BH 2017.6.189 I. Érvénytelenségen alapuló ingatlan-nyilvántartási törlési pert a jogelőd jogán megindító félnek a jogelőd megsértett jogára vonatkozó szerzőképességet is igazolnia kell.

II. Az ingatlan-nyilvántartási kiigazítási per kijavításra vagy pótlásra irányulhat, de a bejegyzés alapjául szolgáló anyagi jogi érvényesség nem lehet a tárgya [1997. évi CXLI. törvény (Inyvtv.) 62. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A perbeli ingatlanok a nemzeti parkhoz tartozó országos jelentőségű természetvédelmi területek, amelyek közül kettő "Natura 2000" minősítésű. Az ingatlan-nyilvántartás az 1960-1961. évektől a h.-i Mgtsz. (a továbbiakban: Mgtsz.) földhasználati jogát tüntette fel, azonban a földhivatal - az alperes magyar állam 2010. június 18-i kérelmére, 2010. június 30-i hatállyal, az Ámt. 25/A. § (1) bekezdésére utalással - az alperes tulajdonjogát jegyezte be, egyidejűleg törölve az Mgtsz. földhasználati jogát. A felperes zrt.-nek az Mgtsz. jogutódaként a földhivatal határozatával szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmét a bíróság elkésettség miatt elutasította.

A kereset és az alperes védekezése

[2] A felperes - a hatályon kívül helyezést követően megismételt eljárásban - pontosított keresetében elsődlegesen az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 62. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott kiigazítási, másodlagosan az (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján törlési, harmadlagosan pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:184. § (1)-(2) bekezdésein és 6:88. §-án alapuló kereseti kérelmet terjesztett elő. Mindhárom jogcímen az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítása körében a földhasználati jog saját javára történő visszajegyzését és az alperes ennek tűrésére kötelezését kérte.

[3] Előadta, hogy a védett természeti területek állami tulajdonba kerülése a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény (a továbbiakban: Ámt.) 25/A. § (1) bekezdése alapján kizárt, mert az Mgtsz. nem jogutód nélkül szűnt meg, a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény (a továbbiakban: Fkbt.) 12. § (6) bekezdése pedig csak a "kivett" területek állami tulajdonba kerülését teszik lehetővé, ezzel szemben a perbeli ingatlanok művelési ág alól történő kivonására túlnyomórészt nem került sor. Hangsúlyozta, hogy az alperes a perbeli ingatlanok tekintetében vélhetően forráshiány miatt nem követte a korábbi jogszerű gyakorlatát: az ingatlanok kártalanítás ellenében történő tulajdonba vételét. Példaként hivatkozott arra, hogy a perbelivel egyező megítélésű ügyben a közigazgatási bíróság azzal az indokkal helyezte hatályon kívül a földhivatal bejegyző határozatát, hogy az alperes az Ámt. 25/A. §-a alapján tulajdonjogot nem szerezhetett. A harmadlagos jogcím tekintetében utalt az alperes bejegyzési kérelmének mint jognyilatkozatnak az érvénytelenségére, azzal, hogy a jognyilatkozat semmissége esetén a törlési kereset határidő nélkül megindítható.

[4] Az alperes a kereset elutasítását a felperes aktív perbeli legitimációjának hiánya miatt kérte és hangsúlyozta: tulajdonjogának bejegyzése jogszabályon alapult, ezért a bejegyzés érvénytelenségének vizsgálata fogalmilag kizárt, a bejegyzési kérelem pedig nem jognyilatkozat, érvényessége nem vizsgálható. Álláspontja szerint a jogvita eldöntése közigazgatási bíróságra tartozik.

Az első- és a másodfokú ítélet

[5] Az elsőfokú bíróság a keresetnek az elsődleges - kiigazítási - jogcímen helyt adó ítéletét azzal indokolta, hogy az alperes tulajdonjoga bejegyzésének időpontjában nem álltak fenn a bejegyzés alapjául megjelölt Ámt. 25/A. § (1) bekezdésének feltételei, mert a földhasználó Mgtsz. nem jogutód nélkül szűnt meg, ugyanakkor a területek nem tartoznak az Fkbt. 12. § (6) bekezdésének hatálya alá sem.

[6] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság helybenhagyó ítélete indokolásában rámutatott, hogy az Ámt. 25/A. §-ának a kérem benyújtását követően 2010. szeptember 10-ével hatályba lépő módosítása a perbeli esetre még nem alkalmazható, és az elsőfokú bíróság nem sértette meg az eljárási szabályokat az alperes elkésetten érkezett 2015. július 2-i keltű beadványának figyelmen kívül hagyásával.

A felülvizsgálati kérelem

[7] A jogerős ítélet ellen felülvizsgálattal élő alperes elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalát, szükség esetén új eljárás és új határozat hozatalának elrendelését kérte.

Hangsúlyozta, hogy a bíróságot köti a fél előadása, a kérelmeken való túlterjeszkedés törvénysértő. Az adott esetben a felperes 2014. július 27-i beadványában kifejezetten az Inytv. 62. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozott, a Pp. 3. § (2) bekezdését sérti az, hogy az elsőfokú bíróság iránymutatást adott a felperes számára kereseti kérelmének kijavítására, kiegészítésére, módosítására.

[8] Tévesnek tartotta azt az álláspontot, hogy a perbeli ingatlanokra az Fkbt. 12. § (6) bekezdése, illetve az Ámt. 25/A. §-a ne vonatkozna. Kifejtette: a szövetkezet földhasználatába tartozó területeket nem lehet a szövetkezet vagy a jogutód gazdálkodó szervezet vagyonának tekinteni. A perbeli ingatlanok ún. maradványterületek, amelyek az Ámt. 25/A. §-a alapján az államot illetik, és ugyanígy rendelkezik az Fkbt. 12. § (6) bekezdése is az AK-hiány kielégítéséhez már nem szükséges földekről. A jogszabályi rendelkezés helyes értelmezése szerint minden ún. maradványterület az Ámt.-ben foglalt határidő eredménytelen eltelte után a nemzeti földalapba kerül, a védett és védelemre tervezett területek kivételét a Kincstári Vagyoni Igazgatóság azóta megszűnt, elkülönült jogköre indokolta. A kialakult helyzet megoldását az Ámt. 25. § (6) bekezdésének megfelelő eljárás, annak alapján az alperes tulajdonjogának bejegyzése jelentette.

A Kúria döntése és jogi indokai

[9] A Kúria az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a rendelkezésre álló cégmásolatok adatai alapján azzal egészíti ki, hogy a felperes zrt. az Mgtsz. jogutódaként "részleges átalakulással" 1999. július 16-i hatállyal jött létre, az Mgtsz. ezt követően tovább működött, majd végelszámolás eredményeként 2000. augusztus 24-én jogutód nélkül megszűnt.

[10] Az így kiegészített tényállás alapján az alperes felülvizsgálati kérelme a következők szerint alapos.

Az adott esetben a felülvizsgálattal élő alperes a tsz földhasználati joggal terhelt ingatlanokra vonatkozó anyagi jogi szabályok téves alkalmazását rótta fel az eljárt bíróságoknak, és eljárási szabálysértésként kifogásolta az elsőfokú bíróságnak a felperes részére nyújtott, álláspontja szerint az eljárási szabályok előírását meghaladó, az Inytv. 62. § (1) bekezdés a) pontjához képest további jogcímek megjelölését eredményező tájékoztatását is.

[11] A másodfokú bíróság a hatályon kívül helyező végzésében helytállóan írta elő a kérelmek és a nyilatkozatok tartalom szerinti figyelembevételét, rámutatva, hogy a felperes keresetét a jogelődje földhasználati jogának törlését eredményező ingatlan-nyilvántartási eljárás hibájára alapította, emiatt kérte az alperes tulajdonjogának törlését és jogutódlására tekintettel az Mgtsz. földhasználati jogának saját javára történő visszajegyzését. Perbe vitt jogi érdeke kizárólag az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés korrekciójára irányult, az alperes bejegyzését megelőző, de az időközben bekövetkező jogutódlásnak megfelelő ingatlan-nyilvántartási állapot helyreállítására.