62/1994. (XII. 24.) AB határozat

mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megállapítása iránti indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló törvénysértés megállapítása iránti indítvány alapján meghozta a következő

határozatot.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Eszteregnye Község Önkormányzatának Képviselő-testülete törvénysértést követett el azáltal, hogy az 1992. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó zárszámadásról szóló rendeletet nem alkotta meg. Ezért felhívja a képviselő-testületet arra, hogy az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 82. §-ában meghatározott jogalkotási kötelezettségének 1995. március 1-jéig tegyen eleget.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Eszteregnye Község önkormányzatának képviselő-testülete az 1992. évi költségvetésével összefüggésben nem alkotta meg az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 82. §-ában foglalt rendelkezés alapján a zárszámadásról szóló rendeletét. Emiatt a köztársasági megbízott a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (1) bekezdésében foglalt jogkörében az önkormányzat képviselő-testületét a törvénysértés megszüntetésére két alkalommal - az 1993. május 7-én kelt 388/1993. T. számú és a 224/1994. T. számú levelében - hívta fel. A képviselő-testület a felhívásban foglaltaknak nem tett eleget, ezért a köztársasági megbízott az Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján az Alkotmánybíróságnál kezdeményezte a törvénysértés megszüntetését.

Az indítvány szerint a képviselő-testület a köztársasági megbízott törvényességi felhívása alapján az 1992. évi költségvetés végrehajtását az 1993. május 13-i és a június 24-i, valamint az 1994. március 4-i ülésén tárgyalta, a zárszámadásról szóló rendeletet azonban nem alkotta meg.

Az indítványozó álláspontja szerint a képviselő-testület mulasztásban megnyilvánuló törvénysértést követett el azáltal, hogy a zárszámadásról szóló rendeletet az Áht. 82. §-ában foglalt előírás ellenére sem alkotta meg. Kérte, hogy az Alkotmánybíróság emiatt a mulasztásban megnyilvánuló törvénysértést állapítsa meg, és a képviselő-testületet kötelezze a zárszámadásról szóló rendelet megalkotására.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt határozatát a következőkre alapozta:

Az Áht. 2. §-a alapján: "Az államháztartást a központi kormányzat, az elkülönített állami pénzalapok, a helyi önkormányzatok, valamint a társadalombiztosítás költségvetései alkotják".

Az Ötv. 77. § (2) bekezdésének első mondata megállapítja, hogy "Az önkormányzatok költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik". A 91. § (1) bekezdése szerint pedig: "Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját és költségvetését".

Az Áht. 65. §-a előírja: "A helyi önkormányzat a költségvetését önállóan, rendeletben (a továbbiakban: költségvetési rendelet) állapítja meg". A 82. §-a pedig úgy rendelkezik, hogy "A jegyző által elkészített zárszámadási rendelettervezetet a polgármester a költségvetési évet követően 3 hónapon belül terjeszti a képviselő-testület elé. A képviselő-testület a zárszámadásról rendeletet alkot".

A fenti törvényi rendelkezések értelmében kétségtelen, hogy a helyi önkormányzatok költségvetése az államháztartás rendszerébe tartozik, annak részét alkotja. Az Áht. pedig kötelezően előírja, hogy az önkormányzatok költségvetését, valamint a költségvetés végrehajtására vonatkozó zárszámadást önkormányzati rendeletben kell megállapítani. Az Áht. tehát a szóban forgó tárgykörök tekintetében egyértelműen szabályozási kötelezettséget határoz meg.

Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerint a helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat. A 44/A. § (2) bekezdése alapján pedig a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat.

Az Alkotmány 43. § (2) bekezdésének első mondata akként rendelkezik, hogy a helyi önkormányzati jogokat és kötelezettségeket törvény határozza meg. Az Alkotmány e rendelkezéséből az következik, hogy törvény az önkormányzatok tekintetében szabályozási kötelezettséget is megállapíthat. Az Áht. 82. §-ában meghatározott jogalkotási kötelezettség tehát az Alkotmány eme rendelkezésén alapul. Erre tekintettel az önkormányzatnak az Alkotmány 44/A. § (1) a) pontjában meghatározott szabályozási autonómiája nem terjed addig, hogy a zárszámadási rendelet megalkotására vonatkozó törvényi kötelezettségét mellőzze. Az önkormányzat a törvény által kötelezően meghatározott feladat- és hatáskörében köteles eljárni, s ez vonatkozik a jogalkotási kötelezettségére is.

Az önkormányzat vizsgált jogalkotási kötelezettségének elmulasztása mulasztásban megnyilvánuló törvénysértésnek minősül. Az Alkotmánybíróság a 32/1994. (VI. 2.) AB határozatában (ABK 1994. 216, 217.) mulasztásos törvénysértést állapított meg, mert az önkormányzat nem tett eleget a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 38-39. §-aiban meghatározott jogalkotási kötelezettségének, ezért határidő megjelölésével felhívta annak teljesítésére.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Eszteregnye Község önkormányzatának képviselő-testülete mulasztásban megnyilvánuló törvénysértést követett el azzal, hogy az Áht. 82. §-ában foglalt előírás ellenére a zárszámadásról szóló rendeletét nem alkotta meg. Ezért felhívta a képviselő-testületet arra, hogy a rendelkező részben megállapított határidőig tegyen eleget a jogalkotási kötelezettségének.

Dr. Ádám Antal s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Schmidt Péter s. k.,

alkotmánybíró