilatkozat útján gyakorolhatja.

(2) Amennyiben a hibás teljesítés csupán az adásvételi szerződés alapján szállított áruk egy részét érinti, és az adásvételi szerződés megszüntetésének a 13. cikk értelmében van jogalapja, a fogyasztó az adásvételi szerződést az említett áruk és az azokkal együtt szerzett bármely egyéb áru vonatkozásában megszüntetheti, amennyiben a fogyasztótól nem várható el észszerűen, hogy elfogadja, hogy csak a szerződésnek megfelelő árukat tartja meg.

(3) Amennyiben a fogyasztó az adásvételi szerződést teljes egészében vagy - a (2) bekezdésnek megfelelően - az adásvételi szerződés alapján szállított áruk egy része vonatkozásában megszünteti, úgy:

a) a fogyasztónak az eladó költségére vissza kell küldenie az eladóhoz az árukat; valamint

b) az eladó köteles visszatéríteni a fogyasztónak az áruért fizetett vételárat, amint az árut vagy a fogyasztó által az áru visszaküldéséről átadott igazolást kézhez vette.

E bekezdés alkalmazásában a tagállamok határozhatják meg a visszaküldés és a visszatérítés szabályait.

17. cikk

Kereskedelmi jótállás

(1) Bármilyen kereskedelmi jótállás kötelező érvényű a jótállásra kötelezettre nézve, a kereskedelmi jótállási nyilatkozatban, valamint a szerződés megkötésekor vagy azt megelőzően rendelkezésre álló, kapcsolódó reklámokban foglalt feltételeknek megfelelően. Az e cikkben foglalt feltételek szerint és az uniós vagy a nemzeti jog bármely más alkalmazandó rendelkezésének sérelme nélkül, ha a gyártó bizonyos áruk tekintetében bizonyos időtartamra a tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállást nyújt a fogyasztónak, a gyártó közvetlenül a fogyasztónak felel a tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállás teljes időtartama alatt az árunak a 14. cikk szerinti javításáért vagy cseréjéért. A gyártó a fogyasztónak a tartósságra vonatkozó kereskedelmi jótállási nyilatkozatban ennél kedvezőbb feltételeket is biztosíthat.

Ha a kereskedelmi jótállási nyilatkozatban foglalt feltételek a fogyasztóra nézve kevésbé kedvezőek, mint a kapcsolódó reklámokban foglaltak, akkor a kereskedelmi jótállás az említett reklámokban foglalt, a kereskedelmi jótállásra vonatkozó feltételeknek megfelelően kötelező, kivéve, ha a szerződés megkötése előtt a kapcsolódó reklámokat az eredeti reklámmal azonos vagy hasonló formában helyesbítették.

(2) A kereskedelmi jótállási nyilatkozatot tartós adathordozón kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, legkésőbb az áru szállításának időpontjában. A kereskedelmi jótállási nyilatkozatot egyértelmű, jól érthető szövegezéssel kell megfogalmazni. A jótállási nyilatkozatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) arra vonatkozó egyértelmű nyilatkozat, hogy az áruk hibás teljesítése esetén a fogyasztót jogszabály alapján a hibás teljesítés eladó általi ingyenes orvoslására vonatkozó jog illeti meg, és ezt a jogot a kereskedelmi jótállás nem érinti;

b) a jótállásra kötelezett neve és címe;

c) a fogyasztó által a kereskedelmi jótállás érvényesítése érdekében követendő eljárás;

d) azon áru megjelölése, amelyekre a kereskedelmi jótállás vonatkozik; valamint

e) a kereskedelmi jótállás feltételei.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglalt feltételek nem teljesülnek, az a jótállásra kötelezett szempontjából nem befolyásolja a kereskedelmi jótállás kötelező jellegét.

(4) A tagállamok a kereskedelmi jótállás e cikkben nem szabályozott egyéb kérdéseire vonatkozóan szabályokat állapíthatnak meg, többek között azzal kapcsolatban, hogy a kereskedelmi jótállási nyilatkozatot milyen nyelven vagy nyelveken kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani.

18. cikk

Visszkereseti igény

Ha az eladó bármely olyan hibás teljesítésért felelős a fogyasztó felé, amely az értékesítési lánc korábbi szakaszaiban szereplő más személy cselekménye vagy mulasztása miatt következett be - ideértve a digitális elemeket tartalmazó árukhoz a frissítések biztosítását a 7. cikk (3) bekezdésével összhangban -, akkor az eladó is visszkereseti igénnyel élhet az értékesítési láncon belül felelős személlyel vagy személyekkel szemben. A felelős személyt, akivel szemben az eladó visszkereseti igénnyel élhet, valamint az annak gyakorlása szempontjából releváns intézkedéseket és feltételeket a nemzeti jog határozza meg.

19. cikk

Végrehajtás

(1) A tagállamok biztosítják, hogy az ezen irányelvnek való megfelelés biztosításához megfelelő és eredményes eszközök álljanak rendelkezésre.

(2) Az (1) bekezdésben említett eszközök többek között olyan rendelkezéseket foglalnak magukban, amelyek lehetővé teszik, hogy a következő, a nemzeti jog által meghatározott egy vagy több szerv a nemzeti jog szerint eljárást kezdeményezhessen bíróság vagy hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság előtt az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések alkalmazásának biztosítása érdekében:

a) állami szervek vagy azok képviselői;

b) fogyasztói szervezetek, amelyeknek jogos érdekük fűződik a fogyasztók védelméhez;

c) jogos érdekből eljáró szakmai szervezetek.

20. cikk

A fogyasztók tájékoztatása

A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítására, hogy a fogyasztók ezen irányelv szerinti jogaira, és e jogok érvényesítésének eszközeire vonatkozó tájékoztatás a fogyasztók rendelkezésére álljon.

21. cikk

Kötelező jelleg

(1) Ezen irányelv eltérő rendelkezésének hiányában a fogyasztóra nézve nem kötelező bármely olyan szerződéses megállapodás, amely azelőtt, hogy a fogyasztó értesítené az eladót az áru hibájáról, a fogyasztó hátrányára kizárja az ezen irányelvet átültető nemzeti intézkedések alkalmazását, azoktól eltér vagy azok joghatását módosítja.

(2) Ez az irányelv nem akadályozza az eladót abban, hogy a fogyasztónak olyan szerződési feltételeket ajánljon, amelyek az ebben az irányelvben foglaltnál nagyobb védelmet biztosítanak.

22. cikk

Az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításai

(1) Az (EU) 2017/2394 rendelet mellékletének 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

"3. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/771 irányelve (2019. május 20.) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 136, 2019.5.22., 28. o.)."

(2) A 2009/22/EK irányelv I. mellékletének 7. pontja helyébe a következő szöveg lép:

"7. Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/771 irányelve (2019. május 20.) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 136, 2019.5.22., 28. o.)."

23. cikk

Az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezése

Az 1999/44/EK irányelv 2022. január 1-ével hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat erre az irányelvre való hivatkozásnak kell tekinteni és a mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

24. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok 2021. július 1-ig elfogadják és kihirdetik azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Ezeket a rendelkezéseket a tagállamok 2022. január 1-től alkalmazzák.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

(2) Ezen irányelv rendelkezéseit nem kell alkalmazni a 2022. január 1. előtt kötött szerződésekre.

25. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb 2024. június 12-ig felülvizsgálja ennek az irányelvnek az alkalmazását, beleértve annak a jogorvoslatokra és a bizonyítási teherre vonatkozó rendelkezéseit - a használt árukra és a nyilvános árverésen értékesített árukra is kiterjedően -, valamint a tartósságra vonatkozó gyártói kereskedelmi jótállást érintő rendelkezéseit, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentésben elsősorban azt kell vizsgálni, hogy ezen irányelv és az (EU) 2019/770 irányelv alkalmazása a digitális tartalom, a digitális szolgáltatások és a digitális elemeket tartalmazó áruk értékesítése tekintetében az uniós szakpolitikákra irányadó elveknek megfelelően következetes és egységes keretet biztosít-e a belső piac megfelelő működéséhez. A jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatokat kell csatolni.

26. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 22. cikket azonban 2022. január 1-től kell alkalmazni.

28. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT