BH 2017.1.13 A Ptk. diszpozitív rendelkezéseire tekintettel a felek a kölcsönszerződésük biztosítására a Ptk.-ban nem nevesített önálló atipikus biztosítékként a gépjármű törzskönyvének birtokban tartására vonatkozó jogosultságot is kiköthetnek. A kölcsönszerződésből, illetve a szerződés részévé vált általános szerződési feltételekből azonban egyértelműen ki kell tűnnie, hogy a törzskönyv birtokban tartásának joga önálló biztosítékul szolgál. Önmagában annak rögzítése, hogy a hitelező a kölcsönszerződésből fakadó kölcsönbevevői kötelezettségek maradéktalan teljesítése esetén köteles a gépjármű törzskönyvét az adós részére kiadni, nem minősül ilyen kikötésnek [1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 200. § (1) bek., 216. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes és az alperes jogelődje (a továbbiakban: alperes) 2007. szeptember 21-én egy Fiat Grande Punto személygépkocsi vételárának finanszírozása céljából 2 185 000 forint devizaalapú kölcsönszerződést kötöttek.

[2] A kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg a kölcsön visszafizetésének biztosítására a kölcsönből finanszírozott gépjárműre egyrészt opciós jogot alapítottak az alperes javára, másrészt adásvételi szerződést kötöttek. Az adásvételi szerződés hatályba­lépését olyan jogerős bírósági vagy egyéb határozat hozatalához kötötték, amely alapján az alperessel szemben végrehajtás kezdeményezhető.

[3] Az opciós jog időtartamáról úgy állapodtak meg, hogy az alperes e jogát a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt, de legfeljebb addig gyakorolhatja, amíg a kölcsönszerződésből eredő tartozását a felperes maradéktalanul nem teljesíti. Az opciós szerződés 7. pontjában ugyanakkor akként rendelkeztek, hogy az alperes a vételi jogát akkor gyakorolhatja, ha a felperes a kölcsönszerződésben megjelölt bármely esedékességi időpontra nem tesz eleget a fizetési kötelezettségének, vagy ha a kölcsönszerződés felmondásra kerül. Az opciós szerződés 6. pontjában a felek az alperes javára alapított vételi jog biztosítására a gépjárműre elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki.

[4] A kölcsönszerződés részévé vált az alperes HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzata, mely egyebek között az alábbi rendelkezéseket tartalmazta:

[5] IV.7. pont: "Amennyiben az elsődleges biztosíték opció és az egyedi kölcsönszerződés futamideje 5 évnél hosszabb, a kölcsönbevevő köteles a hitelező felszólítására az eredeti feltételekkel egyező tartalommal ismét vételi jogot engedni, amelynek időtartama legalább a szerződés lejártát követő 3 hónap."

[6] IV.9. pont: "Amennyiben a kölcsönbevevő a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, úgy a hitelező köteles a gépjármű törzskönyvét és a korlátozó bejegyzések törléséhez szükséges nyilatkozatot kiadni."

[7] VI.1. pont: "A kölcsönbevevő köteles a hatósági nyilvántartásba, a gépjármű forgalmi engedélyébe és a törzskönyvbe a hitelező javára - a felek között létrejött szerződésnek megfelelően - a vételi jogot vagy a jelzálogjogot és annak biztosítására az elidegenítési és terhelési tilalmat bejegyeztetni, és ennek megfelelően úgy rendelkezni, hogy a hatóság a törzskönyvet a hitelező, mint a korlátozás jogosítottja részére küldje meg."

[8] XII.1. pont: "A hitelező jogosult az üzletszabályzat módosítására. Az üzletszabályzat módosítását annak hatályba lépése előtt legalább 15 nappal korábban ajánlott levélben megküldi a kölcsönbevevőnek.

Amennyiben a kölcsönbevevő a fenti határidőn belül írásban nem nyilatkozik, az üzletszabályzat módosítását a hitelező a kölcsönbevevő által elfogadottnak tekinti. Az üzletszabályzat módosítása a hatályba lépésétől kezdve vonatkozik a még le nem járt kölcsönszerződésekre."

[9] Az alperes a HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzata helyébe 2009. augusztus 1. napjával a HITGd/2009.08.01. számú üzletszabályzatát léptette. Ennek V.6. pontja szerint: "A hitelező javára az eszközből megvásárolt gépjárműre - a felek között létrejött opciós szerződéssel - alapított opciós jog ún. »zárt opció«, azaz a hitelező opciós jogát az opciós szerződésben kikötött feltételek beálltától kezdődően gyakorolhatja, az opciós szerződésben kikötött időtartam alatt..."

[10] Az alperes az opciós szerződés aláírásától számított 5 év elteltével nem hívta fel a felperest arra, hogy engedjen újabb opciót, a felperes ugyanakkor kérte az alperestől a gépjármű törzskönyvének kiadását, amelytől az alperes elzárkózott.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[11] A felperes keresetében az alperestől a gépjármű törzskönyvének kiadását, valamint a gépjármű-nyilvántartásba bejegyzett opciós jog törléséhez szükséges jognyilatkozat bírósági ítélettel történő pótlását kérte. Arra hivatkozott, hogy opciós jog csak a kölcsönszerződés megkötésétől számított 5 éven belül lett volna gyakorolható, melyre nem került sor, így 2012. szeptember 21-én megszűnt az opciós jog, és az annak biztosítására alapított elidegenítési és terhelési tilalom is. Az üzletszabályzat ismételt vételi jog engedélyezésére irányuló rendelkezése jogszabály megkerülésére irányul, ezért semmis. Az alperes az adásvételi szerződés alapján sem jogosult magánál tartani a törzskönyvet, egyrészt mert az színlelt, másrészt a hatálybalépését szabályozó 4. pontját jogerős ítélet közérdekű perben tisztességtelennek minősítette.

[12] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Előadta, hogy az opciós szerződés 7. pontjából és a HIT/2006.05.31. számú üzletszabályzat helyébe lépett HITGd/2009.08.01. számú üzletszabályzat V.6. pontjából kitűnően a javára alapított vételi jog ún. zárt opció, amely a kölcsönszerződés felmondásának napján nyílik meg, így az a felperes álláspontjával szemben nem járt le 2012. szeptember 21-én. Az üzletszabályzat rendelkezése szerint csak akkor köteles kiadni a törzskönyvet és az opciós joga törléséhez szükséges jognyilatkozatot, ha a felperes a kölcsönszerződésben foglalt valamennyi kötelezettségét teljesítette, ami azonban nem történt meg. Az üzletszabályzat IV.9. pontja önálló biztosítéknak tekinthető, az a törzskönyv birtokban tartására lehetőséget ad számára.

Az első- és másodfokú ítélet

[13] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és a felperest az alperes javára perköltség megfizetésére kötelezte. A vételi jog gyakorlásának időtartamára vonatkozó szerződéses rendelkezést érvénytelennek ítélte, melynek során figyelembe vette, hogy a HIT/2005.06.01. számú üzletszabályzat IV.7. pontjának tisztességtelenségét - a perbeli szerződésre is irányadóan - bíróság jogerős ítélettel már megállapította. Az üzletszabályzat fenti pontja helyébe a HITGd/2009.08.01. számú üzletszabályzat vonatkozó rendelkezései léptek, azonban a zárt opcióval kapcsolatos okfejtést nem fogadta el, és a HITGd/2009.08.01. számú üzletszabályzat V.6. pontjának és az opciós szerződés 4. pontjának értelmezése alapján megállapította, hogy az alperes a vételi jogát legfeljebb a szerződés aláírásától számított 5 éves időtartam alatt gyakorolhatta volna, melyre nem került sor, így az megszűnt. Ugyanakkor az üzletszabályzatok IV.9. és V.7. kikötéseiből arra következtetett, hogy a törzskönyv birtokban tartására vonatkozó rendelkezés egy atipikus, az opciós és az adásvételi szerződéstől független, önálló biztosíték, amely alapján az alperes a szerződés teljesítéséig jogosult a törzskönyv birtokban tartására.