62012CJ0388[1]

A Bíróság (negyedik tanács) 2013. november 14-i ítélete. Comune di Ancona kontra Regione Marche. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Tribunale amministrativo regionale per le Marche - Olaszország. Strukturális alapok - Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) - Strukturális alapból származó pénzügyi hozzájárulás - A kiadások támogathatóságának feltételei - 1260/1999/EK rendelet - 30. cikk (4) bekezdés - A művelet tartósságának elve - A művelet »lényeges módosításának« fogalma - Koncessziós szerződés előzetes koncessziós hirdetmény vagy pályázati felhívás nélkül történő odaítélése. C-388/12. sz. ügy

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)

2013. november 14. ( *1 )

"Strukturális alapok - Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) - Strukturális alapból származó pénzügyi hozzájárulás - A kiadások támogathatóságának feltételei - 1260/1999/EK rendelet - 30. cikk (4) bekezdés - A művelet tartósságának elve - A művelet »lényeges módosításának« fogalma - Koncessziós szerződés előzetes koncessziós hirdetmény vagy pályázati felhívás nélkül történő odaítélése"

A C-388/12. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunale amministrativo regionale per le Marche (Olaszország) a Bírósághoz 2012. augusztus 16-án érkezett, 2012. június 21-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Comune di Ancona

és

a Regione Marche

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),

tagjai: L. Bay Larsen tanácselnök, K. Lenaerts, a Bíróság elnökhelyettese, a negyedik tanács tagjaként eljáró bíró, M. Safjan, J. Malenovský (előadó) és A. Prechal bírák,

főtanácsnok: Y. Bot,

hivatalvezető: A. Impellizzeri tanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2013. július 11-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Comune di Ancona képviseletében A. Lucchetti avvocato,

- a portugál kormány képviseletében L. Inez Fernandes, S. Rodrigues és A. Gattini, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében A. Steiblytė és D. Recchia, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2013. szeptember 5-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1999/1260/EK tanácsi rendelet (HL L 161., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 14. fejezet, 1. kötet, 31. o.) 30. cikke (4) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2. E kérelmet a Comune di Ancona és a Regione Marche között, az utóbbinak, sólyatér-kialakításra vonatkozó projekt címén nyújtott pénzügyi támogatás visszavonására és visszatéríttetésére vonatkozó határozatának tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő.

Jogi háttér

3. Az 1260/1999 rendelet (4) preambulumbekezdésének szövege a következő:

"[...] a strukturális alapok fokozott koncentrációja és működésük egyszerűsítése érdekében a kiemelt célkitűzések[et] [...] oly módon kell újrafogalmazni, hogy elősegítsék a fejlődésben lemaradt régiók fejlesztését és strukturális alkalmazkodását, valamint a strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és társadalmi szerkezetváltását, továbbá módosítsák és korszerűsítsék az oktatási, a képzési és a foglalkoztatási politikákat és rendszereket".

4. Az említett rendelet (7) preambulumbekezdése előírja:

"[...] elsősorban az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) járul hozzá a fejlődésben lemaradt régiók fejlesztésének és strukturális alkalmazkodásának elősegítésére irányuló cél eléréséhez, valamint a strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és társadalmi szerkezetváltásához".

5. Ugyanezen rendelet (41) preambulumbekezdése kimondja:

"[...] az alapok által nyújtott támogatás hatékonyságának és tartós hatásának biztosítása érdekében az ezekből származó támogatás egy része vagy egésze csak olyan művelethez kapcsolódhat tartósan, amelynek jellege, illetve megvalósításának feltételei nem módosulnak számottevően oly módon, hogy a támogatott művelet eredeti célja megváltozna".

6. Az 1260/1999 rendelet "Támogathatóság" című 30. cikkének (4) bekezdése kimondja:

"A tagállamok biztosítják, hogy egy művelet esetében csak akkor lehessen megtartani az alapokból származó hozzájárulást, ha a szóban forgó műveletet az illetékes nemzeti hatóságok vagy az irányító hatóság által az alapokból történő hozzájárulásra vonatkozóan hozott határozat időpontjától számított öt éven belül nem módosították lényegesen oly módon, hogy:

a) a módosítás a művelet jellegét vagy végrehajtásának feltételeit érintse, illetve egy cégnek vagy köztestületnek jogtalan előnyt biztosítson;

továbbá

b) a módosítás valamely infrastrukturális vagyontárgy tulajdoni formájában bekövetkező változásból, vagy pedig egy termelő tevékenység megszűnéséből vagy helyszínének megváltozásából következzen.

A tagállamok minden ilyen módosításról tájékoztatják a Bizottságot. Ilyen módosítás esetében a 39. cikket kell alkalmazni."

7. Az említett rendelet "Általános rendelkezések" című 38. cikke az (1) bekezdésében előírja:

"A Bizottságnak az Európai Közösségek [helyesen: az Európai Unió] főköltségvetése végrehajtásáért való felelőssége sérelme nélkül, elsődlegesen a tagállamok vállalnak felelősséget a támogatások pénzügyi ellenőrzéséért. E célból többek között a következő intézkedéseket hozzák:

[...]

e) megelőzik, felderítik és orvosolják a szabálytalanságokat, a szabályoknak megfelelően közlik ezeket a Bizottsággal és folyamatosan tájékoztatják a Bizottságot az államigazgatási és bírósági eljárások előrehaladásáról;

[...]

h) behajtják a feltárt szabálytalanság következtében elveszett összegeket, és szükség esetén késedelmi kamatot számítanak fel."

8. Ugyanezen rendelet "Pénzügyi korrekciók" című 39. cikke az (1) bekezdésében előírja:

"Elsődlegesen a tagállamok feladata a szabálytalanságok kivizsgálása, a támogatás végrehajtásának, illetve ellenőrzésének jellegét, illetve feltételeit befolyásoló minden jelentősebb változás megállapítása nyomán történő fellépés, valamint a szükséges pénzügyi korrekciók elvégzése.

A tagállam végzi el az egyedi vagy a rendszerből adódó szabálytalansággal összefüggésben szükséges pénzügyi korrekciókat. A tagállam által végzett korrekció a közösségi hozzájárulás egészének vagy részének visszavonása. Az ily módon felszabadult közösségi alapokat a tagállam, az 53. cikk (2) bekezdése alapján meghatározandó szabályokat tiszteletben tartva, a kérdéses támogatás céljából újra felhasználhatja."

Az alapügy tényállása és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

9. A Regione Marche, amely az uniós strukturális támogatások tekintetében egy operatív program irányító hatósága a Marches régióban, a 2002-2006 közötti programozási időszakra szóló, az ERFA-t érintő felhívást tett közzé a helyi kikötői területekre vonatkozó különböző infrastrukturális projektekre.

10. E felhívásra válaszul a Comune di Ancona három, sólyatér-kialakításra, autódaru-vásárlásra és az említett sólyatér előtti tér kialakításának munkáikra vonatkozó projekt tekintetében nyújtott be finanszírozási kérelmet. E három kérelem elfogadásra került.

11. A sólyatér kialakítását célzó munkák elvégzését és az autódaru beüzemelését követően a Comune di Ancona mint a szóban forgó finanszírozás kedvezményezett hatósága 2005. januárban a Regione Marchéhoz fordult azon lehetőség tekintetében, hogy harmadik személy részére koncesszióba adható-e az említett sólyatér működtetése. A Regione Marche úgy vélte, hogy nem állnak fenn ezt korlátozó tényezők, utalt ugyanakkor a közszolgáltatási koncesszióról szóló hatályos szabályozás betartásának a szükségességére.

12. A városi tanács 2005. április 19-i határozatában a Comune di Ancona a sólyatér működtetésével a Cooperativa arl Pescatori e Motopescherecci di Anconát (a továbbiakban: Pescatori szövetkezet) bízta meg, számos kötelezettséget előírva az utóbbi terhére, amelyek között szerepelt a Comune di Ancona részére oly módon kiszámított éves díj fizetése, hogy sem a koncesszióba adó, sem a koncesszió jogosultja tekintetében ne keletkeztessen jelentős nettó bevételt, a támogatható művelet végrehajtási feltételei megváltoztatásának tilalma, jövedelemszerző tevékenység folytatásának tilalma, valamennyi alkalmazandó uniós irányelv és norma tiszteletben tartása, valamint a szóban forgó létesítmény közösségi funkciójának és használati céljának megtartása. Egyébiránt pontosításra került, hogy e létesítmény mindenesetre a Comune di Ancona tulajdonában marad.

13. 2010 júniusában a Regione Marche bizonyos szabálytalanságokat állapított meg a sólyatér Comune di Ancona által történő működtetése kapcsán, úgymint:

- a sólyateret sporthajók is használták, körülbelül 18%-ra becsült arányban;

- a szóban forgó létesítmény egy részét nem használták, és

- a másik két kifogáshoz viszonyítva elsődlegesen, közvetlen odaítélés történt, azaz e létesítmény működtetését nyilvános közbeszerzési eljárás nélkül ítélték oda.

14. A Regione Marche e megállapítások alapján fogadta el a Comune di Ancona részére nyújtott finanszírozás visszavonását és visszatérítését elrendelő határozatot.

15. A Comune di Ancona ezt követően az említett határozat megsemmisítése iránti keresetet nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz.

16. Keresete alátámasztására a Comune di Ancona a következő jogalapokat adta elő:

- a nyilvános közbeszerzési eljárás esetleges nem betartása a sólyatér működtetése odaítélésének vonatkozásában nem képezi a pénzügyi támogatás megszűnési okát;

- az említett sótér működtetésének odaítélése nem követelte meg nyilvános közbeszerzési eljárás lefolytatását, mivel a Pescatori szövetkezeten kívül nem voltak ezen odaítélésben érdekelt más gazdasági szereplők, és

- a sólyatér sporthajók által történő használata nem ellentétes az ERFA célkitűzéseivel.

17. Ilyen körülmények között a Tribunale amministrativo regionale per le Marche akként határozott, hogy az eljárást felfüggeszti és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Úgy kell-e értelmezni [az 1260/1999] rendelet 30. cikkének (4) bekezdését, hogy azon tény értékelésének, hogy a megbízásból a megbízónak nem származik jelentős bevétele és a megbízottnak nem keletkezik jogtalan előnye, csak azt követően lehet helye, ha megvizsgálták, hogy a létesítményen végrehajtottak-e lényeges módosítást?

2) Az első kérdésre adandó igenlő válasz esetén mit kell érteni »lényeges módosítás« alatt, vagyis [az 1260/1999 rendelet rendelet 30. cikkének (4) bekezdése] kizárólag a fizikai módosításra vonatkozik-e - vagyis, hogy a megvalósított létesítmény nem egyezik meg a támogatásban részesített projektben megjelölttel -, avagy a funkcionális módosításra is, és ez utóbbi esetben »lényeges módosításról« van-e szó abban az esetben, ha a létesítményt - nem elsődlegesen - a felhívásban, valamint a felhívásra való jelentkezés iránti kérelemben szereplő tevékenységektől eltérő tevékenységekre »is« használták?

3) [Ezzel ellentétben, az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén], azokban az esetekben, amikor az állami finanszírozásra olyan munkák végrehajtása céljából kerül sor, amelyek gazdasági értelemben releváns működtetés tárgyát képezhetik, a[z 1260/1999] rendelet 30. cikkének (4) bekezdése kizárólag a létesítmény létrehozásának szakaszára alkalmazandó-e, avagy a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok betartásának kötelezettsége a működtetés odaítélése vonatkozásában is fennáll?

4) [Végül ú]gy kell-e értelmezni a[z 1260/1999] rendelet 30. cikkének (4) bekezdését, hogy azon tény megállapítása, hogy a működtetés harmadik személy részére történő odaítéléséből nem származnak jelentős nettó bevételek, illetve jogtalan előnyök valamely cég vagy köztestület számára, az előzetes kérdést (azaz a közbeszerzési eljárások betartásának kötelezettségét) logikailag és jogilag követő lépést jelent, avagy a versenyeljárás lefolytatása kötelezettségének fennállását a koncessziós jogviszonyra vonatkozó konkrét szabályozást is figyelembe véve kell értékelni?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

Előzetes észrevételek

18. Az 1260/1999 rendelet 30. cikkének (4) bekezdése kimond egy elvet, amely szerint a művelethez nyújtott, a strukturális alapokból származó hozzájárulás csak akkor végleges, ha a szóban forgó műveletet az illetékes nemzeti hatóságok vagy az irányító hatóság által az említett alapokból történő hozzájárulásra vonatkozóan hozott határozat időpontjától számított öt éven belül nem "módosították lényegesen". Az alapeljárásban a felek többek között arról vitatkoznak, hogy a Regione Marche által megállapított módosítások e rendelkezés hatálya alá tartoznak-e.

19. Először is emlékeztetni kell arra, hogy az alapügyben szereplő módosítások konkrét minősítése nem a Bíróság feladata. E minősítés ugyanis a nemzeti bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik. A Bíróság szerepe arra korlátozódik, hogy a nemzeti bíróság számára az uniós jogról olyan értelmezést adjon, amely hasznos az utóbbi bíróság előtt folyamatban lévő jogvita eldöntéséhez. Ennek alapján a Bíróság megállapíthatja azon jelentős tényezőket, amelyek iránymutatást adhatnak a kérdést előterjesztő bíróságnak az értékelése során (lásd a C-348/10. sz., Norma-A és Dekom ügyben 2011. november 10-én hozott ítélet [EBHT 2011., I-10983. o.] 57. és 58. pontját).

20. Ezen összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy annak megállapításához, hogy valamely módosítás az 1260/1999 rendelet 30. cikke (4) bekezdésének hatálya alá tartozik, először is meg kell bizonyosodni arról, hogy az e módosítással érintett művelet az említett cikk hatálya alá tartozik, és igenlő válasz esetén ezt követően meg kell vizsgálni, hogy e módosítás eleget tesz-e az említett rendelkezés első albekezdésének a) és b) pontjában szereplő feltételeknek, mivel ahogy az az említett 30. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában említett két feltétel közötti "és" mellérendelő kötőszó használatából kitűnik, a módosításnak e két feltételnek együttesen kell megfelelnie.

21. Az említett feltételek vizsgálatakor először is ellenőrizni kell, hogy a vitatott módosítás eleget tesz-e az 1260/1999 rendelet 30. cikke (4) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett feltételnek, amely előírja, hogy az valamely infrastrukturális vagyontárgy tulajdoni formájában bekövetkező változásból, vagy pedig egy termelő tevékenység megszűnéséből vagy helyszínének megváltozásából következik. Ugyanis e feltétel ellenőrzésekor értékelni kell a vitatott módosítás alapját, és így az e módosítás okát képező tényezőket.

22. Másodszor, meg kell vizsgálni, hogy az érintett módosítás az említett rendelet 30. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett egyik feltevés alá tartozik-e, azaz az érintett művelet jellegét vagy végrehajtásának feltételeit érinti, illetve egy vállalkozásnak vagy köztestületnek jogtalan előnyt biztosít, mivel e feltevések a kérdéses módosítás hatályára vonatkoznak.

23. Harmadszor, az 1260/1999 rendelet 30. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) és b) pontjában említett feltételek vizsgálatát követően ellenőrizni kell, hogy lényegesek-e a vitatott módosítások.

24. A Bíróság ilyen sorrendben válaszol a kérdést előterjesztő bíróság által feltett különböző kérdésekre.

A harmadik kérdésről

25. Az elsőként megválaszolandó harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az 1260/1999 rendelet 30. cikkének (4) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy az e rendelkezés szerinti módosítások kizárólag a létesítmény létrehozásakor bekövetkező módosítások, vagy az azt követő, többek között a létesítmény működtetése során bekövetkező módosítások is.

26. E tekintetben egyrészt kitűnik az 1260/1999 rendelet 30. cikke (4) bekezdésének szövegéből, hogy valamely műveletnek az illetékes nemzeti hatóságok vagy az irányító hatóság által a strukturális alapokból történő hozzájárulásra vonatkozóan hozott határozat időpontjától számított öt éven belül történő módosításairól van szó. Mivel például a létesítmény létrehozása esetében nem zárható ki, hogy az érintett létesítmény megépítésének ideje rövidebb ezen ötéves határidőnél, ki kell zárni, hogy az érintett módosításokat kizárólag a létesítmény létrehozásakor bekövetkező módosításokra korlátozzák, és - az említett határidő sérelme nélkül - bele kell foglalni adott esetben a létesítmény létrehozását követő, különösen a működtetése során bekövetkező módosításokat is.

27. Másrészt az 1260/1999 rendelet (4) preambulumbekezdéséből következik, hogy a strukturális alapok támogatása kiemelt célkitűzéseknek felel meg, úgymint "a fejlődésben lemaradt régiók fejlesztés[e] és strukturális alkalmazkodás[a], valamint a strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és társadalmi szerkezetváltás[a], továbbá [...]az oktatási, a képzési és a foglalkoztatási politikák[...] és rendszerek[...] [módosítsa és korszerűsítse]". Az ERFA esetében e célkitűzések konkrétabban az 1260/1999 rendelet (7) preambulumbekezdése szerint a fejlődésben lemaradt régiók fejlesztése és strukturális alkalmazkodása, és a strukturális nehézségekkel küzdő térségek gazdasági és társadalmi szerkezetváltása.

28. Ebből következik, hogy a strukturális alapok olyan célokat követnek, amelyek csak akkor érhetők el, ha az ezen alapok által nyújtott támogatások és az ahhoz kapcsolódó ellenőrzés nemcsak a művelet megvalósításához szükséges cselekményre és költségre terjed ki, hanem az annak végrehajtásával és működtetésével kapcsolatos feltételekre is, az 1260/1999 rendelet 30. cikkének (4) bekezdésében előírt ötéves határidőn belül. Ugyanis ezen egyetlen feltétel mellett biztosítható az említett alapok fellépésének hatékonysága, elkerülve azt, hogy az utóbbiak olyan létesítményeket finanszírozzanak, amelyek, létrehozásukat követően, működtetésük módosításának következtében már nem az ilyen finanszírozás nyújtásának alapját képező célokat követik.

29. E megfontolások összességére tekintettel azt kell válaszolni a harmadik kérdésre, hogy az 1260/1999 rendelet 30. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezés szerinti módosítások magukban foglalják mind a létesítmény létrehozásakor bekövetkező módosításokat, mind pedig az azt követően, különösen a létesítmény működtetése során bekövetkező módosításokat, feltéve hogy az ilyen módosításokra az említett rendelkezésben előírt ötéves határidőn belül került sor.

Az első kérdésről

30. A másodsorban megválaszolandó első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megtudni, hogy az 1260/1999 rendelet 30. cikkének (4) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy azon tény értékeléséhez, hogy a koncesszióból a koncesszióba adónak nem származik-e jelentős bevétele, illetve a koncessziójogosultnak nem keletkezik-e jogtalan előnye,nincs jelye annak, hogy előzetesen vizsgálják, hogy a létesítményen végrehajtottak-e lényeges módosítást.

31. E tekintetben kitűnik az 1260/1999 rendelet 30. cikke (4) bekezdésének szövegéből, hogy a jogtalan előny fennállása az e rendelkezés szerinti lényeges módosítást esetlegesen keletkeztető tényezők egyike.

32. Ebből következik, hogy a jelen ügyben az 1260/1999 rendelet 30. cikkének (4) bekezdése szerinti lényeges módosítás fennállásának megítélését megelőzően a kérdést előterjesztő bíróságnak többek között vizsgálnia kell, hogy a vitatott módosítás jogtalan előnyt keletkeztet-e, és/vagy hogy a jelleg vagy végrehajtás feltételei érintve vannak-e.

33. A fenti megfontolásokra tekintettel azt kell tehát válaszolni az első kérdésre, hogy az 1260/1999 rendelet 30. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azon tény értékeléséhez, hogy a koncesszióból a koncesszióba adónak nem származik-e jelentős bevétele, illetve koncessziójogosultnak nem keletkezik-e jogtalan előnye, nincs helye annak, hogy előzetesen vizsgálják, hogy a létesítményen végrehajtottak-e lényeges módosítást.

A második kérdésről

34. Második kérdésével, amelyre harmadsorban kell válaszolni, a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy az 1260/1999 rendelet 30. cikkének (4) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy e rendelkezés kizárólag a fizikai módosításra vonatkozik, amikor a megvalósított létesítmény nem egyezik meg a támogatásban részesített projektben megjelölttel, vagy a funkcionális módosításra is. Az utóbbi esetben a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy "lényeges módosításról" van-e szó abban az esetben, ha az érintett létesítményt részben, de nem elsődlegesen a felhívásban, valamint a felhívásra való jelentkezés iránti kérelemben szereplő tevékenységektől eltérő tevékenységekre is használták.

35. Először is, mivel az uniós jogalkotó az érintett módosítás jellemzőjeként a "lényeges" minősítést használta, elő kell írni, hogy annak érdekében, hogy az említett módosítás az 1260/1999 rendelet 30. cikke (4) bekezdésének hatálya alá tartozzon, nemcsak egyszerűen teljesülnie kell rá az e rendelkezésben szereplő két feltételnek, hanem bizonyos jelentőséggel is kell rendelkeznie a módosításnak.

36. E tekintetben az 1260/1999 rendelet (41) preambulumbekezdéséből következik, hogy az egyik strukturális alapból származó támogatás egy része vagy egésze csak olyan művelethez kapcsolódhat tartósan, amelynek jellege, illetve megvalósításának feltételei nem módosulnak számottevően oly módon, hogy a támogatott művelet eredeti célja megváltozna.

37. Következésképpen ha a módosítás teljesíti az 1260/1999 rendelet 30. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontjában szereplő feltételt, mivel a művelet jellegét vagy végrehajtásának feltételeit érinti, az ilyen módosítás csak akkor minősül az említett rendelet 30. cikkének (4) bekezdése szerinti "lényeges módosításnak", ha jelentősen csökkenti az érintett művelet arra való alkalmasságát, hogy az elérje a kijelölt célját.

38. Mivel mind az anyagi, mind a funkcionális módosítás jelentős mértékben csökkentheti az érintett művelet arra való alkalmasságát, hogy az elérje a kijelölt célját, azt a következtetést kell levonni, hogy a létesítményre vonatkozó módosításoknak az 1260/1999 rendelet 30. cikkének (4) bekezdéséhez kapcsolódó ellenőrzése nemcsak a létesítményre vonatkozó projekt és a megvalósított létesítmény közötti eltérésekre vonatkozik, hanem az érintett létesítmény működésére vonatkozó módosításokra is.

39. A fentiekből következik, hogy az a körülmény, hogy a műveletet alkotó különböző tényezőket módosították bizonyos mennyiségben, önmagában nem tekinthető meghatározónak.

40. Az alapeljárásban szereplő körülmények között a kérdést előterjesztő bíróság feladata tehát annak megítélése, hogy a bekövetkezett módosítások, többek között az a körülmény, hogy a megvalósított sólyateret sporthajók is használják, körülbelül 18%-ra becsült arányban, jóllehet e használatot nem tartalmazta a támogatásban részesített projekt, olyan jellegű, hogy jelentősen átalakította az érintett létesítmény használatát az előírt tevékenységektől eltérő tevékenységekre történő használat okán, és következésképpen jelentős mértékben csökkentheti a szóban forgó művelet arra való alkalmasságát, hogy az elérje a kijelölt célját.

41. Az 1260/1999 rendelet 30. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt második feltételre tekintettel, annak érdekében, hogy a létesítménynek a támogatásban részesített projektben szereplő tevékenységektől eltérő tevékenységekre történő használatában álló módosítást az említett 30. cikk (4) bekezdése szerinti "lényeges módosításnak" lehessen minősíteni, pontosítani kell még, hogy azt a támogatásban részesített projektben szereplő bizonyos tevékenységek legalábbis részleges leállítása kell, hogy indokolja.

42. Következésképpen azt kell válaszolni a második kérdésre, hogy az 1260/1999 rendelet 30. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés vonatkozik mind a fizikai módosításra, amikor a megvalósított létesítmény nem egyezik meg a támogatásban részesített projektben megjelölttel, mind pedig a funkcionális módosításra, olyan értelemben, hogy létesítménynek a támogatásban részesített projektben eredetileg meghatározottaktól eltérő tevékenységekre történő használatában álló módosítás esetében az ilyen módosításnak jelentős mértékben csökkentenie kell a szóban forgó művelet arra való alkalmasságát, hogy az elérje a kijelölt célját.

A negyedik kérdésről

43. Negyedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az uniós joggal ellentétes-e a valamely önkormányzat által létesítményre vonatkozó közszolgáltatási koncesszió harmadik személy részére történő közvetlen - azaz ajánlati felhívás nélküli - odaítélése, ha az említett koncesszióból nem származnak jelentős nettó bevételek, illetve jogtalan előnyök e harmadik személy vagy a koncesszióba adó hatóság javára.

44. E tekintetben először is meg kell állapítani, hogy ha megállapításra kerül, hogy a szóban forgó módosítások nem minősíthetők az 1260/1999 rendelet 30. cikkének (4) bekezdése szerinti "módosításoknak", az nem befolyásolja azt, hogy az e rendelet 38. cikke (1) bekezdésének e) és h) pontjában előírt kötelezettségeknek megfelelően az érintett tagállamnak meg kell vizsgálnia, hogy e módosítás nem minősül-e az említett rendelet 38. és 39. cikke szerinti szabálytalanságnak, amely okán ezt követően el kell végezni a szükséges pénzügyi korrekciókat, és be kell hajtani - szükség esetén késedelmi kamatot kell felszámítva - a vonatkozó elveszett összegeket.

45. Emlékeztetni kell továbbá arra, hogy uniós szinten nincsenek szabályozva a közszolgáltatási koncessziók. Szabályozás hiányában az elsődleges jog és különösen az EUM-Szerződésben előírt alapvető szabadságok alapján kell vizsgálni a szolgáltatási koncessziókra alkalmazandó jogot (lásd a C-324/98. sz., Telaustria és Telefonadress ügyben 2000. december 7-én hozott ítélet [EBHT 2000., I-10745. o.] 60. pontját).

46. Ezen összefüggésben a Bíróság már úgy ítélte meg, hogy az egyenlő bánásmód elve és az állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalma többek között a koncesszióba adó hatóságot terhelő átláthatósági kötelezettséget foglal magában, amely azt jelenti, hogy minden potenciális ajánlattevő számára megfelelő mértékű nyilvánosságot kell biztosítani, amely az odaítélési eljárás versenyre történő megnyitását, valamint ezen eljárás pártatlanságának ellenőrzését lehetővé teszi, anélkül hogy szükségszerűen ajánlati felhívás kiírására vonatkozó kötelezettséget foglalna magában (a C-260/04. sz., Bizottság kontra Olaszország ügyben 2007. szeptember 13-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-7083. o.] 24. pontja és a C-324/07. sz. Coditel Brabant ügyben 2008. november 13-án hozott ítélet [EBHT 2008., I-8457. o.] 25. pontja).

47. A Bíróság különösen úgy ítélte meg, hogy amennyiben a koncesszió a koncesszióba adó hatóság szerinti tagállamtól különböző, más tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozást is érdekelhet, a koncessziónak egy, ez utóbbi tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás számára való, minden átláthatóság nélküli odaítélése, a másik tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozás rovására megvalósuló eltérő bánásmódnak minősül. Ugyanis az átláthatóság teljes hiányában az ezen más tagállamokban székhellyel rendelkező vállalkozásoknak nincs valós esélye arra, hogy az említett koncesszió megszerzéséhez fűződő érdeklődésüket kinyilvánítsák (lásd ebben az értelemben a C-231/03. sz. Coname-ügyben 2005. július 21-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-7287. o.] 17. és 18. pontját).

48. Márpedig, hacsak objektív körülmények nem indokolják, az ilyen eltérő bánásmód, amely, mivel elsősorban a más tagállamban székhellyel rendelkező vállalkozások rovására érvényesül, az EUMSZ 49. és az EUMSZ 56. cikk alkalmazásában tiltott - állampolgárságon alapuló - közvetett megkülönböztetésnek minősül (a C-347/06. sz. ASM Brescia ügyben 2008. július 17-én hozott ítélet [EBHT 2008., I-5641. o.] 60. pontja).

49. E körülmények között annak megítélése érdekében, hogy a sólyatér koncesszióba adása tiszteletben tartja-e az uniós jogot, a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak megvizsgálása, hogy a közszolgáltatási koncessziónak a Comune di Ancona által való odaítélése megfelel-e olyan átláthatósági követelményeknek, amelyek többek között lehetővé teszik, hogy az Olasz Köztársaságtól eltérő tagállam területén székhellyel rendelkező vállalkozás a koncesszió odaítélése előtt hozzáférjen az e koncesszióra vonatkozó megfelelő információkhoz oly módon, hogy ez a vállalkozás kinyilváníthassa - amennyiben igényli - az említett koncesszió megszerzésére vonatkozó érdekét (lásd a fent hivatkozott Coname-ügyben hozott ítélet 21. pontját).

50. Az alapeljárásban a Comune di Ancona nem hivatkozott a koncesszió odaítélésekor fennálló minden átláthatóság hiányát igazoló egyetlen objektív körülményre sem. Ezzel ellentétben állította, a koncesszió nem érdekelhette a más tagállamokban székhellyel rendelkező vállalkozásokat, mivel a Pescatori szövetkezetnek odaítélt koncesszióból nem származhattak jelentős nettó bevételek a kedvezményezettje számára, sem pedig jogtalan előnyök az utóbbi vagy az önkormányzat javára.

51. Mindazonáltal az a körülmény, hogy a koncesszióból nem származhatnak jelentős nettó bevételek, sem pedig jogtalan előnyök a vállalkozás vagy a köztestület javára, önmagában nem enged arra következtetni, hogy e koncesszió nem képvisel gazdasági érdeket a koncesszióba adó hatóság szerinti tagállamtól eltérő más tagállamokban székhellyel rendelkező vállalkozások számára. Ugyanis a tevékenységei egy részének más tagállamra történő kiterjesztésre irányuló gazdasági stratégia keretében a vállalkozás hozhat olyan taktikai döntést, hogy kéri ezen államban valamely koncesszió számára történő odaítélését azon tény ellenére, hogy magából a koncesszióból nem származhat megfelelő nyereség, mivel az nem befolyásolja azt, hogy e lehetőség révén letelepedhet az említett állam piacán, és ott megismertetheti magát a jövőbeni terjeszkedésének előkészítése érdekében.

52. A fentiekre tekintettel azt kell válaszolni a negyedik kérdésre, hogy az olyan körülmények között, mint amilyenek az alapeljárásban szerepelnek, az uniós joggal nem ellentétes a létesítményre vonatkozó közszolgáltatási koncesszió ajánlati felhívás nélküli odaítélése, amennyiben ezen odaítélés megfelel az átláthatóság elvének, amely elv tiszteletben tartásának - anélkül, hogy szükségszerűen közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezettséget foglalna magában - lehetővé kell tennie a koncesszióba adó hatóság szerintitől eltérő tagállam területén székhellyel rendelkező vállalkozás számára, hogy az e koncesszióra vonatkozó megfelelő információkhoz annak odaítélése előtt hozzáférjen oly módon, hogy ez a vállalkozás kinyilváníthassa - amennyiben igényli - az említett koncesszió megszerzésére vonatkozó érdekét, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

A költségekről

53. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:

1) A strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1999. június 21-i 1260/1999/EK rendelet 30. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az e rendelkezés szerinti módosítások magukban foglalják mind a létesítmény létrehozásakor bekövetkező módosításokat, mind pedig az azt követően, különösen a létesítmény működtetése során bekövetkező módosításokat, feltéve hogy az ilyen módosításokra az említett rendelkezésben előírt ötéves határidőn belül került sor.

2) Az 1260/1999 rendelet 30. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azon tény értékelésének, hogy a koncesszióból a koncesszióba adónak nem származik-e jelentős bevétele, illetve koncessziójogosultnak nem keletkezik-e jogtalan előnye, nincs helye annak, hogy előzetesen vizsgálják, hogy a létesítményen végrehajtottak-e lényeges módosítást.

3) Az 1260/1999 rendelet 30. cikkének (4) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezés mind a fizikai módosításra vonatkozik, amikor a megvalósított létesítmény nem egyezik meg a támogatásban részesített projektben megjelölttel, mind pedig a funkcionális módosításra, olyan értelemben, hogy létesítménynek a támogatásban részesített projektben eredetileg meghatározottaktól eltérő tevékenységekre történő használatában álló módosítás esetében az ilyen módosításnak jelentős mértékben csökkentenie kell a szóban forgó művelet arra való alkalmasságát, hogy az elérje a kijelölt célját.

4) Az olyan körülmények között, mint amilyenek az alapeljárásban szerepelnek, az uniós joggal nem ellentétes a létesítményre vonatkozó közszolgáltatási koncesszió ajánlati felhívás nélküli odaítélése, amennyiben ezen odaítélés megfelel az átláthatóság elvének, amely elv tiszteletben tartásának - anélkül, hogy szükségszerűen közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezettséget foglalna magában - lehetővé kell tennie a koncesszióba adó hatóság szerintitől eltérő tagállam területén székhellyel rendelkező vállalkozás számára, hogy az e koncesszióra vonatkozó megfelelő információkhoz annak odaítélése előtt hozzáférjen oly módon, hogy ez a vállalkozás kinyilváníthassa - amennyiben igényli - az említett koncesszió megszerzésére vonatkozó érdekét, aminek vizsgálata a kérdést előterjesztő bíróság feladata.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: olasz.