32003D0100[1]

A Bizottság határozata (2003. február 13.) a juhfélékben előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmakkal szembeni rezisztenciára szolgáló tenyésztési programok létrehozatala minimumkövetelményeinek meghatározásáról (az értesítés a C(2003) 498. számú dokumentummal történt)EGT vonatkozású szöveg

A Bizottság határozata

(2003. február 13.)

a juhfélékben előforduló fertőző szivacsos agyvelőbántalmakkal szembeni rezisztenciára szolgáló tenyésztési programok létrehozatala minimumkövetelményeinek meghatározásáról

(az értesítés a C(2003) 498. számú dokumentummal történt)

(EGT vonatkozású szöveg)

(2003/100/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb az 1494/2002/EK bizottsági rendelettel [1] módosított, az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és a tanácsi rendeletre [2], és különösen annak 23. cikkére,

mivel:

(1) A surlókór jelentős állat-egészségügyi problémát jelent a juh- és kecskefélék közösségi állományára.

(2) Nem létezik olyan validált rutin diagnosztikai eljárás, amellyel a juh- és kecskefélék esetében meg lehetne különböztetni a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmát (BSE) és a surlókórfertőzéseket. Nem bizonyított, hogy természetes körülmények között a juh- és kecskeféléknél BSE-fertőzés lépne fel. Mindazonáltal bizonytalanság áll fenn azt illetően, hogy a juh- és kecskeállomány megfertőződött-e BSE-vel, és a kórokozó esetleg még mindig jelen van-e ezen állományban. Ezért a juh- és kecskefélék fertőző szivacsos agyvelőbántalom (TSE)-fertőzései potenciális veszélyt jelentenek a közegészségre is.

(3) A kutatások azt mutatták, hogy egyes prionfehérje-genotípusok surlókórral szembeni rezisztenciát hoznak létre juhoknál. Az eddigi rendelkezésre álló bizonyítékok amellett szólnak, hogy a kísérleti körülmények között szájon át BSE-vel megfertőzött juhoknál hasonló, genetikailag meghatározott, BSE-vel szembeni rezisztencia áll fenn.

(4) A Tudományos Operatív Bizottságnak (TOB) a "Safe sourcing of small ruminant materials" (a kiskérődzőkből származó anyagok biztonságos eredetéről szóló) 2002. április 4-5-i véleménye iránymutatást ad a TSE-rezisztens juhok tenyésztési programjának fő pontjaival kapcsolatban. A TOB úgy véli, hogy egy ilyen programnak a veszélyeztetett állományokra vagy területekre kell irányulnia.

(5) Egy ilyen tenyésztési program esetén az egyik követelmény az, hogy minden fontos fajtában megbecsüljék az ARR/ARR-juhok gyakoriságát. Ezen információ megszerzése érdekében a 2002/1003/EK bizottsági határozat [3] bevezette a juhfajták felmérését a tagállamokban.

(6) Lehetővé kell tenni azon követelménytől való eltérést, hogy e határozattal összhangban tenyésztési programot hozzanak létre - az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. február 26-i 445/2002/EK rendeletben [4] említettek szerint - az egyes, alacsony természetes rezisztenciával rendelkező és a területen honos olyan helyi fajták esetén, amelyeket a tenyésztésből kivonás veszélye fenyeget.

(7) A TOB a surlókór/BSE szempontjából elhanyagolható kockázattal rendelkező állományok igazolásának bevezetését javasolta a véleményében. Az egyik javasolt lehetőség a TSE-vel szembeni teljes genetikai rezisztencián és a rendszeres TSE-vizsgálatokon alapuló állományigazolás.

(8) A TOB javasolta azon juh- és kecskeszövetek átfogó jegyzékének összeállítását, amelyek közegészségügyi és állat-egészségügyi kockázatot jelenthetnek, amennyiben a BSE-t megállapítják vagy valószínűsítik. Mindazonáltal, a vélemény szerint e szövetek nem jelentenek jelentős kockázatot, amennyiben 18 vagy 6 hónapos korú rezisztens vagy félig rezisztens állatokból származnak. Elő kell segíteni az igazolt állományok létrehozatalát ezen elveknek megfelelően.

(9) A Bizottság javaslatot nyújt be a Tanács és a Parlament számára a 999/2001/EK rendelet módosítására, hogy a rendeletben jogalapot biztosítsanak az e határozatban előírt intézkedésekhez. Ez idő alatt átmeneti intézkedésként el kell fogadni e határozatot.

(10) Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában a 2002/1003/EK bizottsági határozat I. mellékletében megállapított fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

2. cikk

A fajtatiszta juhokban alkalmazott, TSE-rezisztenciára irányuló tenyésztési program

(1) 2004. január 1-jéig - a 2002/1003/EK határozatban meghatározott felmérés eredményei alapján - minden tagállam bevezet egy TSE-rezisztenciát célzó kiválasztásra irányuló tenyésztési programot a honos vagy a területén jelentős állománnyal rendelkező fajták tekintetében. Az I. melléklet tartalmazza a program minimumkövetelményeit.

(2) A tagállam dönthet úgy, hogy az állományok tulajdonosainak az (1) bekezdésben említett tenyésztési programokban való részvétele 2005. április 1-jéig önkéntes. Ezen időpont után azonban minden nagy genetikai értékkel rendelkező állomány részvétele kötelező a tenyésztési programban.

3. cikk

Eltérések

(1) A tagállamok számára eltérés engedélyezhető a 2. cikkben meghatározott tenyésztési program létrehozásának követelménye alól:

- a 999/2001/EK rendelet VIII. melléklete A. fejezetének I. b) pontjával összhangban benyújtott és jóváhagyott, surlókór elleni nemzeti védelmi program alapján, amely magában foglalja a tagállam valamennyi állománya tekintetében a gazdaságokban elhullott juhok és kecskék folyamatos és tevékeny ellenőrzését, vagy

- amennyiben a Bizottság a területét a 999/2001/EK rendelet VIII. melléklete A. fejezetének I. b) pontjával összhangban a záró statisztikai felmérés eredményei alapján surlókórtól mentesnek ismerte el.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított eltérést a 999/2001/EK rendelet 24. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban fogadják el.

4. cikk

Egyes juhállományok TSE-rezisztenciájának elismerésére vonatkozó keretfeltételek

(1) 2004. január 1-jéig minden tagállam megállapítja az egyes juhállományok TSE-rezisztenciájának elismerésére vonatkozó keretfeltételeket.

E keretfeltételek megfelelnek a II. mellékletben meghatározott követelményeknek.

(2) Egy állomány TSE-rezisztenciájának az (1) bekezdésben meghatározott keretfeltételek szerinti elismerése nem tekinthető szükséges kritériumnak a TSE jelenlétének kizárásához az adott állományban.

5. cikk

A tagállamok által a Bizottságnak benyújtandó jelentések

A tagállamok az alábbi jelentéseket nyújtják be a Bizottságnak:

a) 2004. április 1-jéig a 2. cikkben meghatározott tenyésztési programjaik követelményeiről szóló jelentés;

b) először 2005. április 1-jéig egy éves jelentés a tenyésztési programok előrehaladásáról.

6. cikk

A Bizottság által a tagállamoknak küldött összefoglaló jelentések

A Bizottság elküldi a tagállamoknak az 5. cikk alapján kapott jelentések összefoglalóját a jelentések átvételének határidejét követő három hónapon belül.

7. cikk

Felülvizsgálat

E határozat követelményeit a következők alapján vizsgálják felül:

a) az 5. cikkben említett jelentések,

b) azon fajtákra tekintettel, amelyek esetén súlyos genetikai hatást mutattak ki a tenyésztési program végrehajtása során,

c) mindenképpen 2005. április 1-je előtt, hogy figyelembe lehessen venni az új szakvéleményeket.

8. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2003. február 13-án.

a Bizottság részéről

David Byrne

a Bizottság tagja

[1] HL L 225., 2002.8.28., 3. o.

[2] HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

[3] HL L 349., 2002.12.24., 105. o.

[4] HL L 74., 2002.3.15., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

A JUHOKBAN ALKALMAZOTT, TSE-REZISZTENCIÁRA IRÁNYULÓ TENYÉSZTÉSI PROGRAMOK MINIMUMKÖVETELMÉNYEI

1. rész - Általános követelmények

1. A tenyésztési program a nagy genetikai értékű állományokra helyezi a hangsúlyt.

2. Adatbankot hoznak létre, amely legalább a következő információkat tartalmazza:

a) valamennyi, a tenyésztési programban részt vevő állományban tartott állatok azonosítása, fajtája és száma;

b) a tenyésztési programban mintavételre kerülő egyes állatok azonosítása;

c) a genotipizálási vizsgálatok eredményei.

3. Egységes igazolási rendszert hoznak létre, amelyben minden, tenyésztési programban mintavételre kerülő állat genotípusát az egyedi azonosító száma alapján igazolják.

4. A mintavételt a tenyésztési programban külön e célra kijelölt személyzet végzi.

5. Az állatok és a minták azonosítására, a minták feldolgozására és az eredmények közlésére olyan rendszer alakítanak ki, amely minimálisra csökkenti az emberi hiba lehetőségét. E rendszer hatékonyságát rendszeresen, szúrópróbaszerűen ellenőrzik.

6. A tenyésztési program céljaira gyűjtött vér vagy egyéb szövetek genotipizálása olyan laboratóriumokban történik, amelyeket a programban jóváhagytak.

7. A tagállam illetékes hatósága segítséget nyújthat a tenyésztő szervezetek számára, amennyiben azok létre kívánnak hozni olyan prionfehérje-genotípusokra jellemző spermából, petesejtekből és/vagy embriókból álló genetikai bankokat, amelyek a tenyésztési program eredményeképpen valószínűleg megritkulnak.

8. Minden egyes fajta esetén tenyésztési programot hoznak létre, figyelembe véve a következőket:

a) a különböző allélok gyakorisága a fajtán belül;

b) a fajta ritkasága;

c) a beltenyésztés vagy a genetikai sodródás elkerülése.

2. rész - A résztvevő állományokra vonatkozó különös szabályok

1. A tenyésztési program célja az ARR allél gyakoriságának növelése a juhállományon belül, valamint azon allélek előfordulási gyakoriságának csökkentése, amelyekről kimutatták, hogy hozzájárulnak a TSE-re való fogékonysághoz.

2. A résztvevő állományokra vonatkozó minimumkövetelmények a következők:

a) az állományban genotipizált minden állatot biztonságos módon, egyedileg azonosítanak;

b) minden tenyésztésbe vétel előtt, az állományban levő, tenyésztésre szánt kosok esetén kötelező a genotipizálás;

c) bármely hímivarú állatot, amely a VRQ allélt hordozza, le kell vágni vagy ivartalanítani kell a genotípusának meghatározását követő hat hónapon belül; az ilyen állatok csak levágás céljából hagyhatják el a gazdaságot;

d) azon nőivarú állatok, amelyekről megállapították, hogy a VRQ allélt hordozzák, kizárólag levágás céljából hagyhatják el a gazdaságot,

e) az állományban a programban igazoltakon kívül nem használható hímivarú állat tenyésztésre, beleértve a mesterséges termékenyítésre használt spermadonorokat is.

3. rész - Fajták és termelési jellemzők védelme

1. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy eltérést engedélyeznek a 2. rész 2. c) és b) pontjának követelményeitől, a következő fajták esetén:

a) amelyek a 2002/1003/EK határozatban említett felmérés során 25 %-nál alacsonyabb szintű ARR allél gyakoriságot mutatnak; vagy

b) amelyeket a 445/2002/EK rendelet 14. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint a tenyésztésből kivonás veszélye fenyeget.

2. Olyan fajták esetén, amelyekből a 2002/1003/EK bizottsági határozatban említett felmérés szerint hiányzik, vagy amelyeknél 10 %-nál alacsonyabb gyakoriságú az ARR allél, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy eltérést engedélyeznek az 1. és 2. rész előírásaitól, feltéve, hogy e fajták részt vesznek a surlókór elleni védekezési programban.

3. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az 1. és 2. pont szerint megengedett eltérésekről és az alkalmazott feltételekről.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

A JUHÁLLOMÁNYOK TSE-REZISZTENCIÁJÁNAK ELISMERÉSÉRE VONATKOZÓ KERETFELTÉTELEK

1. A keretfeltételek elismerik azon juhállományok TSE-rezisztenciáját, amelyek a 2. cikkben meghatározott tenyésztési programban való részvétel eredménye alapján vagy más módon megfelelnek bizonyos feltételeknek.

Ezen elismerést legalább két szinten lehet megadni:

a) az I. szintű állományok kizárólag ARR/ARR genotípusú juhokból állnak;

b) a II. szintű állományok azon állományok, amelyek utódai kizárólag ARR/ARR genotípusú kosoktól származnak.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy további szintű elismeréseket adnak a nemzeti igények figyelembevétele érdekében.

2. A TSE-rezisztens állományokban tartott juhok rendszeres, szúrópróbaszerű mintavételét a következőképpen végzik:

a) a gazdaságban, illetve a vágóhídon a genotípusuk ellenőrizése céljából;

b) vagy az I. szintű állományok esetén a 18 hónaposnál idősebb állatokból a vágóhídon vesznek mintát a TSE-vizsgálat céljából, a 999/2001/EK rendelet III. mellékletével összhangban.

--------------------------------------------------