62013CO0488[1]

A Bíróság végzése (ötödik tanács), 2014. szeptember 9. "Parva Investitsionna Banka" AD és társai kontra "Ear Proparti Developmant - v nesastoyatelnost" AD kontra Sindik na "Ear Proparti Developmant - v nesastoyatelnost" AD. Az Okrazhen sad - Tagrovishte (Bulgária) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - 1896/2006/EK rendelet - A »nem vitatott pénzkövetelések« fogalma - Fizetésképtelenségi eljárás - Vitatott követelésre vonatkozó, nem bíróság által kiállított okirat - A felszámolás alá vont vagyonra vezetett végrehajtás iránti, ilyen okirat alapján előterjesztett kérelem - Az 1896/2006 rendelet hatálya alá nem tartozó helyzet - A Bíróság hatáskörének nyilvánvaló hiánya. C-488/13. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG VÉGZÉSE (ötödik tanács)

2014. szeptember 9. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal iránti kérelem - 1896/2006/EK rendelet - A »nem vitatott pénzkövetelések« fogalma - Fizetésképtelenségi eljárás - Vitatott követelésre vonatkozó, nem bíróság által kiállított okirat - A felszámolás alá vont vagyonra vezetett végrehajtás iránti, ilyen okirat alapján előterjesztett kérelem - Az 1896/2006 rendelet hatálya alá nem tartozó helyzet - A Bíróság hatáskörének nyilvánvaló hiánya"

A C-488/13. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet az Okrazhen sad - Targovishte (Bulgária) a Bírósághoz 2013. szeptember 9-én érkezett, 2013. szeptember 2-i határozatával terjesztett elő az előtte

a "Parva Investitsionna Banka" AD,

az "UniKredit Bulbank" AD,

a "Siyk Faundeyshan" LLS,

és

az "Ear Proparti Developmant - v nesastoyatelnost" AD,

a Sindik na "Ear Proparti Developmant - v nesastoyatelnost" AD,

között,

a Natsionalna agentsia za prihodite,

az "Aset Menidzhmant" EAD,

az "Ol Siyz Balgaria" OOD,

a "Si Dzhi Ef - aktsionerna obshtnost" AD,

a "Silvar Biych" EAD,

a "Rudersdal" EOOD,

a "Kota Enerdzhi" EAD

és

Chavdar Angelov Angelov

részvételével folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (ötödik tanács),

tagjai: T. von Danwitz tanácselnök (előadó), Juhász E., A. Rosas, D. Šváby és C. Vajda bírák,

főtanácsnok: P. Mengozzi,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a "Parva Investitsionna Banka" AD képviseletében I. Dermendzhiev advokat,

- az "UniKredit Bulbank" AD képviseletében M. Fezliyska, A. Kazini és L. K. Hampartsumyan,

- a "Siyk Faundeyshan" LLS képviseletében Z. Tomov advokat,

- az "Ear Proparti Developmant - v nesastoyatelnost" AD képviseletében G. Nakova advokat,

- a Sindik na "Ear Proparti Developmant - v nesastoyatelnost" AD képviseletében G. Y. Kolyovska,

- az "Aset Menidzhmant" EAD képviseletében D. Ianakiev advokat,

- az "Ol Siyz Balgaria" OOD képviseletében V. Skochev advokat,

- a "Silvar Biych" EAD képviseletében D. Ianakiev advokat,

- a "Rudersdal" EOOD képviseletében V. Goshev advokat,

- a "Kota Enerdzhi" EAD képviseletében M. Nikolova advokat,

- az Európai Bizottság képviseletében S. Petrova és M. Wilderspin, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint a Bíróság az eljárási szabályzata 53. cikkének (2) bekezdése alapján indokolt végzéssel határoz,

meghozta a következő

Végzést

1. Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 399., 1. o.) értelmezésére vonatkozik.

2. E kérelmet az egyfelől a "Parva Investitsionna Banka" AD, az "UniKredit Bulbank" AD és a "Siyk Faundeyshan" LLS, másfelől az "Ear Proparti Developmant - v nesastoyatelnost" AD és a Sindik na "Ear Proparti Developmant - v nesastoyatelnost" AD között folyamatban lévő, az "Ear Proparti Developmant - v nesastoyatelnost" AD ellen indított fizetésképtelenségi eljárással kapcsolatos jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

3. Az 1896/2006 rendelet célja - 1. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján - "a nem vitatott pénzkövetelésekre vonatkozó határokon átnyúló jogviták egyszerűsítése, felgyorsítása és azok költségeinek csökkentése egy európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozása révén".

4. A rendelet "Hatály" című 2. cikke a következőket írja elő:

"(1) E rendeletet határokon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni, tekintet nélkül a bíróság jellegére. E rendelet hatálya nem terjed ki különösen az adó-, vám- és közigazgatási ügyekre, illetve az államnak az államhatalom gyakorlása során hozott aktusai vagy elkövetett mulasztásai miatti felelősségére (»acta iure imperii«).

(2) Ez a rendelet nem alkalmazható a következők tekintetében:

[...]

b) csődeljárás, fizetésképtelen társaságok vagy más jogi személyek felszámolására vonatkozó eljárások, csődegyezség, kényszeregyezség és hasonló eljárások;

[...]"

5. Az említett rendelet 3. cikke az alábbiak szerint határozza meg a határokon átnyúló ügyek fogalmát:

"(1) E rendelet alkalmazásában határokon átnyúló ügynek minősül az, amelyben legalább az egyik fél az eljáró bíróság székhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban rendelkezik állandó lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel.

(2) Az állandó lakóhelyet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet [(HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.)] 59. és 60. cikkével összhangban kell meghatározni.

(3) Annak meghatározásához, hogy a kérelem határokon átnyúló ügynek minősül-e, az európai fizetési meghagyás iránti kérelem e rendelettel összhangban történő benyújtásának időpontja irányadó."

6. Ugyanezen rendelet "Végrehajtás" című 21. cikke (1) bekezdésének első albekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

"E rendelet rendelkezéseinek sérelme nélkül a végrehajtási eljárásokra a végrehajtás szerinti tagállam jogát kell alkalmazni."

7. Az 1896/2006 rendeletnek "A nemzeti eljárásjoggal való kapcsolat" című 26. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

"Minden olyan eljárási kérdésben, amelyről ez a rendelet kifejezetten nem rendelkezik, a nemzeti jogot kell alkalmazni."

A bolgár jog

Az Alkotmány

8. Az Alkotmány 5. cikkének (4) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

"Az alkotmányosan ratifikált, kihirdetett és a Bolgár Köztársaság tekintetében hatályba lépett nemzetközi szerződések a nemzeti jog részét képezik. Elsőbbséget élveznek a nemzeti jogszabályok azokkal ellentétes normáival szemben."

A kereskedelemről szóló törvény

9. A kereskedelemről szóló törvény (Targovski zakon, a továbbiakban: TZ) 717n. cikke az alábbiak szerint rendelkezik:

"Az olyan vagyontárgy értékesítése esetén, amelyen az adós valamely követelés biztosítására jelzálogot alapított, a felszámoló az értékesítésről értesíti a jelzáloghitelezőt. A jelzáloghitelezőt megillető összeget a felszámoló megőrzi, és azt a hitelezőnek a követelésre vonatkozó végrehajtható okirat bemutatása esetén adja ki."

A polgári eljárásról szóló törvény

10. A polgári eljárásról szóló törvény (Grazhdanski protsesualen kodeks, a továbbiakban: GPK) 417. cikke értelmében:

"A - követelés összegére tekintet nélkül - a kérelmező akkor is kérheti a fizetési meghagyás kibocsátását, ha a követelés az alábbiakon alapul:

1) közigazgatási szerv olyan aktusa, amelynek értelmében a polgári bíróságoknak a végrehajtást engedélyezniük kell;

2) olyan számviteli bizonylat vagy számlakivonat, amely állami vagy önkormányzati intézmény követelését vagy banki követelést tanúsít;

3) közokirat, közjegyző által hitelesített aláírással ellátott megállapodás vagy más egyezség, az abban foglalt pénzfizetési vagy egyéb helyettesíthető eszköz megfizetésére vonatkozó kötelezettség, valamint meghatározott dolog átruházásának kötelezettsége tekintetében;

[...]"

11. E törvénykönyv 418. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) Ha a hitelező a kérelmet a követelés alapjául szolgáló, 417. cikk szerinti okirattal együtt nyújtja be, a bíróságtól kérheti az azonnali végrehajtás elrendelését és végrehajtható okirat kibocsátását.

(2) A végrehajtható okirat kibocsátása előtt a bíróság megvizsgálja, hogy az okirat megfelel-e az alaki követelményeknek, és megállapítja az adóssal szemben fennálló végrehajtható követelést. A végrehajtható okiratot a bíróság úgy bocsátja ki, hogy a végrehajthatóság tényét a bemutatott dokumentumra és a fizetési meghagyásra feljegyzi.

(3) Ha a bemutatott okirat alapján a követelés esedékessége az ellenérték teljesítésétől vagy valamely más tény megvalósulásától függ, akkor ezen ellenérték teljesítését vagy e körülmény bekövetkeztét hivatalos dokumentum vagy az adóstól származó dokumentum alapján kell megállapítani.

(4) A végrehajtható okirat kibocsátása iránti kérelmet egészében vagy részben elutasító aktus ellen a kérelmező a végzés közlésétől számított egy héten belül jogorvoslattal élhet, a jogorvoslat iránti kérelemhez annak másolatát a kézbesítés érdekében nem kell mellékelni.

[...]"

A normatív aktusokról szóló törvény

12. A normatív aktusokról szóló törvény (Zakon za normativnite aktove, a továbbiakban: ZNA) 46. cikke, amely a normatív aktusok értelmezésére vonatkozik, az alábbiak szerint rendelkezik:

"(1) A normatív aktusok rendelkezéseit megszorító értelmezés alapján kell alkalmazni. Ha e rendelkezések nem egyértelműek, akkor a többi rendelkezéshez leginkább illeszkedő, illetve az értelmezett aktus céljának és a bolgár jog általános elveinek leginkább megfelelő módon kell azokat értelmezni.

(2) Ha a normatív aktus hiányos, az ezen aktus által nem szabályozott tényállásokra a hasonló helyzetekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, amennyiben az az aktus céljával összhangban van. Ilyen rendelkezés hiányában a jogviszonyokat a bolgár jog általános elvei szabályozzák. [...]"

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

13. A felszámolási eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező bíróság, az Okrazhen sad - Targovishte (targovishtei kerületi bíróság) 2011. május 30-i határozatával fizetésképtelenségi eljárást indított az "Ear Proparti Developmant - v nesastoyatelnost" AD ellen, és 2012. június 15-i határozatával elrendelte a felszámolás alá vont vagyon lefoglalását, valamint értékesítését.

14. A Sindik na "Ear Proparti Developmant - v nesastoyatelnost" AD (az "Ear Proparti Developmant - v nesastoyatelnost" AD ellen indított eljárásban kijelölt felszámoló) több, az említett felszámolás alá vont vagyonba tartozó, a "Parva Investitsionna Banka" AD (a továbbiakban: Parva Investitsionna Banka) javára alapított jelzálogjoggal terhelt ingatlan vagyontárgyat értékesített. E jelzálogjogokat a Parva Investitsionna Banka és harmadik személyek, azaz a "Port Investmant Developmant - Balgaria 2" EAD és az "Aset Menidzhmant" EAD között megkötött hitelszerződések biztosítására alapították.

15. A Parva Investitsionna részére több, e jelzáloghitelekkel kapcsolatos követelésekre vonatkozó, nem bíróság által kibocsátott végrehajtható okiratot állítottak ki. E társaság a TZ 717n. cikke alapján keresetet nyújtott be az ezen végrehajtható okiratokban foglaltak előzetes és azonnali végrehajtásának foganatosítása iránt a GPK 417. és 418. cikke szerint. Keresetében a felszámolás alá vont vagyon részét képező ingatlanok vételárának kifizetését kérte. Mivel e követeléseket az adós társaságok vitatták, a Sindik na "Ear Proparti Developmant - v nesastoyatelnost" AD a kérdést előterjesztő bíróságtól többek között annak megállapítását kérte, hogy milyen feltételek mellett lehet a TZ 717n. cikkét alkalmazni abban az esetben, ha a felszámolás alá vont vagyonból egy vitatott követelés kielégítését kérik.

16. A kérdést előterjesztő bíróság szerint e kérelem lényegében azt a kérdést veti fel, hogy jogszerűnek tekinthető-e a vitatott követelés kielégítése a felszámolás alá vont vagyonból a TZ 717n. cikkében foglalt részletszabályok szerint, ha annak előzetes és azonnali végrehajtását nem bíróság által kibocsátott végrehajtható okiratok alapján engedélyezték.

17. E tekintetben e bíróság a Konstitutsionen sad (alkotmánybíróság) 2012. október 2-i határozatára (4/2012. sz. ügy) hivatkozik, amely megállapította, hogy az Alkotmánnyal összhangban van a GPK 417. és 418. cikke, amely rendelkezések lehetővé teszik, hogy a bankok a hitelszámlakivonat alapján azonnali végrehajtást foganatosíthassanak. A Konstitutsionen sad ezt a vizsgálatot az 1896/2006 rendeletre tekintettel végezte, mivel utóbbi a belső nemzeti jog részét képezi, és az Alkotmány 5. cikkének (4) bekezdése alapján elsőbbséget élvez azokkal a belső jogi normákkal szemben, amelyek a jogelvekkel, illetve az e rendelet szerinti megoldásokkal ellentétesek.

18. A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy a nemzeti jog vizsgálata alapján joghézag állapítható meg, mivel a TZ 717n. cikke nem szabályozza azt az esetet, ha az e rendelkezés alapján benyújtott kérelmet vitatják. E bíróság szerint a ZNA 46. cikkének (2) bekezdése alapján ilyen joghézag esetén az előtte folyamatban lévő kérelem elbírálása során a törvény szabályozási rendszerét és az általános jogelveket köteles figyelembe venni. Bár az 1896/2006 rendelet kizárólag az európai fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozik, az említett bíróság szerint ez az egyetlen olyan szabályozás, amelynek normatív megoldásai céljuk folytán kellően közel állnak az előtte folyamatban lévő jogvita jellegéhez. E rendelet tartalmaz olyan szabályokat és elveket, amelyek relevánsak az egyedi végrehajtási eljárás és a fizetésképtelenségi eljárás közötti összeütközéssel kapcsolatos kérdések megválaszolása szempontjából.

19. Az Alkotmány 5. cikkének (4) bekezdése értelmében az említett rendelet a nemzeti jog részét képezi. Azt tehát az általános jogelvek értelmezése és a törvény szabályozási rendszerének megállapítása során figyelembe kell venni.

20. E feltételek mellett az Okrazhen sad - Targovishte úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) Hogyan értelmezendő az [1896/2006] rendelet (6) preambulumbekezdése és 1. cikke értelmében vett, a végrehajtandó pénzkövetelés nem vitatott voltára vonatkozó kritérium?

2) Az olyan esetekben, amikor az Európai Unió azon tagállamának nemzeti jogszabályai, amelynek területén a pénzkövetelést végrehajtják, nem szabályozzák, hogy a pénzkövetelésre vonatkozó fizetési meghagyás alkalmazható-e az azon személy ellen indított fizetésképtelenségi eljárásban, amelynek vagyonára a végrehajtás irányul, szigorúan értelmezendő-e [az 1896/2006] rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontjában rögzített tilalom, és az csak a végrehajtandó vitatott pénzkövetelések tekintetében érvényesül, vagy e tilalom a végrehajtandó nem vitatott pénzkövetelésekre is vonatkozik?

3) Úgy kell-e értelmezni [az 1896/2006] rendelet 2. cikke (2) bekezdésének b) pontját, amely szerint a rendelet nem alkalmazható csődeljárás, fizetésképtelen társaságok vagy más jogi személyek felszámolására vonatkozó eljárások, csődegyezség, kényszeregyezség és hasonló eljárások tekintetében, hogy a korlátozás csak a felsorolt eljárások megindítására vonatkozik, vagy ez a korlátozás kiterjed az eljárás egészének a szóban forgó tagállam nemzeti jogában szabályozott eljárási lépések szerinti lefolytatására?

4) A közösségi jog elsőbbségének elve alapján és az Európai Unió valamely tagállamának nemzeti szabályozásában mutatkozó joghézag esetén hozhat-e e tagállam nemzeti bírósága, amely előtt fizetésképtelenségi eljárást indítottak olyan személy ellen, akinek vagy amelynek vagyonára a végrehajtás irányul, a rendelet (10) preambulumbekezdése és 26. cikke alapján értelmezés útján eltérő, és [az 1896/2006] rendelet alapelveivel ellentétes ítéletet?"

A Bíróság hatásköréről

21. Az 1896/2006 rendelet 1. cikke értelmében e rendelet a nem vitatott pénzkövetelésekre vonatkozó határokon átnyúló jogvitákban létrehozza az európai fizetési meghagyásos eljárást.

22. Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapügy tárgya nem az 1896/2006 rendelet szerinti európai fizetési meghagyásos eljárás, sem pedig az e rendelet alapján kibocsátott európai fizetési meghagyás végrehajtása, hanem az egy olyan, nem bíróság által kibocsátott végrehajtható okirat végrehajtására vonatkozik, amelynek a nemzeti jog alapján, fizetésképtelenségi eljárásban kérik az előzetes és azonnali végrehajtását.

23. Nyilvánvaló tehát, hogy az alapügyben szereplő helyzet nem tartozik a kérdést előterjesztő bíróság által értelmezni kért 1896/2006 rendelet hatálya alá.

24. Márpedig az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az következik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság kérdéseiben azért kéri az 1896/2006 rendelet értelmezését, hogy az alapügyben szereplőhöz hasonló, az említett rendelet hatálya alá nem tartozó helyzetben alkalmazandó nemzeti jogszabályban általa felismert joghézagot kitöltse.

25. E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság eljárási szabályzata 94. cikkének c) pontja értelmében az előzetes döntéshozatal iránti kérelemnek tartalmaznia kell azon okok ismertetését, amelyek miatt a kérdést előterjesztő bíróságban kérdés merült fel egyes uniós jogi rendelkezések értelmezésére vagy érvényességére vonatkozóan, valamint azt a kapcsolatot, amelyet e bíróság e rendelkezések és az alapeljárásban alkalmazandó nemzeti jog között felállít. Ezen okok ismertetésének - a releváns tények említett eljárási szabályzat 94. cikkének a) pontjában megkövetelt rövid ismertetéséhez hasonlóan - lehetővé kell tennie a Bíróság számára az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatóságán túlmenően annak vizsgálatát, hogy rendelkezik-e hatáskörrel az előterjesztett kérdés megválaszolására (Siragusa-ítélet, C-206/13, EU:C:2014:126, 19. pont).

26. Ezenkívül a Bíróság főszabály szerint nem rendelkezik hatáskörrel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés megválaszolására, ha nyilvánvaló, hogy az uniós jogszabály, amelynek értelmezését kérik tőle, nem alkalmazható (lásd ebben az értelemben: Caixa d'Estalvis i Pensions de Barcelona ítélet, C-139/12, EU:C:2014:174, 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

27. Az alapügyben szereplőhöz hasonló helyzetben azonban, amikor a tényállás nem tartozik az értelmezni kért uniós jogi rendelkezések hatálya alá, a Bíróság hatáskörrel rendelkezik az előzetes döntéshozatal iránti kérelemről való döntésre olyan helyzetekben, amikor a nemzeti jog az említett uniós jogi rendelkezések tartalmára utal az érintett tagállam tisztán belső jogviszonyára alkalmazandó szabályok meghatározása érdekében (lásd többek között: Poseidon Chartering ítélet, C-3/04, EU:C:2006:176, 15. pont; ETI és társai ítélet, C-280/06, EU:C:2007:775, 22. és 26. pont; Salahadin Abdulla és társai ítélet, C-175/08, C-176/08, C-178/08 és C-179/08, EU:C:2010:105, 48. pont; Cicala-ítélet, C-482/10, EU:C:2011:868, 17. pont; Nolan-ítélet, C-583/10, EU:C:2012:638, 45. pont, valamint Romeo-ítélet, C-313/12, EU:C:2013:718, 21. pont).

28. Ugyanis egyértelmű uniós érdek, hogy a jövőbeli eltérő értelmezések megakadályozása érdekében egységesen értelmezzék az uniós jogból vett rendelkezéseket vagy fogalmakat, ha valamely nemzeti szabályozás az érintett uniós jogi aktus hatálya alá nem tartozó helyzetekre adott megoldásaiban összhangban van az említett aktussal adott megoldásokkal annak érdekében, hogy a belső helyzetekben és az uniós jog által szabályozott helyzetekben azonos bánásmódot biztosítson, függetlenül attól, hogy milyen körülmények között alkalmazzák az uniós jogból vett rendelkezéseket vagy fogalmakat (lásd többek között: Salahadin Abdulla és társai ítélet, EU:C:2010:105, 48. pont; SC Volksbank România ítélet, C-602/10, EU:C:2012:443, 87. és 88. pont; Nolan-ítélet, EU:C:2012:638, 46. pont; Allianz Hungária Biztosító és társai ítélet, C-32/11, EU:C:2013:160, 20. és 21. pont, valamint Romeo-ítélet, EU:C:2013:718, 22. pont).

29. Ez a helyzet akkor, ha az uniós jog szóban forgó rendelkezéseit a nemzeti jog közvetlenül és feltétel nélkül alkalmazhatóvá tette az ilyen helyzetekre (Cicala-ítélet, EU:C:2011:868, 19. pont; Nolan-ítélet, EU:C:2012:638, 47. pont és Romeo-ítélet, EU:C:2013:718, 23. pont). Ezzel szemben nem ez a helyzet akkor, ha a nemzeti jog rendelkezései lehetővé tennék a nemzeti bíróság számára az eltérést az uniós jog Bíróság által értelmezett e szabályaitól (lásd ebben az értelemben: Kleinwort Benson ítélet, C-346/93, EU:C:1995:85, 16. és 18. pont, valamint Romeo-ítélet, EU:C:2013:718, 33. pont, és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

30. A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság a ZNA - Alkotmány 5. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben értelmezett - 46. cikkének (2) bekezdésére utal, és előadja azokat az indokokat, amiért úgy véli, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita megoldása érdekében szükség van az 1896/2006 rendelet rendelkezéseinek értelmezésére az alapügyben szereplőhöz hasonló, e rendelet hatálya alá nem tartozó helyzetben. Márpedig a kifejtett indokok alapján a Bíróság nem tud arra a következtetésre jutni, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem megválaszolására hatáskörrel rendelkezik.

31. Az Alkotmány 5. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "az alkotmányosan ratifikált, kihirdetett és a Bolgár Köztársaság tekintetében hatályba lépett nemzetközi szerződések a nemzeti jog részét képezik[, és azok e]lsőbbséget élveznek a nemzeti jogszabályok azokkal ellentétes normáival szemben". Ez a norma tehát nem utal 1896/2006 rendelet rendelkezéseire, amelyekre az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések vonatkoznak, hanem a szöveg csupán a nemzetközi jog és a nemzeti jog közötti hierarchikus viszonyt szabályozza.

32. Ami a ZNA 46. cikkének (2) bekezdését illeti, az a "bolgár jog általános elveire" utal, általános jelleggel, nem pedig kifejezetten az 1896/2006 rendelet rendelkezéseire, amelyekre az említett kérdések vonatkoznak. A kérdést előterjesztő bíróság ugyan előadja, hogy a ZNA e rendelkezése az Alkotmány 5. cikkének (4) bekezdésével együttesen értelmezve az uniós jogra is vonatkozik, e bíróság azonban semmilyen módon nem állítja, hogy a bolgár jog e rendelkezései a rendelet hatálya alá nem tartozó helyzet szabályozása érdekében ténylegesen e rendelet rendelkezéseire utalnak azért, hogy a szabályozás a belső helyzetekben és az uniós jog által szabályozott helyzetekben azonos bánásmódot biztosítson.

33. Ami a Konstitutsionen sad által hozott, a jelen végzés 17. pontjában említett határozatot illeti, amelyre ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság hivatkozik, az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből semmilyen módon nem következik, hogy az említett határozat foglalkozott volna azzal a kérdéssel, hogy a ZNA - Alkotmány 5. cikkének (4) bekezdésével együttesen értelmezett - 46. cikkének (2) bekezdése ilyen azonos bánásmód biztosítására irányuló uniós jogra való utalást tartalmaz-e.

34. Márpedig, jóllehet a joghézag betöltése érdekében az utóbbi rendelkezés az Alkotmány 5. cikkének (4) bekezdésével összefüggésben értelmezve általános jelleggel az általános jogelvekre utal, e végzésből nem következik, hogy az 1896/2006 rendelet rendelkezéseit mint olyanokat a bolgár jog e rendelkezései az ezen - értelmezni kért - rendelet rendelkezéseinek hatálya alá nem tartozó helyzetben közvetlenül és feltétel nélkül alkalmazhatóvá tették. Inkább úgy tűnik, hogy a bolgár jog említett rendelkezéseinek tartalma arra korlátozódik, hogy az eljáró bírót felhatalmazza, hogy általános elvekre vagy a nemzeti jog, illetve az uniós jog szabályaira támaszkodjon annak érdekében, hogy az e szabályokból és elvekből levezetett saját értékelése szerint a megállapított joghézagot bírói jogértelmezéssel betöltse.

35. E feltételek mellett nem lehet úgy tekinteni, hogy az 1896/2006 rendelet azon rendelkezéseit, amelyekre a feltett kérdések vonatkoznak, a nemzeti jog közvetlenül és feltétel nélkül alkalmazhatóvá tette volna az alapügyben szereplőhöz hasonló, a rendelet hatálya alá nem tartozó helyzetben.

36. Következésképpen az eljárási szabályzat 53. cikkének (2) bekezdése alapján meg kell állapítani, hogy a Bíróság nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel az Okrazhen sad - Targovishte által előterjesztett kérdések megválaszolására.

A költségekről

37. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (ötödik tanács) a következőképpen határozott:

Az Európai Unió Bíróságának nyilvánvalóan nincs hatásköre az Okrazhen sad - Targovishte (Bulgária) által előterjesztett kérdések megválaszolására.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: bolgár.