A Pécsi Törvényszék P.21406/2005/25. számú határozata kártérítés (KÖZIGAZGATÁSI JOGKÖRBEN okozott kár megtérítése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 206. §, 273. §, 1957. évi IV. törvény (Áe.) 37. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 658. §, 1990. évi V. törvény (Evtv.) 15. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 5. §, 51. §, 1997. évi CXLV. törvény (Ctv.) 1. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Gelencsér Zoltán

A ... Bíróság

11.P.21.406/2005/25. szám

Magyar Köztársaság nevében!

A ... Bíróság a dr. Bajtai Dezső ügyvéd (... által képviselt ... Cég (... szám) felperesnek a dr. Wéber Gabriella jogtanácsos által képviselt ... (alperes címe. szám alatti székhelyű) I. r., valamint a ... (... szám alatti székhelyű) II. r. alperesek ellen közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t.

A megyei bíróság a keresetet e l u t a s í t j a.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az APEH Dél-dunántúli Regionális Igazgatóságának felhívására - az abban megjelölt időben és módon - 900.000,- (kilencszázezer) forint le nem rótt elsőfokú eljárási illetéket, továbbá az egyetemlegesen jogosult alpereseknek 500.000,- (ötszázezer) forint perköltséget

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a ... Ítélőtáblához címzett, de a ... Bíróságnál írásban, három példányban előterjesztett fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

I n d o k o l á s

A megyei bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg.

... ... szám alatti egyéni vállalkozó kérelmére a ... Bíróság, mint Cégbíróság a ... ... ... Céget 2002. május 10. napján jegyezte be a cégnyilvántartásba.

A felperes adásvételi előszerződés nyomán 2003. december 31. napján adásvételi szerződést kötött a ... 01358/22. hrsz. alatt felvett, 8619 m² térmértékű, 29,99 AK értékű, valamint a 01358/23. hrsz. alatt felvett, 8622 m² térmértékű, 30 AK értékű az ingatlan-nyilvántartásba vízvédelmi területként bejegyzett ingatlanokra. A szerződésben vevőként a ... ... ... Céget tüntették fel azzal, hogy azt ... képviseli, a vállalkozói igazolvány számát is beírták az okiratba. A vevői aláírás alatt ... Egyéni Cég ... vevő megnevezés szerepel. A felperes ezen okirat alapján kérte tulajdonjoga bejegyzését, ehhez csatolta ... egyéni vállalkozóra vonatkozó hatósági bizonyítványt, aláírás címpéldányt, valamint a ... Bíróság, mint Cégbíróság cégkivonatát.

A II. r. alperes, mint elsőfokú hatóság 2004. február 18. napján kelt, .... számú határozatával a felperes kérelmét elutasította. Arra hivatkozott, hogy a benyújtott beadvány ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem alkalmas, mivel tulajdonjog alanya csak olyan gazdasági társaság lehet, amelyet a törvény jogalanyisággal ruházott fel, ... egyéni vállalkozó egyéni cége nevén pedig nem szerezheti meg az ingatlan tulajdonjogát, mivel az egyéni cég jogalanyisággal nem rendelkezik. A felperes fellebbezése folytán eljárt II. r. alperes 2004. április 14. napján kelt, 30.202/2004. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Hivatkozott az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény (a továbbiakban: Evt.) 15. § /2/ bekezdésében foglaltakra, miszerint az egyéni cég jogi személynek nem tekinthető, így kizárólag az egyéni vállalkozó az, aki gazdálkodó szervezetnek tekinthető és saját nevében szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. Álláspontja szerint a cégbíróság az egyéni vállalkozót, mint egyéni céget nyilvántartásba veheti, azonban ez a nyilvántartásba vétel nem konstitutív, hanem regisztratív eljárás, amely a magánszemély egyéni vállalkozótól elkülönült jogi személyiség nélküli gazdasági szervezet, önálló jogalanyiságot nem eredményez. Álláspontja szerint a kérelmező nem felelt meg a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. § /1/ bekezdésében meghatározott cég fogalmának, nem önálló gazdálkodó jogalany, tulajdonszerzési, ügyleti, illetőleg szerződéskötési és perindítási képességgel nem rendelkezik, így tehát az ingatlanok tulajdonjogát sem szerezheti meg.

A felperes a közigazgatási határozat jogszabálysértésére hivatkozással bírósághoz fordult. A ... Bíróság ... számú, 2004. szeptember 8-án kelt és ugyanakkor jogerőre emelkedett ítéletével az I. r. alperes 2004. április 14-én kelt 30.302/2004. számú határozatát hatályon kívül helyezte és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. A bíróság ítéletének indokolásában kifejtette miszerint a Ctv. 1. § /1/ bekezdése szerint a cég az a gazdálkodó szervezet, amely üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jött létre. A cégnyilvántartásban a ... bekezdése szerint a cég akkor szerepelhet, ha bejegyzését jogszabály kötelezővé, vagy lehetővé teszi. E § /2/ bekezdése értelmében az a cég, amelynek bejegyzése nem kötelező, bármikor indokolás nélkül kérheti a cégnyilvántartásból való törlést. Az Evt. 15. § /1/ bekezdése szerint az egyéni vállalkozó - kérelmére - a cégjegyzékben egyéni cégként bejegyezhető. Az idézett rendelkezésekből az a következtetés vonható le, hogy az egyéni cég olyan üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó jogalany, amelynek bejegyzése a cégnyilvántartásba nem kötelező, a bejegyzés a vállalkozó magánszemély bármikor feltétel nélkül visszavonható akaratától függ, a cégnév felvételére és a cégjegyzékbe történő bejegyzéssel nem keletkezik új cég, a jogalanya továbbra is az egyéni vállalkozó, mint a Ptk. 658. § c/ pontjában megjelölt gazdálkodó szervezet marad.

Kiemelte a megyei bíróság azt, hogy a Legfelsőbb Bíróság ... számú ítéletében rögzítette már azt az álláspontot, hogy az egyéni cég is gazdálkodó szervezetnek tekintendő a Ctv. említett rendelkezése alapján, jól lehet a Ptk. 685. § c/ pontja a gazdálkodó szervezetek között csak az egyéni vállalkozó említi meg. Magyarázatképpen hozzáfűzte, hogy a Ptk. nyílván az egyéni vállalkozóval való azonossága miatt tartotta feleslegesnek a gazdálkodó szervezetek taxatív felsorolásába felvenni az egyéni céget. Nem lehet tehát kettéválasztani az egyéni cég és az egyéni vállalkozó jogalanyiságát, a névben való különbözőség mögött a nevezettek jogai és kötelezettségei megegyeznek, az egyéni vállalkozó saját elhatározásától függ, hogy gazdálkodó szervezetként, egyéni vállalkozóként a saját neve alatt jelenik-e meg a gazdasági forgalomban, vagy igényel olyan elnevezést, amelyet a cégjegyzékben is feltüntet. Mindezekből az következik a bíróság szerint, hogy az I. r. alperes azon az alapon, hogy az egyéni cég jogokat és kötelezettségeket nem szerezhet, nem utasíthatja el a bejegyzési kérelmét.