ÍH 2023.57 KIVITELEZÉSI SZERZŐDÉS, KÖZBENSŐ SZERZŐDÉSSZEGÉS, KÖTBÉR

A megrendelőnek a munkaterület egészére (oszthatatlanul) vonatkozó, a teljesítési határidőn is túlnyúló munkaterület átadási késedelme - mint közbenső szerződésszegés - kizárja a kivitelező kötbérfizetési kötelezettségét megalapozó szerződésszegését [2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:150. § (1)-(2) bekezdés, 6:186. § (1) bekezdés].

A felperes többször módosított keresetében 14.960.000 forint késedelmi kötbér és annak 2016. december 29. napjától járó késedelmi kamatainak megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Állította, hogy a felek közötti vállalkozási szerződés alapján az alperesnek a szerkezetépítést a főépület vonatkozásában 2016. október 16. napjáig kellett teljesítenie, ezzel azonban késedelembe esett. A szerződés megszűnésének napjáig az alperes késedelemben volt, amely alól a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:142. §-a értelmében nem mentette ki magát, ezért 34 nap késedelemre, a szerződés értelmében napi 440.000 forint kötbér, azaz összesen 14.960.000 forint megfizetésére köteles.

Az alperes kérte a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását. Állította, hogy a felek között a vállalkozási szerződést 2016. december 28. napján felmondta, mert a felperes megszegte a szerződés III.1. pontjában foglalt kötelezettségét, ugyanis a munkaterületet teljes terjedelmében 2016. május 16. napjáig nem adta át, de az még a felmondás napján sem állt teljes mértékben rendelkezésre, ezért az felperes a Ptk. 6:150. §-a értelmében közbenső szerződésszegést követett el. Minderre figyelemmel a felperes mulasztása megakadályozta, hogy a kötelezettségeit időben teljesítse, ennélfogva a kötbérfelelőssége kizárt. Hivatkozott arra is, hogy a felperes közbenső szerződésszegése az alperes ellenőrzési körén kívül esik, az a szerződéskötéskor nem volt előre látható, hogy a felperes nem adja át a munkaterületet és ezáltal megakadályozza a szerződés teljesítését.

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes keresetét elutasította.

Határozatának tényállásában megállapította, hogy a peres felek 2016. május 4. napján kötöttek vállalkozási szerződést, amely alapján az alperes elvállalta a felperes tulajdonában levő lakóépület szerkezetépítési munkáinak elkészítését a kivitelezési tervdokumentáció alapján. A felek 178.329.872 forint + áfa egyösszegű vállalkozási díjban állapodtak meg azzal, hogy ezen összeg nem tartalmazza az esetlegesen megrendelt pótmunkák ellenértékét. Rögzítették, hogy a munkaterületet az alperes biztosítja, annak átadási határideje 2016. május 16., a munka teljes befejezését, mint kötbérterhes határidőt 2016. október 16. napjában határozták meg. Az alperes késedelmes teljesítés esetére kötbér megfizetését vállalta, amelynek mértéke a kötbérterhes határidőhöz képest napi 440.000 forint; a maximális kötbér a nettó vállalási ár 15 %-a. A vállalkozási szerződés nem tartalmazta, hogy a munkaterület részlegesen, szakaszosan kerül átadásra az alperes részére, vagyis a felperesnek az volt a kötelezettsége, hogy az alperesi kivitelezéshez a munkaterületet teljes terjedelemben átadja. A munkaterület teljes terjedelemben való átadására azonban nem került sor 2016. május 16. napjáig. Voltak olyan munkaterületek, amelyek még a szerződés alperes általi felmondását követően sem voltak alkalmasak kivitelezési munka végzésére.

Az alperes 2016. június 1-jén megkezdte a szerkezetépítési munkákat, majd a szerződés szerint meghatározott szakaszokban négy teljesítés igazolási jegyzőkönyvet, és ezek alapján négy számlát állított ki az elvégzett munkákról, valamint 4.251.344 forint összegű pótmunkát is végzett. Az alperes annak ellenére kezdte meg a kivitelezési munkálatokat, hogy a munkaterületet nem teljes terjedelmében adta át a felperes. A munkákat mindaddig végezte, amíg a munkaterület legalább részlegesen rendelkezésére állt.

A felperes a kerítés, a portaépület, valamint a trafóakna szerkezetépítési munkáinak megkezdéséhez szükséges földmunkák elvégzésére 2016. november 10. napján, vagyis csak a szerződés szerinti teljesítési határidőt követően kötött alvállalkozói szerződést az R. Kft.-vel. A szükséges földmunkákat az alvállalkozó a peres felek szerződésének véghatáridején túl sem készítette el.

Az alperes több alkalommal az építési naplón keresztül jelezte a munkaterület hiányát és felhívta a felperes figyelmét ennek következményeire. Mivel a felperes a felszólítás ellenére sem biztosította a megfelelő munkaterületet, ezért az alperes a szerződést 2016. december 28. napján kelt levelével felmondta, amely miatt az eredeti tervdokumentációban szereplő kerítés, portaépület, valamint trafóakna kivitelezési munkáit már nem végezte el. Az alperes a vállalkozási szerződés felmondását követően a már megépített szerkezetekkel kapcsolatos befejező javítási munkákat (betonkozmetikai munkákat) végzett a területen, illetve a zsaluzatot bontotta el.

A felperes a felmondásig terjedő időszakra az alperes által elvégzett munka vállalkozói díját és a szerződés teljesítését 4 db teljesítés igazolással elismerte és ezekben akként nyilatkozott, hogy az alperes a szerződés szerinti feladatokat, tevékenységeket, szerződésszerűen határidőre teljesítette. A felperes a vállalkozói díj teljesítéssel arányos részét megfizette az alperesnek.

A felperes nem fogadta el az alperes felmondását, a további vállalkozói díj megfizetésétől elzárkózott, valamint kötbér megfizetése iránti követelést terjesztett elő. Az alperes ezt követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett szervezett Teljesítésigazolási Szakértői Szervhez (TSZSZ) fordult. A szakértői testület helyszíni szemle alapján rögzítette, hogy a vállalkozási szerződésben szereplő kerítés, portaépület és trafóház nem készült el, ezen építmények kivitelezéséhez szükséges munkaterület a szemle időpontjában sem állt rendelkezésre. A TSZSZ a szakvéleményben megállapította az alperes által elvégzett és a felperes által meg nem fizetett munka ellenértékét is. A peres eljárás folyamatban léte alatt a felperes 2018. június 29. napján vállalkozási szerződést kötött más vállalkozóval és az eredeti tervtől jelentősen eltérő szerkezetű és költségű kerítést építtetett.

Az alperes a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság előtti polgári perben az általa elvégzett munkák vállalkozási díjának megfizetése iránt nyújtott be keresetet. A Budapesti II. és III. kerületi Bíróság jogerős ítéletében kötelezte Z. A.-t arra, hogy az alperes által elvégzett, de a megrendelő által még ki nem fizetett munka ellenértékeként fizessen meg az alperesnek 7.123.080 forint + áfa, összesen 9.046.312 forint tőkét és annak kamatait.

Az elsőfokú bíróság határozatának jogi indokolásában a Ptk. 6:140. § (1) bekezdésében, 6:142. §-ban, 6:150. § (1) és (2) bekezdésében, 6:186. § (1) bekezdésében, 6:238. §-ban, 6:241. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak alapján kifejtette, hogy a szerződésben vállalt kötelezettség nemteljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése csak akkor ad alapot kötbér követelésére, hogyha a szerződésszegésért az alperes felelős. A felelősség kérdését pedig az általános érvényű felelősségi szabály alapján kell elbírálni, azaz a szerződés megszegése esetén a kötelezett akkor mentesülhet a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Mivel az alperes is a felperes szerződésszegésére hivatkozott, először abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az alperes 2016. december 28-i felmondása jogszerű volt-e a felperes szerződésszegése miatt. E körben figyelembe vette, hogy a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság jogerős ítélete az alperes felmondásának jogszerűségét már rögzítette, továbbá a rendelkezésre álló bizonyítékok mérlegelése alapján arra a megállapításra jutott, hogy az alperes felmondása jogszerű volt, a felperes ugyanis a felszólítás ellenére sem biztosította a munkaterületet a trafóház, portaépület és a kerítés elkészítéséhez, az alperestől pedig nem volt elvárható, hogy az építési naplóba rögzített bejegyzésen túl további póthatáridőt biztosítson a felperesnek a munkaterület átadására.