Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

BH 2016.5.115 A vasúti pályán szabálytalanul közlekedő felperes kárigényének elbírálása során a felperest elütő mozdony üzembentartójára a veszélyes üzemi felelősség szabályai, a pálya kezeléséért felelős gazdasági társaságra az általános kártérítési szabályok az irányadóak [1959. évi IV. tv. (Ptk.) 339. § (1) bek., 345. § (1) és (2) bek., 2005. évi CLXXXIII. tv. (Vtv.) 31. § (3) bek.].

[1] A felperes 2011. december 17-én hajnalban a vasúti pályán a Kelenföldi pályaudvar és a Déli pályaudvar közötti 27. vasúti szelvényben szabálytalanul, a gyalogosok részére tiltott helyen közlekedett, amikor egy Déli pályaudvar felé közlekedő vonat elsodorta és a Kelenföldi pályaudvar felé haladó vonat pedig elütötte és a jobb lábát a középső harmadában csonkolta. Emellett a felperes bal külboka törését, bal oldali farpofa roncsolt sebzését, a koponya zúzott sebzését és lágyéksérüléseket szenvedett el.

[2] A felperes a keresetében a balesettel összefüggő nem vagyoni és vagyoni kárának megtérítésére kérte az alperesek kötelezését, az alperesek és a felperes között 80-20%-os kármegosztás alkalmazásával. Az I. r. alperes kárfelelősségét arra alapította, hogy a balesetet az általa alkalmazott mozdonyvezetők okozták. A II. r. alperes a felperes szerint azért felel a kárért, mert nem tett meg mindent a jogszabályi előírásoknak megfelelően a baleset elkerülése érdekében és az illegálisan kialakított átjárót eltűrte.

[3] Az alperesek és a beavatkozó a kereset elutasítását kérték.

[4] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasító ítélete indokolásában megállapította, hogy a II. r. alperes üzembentartó kárfelelőssége elbírálására a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 345. §-ának (1) és (2) bekezdése, míg az I. r. alperes felelősségére a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése az irányadó. Az elsőfokú ítélet szerint a felperes az I. r. alperes jogellenes magatartását nem bizonyította, nem terheli ugyanis mulasztás a munkavállalók kiválasztásában, illetőleg a szakvélemény szerint a munkavállalók terhére sem állapítható meg szabályszegés. A II. r. alperes esetében az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy elháríthatatlan ok volt a károsult közreható magatartása. A felperes sötétben, a két sínpár között, köztudomásúan veszélyes helyen közlekedett. A perbeli baleseti mechanizmus alapján a baleset szabályos közlekedés mellett sem volt elhárítható a károsult magatartása folytán, ezért az elsőfokú bíróság a II. r. alperessel szemben előterjesztett keresetet is elutasította.

[5] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság a rész- és közbenső ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta. Megállapította, hogy a II. r. alperes a felperes 2011. december 17. napján bekövetkezett közlekedési balesetével okozati összefüggésben felmerült kárai 60%-ának megfizetésére köteles, ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta.

[6] A jogerős döntés indokolása szerint az elsőfokú bíróság tévesen minősítette a II. r. alperest üzembentartónak. A baleset elháríthatatlan volt az I. r. alperes, illetve a mozdonyvezetők részéről, de külső ok hiánya miatt az I. r. alperes nem mentesülhet a veszélyes üzemi felelősség alól, azonban a Ptk. 345. §-ának (2) bekezdése alapján a kár megtérítésére nem kötelezhető, mert a károsult 100%-os mértékben hatott közre a kár bekövetkezésében. Az I. r. alperessel szemben előterjesztett keresetet ezért az elsőfokú bíróság érdemben helyesen utasította el.

[7] A II. r. alperes kárfelelősségére a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése az irányadó. A II. r. alperestől elvárható magatartás a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) alapján állapítható meg. A II. r. alperes a Vtv. 31. § (3) bekezdésében foglaltaknak nem tett eleget, mert tudva az illegális átjáró használatáról, a veszélyhelyzetet nem hárította el, ennek érdekében semmit nem tett, kimentése nem vezetett eredményre. A felperes közrehatását a másodfokú bíróság a Ptk. 340. §-ának (1) bekezdése alapján 40%-os mértékűnek értékelte, ebből következően a II. r. alperes a felperesnek a balesettel oksági kapcsolatban lévő kárai 60%-ának megtérítésére köteles.

[8] A rész- és közbenső ítélet ellen a felperes és a II. r. alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet.

[9] A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős döntésnek az I. r. alperes felelősségét érintő és a perköltségre is kiterjedő része hatályon kívül helyezését és az I. r. alperes kártérítési kötelezettségének megállapítását, másodlagosan e körben az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárásra utasítását kérte.

[10] Jogi álláspontja szerint a jogerős döntés a Pp. 206. §-át, 213. §-át, 252. §-át, valamint a Pp. 78. §-át sérti. A felperes szerint téves az a megállapítás, hogy a közrehatása 100%-os mértékű volt.

[11] A II. r. alperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős rész- és közbenső ítéletnek a rá vonatkozó rendelkezése hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a keresetet elutasító, másodlagosan a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasító döntés meghozatalát kérte. Jogi álláspontja szerint a jogerős döntés a Pp. 206. §-ának (1) bekezdését, a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdését és 340. §-át, valamint a Vtv. 31. §-ának (2) és (3) bekezdését sérti.

Mindezekre tekintettel a II. r. alperes kárfelelősségének megállapítása a bizonyítékok jogszabálysértő értékelésén, helytelen jogi következtetésen, valamint a vasúti közlekedésről szóló törvény egyes rendelkezéseinek téves értelmezésén alapul.

[12] A felperes felülvizsgálati kérelme alaptalan, a II. r. alperes felülvizsgálati kérelme alapos.

[13] A felperes a felülvizsgálati kérelmében az I. r. alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasító jogerős részítéletet támadta. A másodfokú bíróság jól állapította meg, hogy az I. r. alperes kárfelelősségének elbírálására a veszélyes üzemi felelősség szabályai az irányadóak. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a jogerős döntésben a bíróság helyesen vonta le azt a következtetést, hogy a felperes károsodását olyan mozdonyok okozták, amelyek tekintetében az I. r. alperes az üzembentartó. Az I. r. alperes felelőssége a vétkességétől független objektív felelősség, amelynek alapján az üzembentartó akkor is felel a kárért, ha annak bekövetkezéséért vétkesség nem terheli. A felelősség azonban nem korlátlan, mentesülhet az I. r. alperes, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik [Ptk. 345. § (1) bekezdés].

[14] Az a perben nem volt bizonyított, hogy a felperes pontosan miként jutott a sínekre, az azonban igen, hogy a síneket nemcsak keresztezte, hanem azok között, a sínekkel párhuzamosan gyalogolt. A bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy a felperesnek ez a magatartása elháríthatatlan külső oknak minősül-e. B. L. igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján megalapozott a másodfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy a baleset a mozdonyvezetők részéről elháríthatatlan volt, tévesen tekintette azonban a felperes magatartását belső oknak. Az adott esetben a felperest nem utasként, illetőleg a vasúti pályaudvaron tartózkodó személyként érte a baleset, hanem azért, mert a vasúti pályán a sínek között gyalogolva került a mozdony elé.

A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!

Jogkódex ikon

Jogkódex

Az igényeinek megfelelő Jogkódex előfizetés kiválasztása

A legfrissebb szakcikkek eléréséhez a Szakcikk Adatbázis Plusz előfizetés szükséges

Meglévő Jogkódex előfizetés bővítése szükséges.

Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!