304/B/1995. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének vizsgálatára előterjesztett indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének vizsgálatára előterjesztett indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 9/A. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
Indokolás
1. Az indítványozó a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvénynek (a továbbiakban: Ftv.) a felsőoktatás pénzügyi rendszerét és támogatását szabályozó 4. fejezetében - eredetileg a 9. § (3) bekezdésben - meghatározott azt a rendelkezést sérelmezi, amely a hallgatók állami támogatását lényegileg csak az első alapképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatókra irányozta elő. Véleménye szerint ez a rendelkezés, amely "a felsorolásból kihagyta a nem első alapképzésben részt vevő hallgatókat", ellentétes az Alkotmány 16. §-ával, mely előírja, hogy az államnak különös gondot kell fordítania az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, ellentétes továbbá az Alkotmány 17. §-ával is, amely szerint az állam a rászorulókról kiterjedt szociális intézkedésekkel gondoskodik. Az indítványozó úgy véli, hogy a támadott törvényi rendelkezés kiváltképpen "ellehetetleníti" azokat a "további tanulmányaikat a felsőoktatási intézményekben" folytató hallgatókat, akik még a 7/1990. (VIII. 28.) MKM rendelet alapján kezdték meg második diplomájuk megszerzését célzó tanulmányaikat, s "számolhattak az iskolai támogatással is".
2. Az Ftv. támadott - a törvény 125. § (2) bekezdése szerint 1995. január l-jétől hatályos - 9. § (3) bekezdése helyébe a Ftv. módosításáról szóló 1996. évi LXI. törvény 8. §-a más rendelkezéseket léptetett, a hallgatói támogatási előirányzatot pedig - a módosító törvény 94. § (2) bekezdés d) pontja szerint 1997. január 1-jétől hatályos szabályként - az Ftv. 9/A. § (1) bekezdéseként iktatta törvénybe: "A hallgatói előirányzat - az államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzés területén - az állami felsőoktatási intézményekben magyar állampolgárságú és - nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá eső - külföldi állampolgárságú, első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, illetőleg első kiegészítő alapképzésben, valamint első szakirányú továbbképzésben reszt vevő nappali tagozatos hallgatok, továbbá az első doktori képzésben nappali tagozaton résztvevők képesítési követelmények szerinti tanulmányi időszakára nyújtott támogatására szolgál."
Az új rendelkezés részletesebben, szélesebb körben és pontosabban - de az indítvány kifogását illetően azonos tartalommal - szabályozza, milyen célt szolgál a hallgatói előirányzat. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt - értelemszerűen - az Ftv. 9/A. § (1) bekezdésére tekintette kiterjedtnek, s e hatályos rendelkezés alkotmányossági vizsgálatát végezte el.
3. Az indítvány megalapozatlan.
Sem az Alkotmány nem garantálja, sem az Ftv. hatálya előtti oktatási jogszabályok nem biztosították a felsőoktatási intézmények hallgatóinak azt az alanyi jogot, hogy a második vagy további diplomájuk megszerzése érdekében valamilyen normatív állami támogatásban részesüljenek.
Az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére fordítandó - az Alkotmány 16. §-a szerinti - különös gond nem értelmezhető olyan parttalanul kiterjeszthe-tően, mint azt az indítványozó véli. A második vagy további diplomák megszerzésének szabad választási lehetősége ugyan biztosított, de ez a jog nem jelenti azt, hogy e továbbképzés megvalósulásához az államnak anyagi hozzájárulási kötelezettsége is lenne. Aki viszont az állam - oktatásra fordított kiadásai segítségével - már egy felsőfokú oklevelet szerzett, ha valamilyen okból munkanélküliség, betegség, rokkantság stb. miatt - támogatásra szorulóvá válik, természetesen az Alkotmány 70/E. §-a alapján jogosult a társadalombiztosítás és a szociális intézményrendszer nyújtotta ellátásra. Ez az alapjog azonban nem értelmezhető akként, hogy az igénylő az Alkotmány 17. §-a szerint újabb diploma állami pénzügyi hozzájárulással járó megszerzésére is jogosult lenne.
Az 1993. szeptember 1-jén részben hatályát vesztett - az oktatásról szóló - 1985. évi I. törvény nem használta a hallgatói normatíva, vagy a hallgatói előirányzat fogalmát. Ez a törvény arra adott lehetőséget, hogy a hallgató "szociális támogatást, tanulmányi munkájáért ösztöndíjat kapjon, jutalomban részesüljön, ... tanulmányi szerződést kössön" (33. § (1) bekezdés g) pont, 104. § (1) bekezdés m) pont), s egyéb juttatásokat és kedvezményes szolgáltatásokat vehessen igénybe (106. §). Az indítványozó által említett - az állami felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóit megillető juttatásokról és kedvezményes szolgáltatásokról szóló - 7/1990. (VIII. 28.) MKM rendeletben felsorolt juttatások és támogatások sem általános érvénnyel, hanem vagy pályázat útján vagy - kivéve, ha az adott intézmény szabályzata másképp rendelkezett - csak átmenetileg az 1990/91. tanév első félévére alkalmazandóan voltak elnyerhetőek.
Téved tehát az indítványozó, amikor az Ftv. 9/A. §-ából "kihagyást", az 1997. január 1-je előtti állapothoz képest "ellehetetlenülést" sérelmez, ami megelőzően sem illette meg - ahogy ő fogalmaz - "a hallgatói előirányzat alanyainak körét". Ha pedig valaki a korábbi, a hatályostól eltérő rendszerű szabályozás alapján a második diplomája megszerzéséhez mégis valamilyen támogatásban - pl. tanulmányi ösztöndíjban - részesült, a jogállamisághoz hozzátartozó szerzett jog megsértését sem kifogásolhatja, hiszen az MKM rendelet és az Ftv. 9/A. §-a hatályo-sulása közötti időtartam meghaladja a hat évet. Ennyi idő alatt pedig a megkezdett főiskolai tanulmányokat be lehet fejezni.
Rámutat végül az Alkotmánybíróság arra is, hogy az Alkotmány 70/F. §-ának (2) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság a művelődéshez való jogot nem minden korlát nélkül, hanem az "ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg". A támadott jogszabály ezen alkotmányi követelményeket nem sérti.
4. Az Alkotmánybíróság az Ftv. 9/A. § (1) bekezdése alkotmányellenességét nem állapította meg, ezért az indítványt elutasította.
Budapest, 1999. május 11.
Dr. Németh János s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Bagi István s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Erdei Árpád s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Strausz János s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Czúcz Ottó s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Vörös Imre s. k.,
alkotmánybíró