A Kúria Kfv.35476/2011/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ILLETÉKÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 26. §, 2005. évi XXVI. törvény 28. §, 61. §] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán

A határozat elvi tartalma:

Az illetékmentesség törvényi feltétele, hogy a vagyonszerző az általa megvásárolt telken felépített építmény vonatkozásában a használatbavételi engedély jogosultja legyen.

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék K.33624/2009/20., *Kúria Kfv.35476/2011/8.* (BH 2012.9.229), 3001/2013. (I. 15.) AB végzés

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.V.35.476/2011/8.szám

A Kúria a Hajdú- & Menyhei Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: Dr. Radnai Éva ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Tóth Attila jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Adó Főigazgatósága (alperes címe) alperes ellen illeték ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2011. április 20. napján kelt 19.K.33.624/2009/20. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 23. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Bíróság 19.K.33.624/2009/20. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 70.000 (azaz hetvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 2.500.000 (azaz kettőmillió-ötszázezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A felperes 2003. július 23-án megvásárolta a ... kerületi ingatlan-nyilvántartásban ... helyrajzi számon jegyzett ingatlant 650.000.000 Ft vételárért. Az adás-vételi szerződésben rögzítve vállalta, hogy az ingatlanon 4 éven belül lakóházakat épít, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény /a továbbiakban: Itv./ 26.§ /1/ bekezdés a.) pontjának az alkalmazásával a vagyonszerzési illeték megfizetése alóli mentesítését kérte.

A Főpolgármesteri Hivatal Fővárosi Illetékhivatala a 2003. október 13. napján kelt .... számú fizetési meghagyásával a felperest 65.003.000 Ft visszterhes vagyonszerzési illeték megfizetésére kötelezte, az illeték megfizetésének határidejét - figyelemmel a vagyonszerző által vállalt beépítésre - 4 évre felfüggesztve. A felperes részéről 2008. július 31-én átvett felhívásában azonban arról tájékoztatta a felperest, hogy megkereste a területileg illetékes építésügyi hatóságot, amelynek válaszirata alapján megállapította, hogy a 4 éves feltételes illetékmentesség határideje alatt az ingatlanbeépítési kötelezettségének nem tett eleget, az ingatlanon építési engedélyt, továbbá használatbavételi engedélyt a ...Program ...Ingatlanfejlesztő Kft. /a továbbiakban: építtető/ kért és kapott.

A felperes a 2008. december 8. napján kelt kérelmében az előírt illeték törlését kérte arra hivatkozással, hogy az ingatlan beépítése megtörtént, a vagyonszerzésének idején hatályban volt törvényi rendelkezések szerint pedig nem volt követelmény, hogy az illetékmentességhez a használatba vételi engedélynek a vagyonszerző nevére kell szólnia. Az Itv. 26.§-ának /2/ bekezdését módosította az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról megalkotott 2005. évi XXVI. törvény /a továbbiakban: Mód.tv./ 28.§ /2/ bekezdése, azonban e törvényt csak a hatályba lépését követően /2005. május 10./ illeték kiszabásra bejelentett ügyekben kellett alkalmazni. Így azon - a módosítással előírt - rendelkezés, hogy a lakóház felépítését a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző nevére szóló jogerős használatba vételi engedéllyel kell igazolni, saját vagyonszerzésére nem vonatkozik. Hivatkozott továbbá arra, hogy az építtetővel, mint bizományossal 2004. március 2. napján megkötött bizományosi szerződésben abban állapodott meg, hogy az ingatlanon "az építés engedélyeztetéséhez, kivitelezéséhez, társasházzá alakításához és a lakóparkban található lakások értékesítéséhez szükséges szolgáltatások vonatkozásában a szükséges szerződéseket, ide értve a lakások értékesítésére vonatkozó adásvételi szerződéseket is megkösse, illetve a lakópart létrehozásához szükséges egyéb cselekményeket, illetve nyilatkozatokat határidőben megtegye". A bizományosi szerződés alapján az építtető által megszerzett valamennyi jog így, mint megbízót őt illeti meg.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a 2009. január 12. napján kelt ... bárkódszámú határozatával felperesnek az illeték visszatérítése/törlése iránti kérelmét elutasította. Döntését az Itv. 26.§ /1/ és /2/ bekezdései, 79.§ /1/ bekezdése alapján hozta meg. Indokolása szerint az adózó nem szerepel az építtetők között, nevére nem szól használatbavételi engedély, ezért a kérelmét el kellett utasítani.

A felperes fellebbezésében a kérelmében foglaltakat fenntartva tájékoztatta a hatóságot arról, hogy a használatba vételi engedély (személyében jogosultkénti) kiegészítése iránt az építésügyi hatóságnál kérelmet terjesztett elő, amelynek elbírálásáig kérte illetékügye felfüggesztését.

A .... kerület ... Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Építési Osztálya a 2009. február 9. napján kelt .... számú határozatával felperesnek az építtető nevére kiadott, .... számú jogerős használatbavételi engedély kiegészítése iránti kérelmét elutasította. Indokolása szerint használatbavételi engedélyt csak az építtető kérhet és kaphat. A használatbavételi engedély kiadása után az építtető nevének átírására, illetve az építtetők nevének kiterjesztésére már nincs jogszabályi lehetőség.

A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2009. május 29. napján kelt ... számú határozatával az illeték törlése iránti kérelmet elutasító elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./ bizományosi szerződést szabályozó 507.§-a alapján megállapította, hogy a bizományi szerződés egy közvetítő szerződés, a bizományos és egy harmadik személy között jön létre, így a megbízónak a szerződésből sem jogai, sem kötelezettségei nem fakadnak. Nem helytálló tehát a felperes azon érvelése, hogy a bizományosi szerződés alapján illetékmentes lenne.

A másodfokú eljárás felfüggesztése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ 32.§-ának /1/ bekezdése alapján nem indokolt, mivel a feltételes illetékmentesség véglegessé válásának feltételei megállapíthatóak, a törvényi előírások nem teljesültek, így az ügy érdemi eldöntése nem függ más előzetes kérdés elbírálásától. Amennyiben azonban felperes fellebbezése folytán az építési/használatbavételi engedélyezések körében kiegészítésre kerülne sor, úgy arra hivatkozással az adózó az Itv. 80.§-a alapján kérheti a vagyonszerzési illeték törlését, illetve megfizetése esetén annak, valamint az időközben felszámított késedelmi pótléknak a visszatérítését.