32002R1494[1]

A Bizottság 1494/2002/EK rendelete (2002. augusztus 21.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III., VII., és XI. mellékletének a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmának ellenőrzése, a fertőző szivacsos agyvelőbántalom felszámolása, a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítása, valamint az élő állatok és állati eredetű termékek behozatalára vonatkozó szabályok tekintetében történő módosításárólEGT vonatkozású szöveg

A Bizottság 1494/2002/EK rendelete

(2002. augusztus 21.)

a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III., VII., és XI. mellékletének a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmának ellenőrzése, a fertőző szivacsos agyvelőbántalom felszámolása, a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítása, valamint az élő állatok és állati eredetű termékek behozatalára vonatkozó szabályok tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 270/2002/EK bizottsági rendelettel [1] módosított, az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre [2] és különösen annak 23. cikkére,

mivel:

(1) A 999/2001/EK rendelet megállapítja a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmának (BSE) ellenőrzésére, a BSE-vel fertőzött szarvasmarhák embrióinak és petesejtjeinek megsemmisítésére, a szarvasmarha-embriók és petesejtek kereskedelmére, valamint a BSE szempontjából különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítására vonatkozó szabályokat.

(2) Amikor az 1248/2001/EK bizottsági rendelettel [3] módosították a szarvasmarhafélék BSE-jére irányuló ellenőrző programot, előírták, hogy az első hat hónap eredményei fényében az ellenőrző programot felül kell vizsgálni.

(3) 2001. második felében több mint ötmillió szarvasmarhafélén végeztek BSE-vizsgálatot, melyből 457 pozitívnak bizonyult. A legtöbb pozitív esetet a gazdaság területén elhullott állatok között, a kényszervágott állatok között és az olyan állatok között találták, amelyek levágását betegség gyanúja, vagy általános állapotuk rendellenessége miatt elhalasztották.

(4) Az ellenőrző program egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a III. melléklet A.I.2. fejezetében pontosítani kell azon állatok meghatározását, amelyek levágását betegség gyanúja vagy általános állapotuk rendellenessége miatt halasztották el.

(5) Egy a 999/2001/EK rendeletben átmeneti intézkedésként meghatározott egyéves statisztikai felmérés keretében minden 24 hónaposnál idősebb, gazdaság területén elhullott állatnál elvégezték a BSE vizsgálatot. A BSE-s esetek hatékony felderítésének biztosítása érdekében állandó jelleggel folytatni kell az összes 24 hónaposnál idősebb, gazdaság területén elhullott állat vizsgálatát. Az aránytalan költségek elkerülése érdekében eltérést kell engedélyezni azon állatoknál, amelyek olyan távoli térségekben pusztultak el, ahol az elhullott állatok összegyűjtése nincs megszervezve.

(6) Fontos a BSE-járvány alakulásának nyomon követése azon állatok között, amelyek az Egyesült Királyságban bevezetett szigorított takarmányozási tilalom után születtek. Ezért a harminc hónaposnál idősebb állatokkal kapcsolatos eljárási rend keretében levágott és megsemmisített állatok vizsgálatát ki kell terjeszteni az összes olyan állatra, amely a takarmányozási tilalom után született. Nagyon valószínűtlen azonban, hogy pozitív eseteket találjanak a 42 hónaposnál fiatalabb állatok között, ezért aránytalan lenne megkövetelni azon ennél fiatalabb korú, egészséges állatoknak a vizsgálatát, amelyeket a legutóbb az 1176/2000/EK rendelettel [4] módosított, az Egyesült Királyságban a marhahúspiacra alkalmazandó kivételes támogatási intézkedések elfogadásáról szóló, 1996. április 19-i 716/96/EK bizottsági rendeletben [5] előírt, kivételes rendszer keretében szánnak megsemmisítésre.

(7) Tisztázni kell a fertőző szivacsos agyvelőbántalom vizsgálatára kiválasztott hasított testek állat-egészségügyi jelölésének szabályait.

(8) A kiskérődzők ellenőrző programjában az aránytalan költségek elkerülése érdekében eltérést kell engedélyezni azon állatoknál, amelyek olyan távoli területeken pusztulnak el, ahol az elhullott állatok összegyűjtése nincs megszervezve.

(9) Pontosítani kell a szarvasmarha-, juh- és kecskeféléken kívüli egyéb állatfajok önkéntes ellenőrző programjaira vonatkozó rendelkezéseket.

(10) A Tudományos Operatív Bizottság (TOB) a szarvasmarha-embriók biztonságosságáról szóló, 2002. május 16-i véleményében arra a következtetésre jutott, hogy nincs szükség a Nemzetközi Embrióátültetési Társaság jegyzőkönyveiben előírtakon kívül további intézkedésekre. Az Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (Office international des Epizooties, OIE) 2002. májusi általános ülésén hasonló tudományos alapokon úgy határozott, hogy eltörli a szarvasmarha-embriók és petesejtek kereskedelmével kapcsolatos összes feltételt. Ezért a BSE-vel fertőzött állatokból származó szarvasmarha-embriók és petesejtek megsemmisítésére vonatkozó rendelkezéseket, valamint a szarvasmarha-embriók és petesejtek BSE-vel kapcsolatos kereskedelmi feltételeit hatályon kívül kell helyezni.

(11) Pontosítani kell a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolítására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat.

(12) Az egyes harmadik országok földrajzi BSE-kockázatáról szóló, 2002. június 27-i véleményében a TOB arra a következtetésre jutott, hogy a korábban értékelt országokon kívül Izlandon és Vanuatun rendkívül valószínűtlen a BSE előfordulása az őshonos szarvasmarháknál. Ezért Izlandot és Vanuatut mentesíteni kell az élő szarvasmarhafélékkel és a szarvasmarha, juh és kecske eredetű termékekkel kapcsolatos kereskedelmi feltételek alól.

(13) A 999/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(14) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet III., VII., és XI. melléklete e rendelet mellékletével összhangban módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2002. augusztus 21-én.

a Bizottság részéről

David Byrne

a Bizottság tagja

[1] HL L 45., 2002.2.15., 4. o.

[2] HL L 147., 2001.5.31., 1. o.

[3] HL L 173., 2001.6.27., 12. o.

[4] HL L 131., 2000.6.1., 37. o.

[5] HL L 99., 1996.4.20., 14. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

1. A III. melléklet helyébe a következő szöveg lép:

III. MELLÉKLET

ELLENŐRZŐ RENDSZER

A. FEJEZET

I. A szarvasmarhafélék ellenőrzése

1. Általános rész

A szarvasmarhafélék ellenőrzését a X. melléklet C. fejezetének 3. 1. b) pontjában megállapított laboratóriumi módszerekkel összhangban kell elvégezni.

2. Az emberi fogyasztás céljára levágott állatok ellenőrzése

2.1. Minden olyan 24 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélén el kell végezni a BSE-vizsgálatot:

- amely a 64/433/EGK tanácsi irányelv [1] 2. cikkének n) pontjában meghatározott "különleges kényszervágás" alá esik, vagy [2]

- amelyet a 64/433/EGK irányelv I. melléklete VI. fejezete 28. c) pontjának megfelelően vágnak le, kivéve a betegség klinikai tüneteit nem mutató, valamely betegség-felszámolási kampány keretében levágott állatokat.

2.2. Minden olyan 30 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélén BSE-vizsgálatot kell végezni:

- amelyet emberi fogyasztás céljára rendes vágásnak vetnek alá, vagy

- amelyet a 64/433/EGK irányelv I. melléklete VI. fejezete 28. c) pontjával összhangban valamely betegség-felszámolási kampány keretében vágnak le, de betegség klinikai tüneteit nem mutatja.

2.3. A 2.2. ponttól eltérve Svédország, a területén született, felnevelt és levágott szarvasmarhafélék tekintetében úgy dönthet, hogy csak véletlenszerű mintavétel alapján végez vizsgálatokat. A mintának évente legalább 10000 állatot kell tartalmaznia.

3. A nem emberi fogyasztás céljára levágott állatok ellenőrzése

3.1. Minden olyan 24 hónaposnál idősebb, elhullott vagy leölt szarvasmarhafélén BSE-vizsgálatot kell végezni, amelyet nem:

- a 716/96/EK bizottsági rendelet [3] szerinti megsemmisítés céljából öltek le,

- járvány, például ragadós száj- és körömfájás miatt öltek le,

- emberi fogyasztás céljára vágtak le.

3.2. Alacsony állatsűrűségű, távoli területeken, ahol az elhullott állatok összegyűjtése nincs megszervezve, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy eltérnek a 3.1. pont rendelkezéseitől. Az ilyen eltéréseket alkalmazó tagállamok erről tájékoztatják a Bizottságot, és megküldik azon területek jegyzékét, melyekre az eltérések vonatkoznak. Az eltérés nem vonatkozhat az adott tagállam szarvasmarha-állományának több mint 10 %-ára.

4. A 716/96/EK rendelet értelmében megsemmisítés céljából felvásárolt állatok ellenőrzése

4.1. Minden sérülés miatt levágásra kerülő, vagy az ante mortem vizsgálaton betegnek talált állaton BSE-vizsgálatot kell végezni.

4.2. Minden 1996. augusztus 1-je után született, 42 hónaposnál idősebb állaton BSE-vizsgálatot kell végezni.

4.3. A 4.1. és 4.2. pontok alá nem tartozó állatok esetében évente, legalább 10000 állatból álló véletlenszerű mintán kell BSE-vizsgálatot végezni.

5. Egyéb állatok ellenőrzése

A 2-4. pontban említett vizsgálatokon kívül a tagállamok önkéntes alapon elhatározhatják más, területükön lévő szarvasmarhafélék ellenőrzését is, különösen, ha ezen állatok olyan országokból származnak, ahol a BSE honos, vélhetőleg fertőzött takarmányt fogyasztottak, vagy BSE-vel fertőzött anyaállatoktól születtek, vagy származnak.

6. A vizsgálatot követő intézkedések

6.1. Ha emberi fogyasztás céljára levágott állatot választanak ki BSE-vizsgálatra, a 64/433/EGK irányelv I. mellékletének XI. fejezetében előírt állat-egészségügyi jelölés nem vihető fel az adott állat hasított testére, amíg a gyorsteszt negatív eredményét meg nem kapják.

6.2. A tagállamok eltérhetnek a 6.1. pont rendelkezéseitől, ha a vágóhídon olyan hivatalos rendszer működik, amely biztosítja, hogy az állat-egészségügyi jelöléssel ellátott vizsgált állatok egyetlen testrésze se hagyhassa el a vágóhidat, amíg a gyorsteszt negatív eredményét meg nem kapják.

6.3. A BSE-vizsgálaton átesett állat minden testrészét, beleértve a bőrét is, hatósági felügyelet alatt kell tartani, amíg a gyorsteszt negatív eredményét meg nem kapják, kivéve, ha azokat az V. melléklet 3. vagy 4. pontjával összhangban megsemmisítik.

6.4. Azon állatoknak, amelyeknek a gyorstesztje pozitív, minden testrészét, beleértve a bőrét is, meg kell semmisíteni az V. melléklet 3. vagy 4. pontjával összhangban, kivéve a B. fejezet III. szakaszában előírt feljegyzésekkel összefüggésben visszatartandó anyagokat.

6.5. Ha egy emberi fogyasztás céljára levágott állat gyorstesztje pozitívnak bizonyul, a pozitívnak bizonyult hasított testen kívül, a 6.4. ponttal összhangban meg kell semmisíteni legalább a pozitívnak bizonyult hasított testet ugyanazon a vágóvonalon közvetlenül megelőző egy hasított testet, valamint a pozitívnak bizonyult hasított testet ugyanazon a vágóvonalon közvetlenül követő két hasított testet.

6.6. A tagállamok eltérhetnek a 6.5. pont rendelkezéseitől, ha a vágóhídon olyan rendszer működik, amely megakadályozza a fertőzés átvitelét egyik hasított testről a másikra.

II. Juh- és kecskefélék ellenőrzése

1. Általános rész

A juh- és kecskefélék ellenőrzését a X. melléklet C. fejezetének 3. 2. b) pontjában megállapított laboratóriumi módszerekkel összhangban kell elvégezni.

2. Az emberi fogyasztás céljára levágott állatok ellenőrzése

A 18 hónaposnál idősebb állatokat, vagy azokat, amelyeknek kettőnél több állandó metszőfoga áttörte a fogínyt, és amelyeket emberi fogyasztás céljára vágnak le, a táblázatban megjelölt mintanagysággal összhangban kell megvizsgálni. A mintavételnek minden régióra és évszakra reprezentatívnak kell lennie. A minták kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy elkerüljük bármely csoport felülreprezentálását a származást, fajt, kort, fajtát, tenyésztési módot vagy bármely egyéb jellemzőt illetően. Az állatok korát a fogazat jellege, az érettség nyilvánvaló jelei, vagy egyéb megbízható információk alapján kell megbecsülni. Ahol csak lehet, el kell kerülni az azonos nyájból való többszörös mintavételt.

Tagállam | Minimális éves mintanagyság Levágott állatok |

Belgium | 3750 |

Dánia | 3000 |

Németország | 60000 |

Görögország | 60000 |

Spanyolország | 60000 |

Franciaország | 60000 |

Írország | 60000 |

Olaszország | 60000 |

Luxemburg | 250 |

Hollandia | 39000 |

Ausztria | 8200 |

Portugália | 22500 |

Finnország | 1900 |

Svédország | 5250 |

Egyesült Királyság | 60000 |

3. A nem emberi fogyasztás céljára levágott állatok ellenőrzése

A 18 hónaposnál idősebb állatokat, vagy azokat, amelyeknek kettőnél több állandó metszőfoga áttörte a fogínyt, és amelyek elhullottak vagy melyeket leöltek, de amelyeket:

- nem járvány, például ragadós száj- és körömfájás miatt öltek le,

- nem emberi fogyasztás céljára vágtak le,

a táblázatban megjelölt mintanagyságokkal összhangban kell megvizsgálni. A mintavételnek minden régióra és évszakra reprezentatívnak kell lennie. A minták kiválasztásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy elkerüljük bármely csoport felülreprezentálását a származást, fajt, kort, fajtát, tenyésztési módot vagy bármely egyéb jellemzőt illetően. Az állatok korát a fogazat jellege, az érettség nyilvánvaló jelei, vagy egyéb megbízható információk alapján kell megbecsülni. Ahol csak lehet, el kell kerülni az azonos nyájból való többszörös mintavételt.

A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a mintavételből kizárják az alacsony állatsűrűségű, távoli területeket, ahol az elhullott állatok összegyűjtése nincs megszervezve. Az ilyen eltérést alkalmazó tagállamok erről tájékoztatják a Bizottságot, és megküldik azon területek jegyzékét, melyekre az eltérés vonatkozik. Az eltérés nem vonatkozhat az adott tagállam juh- és kecskeállományának több mint 10 %-ára.

Tagállam | Minimális éves mintanagyság Levágott állatok |

Belgium | 450 |

Dánia | 400 |

Németország | 6000 |

Görögország | 6000 |

Spanyolország | 6000 |

Franciaország | 6000 |

Írország | 6000 |

Olaszország | 6000 |

Luxemburg | 30 |

Hollandia | 5000 |

Ausztria | 1100 |

Portugália | 6000 |

Finnország | 250 |

Svédország | 800 |

Egyesült Királyság | 6000 |

4. Egyéb állatok ellenőrzése

A 2. és 3. pontban meghatározott ellenőrző programokon kívül a tagállamok, önkéntes alapon, más állatok esetében is folytathatnak ellenőrzést különösen:

- a tejtermelésre használt állatok,

- az olyan országokból származó állatok, ahol a TSE honos,

- a vélhetőleg fertőzött takarmányokat fogyasztott állatok,

- a TSE-vel fertőzött anyaállatoktól született, vagy azoktól származó állatok,

- a TSE-vel fertőzött nyájakból származó állatok esetében.

5. A juh- vagy kecskefélék vizsgálatát követő intézkedések

5.1. Ha emberi fogyasztás céljára levágott állatot választottak ki TSE-vizsgálatra, a 64/433/EGK irányelv I. mellékletének XI. fejezetében előírt állat-egészségügyi jelölés nem vihető fel az adott állat hasított testére, amíg a gyorsteszt negatív eredményét meg nem kapják.

5.2. A tagállamok eltérhetnek az 5.1. pont rendelkezéseitől, ha a vágóhídon olyan hivatalos rendszer működik, amely biztosítja, hogy az állat-egészségügyi jelöléssel ellátott vizsgált állatok egyetlen testrésze se hagyhassa el a vágóhidat, amíg a gyorsteszt negatív eredményét meg nem kapják.

5.3. A vizsgálaton átesett állat minden testrészét, beleértve a bőrét is, hatósági felügyelet alatt kell tartani, amíg a gyorsteszt negatív eredményét meg nem kapják, kivéve, ha azokat az V. melléklet 3. vagy 4. pontjával összhangban megsemmisítik.

5.4. Azon állatoknak, amelyeknek a gyorstesztje pozitív, minden részét, beleértve a bőrét is, meg kell semmisíteni az V. melléklet 3. vagy 4. pontjával összhangban, kivéve a B. fejezet III. szakaszában előírt feljegyzésekkel összefüggésben visszatartandó anyagokat.

6. Genotipizálás

6.1. Minden, juhoknál előforduló pozitív TSE-esetnél meg kell határozni a prionfehérje genotípusát. A rezisztens genotípusoknál (a 136-os kodonnál mindkét allélon alanint, a 154-es kodonnál mindkét allélon arginint, és a 171-es kodonnál mindkét allélon arginint tartalmazó genotípusú juhoknál) talált TSE-eseteket azonnal jelenteni kell a Bizottságnak. Ha lehetséges, az ilyen eseteket be kell adni törzstipizálásra. Ha az ilyen eseteknél nincs mód a törzstipizálásra, a származási nyájat és az összes olyan nyájat, amelyben az állat megfordult, fokozott ellenőrzés alá kell vonni, hogy más TSE-eseteket találjanak a törzstipizáláshoz.

6.2. A 6.1. pont rendelkezései alapján genotipizált állatokon kívül meg kell határozni az A. fejezet II. szakasza 2. pontjának rendelkezései alapján megvizsgált juhfélék véletlenszerű részmintájának prionfehérje genotípusát. E részmintának minden tagállamban az egész minta legalább egy százalékának kell lennie és tagállamonként nem lehet 100 állatnál kevesebb. Eltérésként a tagállamok azonos számú, hasonló korú élő állat genotipizálását is választhatják.

III. Más állatfajok ellenőrzése

A tagállamok, önkéntes alapon, a szarvasmarha-, juh- és kecskeféléken kívül egyéb állatfajoknál is végezhetnek TSE-re irányuló ellenőrzést.

B. FEJEZET

I. A tagállamok jelentéseiben ismertetendő adatok

1. Az állatfajonkénti fertőzöttség-gyanús esetek száma, amelyeknél forgalmi korlátozást rendeltek el a 12. cikk (1) bekezdésével összhangban.

2. A 12. cikk (2) bekezdésével összhangban laboratóriumi vizsgálat alá vetett fertőzöttség-gyanús esetek száma állatfajonként, valamint a vizsgálat eredménye.

3. Azon nyájak száma, ahol a juh- és kecskefélék között fertőzöttség-gyanús eseteket jelentettek és vizsgáltak meg a 12. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban.

4. Az A. fejezet I. szakaszának 3. és 4. pontjában említett szubpopulációk becsült nagysága.

5. A megvizsgált szarvasmarhafélék száma az A. fejezet I. szakaszának 2-5. pontjában említett egyes szubpopulációkban, a minta kiválasztásának módszere és a vizsgálatok eredménye.

6. Az A. fejezet II. szakaszának 2. és 3. pontjában említett, mintavételre kiválasztott szubpopulációk becsült nagysága.

7. A megvizsgált juh- és kecskefélék, valamint nyájak száma az A. fejezet II. szakaszának 2-4. pontjában említett szubpopulációkban, a minta kiválasztásának módszere és a vizsgálatok eredménye.

8. A pozitív BSE- és surlókór-esetek száma, kor szerinti és földrajzi megoszlása. A pozitív BSE- és surlókór-esetek származási országának megnevezése, ha nem azonos a jelentést tevő országgal. A surlókórra pozitív nyájak száma és földrajzi megoszlása. Minden BSE-esethez meg kell adni a születési évet és, ha lehetséges, a hónapot is.

9. A szarvasmarha-, juh- és kecskeféléken kívüli egyéb állatok esetében megerősített pozitív TSE-esetek.

10. Az A. fejezet II. részének 6.1. és 6.2. pontjában említett egyes szubpopulációkon belül az egyes mintaként kiválasztott állatok genotípusa és, ha lehet, fajtája.

II. A Bizottság összefoglalójában ismertetendő adatok

Az összefoglalót táblázatos formában kell közreadni és annak minden tagállamra vonatkozóan tartalmaznia kell legalább az I. részben említett adatokat.

III. Feljegyzések

1. Az illetékes hatóság hét évig megőrzi a feljegyzéseket:

- a 12. cikk (1) bekezdése szerinti forgalmi korlátozás alá helyezett állatok számáról és fajtájáról,

- a 12. cikk (1) bekezdése szerinti klinikai és járványügyi vizsgálatok számáról és eredményéről,

- a 12. cikk (2) bekezdése szerinti laboratóriumi vizsgálatok számáról és eredményéről,

- az A. fejezetben említett ellenőrző programok keretében mintavételezés alá esett állatok számáról, azonosításáról és származásáról, továbbá amennyiben lehetséges, koráról, fajtájáról és a kórelőzménnyel kapcsolatos információkról,

- juhok esetében a pozitív TSE-esetek prionfehérje-genotípusáról.

2. A vizsgáló laboratórium hét évig megőrzi a vizsgálatokról készült valamennyi feljegyzést, különösen a laboratóriumi munkanaplókat és adott esetben a paraffintömböket és a Western blot-okról készült fényképeket.

2. A VII. melléklet a következőképpen módosul:

a) az 1. a) pontban a második francia bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"- amennyiben nőivarú állatnál erősítették meg a betegséget, annak a betegség klinikai megjelenését megelőző vagy követő két évben született utódait;";

b) az 1. a) pontban az ötödik francia bekezdésből az "embriók és petesejtek" szavakat el kell hagyni;

c) a 2. a) pontban az "és az embriók és petesejtek megsemmisítését" szöveget el kell hagyni.

3. A XI. melléklet a következőképpen módosul:

a) az A. részben az 1. a) i. pont helyébe a következő szöveg lép:

"i. a 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélék koponyája, beleértve az agyat és a szemeket, mandulái, gerincoszlopa, kivéve a farkcsigolyákat, az ágyéki és hátcsigolyák harántnyúlványait és a keresztcsont szárnyait, de beleértve a dorzális ideggyökök ganglionjait, és gerincvelője, valamint bármilyen korú szarvasmarhák belei a nyombéltől a végbélig, és a bélfodrok;"

b) az A. részben az 5. a) pont helyébe a következő szöveg lép:

"a) vágóhidak vagy adott esetben más vágóhelyek;"

c) az A. részben a 10. b) pontban említett országok jegyzéke helyébe a következő szöveg lép:

"Argentína

Ausztrália

Botswana

Brazília

Chile

Costa Rica

El Salvador

Izland

Namíbia

Új-Zéland

Nicaragua

Panama

Paraguay

Szingapúr

Szváziföld

Uruguay

Vanuatu."

d) Az A. részben a 12. a) pont helyébe a következő szöveg lép:

"a) ha a gerincoszlopot nem kell eltávolítani, a szarvasmarhafélék gerincoszlopot is tartalmazó, a 64/433/EGK irányelv szerinti hasított testeit vagy azok részeit az 1760/2000/EK rendeletben említett címkére tett kék csíkkal kell azonosítani, kivéve a végső fogyasztóhoz történő szállítás szakaszában."

e) A B. részt el kell hagyni.

f) A D. részben a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:

"3. A 2. pontot nem kell alkalmazni azon szarvasmarhák behozatalára, amelyek a következő országokban születtek, és folyamatosan ott nevelkedtek:

Argentína