BH 2012.9.229 Az illetékmentesség törvényi feltétele, hogy a vagyonszerző az általa megvásárolt telken felépített építmény vonatkozásában a használatbavételi engedély jogosultja legyen [1990. évi XCIII. tv. 26. §, 2005. évi XXVI. tv. 28. §, 61. §].

A felperes 2003. július 23-án megvásárolta a kerületi ingatlan-nyilvántartásban 5169 helyrajzi számon jegyzett ingatlant 650 000 000 Ft vételárért. Az adásvételi szerződésben rögzítve vállalta, hogy az ingatlanon 4 éven belül lakóházakat épít, ezért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 26. § (1) bekezdés a) pontjának az alkalmazásával a vagyonszerzési illeték megfizetése alóli mentesítését kérte.

A Főpolgármesteri Hivatal Fővárosi Illetékhivatala a 2003. október 13. napján kelt fizetési meghagyásával a felperest 65 003 000 Ft visszterhes vagyonszerzési illeték megfizetésére kötelezte, az illeték megfizetésének határidejét - figyelemmel a vagyonszerző által vállalt beépítésre - 4 évre felfüggesztve. A felperes részéről 2008. július 31-én átvett felhívásában azonban arról tájékoztatta a felperest, hogy megkereste a területileg illetékes építésügyi hatóságot, amelynek válaszirata alapján megállapította, hogy a 4 éves feltételes illetékmentesség határideje alatt az ingatlanbeépítési kötelezettségének nem tett eleget, az ingatlanon építési engedélyt, továbbá használatbavételi engedélyt a R. L. P. S. út I. Kft. (a továbbiakban: építtető) kért és kapott.

A felperes a 2008. december 8. napján kelt kérelmében az előírt illeték törlését kérte arra hivatkozással, hogy az ingatlan beépítése megtörtént, a vagyonszerzésének idején hatályban volt törvényi rendelkezések szerint pedig nem volt követelmény, hogy az illetékmentességhez a használatba vételi engedélynek a vagyonszerző nevére kell szólnia. Az Itv. 26. §-ának (2) bekezdését módosította az adókról, járulékokról szóló törvények módosításáról megalkotott 2005. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 28. § (2) bekezdése, azonban e törvényt csak a hatályba lépését követően (2005. május 10.) illeték kiszabásra bejelentett ügyekben kellett alkalmazni. Így azon - a módosítással előírt - rendelkezés, hogy a lakóház felépítését a 4 éves határidőn belül a vagyonszerző nevére szóló jogerős használatba vételi engedéllyel kell igazolni, saját vagyonszerzésére nem vonatkozik. Hivatkozott továbbá arra, hogy az építtetővel, mint bizományossal 2004. március 2. napján megkötött bizományosi szerződésben abban állapodott meg, hogy az ingatlanon "az építés engedélyeztetéséhez, kivitelezéséhez, társasházzá alakításához és a lakóparkban található lakások értékesítéséhez szükséges szolgáltatások vonatkozásában a szükséges szerződéseket, ide értve a lakások értékesítésére vonatkozó adásvételi szerződéseket is megkösse, illetve a lakópart létrehozásához szükséges egyéb cselekményeket, illetve nyilatkozatokat határidőben megtegye". A bizományosi szerződés alapján az építtető által megszerzett valamennyi jog így, mint megbízót őt illeti meg.

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú hatóság) a 2009. január 12. napján kelt 9866944295 bárkódszámú határozatával felperesnek az illeték visszatérítése/törlése iránti kérelmét elutasította. Döntését az Itv. 26. § (1) és (2) bekezdései, 79. § (1) bekezdése alapján hozta meg. Indokolása szerint az adózó nem szerepel az építtetők között, nevére nem szól használatbavételi engedély, ezért a kérelmét el kellett utasítani.

A felperes fellebbezésében a kérelmében foglaltakat fenntartva tájékoztatta a hatóságot arról, hogy a használatba vételi engedély (személyében jogosultkénti) kiegészítése iránt az építésügyi hatóságnál kérelmet terjesztett elő, amelynek elbírálásáig kérte illetékügye felfüggesztését.

A Budapest Főváros XI. kerület Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Építési Osztálya a 2009. február 9. napján kelt határozatával felperesnek az építtető nevére kiadott jogerős használatbavételi engedély kiegészítése iránti kérelmét elutasította. Indokolása szerint használatbavételi engedélyt csak az építtető kérhet és kaphat. A használatbavételi engedély kiadása után az építtető nevének átírására, illetve az építtetők nevének kiterjesztésére már nincs jogszabályi lehetőség.

A fellebbezés folytán eljárt alperes a 2009. május 29. napján kelt határozatával az illeték törlése iránti kérelmet elutasító elsőfokú határozatot helybenhagyta. Indokolása szerint a Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) bizományosi szerződést szabályozó 507. §-a alapján megállapította, hogy a bizományi szerződés egy közvetítő szerződés, a bizományos és egy harmadik személy között jön létre, így a megbízónak a szerződésből sem jogai, sem kötelezettségei nem fakadnak. Nem helytálló tehát a felperes azon érvelése, hogy a bizományosi szerződés alapján illetékmentes lenne.

A másodfokú eljárás felfüggesztése a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 32. §-ának (1) bekezdése alapján nem indokolt, mivel a feltételes illetékmentesség véglegessé válásának feltételei megállapíthatóak, a törvényi előírások nem teljesültek, így az ügy érdemi eldöntése nem függ más előzetes kérdés elbírálásától. Amennyiben azonban felperes fellebbezése folytán az építési/használatbavételi engedélyezések körében kiegészítésre kerülne sor, úgy arra hivatkozással az adózó az Itv. 80. §-a alapján kérheti a vagyonszerzési illeték törlését, illetve megfizetése esetén annak, valamint az időközben felszámított késedelmi pótléknak a visszatérítését.

Kiemelte, hogy nem a szerzés jogcíme, továbbá felperes részéről a tulajdonosi volta a releváns az illetékmentesség körében, hanem az építtetői minőség. A felperes építtetői minősége pedig nem nyert igazolást, így ebből adódóan nem részesülhet illetékmentességben.

Az alperes rögzítette határozatában, hogy a Mód. tv.-nek az Itv. 26. § (2) bekezdését módosító rendelkezéseit a Mód. tv. 61. § (4) bekezdése alapján azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a lakóház felépítésére meghatározott 4 éves határidő a Mód. tv. kihirdetéséig még nem telt el.

A felperes keresetében elsődlegesen az alperes határozatának megváltoztatását és illetékfizetési kötelezettségének törlését, másodlagosan a határozatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte. Keresetéhez mellékelte a Közép-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal Építésügyi Főosztályának 2009. június 25. napján kelt határozatát, amellyel az elsőfokú építési hatóságnak a használatbavételi engedély módosítása iránti felperesi kérelmet elutasító határozatát helybenhagyta.

Álláspontja szerint az adóhatóságok határozataikat az Itv. 26. §-ának (1) és (2) bekezdései téves értelmezésével és alkalmazásával hozták meg, ugyanis a jogalkotó a lakóház felépítését kívánta a mentességgel kedvezményezni, méghozzá a vagyonszerző számára. Tulajdonosi minősége egyértelmű a tulajdoni lap alapján. A másodfokú építésügyi hatóság határozatban rögzítette, hogy az ingatlanon felépített építmények felperesi tulajdont képeznek, ebből következően az ingatlan általa, mint tulajdonos által beépítésre került. A bizományosi szerződés szerint, a Ptk. 507. §-ában foglaltakra figyelemmel, tulajdonosként építtetőnek is minősül a rendelkezése alatt álló ingatlanon.