744/B/2010. AB végzés

Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 6. § (4)-(5) bekezdései, valamint a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítéséről szóló 316/2009. (XII. 28. ) Korm. rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítvány alapján meghozta az alábbi

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény 6. § (4)-(5) bekezdései, valamint a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítéséről szóló 316/2009. (XII. 28. ) Kormányrendelet alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

Indokolás

I.

Az indítványozó a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről szóló 2009. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Költségvetési Törvény) 6. § (4)-(5) bekezdései, valamint a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2010. évi eseti kereset-kiegészítéséről szóló 316/2009. (XII. 28. ) Kormányrendelet (a továbbiakban: Vhr. ) alkotmányellenességének a vizsgálatát és megsemmisítését kezdeményezte. Az indítványozó kifejtette, hogy az önkormányzatok - a vonatkozó törvényi kötelezettségüknek eleget téve - az egészségügyi közfeladatok ellátásról nemcsak költségvetési szerv útján, hanem saját tulajdonú, kiemelten közhasznú, nonprofit gazdasági társaságuk útján is gondoskodnak. Véleménye, hogy az így létrejött társaságok tevékenységüket és gazdálkodásukat tekintve semmiben sem különböznek a költségvetési szervektől, ennek ellenére a Költségvetési Törvény megtámadott rendelkezése, valamint a Vhr. alapján csak a költségvetési szerv formájában működő intézmények részesülnek állami támogatásban a dolgozóik kereset-kiegészítése tekintetében. Álláspontja szerint a vizsgálni kért rendelkezések azzal, hogy indokolatlan különbséget tesznek ugyanazon egészségügyi közfeladatot más-más jogi formában ellátó szervezetek (azaz a költségvetési szervek és a kiemelten közhasznú, nonprofit gazdasági társaságok) között sérül az Alkotmány 70/A. §-ába foglalt diszkrimináció tilalma és ezáltal a köztulajdon (állami tulajdon) és a magántulajdon egyenjogúságával és egyenlő védelmével kapcsolatos - az Alkotmány 9. §-11. §-aiba foglalt - elvek is, valamint a 70/B. § szerinti egyenlő munkáért egyenlő bér elve.

Az indítványozó utal arra is, hogy a vizsgálni kért szabályok nincsenek összhangban az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben megfogalmazott szektorsemlegesség célkitűzésével, valamint a Vhr. kollízióban áll az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3. ) Kormányrendeletben foglaltakkal is, továbbá az Alkotmány 70/D. §-a szerinti egészséghez való joggal.

II.

1. Az Országgyűlés 2010. november 16-i ülésnapján elfogadta a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIX. törvényt, amelyben megváltoztatta az Alkotmánynak az Alkotmánybíróságra vonatkozó 32/A. §-át. Az alkotmánymódosítás 2010. november 20-án hatályba lépett. A módosított Alkotmány szerint: "32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.

(2) A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot.

(3) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor semmisíti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogokat sérti. "

Az Országgyűlés ugyanezen az ülésnapján fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv. ) módosításáról szóló 2010. évi CXX. törvényt (a továbbiakban: Abtvm. ), amely az Alkotmány 32/A. §-ával összhangban módosította az Abtv. 40. §-át. Az Abtvm. ugyancsak 2010. november 20-án lépett hatályba, és rendelkezéseit az Abtvm. 3. §-a szerint a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Mindezek alapján, az Alkotmánybíróság 2010. november 20-át követően a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak abban az esetben vizsgálhatja felül (és semmisítheti meg), ha az indítvány az alkotmányellenességet az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogok sérelmére alapozza. Így az Alkotmánybíróságnak minden esetben vizsgálnia kell, hogy az indítvány alapján a hatáskörébe tartozik-e az indítványozó által alkotmányellenesnek tartott törvény felülvizsgálata.

2. A jelen ügyben érintett Költségvetési Törvény egyértelműen az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdése által megjelölt körbe tartozik: "költségvetésről... szóló törvény". Az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdése értelmében azonban a költségvetési törvény vizsgálatára is sor kerülhet, ha az indítvány az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogok sérelmén kívül "nem tartalmaz egyéb okot. "

Mivel jelen ügyben az indítványozó az Alkotmány 70/A. §-ában foglalt diszkrimináció tilalmát, a 9. § (1) bekezdés szerinti köztulajdon és magántulajdon egyenjogúságának az elvét (és a 10-11. §-okban található, az állami tulajdonra vonatkozó rendelkezéseket), illetve a 70/B. § szerinti egyenlő munkáért egyenlő bér elvét is megjelölte, ezért az Alkotmány 32/A. § (2) bekezdése nem teszi lehetővé az alkotmányossági vizsgálatot. Így megállapítható, hogy a Költségvetési Törvény 6. § (4)-(5) bekezdésének vizsgálatára az Alkotmány 32/A. §-a alapján az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre. Az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, többször módosított és egységes szerkezetbe foglalt 2/2009. (I. 12. ) Tü határozat (ABK 2009. január, 3.; a továbbiakban: Ügyrend) 29. § b) pontja szerint az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja az indítványt, ha a kérelem elbírálására nincs hatásköre, így a Költségvetési Törvény 6. § (4)-(5) bekezdésének alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítványt visszautasította.

3. Az indítványozó nemcsak a Költségvetési Törvény alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte, hanem a Vhr. alkotmányossági vizsgálatát is. Ezzel összefüggésben elsőként az állapítható meg, hogy az Alkotmány 32/A. §-a, és az Abtv. 40. §-a a törvényeket és törvényi rendelkezéseket veszi ki az alkotmányossági vizsgálat alól, a kivett tárgykörök között a törvénynél alacsonyabb szintű jogszabály nem szerepel.

Jelen ügyben azonban megállapítható, hogy az az alkotmányossági probléma, amelyet az indítványozó a Vhr. tekintetében is vizsgálni kér a Költségvetési Törvény rendelkezésein alapul az alábbiak szerint:

A Költségvetési Törvény értelmében: "6. § (1) Céltartalék szolgál a X. Miniszterelnökség fejezet, 20. cím, 2. alcím, 1. Különféle kifizetések jogcím-csoporton

a) az Európai Unió intézményeiben foglalkoztatott köztisztviselő és hivatásos állományú nemzeti szakértők külön kormányrendeletben meghatározott kiadásaira,

b) a központi államigazgatási szerveknél, továbbá azok területi és helyi szerveinél a diplomás pályakezdő fiatalok munkatapasztalat-szerzése támogatására,

c) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre.

(...)

(4) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére támogatható a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak, továbbá az országgyűlési képviselők részére a 2010. évben - jogszabály alapján - járó többlet személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok kifizetése. Az előirányzatok átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást.

(...)

(5) Az (1) bekezdés szerinti céltartalék terhére kell biztosítani, illetve javára kell elszámolni a központi költségvetési szervek esetében azt az összeget, amely a tizenharmadik havi illetmény (munkabér), továbbá a különjuttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulék előirányzatok csökkentésével, valamint az illetményekkel összefüggésben számításba vett előirányzat változása miatt keletkezett. Az előirányzatok átcsoportosítására a Kormány kap felhatalmazást. "

A Költségvetési Törvény 91. § (1) bekezdésében felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg: "a) a 6. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban, valamint a (4)-(5) bekezdésében meghatározott támogatás igénylési és elszámolási feltételeit, " a Költségvetési Törvény 5. számú melléklet 19. pontja pedig kimondja: "A támogatási igény felméréséről, a folyósítás és az elszámolás rendjéről a Kormány rendeletet ad ki. "

A Vhr. preambuluma szerint a Kormány a Költségvetési Törvény "91. § (1) bekezdés a) pontjában és 5. számú melléklete 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján" adta ki a vitatott rendelkezéseket.

Jelen ügyben megállapítható, hogy a Kormány a Költségvetési Törvény szabályai és felhatalmazó rendelkezései alapján alkotta meg a Vhr. -t. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítványozó által a Vhr. rendelkezéseiben vizsgálni kért alkotmányossági probléma csak a Költségvetési Törvény szabályaival együttesen értelmezhető. Mindezek miatt az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a Vhr. alkotmányossági vizsgálata önmagában nem végezhető el, az ennek vizsgálatára irányuló indítvány osztja a Költségvetési Törvény vizsgálatát kezdeményező indítvány sorsát. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ügyrend 29. § b) pontja alapján a Vhr. vizsgálatára irányuló indítványt is érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza.

Budapest, 2011. október 11.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró