A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28734/2014/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (INGATLANÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 38. §, 43. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 29. §, 32. §, 50. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]
A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. ........ ügyvéd (.........) által képviselt I.rendű felperes neve (.......) I. rendű és II.rendű felperes neve (.....) II. rendű felpereseknek, a dr. .... ügyvéd (fél címe 1.) által képviselt alperes neve (1051 Budapest, Sas u. 19.) alperes ellen ingatlan-nyilvántartási ügyben hozott közigazgatási határozat (hiv.sz.: .....) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi
í t é l e t e t:
A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.
Kötelezi a felpereseket, hogy fizessenek meg egyetemlegesen az alperesnek 15 nap alatt 20.000 (húszezer) forint perköltséget, és az államnak külön felhívásra 30.000 (harmincezer) forint feljegyzett kereseti illetéket.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.
I n d o k o l á s
A bíróság a felperesek keresete, az alperes érdemi ellenkérelme, valamint a közigazgatási és peres iratok alapján a következő tényállást állapította meg:
A .... belterület .... hrsz alatti kivett, beépítetlen terület megjelölésű, természetben a ...... szám alatt található ingatlan az I. r. felperes 1/1 arányú tulajdonát képezte. Az I. r. felperes a 2014. április 4. napján kelt szerződéssel tulajdoni illetőségét elajándékozta a II. r. felperesnek, és az ajándékozással egyidejűleg a tulajdoni illetőségén holtig tartó haszonélvezeti jogot alapított maga számára, egyúttal hozzájárulását adta ahhoz, hogy holtig tartó haszonélvezeti jogának bejegyzésével egyidejűleg a megajándékozott tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerüljön.
A Gödöllői Járási Földhivatal (elsőfokú közigazgatási hatóság) a ...... számú határozatával a perbeli ingatlan vonatkozásában a II. r. felperes tulajdonjog bejegyzése, valamint az I. r. felperes holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzése iránti kérelmét elutasította. Ezen túlmenően az I. r. felperes név és lakcím változását átvezette. A határozat indokolásában rögzítette, hogy a II. r. felperestől, mint jogosulttól származó haszonélvezeti jog bejegyzésére irányuló bejegyzési engedély nem érkezett, ami miatt a tulajdonjog bejegyzése és a haszonélvezeti jog bejegyzése iránti kérelmeket el kellett utasítani.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A határozat indokolásában az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 6. § (1) bekezdésére, 29. §-ára, 32. § (1) bekezdésére, valamint az 50. § (1) bekezdésében foglaltakra, illetve a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:167. §-ára hivatkozott. Kifejtette, hogy az Inytv. 29. §-a kógens rendelkezést tartalmaz arra vonatkozóan, hogy jogok bejegyzésére és így holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzésére is csak a bejegyzett jogosult által adott bejegyzési engedély alapján van mód. Emiatt pedig a II. r. felperesnek mint a tulajdonosi részjogosítványok összességét megszerzőnek volt lehetősége arra, hogy az I. r. felperes holtig tartó haszonélvezeti jogának bejegyzéséhez engedélyt adjon. Az Inytv. 50. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel arra utalt, hogy e jogszabályhely abban az esetben alkalmazható, ha a haszonélvezeti jogot a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban az Inytv-nek megfelelően bejegyzési engedéllyel együtt alapítják meg, azonban annak bejegyzését a kérelem nyomtatványon nem kérik. A perbeli esetben a kérelemben szerepelt ezen jog azzal, hogy az ajándékozási szerződés e tekintetben a jogszabályokban foglaltaknak nem felelt meg.
A felperesek keresetükben az alperes határozatának megváltoztatását és az I. r. felperes holtig tartó haszonélvezeti jogának, valamint a II. r. felperes tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését kérték. Hangsúlyozták, hogy a jogügylet tárgya szerint az I. r. felperes a rendelkezési jogával élve átruházás keretében a tulajdonjogát és annak részjogosítványait a II. r. felperesre ruházta át úgy, hogy ezzel egyidejűleg fenntartotta magának a haszonélvezet jogát. Nem volt tehát arról szó, hogy a II. r. felperes mint megajándékozott engedett volna jogot az I. r. felperesnek, mint ajándékozónak. Ezzel ellenkezőleg az ajándékozással egyidejűleg az I. r. felperes tartott fenn a korábban fennálló teljes dologi jogából haszonélvezeti jogot saját maga számára. A II. r. felperes ezzel a teherrel szerzett tulajdonjogot és az ajándékot ebben a formában fogadta el. Pernyertességük esetére kérték az alperes perköltségben történő marasztalását.
Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperesek keresetének elutasítását és perköltségben történő marasztalásukat kérte. A határozatokban foglalt álláspontját változatlanul fenntartotta.
A felperesek keresete megalapozatlan.
A per tárgyát az alperes határozatának törvényességi felülvizsgálata képezte a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban Pp.) XX. fejezete szerinti közigazgatási per keretében. A Pp. 339/A. §-a szerint, a bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül.
A bíróságnak a perben abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy az I. r. felperesnek, mint tulajdonosnak joga volt-e a haszonélvezeti jogának visszatartására és ebből következően ő volt-e a jogosult a bejegyzési engedély megadására.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!