A Fővárosi Törvényszék Pf.633215/2018/8. számú határozata biztosítási szolgáltatás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 78. §, 80. §, 86. §, 206. §, 221. §, 249. §, 252. §, 253. §, 254. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 46. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §] Bírók: Békefiné dr. Süveg Mónika, Pankotai István, Polgár Andrea

Fővárosi Törvényszék

mint másodfokú bíróság

61.Pf..../2018/8.

A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság

a dr. Horváth-Megyeri Cirill ügyvéd (fél címe1.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.) felperesnek,

a dr. Valentinyi Andrea ügyvéd (fél címe2.) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

biztosítási szolgáltatás iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság

3.P.../2015/64-I. sorszámú ítélete ellen a felperes által 65. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

A másodfokú bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 191.879,- (százkilencvenegyezer-nyolcszázhetvenkilenc) Ft másodfokú perköltséget.

A másodfokú bíróság megállapítja, hogy a le nem rótt 400.000,- (négyszázezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 246.809,- Ft perköltséget. Megállapította, hogy az eljárási illeték 300.000,- Ft-os összege az állam terhén marad.

Az elsőfokú bíróság tényként állapította meg, hogy a kiskorú felperes édesanyja fél1 2012. december 19. napján végintézkedés hátrahagyása nélkül elhalálozott, akinek a felperes 1/1 arányban törvényes örököse a .../2014/6. számú öröklési bizonyítvány tanúsága szerint.

A néhai fél1 2007. március 9-én kelt kórszövettani leletének tanúsága szerint a nála ezt megelőzően végrehajtott műtéti beavatkozást követően rosszindulatú emlődaganatot diagnosztizáltak, majd ezt követően 2007. március 29. napján hónaljárki nyirokcsomólánc eltávolítására került sor, melynek kórszövettani vizsgálata során áttétes daganatos elváltozást a nyirokcsomóban nem találtak. Ezt követően a néhai vonatkozásában 2011. június 7. napján kelt zárójelentés tanúsága szerint a néhai a 2007. március elején végrehajtott műtétet követően onkológiai kontrollra nem járt. A hivatkozott zárójelentés tartalmazza, hogy a néhainál 2007. március elején bal emlő cysta eltávolítására került sor, melynek szövettani vizsgálata malignitást igazolt. A néhai ezt követően 2012. december 19. napján halálozott el, mellyel kapcsolatosan készült halottvizsgálati bizonyítvány megállapítása szerint a néhai halálát a mellkasi folyadék gyülem kialakulása, a mellkasfalon helyi daganat kiújulása, mellkasfal rosszindulatú daganatos beszűrődése, többszörös csontáttétek okozták.

A néhai a felvett hiteléhez családfő biztosítást kötött 2011. február 28. napján, mely napon a Biztosítási társaság.-on keresztül ajánlatot tett az alperesi biztosító felé a hivatkozott családfő biztosítás megkötéséhez, illetőleg a csoportos biztosításhoz való csatlakozásra. A hivatkozott biztosítotti nyilatkozat értelmében az alperes, mint biztosító, a Bank. mint szerződő, míg a néhaiként biztosítottként került feltüntetésre, valamint a biztosítási szerződés kedvezményezettjeként a felperesi törvényes örökös került megjelölésre. A biztosítási fedezetek körében kockázati életbiztosításként a biztosítási összeg 5.000.000 Ft-ban került megjelölésre, míg a kockázatviselés kezdeteként 2011. március 1. napja került rögzítésre. A biztosítási szerződés a néhai halálát követően is díjjal fedezett volt, majd a biztosított halálát követően az alperes felé bejelentett szolgáltatás iránti igény körében a felek között levelezés zajlott, melynek eredményeként az alperes a 2014. július 18. napján kelt levelében a néhai előzményi betegségeire hivatkozással az ÁSZF 9.3. pontjára utalással a felperes biztosítási szolgáltatás iránti igényét elutasította.

A felperes keresetében 5 millió Ft és annak 2012. december 20. napjától számított kamatai, valamint perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest a felperesi törvényes örökös részére történő teljesítéssel.

Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására és felperes perköltségben való marasztalására irányult. Arra hivatkozott, hogy néhai halála olyan betegségből származott, mely a kockázatviselés kezdete előtti egy évben fennállt és a betegség fenn álltáról néhainak tudomása volt.

Az elsőfokú bíróság a keresetet megalapozatlannak ítélte. Megállapította, hogy néhait az előzményi betegségei vonatkozásában tájékoztatási kötelezettség az alperes irányában nem terhelte, hisz a néhai és az alperes közötti jogviszony egészségügyi nyilatkozat nélkül jött létre. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az ÁSZF 9.3. pontjában foglalt kizárásra vonatkozó kitétel kapcsán tájékoztatta az alperest arról, hogy őt terheli annak bizonyítása, hogy a szerződés megkötésekor a néhai tudomással bírt arról, hogy olyan betegségben szenved, amely kizárja az életbiztosítás teljesítését, amennyiben ezzel összefüggésben veszti el az életét. Ezt követően az elsőfokú bíróság az aggálytalanként elfogadott igazságügyi szakértői megállapításokat taglalta és ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy néhai halála nem tekinthető biztosítási eseménynek, mert az a néhai korábban fennálló betegségével okozati összefüggésben következett be és ezen előzményi betegségről néhainak a kockázatviselés kezdetekor tudomással kellett lennie.

A biztosítási esemény bekövetkeztének hiánya miatt tehát az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította, a perköltség viseléséről pedig a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján rendelkezett.

Az ítélettel szemben a felperes fellebbezést terjesztett elő, amelyben elsődlegesen az ítélet megváltoztatásával alperes keresete szerinti marasztalását-, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozat hozatalára utasítását-, harmadlagosan az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított perköltség mellőzését kérte.

Az elsőfokú eljárás során tett nyilatkozatainak fenntartása mellett előadta, hogy alperest terhelte az orvosi dokumentációk beszerzésének kötelezettsége, illetve hogy az alperesnek teljes körű lehetősége volt a minősített adatokhoz való hozzáférés, amivel saját választása szerint nem élt, és így nem járt el megfelelő gondossággal. Amennyiben a biztosítottnak a szerződéskötéskor megvolt a betegsége, az alperesnek minden lehetőség adva volt, hogy ne kössön vele szerződést vagy megszüntesse azt. Amennyiben az alperes nem nézett utána a biztosított egészségügyi állapotának és annak ismeretében nem módosította vagy szüntette meg a szerződést, akkor beállt a fizetési kötelezettsége, hiszen ez az ő mulasztása volt. Hangsúlyozta, hogy az, hogy az alperes a biztosítási eseménnyel összefüggő kockázat felmérését negligálta és nem történt kockázat elbírálás, nem róható a szerződést pusztán aláíró, annak feltételei meghatározásában részt nem vevő magánszemély terhére. E körben utalt a "Nyilatkozat" rendelkezéseire is, amelyek az alperest hatalmazták fel az adatok igénylésére, kezelésére.