BH 2009.2.37 Üzletszerűen elkövetettként minősül a lopás, ha a terhelt több mint két évig a vele egy faluban élő lakosok háztartását rendszeresen fosztogatva élelmiszert, különféle használati tárgyakat és háziszárnyasokat tulajdonít el - A bűnöző életmódjának a megítélésén nem változtat, hogy az így megszerzett javakat a családjával együtt feléli [Btk. 137. § 9. pont, 316. § (1) bek., (2) bek. c) pont].

Az elsőfokú bíróság a 2006. január 20. napján kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki 9 rb. lopás bűntettében, melyet részben folytatólagosan, részben társtettesként követett el, valamint 1 rb. közokirattal visszaélés vétségében. Ezért őt halmazati büntetésül - mint többszörös visszaesőt - 2 év 8 hónap fegyházra és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A megállapított tényállás lényege szerint I. r. terhelt 1977. óta 15 alkalommal volt büntetve. Legutóbb a 2000. április 13-án jogerős ítéletével lopás bűntette miatt, mint többszörös visszaesőt, 8 hónap börtönre és 1 év közügyektől eltiltásra. E büntetéséből 2002. február 1-jén feltétes kedvezménnyel szabadult. Büntetését 2002. március 31. napjával kell kitöltöttnek tekinteni.

Az I. r. terhelt 2003 januárja és 2005 márciusa közötti időben kerítéseken átmászva, a megőrzésre szolgáló zárakat feltörve, ablak betörése útján udvarokba, kertekbe, kamrákba, lakásokba jogtalanul behatolva rendszeresen tulajdonított el szabálysértési, illetve kisebb értékű különböző élelmiszereket, haszonállatokat, használati tárgyakat, műszaki cikkeket, illetve az egyik sértett nyugdíjas igazolványát.

A másodfokon eljárt megyei bíróság a 2006. június 8-án meghozott ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

A jogerős ítéletek ellen az I. r. terhelt nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján. Az indítvány szerint az eljárt bíróságok tévesen minősítették a vagyon elleni bűncselekményeket üzletszerűen elkövetettként. A terhelt kisebb lopásokat alkalomszerűen követett el kizárólag annak érdekében, hogy gyermekei néha jobb és táplálóbb élelemhez jussanak. Nem az anyagi haszonszerzés motiválta, ezért a kiszabott szabadságvesztés mérséklését és enyhébb végrehajtási fokozat megállapítását indítványozta.

A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta és a megtámadott határozatok hatályában fenntartását indítványozta.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta.

A Btk. 137. §-ának 9. pontja szerint: üzletszerűen követi el a bűncselekményt, aki ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények elkövetése révén rendszeres haszonszerzésre törekszik. E törvényi megfogalmazásból adódóan az üzletszerűségnek két együttes feltétele van: a tárgyi oldalon az ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekmények megvalósítása, az alanyi oldalon pedig ennek révén a rendszeres haszonszerzésre törekvés. Az üzletszerűség keretében a törvényalkotó azt a társadalmat fenyegető többlet-veszélyt értékeli, amely a bűnöző életmódra történt berendezkedésből fakad. A bűnözés, mint életforma, illetve az ehhez kapcsolódó életvitel ugyanis feltétlenül nagyobb veszélyt jelent a társadalomra.

A "bűncselekmények elkövetése révén törekszik", mint feltétel azt fejezi ki, hogy általában több bűncselekmény megvalósítása szolgálhat alapul az üzletszerűség megállapítására. Ennek megfelelően az üzletszerűség - az esetek túlnyomó többségében - a bűncselekmények sorozatos, sorozat-jellegű megvalósítása útján valósul meg, és rendszerint nincs alap a megállapítására, a rövid időszak (pár nap vagy akár másfél hónap) alatt lebonyolított bűncselekmény-sorozat esetén (BH 2002/469.).

Az üzletszerűség másik - alanyi - feltétele a rendszeres haszonszerzésre törekvés. Ebből fakadóan akkor állapítható meg, ha a bűncselekmények elkövetéséből származó haszonnak az elkövető bűnöző életmódjának a kialakításában jelentősége van, a bűncselekményekből szerzett haszon ilyen életvitelt biztosító jellege bizonyított (BH 2005/165.).