32011R0492[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 492/2011/EU rendelete ( 2011. április 5. ) a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 492/2011/EU RENDELETE

(2011. április 5.)

a munkavállalók Unión belüli szabad mozgásáról

(kodifikált szöveg)

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

FOGLALKOZTATÁS, EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ÉS A MUNKAVÁLLALÓK CSALÁDJA

1. SZAKASZ

Foglalkoztathatóság

1. cikk

(1) A tagállamok állampolgárainak, lakóhelyükre való tekintet nélkül, joguk van arra, hogy egy másik tagállam területén munkát vállaljanak és munkát végezzenek az adott tagállam állampolgárainak foglalkoztatását szabályozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően.

(2) Különösen joguk van egy másik tagállam területén, az adott állam állampolgáraival azonos feltételekkel, munkát vállalni.

2. cikk

A tagállamok állampolgárai és a bármely tagállam területén tevékenységet folytató munkáltató kicserélhetik az állásajánlatokat és az állásra benyújtott pályázatokat, valamint munkaszerződéseket köthetnek és teljesíthetnek a hatályban lévő törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseknek megfelelően, anélkül, hogy megkülönböztetésnek lennének kitéve.

3. cikk

(1) E rendelet értelmében egy tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései, illetve közigazgatási gyakorlata nem alkalmazható:

a) ha korlátozza az állásajánlatokat és az állásra benyújtott pályázatokat, vagy a külföldi állampolgárok jogát arra, hogy munkát vállaljanak és végezzenek, illetve ha olyan feltételeket szab, amelyeket a saját állampolgárok tekintetében nem kell alkalmazni; vagy

b) ha annak ellenére, hogy állampolgárságtól függetlenül alkalmazandó, kizárólagos vagy fő célja, illetve hatása a többi tagállam állampolgárainak távoltartása a betölthető munkahelytől.

Az első albekezdés nem vonatkozik a betölthető állás jellege miatt megkívánt nyelvismerettel kapcsolatos feltételekre.

(2) Egy tagállamnak az (1) bekezdés első albekezdésében említett rendelkezései vagy gyakorlata között szerepelnek olyanok, amelyek:

a) a külföldi állampolgárok munkaerő-toborzására kötelezően alkalmazandó külön eljárást írnak elő;

b) korlátozzák a betölthető munkahelyek hirdetését a sajtóban vagy bármely más médián keresztül, vagy az álláshely meghirdetését olyan feltételektől teszik függővé, amelyek eltérnek a tevékenységüket a saját államban folytató munkáltatókra alkalmazandó feltételektől;

c) a foglalkoztathatóság feltételéül szabják, hogy a munkavállaló a munkaügyi hivatalnál be legyen jelentve, illetve akadályozzák egyéni munkavállalók toborzását, amennyiben olyan személyekről van szó, akik nem az érintett állam területén rendelkeznek lakóhellyel.

4. cikk

(1) A tagállamoknak azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, amelyek a külföldiek alkalmazását számban vagy részarányban bármely vállalkozásban, tevékenységi ágazatban, régióban vagy nemzeti szinten korlátozzák, nem lehet alkalmazni a tagállamok állampolgáraira.

(2) Amikor egy tagállamban a vállalkozásoknak nyújtott bármely kedvezmény az alkalmazott hazai munkavállalók meghatározott részarányához van kötve, a tagállamok állampolgárait hazai munkavállalónak kell tekinteni, figyelemmel a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre ( 1 ).

5. cikk

A tagállamok azon állampolgárainak, akik egy másik tagállamban keresnek munkát, ugyanazt a segítséget kell nyújtani, mint amilyet a tagállam állást kereső saját állampolgárai a munkaügyi hivataloktól vehetnek igénybe.

6. cikk

(1) Az egyik tagállam állampolgárának alkalmazása és toborzása egy másik tagállambeli állásra nem tehető függővé olyan orvosi, szakképzési vagy egyéb követelményektől, amely a másik tagállam ugyanezt a tevékenységet folytatni kívánó állampolgárával összehasonlítva állampolgárság alapján történő hátrányos megkülönböztetést jelent.

(2) Az a munkavállaló, aki egy másik tagállambeli munkáltatótól névre szóló ajánlattal rendelkezik, szakmai vizsga letételére kötelezhető, ha az állásajánlat megtételekor a munkáltató ezt kifejezetten kérte.

2. SZAKASZ

Foglalkoztatás és egyenlő bánásmód

7. cikk

(1) Valamely tagállamnak egy másik tagállam területén foglalkoztatott állampolgárát a foglalkoztatási és munkafeltételek tekintetében nem kezelhetik állampolgársága miatt a hazai állampolgároktól eltérő módon, különösen, ami a javadalmazást, a munkaviszony megszüntetését és munkanélkülivé válás esetén az újraelhelyezést vagy újrafoglalkoztatást illeti.

(2) Az említett munkavállaló a hazai munkavállalókkal azonos szociális és adókedvezményeket élvez.

(3) Az említett munkavállaló a hazai munkavállalókat megillető jog alapján és azonos feltételek szerint részesül a szakiskolai képzésben és az átképzésben.

(4) Kollektív vagy egyéni szerződés vagy bármely más kollektív megállapodás azon rendelkezése, amely másik tagállam állampolgárait illetően megkülönböztető feltételeket határoz meg vagy engedélyez a foglalkoztathatóság, a foglalkoztatás, a javadalmazás, egyéb munkafeltételek vagy a munkaviszony megszüntetése tekintetében, semmis.

8. cikk

Azt az állampolgárt, aki egy másik tagállamban áll alkalmazásban, egyenlő bánásmód illeti a szakszervezeti tagság és az azzal kapcsolatos jogok gyakorlásának vonatkozásában, beleértve a szavazati jogot is, és egy szakszervezet ügyviteli vagy vezetői tisztségeire való választhatóság jogát is. A köztestületek vezetésében való részvételből és a közjogi hivatalviselésből kizárható. Továbbá joga van arra, hogy megválasszák a vállalkozás munkavállalói képviseleti szervébe.

Az első bekezdés nem érinti az egyes tagállamok azon törvényeit vagy rendeleteit, amelyek szélesebb körű jogokat biztosítanak a másik tagállamból érkező munkavállalóknak.

9. cikk

(1) Az a munkavállaló, aki az egyik tagállam állampolgára és egy másik tagállam területén áll alkalmazásban, ugyanazokat a jogokat és kedvezményeket élvezi, amelyeket a hazai állampolgároknak nyújtanak lakhatási ügyekben, beleértve a számára szükséges lakás tulajdonjogának a megszerzését is.

(2) Az (1) bekezdésben említett munkavállaló az állampolgárokéval megegyező jogosultságot élvez a lakásjegyzékbe történő felvételre abban a régióban, ahol alkalmazásban áll, ha van ott ilyen jegyzék; valamint megilletik az ebből eredő kedvezmények és besorolás.

Ha a munkavállaló családja abban az országban maradt, ahonnan a munkavállaló érkezett, ebből a szempontból úgy kell tekinteni, mint amely az említett régióban lakik, amenynyiben a saját állampolgárok e feltételezés alapján jogosultságokat élveznek.

3. SZAKASZ

A munkavállalók családja

10. cikk

Egy másik tagállamban foglalkoztatott vagy alkalmazásban álló állampolgár gyermekei, ha a gyermekek a fogadó állam területén rendelkeznek lakóhellyel, az állam saját állampolgáraiéval azonos feltételekkel nyernek felvételt általános oktatási intézménybe, szakmunkás- és egyéb szakképzésre.

A tagállamok támogatnak minden erőfeszítést, amely lehetővé teszi, hogy ezek a gyermekek a képzéseken a lehető legjobb feltételekkel vegyenek részt.

II. FEJEZET

MUNKAERŐ-KÖZVETÍTÉS ÉS ÁLLÁSPÁLYÁZATOK

1. SZAKASZ

Együttműködés a tagállamok között és a Bizottsággal

2. SZAKASZ

A munkaközvetítés módszere

13. cikk

3. SZAKASZ

Intézkedések a munkaerőpiac egyensúlyának megőrzésére

4. SZAKASZ

Európai Koordinációs Iroda

III. FEJEZET

A TAGÁLLAMOK KÖZÖTTI SZOROS EGYÜTTMŰKÖDÉS BIZTOSÍTÁSÁRA A MUNKAVÁLLALÓK SZABAD MOZGÁSA ÉS FOGLALKOZTATÁSA TERÜLETÉN LÉTREHOZOTT BIZOTTSÁGOK

1. SZAKASZ

A tanácsadó bizottság

21. cikk

A tanácsadó bizottság felelős azért, hogy a munkavállalók szabad mozgására és foglalkoztatására vonatkozó ügyekben segítse a Bizottságot az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazásából és az annak alapján hozott intézkedésekből eredő kérdések kivizsgálásában.

22. cikk

A tanácsadó bizottság felel különösen:

a) a nemzeti emberierőforrás-politika keretén belül a szabad mozgásra és foglalkoztatásra vonatkozó problémák vizsgálatáért a tagállamok foglalkoztatási politikájának koordinálása céljából, hozzájárulva ezzel a tagállamok gazdasági fejlődéséhez és a munkaerőpiac egyensúlyához;

b) az e rendelet és az azt kiegészítő intézkedések végrehajtásának hatásairól szóló általános vizsgálatok elvégzéséért;

c) az e rendelet módosítására tett indokolással ellátott javaslatnak a Bizottság elé való terjesztéséért;

d) a Bizottság kérésére vagy saját kezdeményezésre az általános vagy elvi kérdésekre vonatkozó indoklással ellátott véleménynyilvánítás elkészítéséért, különösen a munkaerőpiac alakulására vonatkozó információcsere, a munkavállalók tagállamok közötti mozgása, a szakképzési útmutatást és a szakképzés fejlesztését célzó programok vagy intézkedések tekintetében, amelyek növelhetik a szabad mozgás és a foglalkoztatás esélyeit, valamint a munkavállalók és családtagjaik számára nyújtott segítség valamennyi formájára vonatkozóan, beleértve a szociális támogatás és a munkavállalók lakhatását.

23. cikk

(1) A tanácsadó bizottság tagállamonként hat tagból áll, akik közül kettő-kettő a kormányt, a szakszervezeteket és a munkáltatói szervezeteket képviseli.

(2) Az (1) bekezdésben említett kategóriák mindegyikében minden tagállam egy póttagot jelöl ki.

(3) A tagok és póttagok hivatali ideje két év. Megbízatásuk megújítható.

Hivatali idejük lejártával a tagok és a póttagok hivatalban maradnak addig, amíg megbízatásukat meg nem újítják, vagy az új tagokat ki nem nevezik.

24. cikk

A tanácsadó bizottság tagjait és póttagjait a Tanács nevezi ki, amely a szakszervezetek és a munkáltatók szövetségei képviselőinek választásakor arra törekszik, hogy a különböző gazdasági ágazatok képviselete arányos legyen.

A tagok és póttagok listáját a Tanács tájékoztatásul az Európai Unió Hivatalos Lapjában teszi közzé.

25. cikk

A tanácsadó bizottság elnöki tisztét a Bizottság valamelyik tagja vagy helyettese látja el. Az elnök a szavazásban nem vesz részt. A bizottság évente legalább kétszer ülésezik. Az ülést az elnök hívja össze saját kezdeményezésére vagy a tagok legalább egyharmadának a kérésére.

A tanácsadó bizottság titkársági feladatainak ellátását a Bizottság biztosítja.

26. cikk

Az elnök a foglalkoztatás vagy a munkaerő-mozgás területén tapasztalattal rendelkező személyeket vagy testületek képviselőit felkérheti arra, hogy megfigyelőként vagy szakértőként részt vegyenek az üléseken. Az elnököt szakértők segíthetik.

27. cikk

(1) A tanácsadó bizottság csak a tagok legalább kétharmados jelenléte esetén szavazóképes.

(2) A vélemények tartalmazzák a meghozatalukra szolgáló okokat; az érvényesen leadott szavazatok abszolút többségével kerülnek elfogadásra; ha a kisebbség kívánja, akkor állásfoglalásukat a véleményhez mellékelni kell.

28. cikk

A tanácsadó bizottság az ügyrendjét eljárási szabályzatban rögzíti, amely a Bizottság véleménye alapján a Tanács jóváhagyását követően lép hatályba. A tanácsadó bizottság eljárási szabályzatára vonatkozó módosítás hatálybalépésére ugyanez az eljárás alkalmazandó.

2. SZAKASZ

A technikai bizottság

29. cikk

A technikai bizottság felelős azért, hogy segítse a Bizottságot minden olyan technikai feladat és intézkedés előkészítésében, előmozdításában és nyomon követésében, amelynek célja e rendelet és a kiegészítő intézkedések végrehajtása.

30. cikk

A technikai bizottság felel különösen:

a) a tagállamok érintett hatóságai közötti együttműködés előmozdításáért és fejlesztéséért minden, a munkavállalók szabad mozgására és foglalkozatására vonatkozó technikai kérdésben;

b) az érintett hatóságok közös tevékenységének szervezését célzó eljárások kidolgozásáért;

c) a Bizottság számára feltételezhetően hasznos információk és az e rendeletben szabályozott tanulmányok és kutatások célját szolgáló információk összegyűjtésének elősegítéséért, valamint az érintett közigazgatási testületek közötti információ- és tapasztalatcsere ösztönzéséért;

d) a tagállamok munkaerőpiacának helyzetét értékelő szempontok technikai szintű harmonizálásának vizsgálatáért.

31. cikk

(1) A technikai bizottság a tagállamok kormányainak képviselőiből áll. A kormányok az őket a tanácsadó bizottságban képviselő tagok egyikét jelölik a technikai bizottság tagjává.

(2) A kormányok a tanácsadó bizottságban - tagként vagy póttagként - részt vevő egyéb képviselőik közül póttagot jelölnek ki.

32. cikk

A technikai bizottság elnöki tisztét a Bizottság egy tagja vagy annak képviselője látja el. Az elnök a szavazásban nem vesz részt. Az elnököt és a technikai bizottság tagjait szakértők segíthetik.

A tanácsadó bizottság titkársági feladatait a Bizottság látja el.

33. cikk

A technikai bizottság javaslatait és véleményeit a Bizottsághoz nyújtja be, és erről a tanácsadó bizottság tájékoztatást kap. Az ilyen javaslatokhoz és véleményekhez csatolni kell a technikai bizottság tagjai által kifejtett eltérő nézeteket, amennyiben a tagok ezt kívánják.

34. cikk

A technikai bizottság az ügyrendjét eljárási szabályzatban rögzíti, amely a Bizottság véleménye alapján a Tanács jóváhagyása után lép hatályba. A technikai bizottság eljárási szabályzatára vonatkozó módosítás hatálybalépésére ugyanez az eljárás alkalmazandó.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. cikk

A tanácsadó bizottság és a technikai bizottság 1968. november 8-án hatályban lévő eljárási szabályzatát továbbra is alkalmazni kell.

36. cikk

(1) Ez a rendelet nem érinti az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés rendelkezéseit a nukleáris energiaipar területén a szakképzett munkavállalókról, sem az említett szerződés végrehajtására hozott intézkedéseket.

Mindazonáltal ez a rendelet alkalmazandó az első albekezdésben említett munkavállalói csoportra és családtagjaikra, amennyiben jogi helyzetüket a fent említett szerződés vagy intézkedések nem szabályozzák.

(2) Ez a rendelet nem érinti az Európai Unió működéséről szóló szerződés 48. cikke értelmében tett intézkedéseket.

(3) Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon kötelezettségeit, amelyek az 1968. november 8-án meglévő, intézményi kötelékeken alapuló különleges kapcsolatokból vagy jövőbeni megállapodásokból erednek, bizonyos nem európai országokkal vagy területekkel, vagy nem európai országokkal vagy területekkel 1968. november 8-án fennálló megállapodásokból, amelyek a köztük lévő intézményi kapcsolatokon alapulnak.

Az ilyen országokból vagy területekről érkező munkavállalók, akik e rendelkezésnek megfelelően foglalkoztatottként tevékenységet folytatnak ezeknek a tagállamoknak a területén, más tagállamok területén nem élhetnek az e rendeletből származó kedvezményekkel.

37. cikk

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a foglalkoztatásról szóló, közöttük létrejött megállapodások, egyezmények vagy rendelkezések szövegéről, azok aláírása és hatálybalépésének időpontja között.

39. cikk

A tanácsadó bizottság és a technikai bizottság igazgatási kiadásai az Európai Unió általános költségvetésében a Bizottságra vonatkozó részben szerepelnek.

40. cikk

Ez a rendelet a tagállamokra és állampolgáraira vonatkozik a 2. és 3. cikk sérelme nélkül.

41. cikk

Az 1612/68/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

42. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napját követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET ÉS EGYMÁST KÖVETŐ MÓDOSÍTÁSAINAK JEGYZÉKE

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) HL L 255., 2005.9.30., 22. o.