1996. évi LXI. törvény

a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról[1]

A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) a következők szerint módosul:

1. § (1) Az Ftv. preambuluma a következő mondattal egészül ki:

"A felsőoktatás mint kiemelt jelentőségű ágazat iránt az Országgyűlés különös felelősséget érez, ennek szellemében mindent megtesz annak érdekében, hogy a megfelelő korosztályból a felsőoktatásba bekerülő hallgatók létszáma a fejlett demokratikus társadalmakban elért szintre emelkedhessék."

(2) Az Ftv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Felsőoktatási intézmények: az állami és az állam által elismert nem állami egyetemek és főiskolák.

(2) A felsőoktatási intézmény - az e törvényben foglalt keretek között - szakmailag önálló, önkormányzattal rendelkező jogi személy, amelynek kizárólagos joga a törvény 84. §-a (2) bekezdésének b)-d) pontjában meghatározott egyetemi és főiskolai szintű alapképzés, szakirányú továbbképzés és doktori, illetve mesterképzés folytatása, valamint a 97-99. §-ban megállapított oklevelek kiadása. A felsőoktatási intézmény jogosult továbbá a törvény 7. §-ának (8) bekezdésében meghatározott akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés folytatására és a 97. § (7) bekezdése értelmében a felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítványok kiadására.

(3) A felsőoktatási intézmény alapító okirat alapján működik.

(4) Az állami felsőoktatási intézmény költségvetési szerv, amely kincstári vagyonnal, a központi költségvetés meghatározott előirányzataiból, valamint más kiegészítő forrásokkal gazdálkodik.

(5) A felsőoktatási intézmények és székhelyeik felsorolását e törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(6) Az egyetem, a főiskola elnevezést, valamint ezek idegen nyelvű megfelelőit csak az Országgyűlés által, illetve hozzájárulásával létesített, az e törvény 1. számú mellékletében felsorolt, továbbá a 110. § (1) bekezdésében foglalt felsőoktatási intézmény használhatja."

2. § (1) Az Ftv. 3. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze, valamint a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Egyetem abban az esetben létesíthető, illetve működhet, ha több tudományterületen és tudományterületenként több tudományágban, valamint több szakon képes és alkalmas

a) legalább négyéves egyetemi alapképzésre, általános és szakirányú továbbképzésre;

b) tudományos kutatásra, doktori, illetőleg mesterképzésre (a továbbiakban együtt: doktori képzés) és doktori (PhD), illetőleg mester (DLA) fokozat (a továbbiakban együtt: doktori fokozat) odaítélésére; valamint"

(2) Az Ftv. 3. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egyetemnek létesítésekor időarányosan, illetve működése során folyamatosan rendelkeznie kell

a) az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásához szükséges, teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatói állománnyal és azon belül a megfelelő számú egyetemi tanárral és docenssel;

b) a képzéshez és a tudományos kutatáshoz szükséges tárgyi feltételekkel (e céloknak megfelelő épülettel, intézményi könyvtárral, informatikai háttérrel, laboratóriummal, kísérleti és gyakorlóhelyekkel, műszerekkel és más eszközökkel)."

3. § Az Ftv. 4. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrésze, valamint a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Főiskola abban az esetben létesíthető, illetve működhet, ha több tudományágban, több szakon képes és alkalmas

a) legalább hároméves főiskolai alapképzésre, általános és szakirányú továbbképzésre;

b) kutatási, illetve fejlesztési tevékenység folytatására; továbbá, ha"

4. § Az Ftv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § A felsőoktatási intézmények e törvény 1. számú melléklete szerinti felsorolása 1998. december 31-ével hatályát veszti. Eddig az időpontig az állami felsőoktatási intézmények e törvény 3. § (1) bekezdésében, illetőleg 4. § (1) bekezdésében foglalt feltételeinek megfelelő alapító okiratát a Kormány az Országgyűlés elé terjeszti. Szövetségbe társult felsőoktatási intézmények legfeljebb két évig működhetnek szövetségi formában, azt követően alapító okiratuk benyújtásával többkarú felsőoktatási intézménnyé alakításukra kell javaslatot tenni."

5. § Az Ftv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Állami felsőoktatási intézményt az Országgyűlés létesíthet, alakíthat át és szüntethet meg."

6. § (1) Az Ftv. 7. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyúttal a következő e) ponttal egészül ki:

"d) a tudományok, a művészetek és a kultúra művelése és fejlesztése;

e) az anyanyelvi és az idegen nyelvi ismeretek fejlesztése, a szaknyelvi ismeretek kialakítása."

(2) Az Ftv. 7. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Jogszabályokban meghatározott feltételek mellett a felsőoktatási intézmények természetbeni és pénzbeli juttatások, továbbá ösztöndíjak és más eszközök felhasználásával látják el képzési és kutatási feladataikat.

(4) Az állami felsőoktatási intézmény alapfeladatainak körét az (1) bekezdés alapján az intézménynek az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint megalapozott tartalmú alapító okirata határozza meg.

(5) Az állami felsőoktatási intézmény alapfeladatai állami finanszírozásának módját és mértékét a 9/A-9/C. § rendelkezéseinek alkalmazásával kell megállapítani."

(3) Az Ftv. 7. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (6) bekezdés számozása (10) bekezdésre módosul:

"(6) Az állami felsőoktatási intézmény az államilag finanszírozott alapfeladatán túl is folytathat felsőfokú szakemberképzést költségtérítéses szolgáltatásként, e törvény rendelkezései alapján."

(4) Az Ftv. 7. §-ának (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(7) A nem állami felsőoktatási intézmények a fenntartó által meghatározott alapító okirat keretei között feladataikat maguk határozzák meg. A nem állami felsőoktatási intézmények felsőfokú szakemberképzését az állam az erre vonatkozó megbízás alapján finanszírozza.

(8) A felsőoktatási intézmények az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést a képzési profiljuknak megfelelő szakterületeken, a törvényben előírt akkreditáció alapján folytathatnak."

(5) Az Ftv. 7. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A felsőoktatási intézmények - a szakképzésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - költségtérítéses formában, illetőleg vállalkozási tevékenységként iskolai rendszeren kívüli szakképzést is folytathatnak."

(6) Az Ftv. 7. §-ának (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A felsőoktatási intézmények költségtérítéses szolgáltatásként, illetőleg vállalkozási tevékenységként - alapfeladataik ellátásának sérelme nélkül - külső megbízók, megrendelők számára oktatási, kutatási, fejlesztő, szaktanácsadó, szolgáltató és egyéb feladatokat láthatnak el."

(7) Az Ftv. 7. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A felsőoktatási intézmények - az intézményben folyó sajátos képzési tevékenységgel összefüggésben - a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (a továbbiakban: FTT) véleménye alapján, a művelődési és közoktatási miniszter engedélyével fenntarthatnak közoktatási intézményt. E tevékenységre a közoktatásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A közoktatásban résztvevők jogállása és képzésfinanszírozása megegyezik a helyi önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmény tanulóinak jogállásával és finanszírozásával."

7. § Az Ftv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § (1) A felsőoktatási intézmények e törvény rendelkezései szerint - a szakképzésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével - akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést akkor folytathatnak, és ennek megfelelő bizonyítványt akkor adhatnak ki az Országos Képzési Jegyzék felsőfokú képzettségi szintre külön előírt követelményei szerint, ha az egyetemi-főiskolai képzési szintre való továbblépés lehetőségét a felsőoktatási intézmény saját keretei között biztosította, és a felsőfokú szakképzésben szerzett ismeretanyag egyharmada az egyetemi-főiskolai képzési szinten kreditértékként beszámítható. Az egyetemi-főiskolai képzésben szerzett ismeretanyagnak a felsőfokú szakképzésbe történő beszámítására ugyanezek a szabályok vonatkoznak.

(2) Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést az intézmények csak e törvény szerinti akkreditáció után indíthatnak."

8. § Az Ftv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami felsőoktatási intézményekben a 7. § (1)-(4) bekezdésében foglalt feladatok ellátásának, a felsőoktatás fejlesztésének alapvető anyagi feltételeit az állam biztosítja a 9/A-9/F. §-ban foglalt rendelkezések szerint.

(2) Az állami felsőoktatási intézmények feladatai ellátásának forrásai:

a) központi költségvetési támogatás;

b) az államháztartás más alrendszereiből származó források;

c) az igénybe vett szolgáltatások díja, más hallgatói térítések, tandíj és költségtérítés;

d) az alap- és vállalkozási tevékenység bevétele;

e) adomány jellegű és más bevételek, továbbá alapítványi források;

f) az e célra rendelkezésre álló kincstári, és ezen belül a 9/G. §-ban meghatározott vagyon.

(3) A működés és a fejlesztés pénzügyi forrásait központi költségvetési előirányzatként kell megtervezni. E forrásokból történő finanszírozásra, a velük való gazdálkodásra, a felhasználásukat bemutató beszámolásra a költségvetési szervekre vonatkozó előírásokat - a jelen törvényben foglaltakra figyelemmel - kell alkalmazni."

9. § Az Ftv. a következő 9/A-9/H. §-sal egészül ki:

"9/A. § (1) A hallgatói előirányzat - az államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzés területén - az állami felsőoktatási intézményekben magyar állampolgárságú és - nemzetközi megállapodás vagy jogszabály alapján azzal azonos elbírálás alá eső - külföldi állampolgárságú, első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, illetőleg első kiegészítő alapképzésben, valamint első szakirányú továbbképzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók, továbbá az első doktori képzésben nappali tagozaton résztvevők képesítési követelmények szerinti tanulmányi időszakára nyújtott támogatására szolgál.

(2) A hallgatók állami támogatásának előirányzatát az (1) bekezdésben megjelöltek létszáma, a költségvetési törvényben az egy főre megállapított hallgatói normatíva és a doktori képzésben résztvevők támogatási normatívája határozza meg. A hallgatói előirányzat másik részét képezi a hallgatók pénzbeli és természetbeni juttatásaira fordítható egyéb állami támogatás: a köztársasági ösztöndíj, a tankönyv- és jegyzettámogatás, valamint a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés vagy az ezt kiváltó lakhatási támogatás is.

9/B. § (1) A képzési előirányzat az állami felsőoktatási intézmény kiadási előirányzatának elkülönített része, amely az államilag finanszírozott, illetve a költségtérítéses szolgáltatásként és vállalkozási tevékenység keretében folytatott oktatási tevékenység ellátásához közvetlenül kapcsolódó feltételekről, valamint az attól el nem különíthető kutatási feltételekről való gondoskodást szolgálja.

(2) A képzési előirányzat részét képező központi költségvetési képzési normatíva (ezen belül a személyi juttatások) megállapítása az egyes képzési szakterületek fajlagos folyó ráfordításainak értékelésével, teljesítménymutatók megállapításával és a hallgatólétszám alapulvételével történik. A képzési normatíva megállapításának részletes szabályait kormányrendeletben kell meghatározni.

(3) Ha valamelyik képzés kreditértékként beszámítható valamely főiskolai vagy egyetemi képzésbe, a kreditérték erejéig a magasabb képzési szint képzési normatíváját kell a képzési normatíva kiszámításánál alapul venni.

(4) A képzési normatívának a (2) bekezdés szerinti megállapítása során az egyes normatívákat növelő tényezőként kell figyelembe venni

a) a doktori képzésben résztvevők oktatói tevékenységének díjazására,

b) a nemzetközi megállapodás alapján hazánkban tanuló külföldi hallgatók magyar hallgatókkal azonos elvek szerinti finanszírozására,

c) a határon túli magyarok képzésének támogatására

szolgáló összegeket.

9/C. § A létesítmény-fenntartási előirányzat a költségvetési kiadási előirányzatnak az a része, amely az állami felsőoktatási intézmény létesítmény-fenntartási (beleértve az el nem különített gyakorlóhelyeket), valamint - az előzőektől elkülönítetten - az intézmény felújítási és a felsőoktatás címén belül külön-külön alcímként megtervezett, a képzéshez szükséges gyakorlóiskola, klinika és tangazdaság, művészeti gyakorlóhely, valamint gyakorló óvoda működési költségeihez járul hozzá. E kiadási előirányzatnak a saját bevétel is részét képezi. A létesítmény-fenntartási előirányzat megállapításának részletes szabályait kormányrendeletben kell meghatározni.

9/D. § (1) A programfinanszírozási előirányzat az állami támogatásnak az a része, amely a felsőoktatási intézmény célprogramjaihoz, oktatáshoz kapcsolódó vagy azt kiegészítő tevékenységeihez való hozzájárulás. Az új vagy egyedi sajátosságokkal rendelkező szakok és programok indításának, a tankönyvkiadásnak és taneszköz-fejlesztésnek, a sport- és kulturális tevékenységnek, valamint a nemzetközi kapcsolatoknak és egyéb célfeladatoknak a támogatására szolgál. A programfinanszírozási előirányzat nem lehet kevesebb, mint az állami felsőoktatási intézmények éves képzési normatívája alapján számított képzési előirányzat tizenöt százaléka. A programfinanszírozási előirányzatból támogatások csak pályázat útján nyerhetők.

(2) A korszerű, színvonalas tankönyvkiadás költségvetési többlettámogatásának évenkénti mértéke nem lehet kevesebb a képzési normatíva három százalékánál, mely pályázati rendszerben kerül elosztásra.

(3) A felsőoktatásban tanuló hallgatók és oktatók szakmai könyvekkel, folyóiratokkal történő jobb ellátására évenként minimálisan az éves hallgatói normatíva alapján számított előirányzat öt százalékát kell többletforrásként előirányozni. A forrás elosztásának rendjét a művelődési és közoktatási miniszter rendeletben állapítja meg.

9/E. § (1) A felsőoktatási intézményekben folyó, a képzést tematikusan elkülönülten megalapozó tudományos kutatások, műszaki fejlesztések, valamint tudományos műhelyek támogatására, továbbá a doktori képzés keretében a doktori fokozat megszerzésére felkészítő programok feltételeinek biztosítására az éves központi költségvetési törvényben meghatározott mértékű kutatási előirányzat áll rendelkezésre. A kutatási előirányzat összegét a felsőoktatási intézményekben dolgozó tudományos és művészeti fokozattal rendelkező oktatók és kutatók létszáma, valamint egy átlagos kutatási támogatási normatíva szorzata alapján kell meghatározni. A kutatási támogatási normatíva nem lehet kisebb, mint a legalacsonyabb képzési normatíva háromszorosa. E pénzeszközök elosztásának rendjére a 111. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A felsőoktatási intézményekben folyó kutatások minisztérium, országos hatáskörű szerv által kezelt más kutatási előirányzatból is támogathatók.

9/F. § A fejlesztési előirányzat és a "Felsőoktatás Fejlesztési Alapprogramok" a felsőoktatási intézmények beruházási, egyes fontosabb felújítási, infrastruktúra-fejlesztési kiadásaihoz biztosított állami támogatást, valamint e célra átvett pénzeszközöket, saját bevételeket tartalmazza.

9/G. § (1) Az állami felsőoktatási intézmény az államilag nem finanszírozott feladat ellátásával kapcsolatos bevétel felhasználásáról az Áht. keretei között saját maga dönt azzal, hogy

a) a költségtérítéses szolgáltatásként végzett alap-, illetőleg vállalkozói tevékenység bevételének fedeznie kell az e tevékenységet terhelő összes kiadást, beleértve a kincstári vagyon használatáért járó térítést is;

b) a fennmaradó rész az intézmény gazdálkodási rendjében kizárólag az intézmény működésének és fejlesztésének, illetve képzési és kutatási tevékenységének céljaira fordítható.

(2) Az állami felsőoktatási intézmény az intézmény javára tett alapítványi hozzájárulásként, adományként, ajándékozás jogcímén kapott vagy örökölt ingó és ingatlan vagyonnal (a továbbiakban együtt: felajánlott vagyon) rendelkezhet. Az e jogcímeken történő vagyonszerzés illetékmentes.

(3) A felajánlott vagyon kizárólagosan a vagyonátruházó által megjelölt intézményt illeti, amelyet feladatainak ellátását segítő alapítványnak, illetve közalapítványnak át lehet adni.

(4) A felsőoktatási intézmény felajánlott vagyonát képező ingatlan vagyon elidegenítéséhez az intézményi tanács minősített többségű határozata szükséges azzal, hogy az ebből származó bevétel csak intézményfejlesztési, illetve -átalakítási célra fordítható. A fejlesztési, illetve átalakítási cél megjelölése az intézményi tanács hatáskörébe tartozik.

(5) A felajánlott vagyon tekintetében nem kell alkalmazni a kincstári vagyon elidegenítésére vonatkozó szabályokat, e tekintetben a felsőoktatási intézmények nem tekintendők kincstári vagyonkezelőnek.

9/H. § (1) A nem állami felsőoktatási intézményeknek a 7. § (1) bekezdése alapján megállapított feladatai ellátásának és fejlesztésének feltételeit a fenntartó biztosítja. Ezek az intézmények a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a felsőfokú szakemberképzést e törvény vonatkozó rendelkezései alapján költségtérítéses szolgáltatásként, valamint vállalkozási tevékenységként végzik.

(2) A nem állami felsőoktatási intézmény külön megbízás alapján államilag finanszírozott felsőfokú szakemberképzési feladatot is elláthat. E feladata tekintetében a nem állami felsőoktatási intézmény

a) hallgatói számára a 9/A. § szerint kell biztosítani a hallgatói előirányzatot;

b) jogosult a 9/B. § (2) bekezdése alapján a szakterületre megállapított képzési normatívára a megbízásban meghatározott hallgatói létszám alapján;

c) a megbízás alapján ellátott szakemberképzési feladat esetén létesítmény-fenntartási előirányzatban részesülhet, amely megegyezik a b) pont szerinti képzési előirányzat 50%-ával;

d) a programfinanszírozási és a kutatási előirányzatból - pályázat alapján - támogatásban részesíthető.

(3) A nem állami felsőoktatási intézményeknek a (2) bekezdés alapján juttatott állami támogatás felhasználását az állam ellenőrizheti."

10. § (1) Az Ftv. 10. §-ának (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A felsőoktatás állami támogatását a Kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés az éves központi költségvetés a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, illetve a katonai felsőoktatás vonatkozásában a Honvédelmi Minisztérium, a rendvédelmi felsőoktatás vonatkozásában a Belügyminisztérium fejezetében határozza meg.

(2) Az egyes címek előirányzatainak megállapítása a 9. § és a 9/A-9/F. § szerinti előirányzatok tervezésén alapul.

(3) A felsőoktatási intézmények és feladatok költségvetési előirányzatára, tekintettel az államháztartás szerkezeti rendjére is, a Kormány tesz javaslatot.

(4) A Művelődési és Közoktatási Minisztérium - az (1)-(3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - költségvetési javaslatát az FTT állásfoglalását is figyelembe véve terjeszti elő."

(2) Az Ftv. 10. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az államközi megállapodások alapján képzésben (teljes, illetve részképzés, doktori képzés) részesülő külföldi állampolgárok oktatásával kapcsolatos költségeket a Művelődési és Közoktatási Minisztérium költségvetésében kell előirányozni."

11. § (1) Az Ftv. a következő 10/A. §-sal egészül ki:

"10/A. § (1) E törvény alapján pályázati rendszerben Széchenyi professzori ösztöndíjban részesíthetők azok a minősített oktatók, akiket a művelődési és közoktatási miniszter által létrehozott kuratórium tudományos és oktatói teljesítményeik alapján arra érdemesnek ítél.

(2) Az ösztöndíj négy évre nyerhető el, és mértéke a mindenkori minimálbér ötszöröse.

(3) Az ösztöndíjban részesíthetők száma évente újabb ötszáz fő.

(4) Az ösztöndíj odaítélésének részletes feltételeit miniszteri rendelet állapítja meg."

(2) Az Ftv. a következő 10/B. §-sal egészül ki:

"10/B. § (1) Annál az állami felsőoktatási intézménynél, amelynek gazdálkodása az alapfeladatok ellátását veszélyezteti, a gazdaságos működés feltételeinek megteremtésére rendezési eljárást kell lefolytatni.

(2) Az e törvény szerinti rendezési eljárás lefolytatásakor a felsőoktatási intézmény a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak az eljárásban való részvételét kérheti.

(3) Ha a rendezési eljárás során elfogadott intézkedési terv megvalósítása sem vezet eredményre, kezdeményezni lehet az intézmény átalakítását, illetve megszüntetését.

(4) A rendezési eljárás lefolytatásának részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg."

12. § (1) Az Ftv. 5. Fejezetének címe a következőképpen módosul:

"5. Fejezet

A felsőoktatási intézmények együttműködése, társulásai, szövetségei"

(2) Az Ftv. 11. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Ellenkező kikötés hiányában az együttműködőnek az általa ellátott tevékenységrészért járó állami támogatás összegét át kell engedni."

(3) Az Ftv. 11. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A felsőoktatási intézmények együttműködhetnek különösen a tantervek előkészítésében, a tudományos kutatási és fejlesztési feladatok kidolgozásában, a képzésben, a doktori képzésben és a doktori fokozat odaítélésének elbírálásában, valamint a habilitációs eljárás lefolytatásában más felsőoktatási intézményekkel és tudományos kutatóintézetekkel."

(4) Az Ftv. 11. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A felsőoktatási intézmények - külön szerződés alapján - kutatási, illetőleg oktatási kapcsolatot létesíthetnek a Magyar Tudományos Akadémiával, illetőleg annak intézeteivel, továbbá más kutatóintézetekkel. A megállapodás célja lehet:

a) kutatócsoport alapítása a felsőoktatási intézményen belül;

b) akadémiai intézetnek és más kutatóhelynek a felsőoktatási intézményben kihelyezett tanszékeként való működése;

c) akadémiai intézeteknek a doktori képzésben való részvétele.

(5) A (4) bekezdésében említett együttműködés esetén:

a) az a) pontban említett esetben az akadémiai kutatóhely működéséhez szükséges személyi, dologi és működési költségeket a Magyar Tudományos Akadémia biztosítja;

b) a b) pont szerinti esetben a kihelyezett tanszék személyi költségeihez a felsőoktatási intézmény hozzájárul;

c) a c) pontban foglalt doktori képzésben részt vevő akadémiai intézeti munkatársakat e munkájukért - szerződés szerint - a felsőoktatási intézmény külön illetményben részesíti.

(6) A nem felsőoktatási intézménnyel történő együttműködés - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a felsőoktatási intézmény feladatai közé tartozó képzés ellátására nem irányulhat."

13. § Az Ftv. a következő 11/A-11/B. §-sal egészül ki:

"11/A. § (1) Egy szak teljes képzése a székhelyen kívül (beleértve a határon túli képzést) csak abban az esetben folytatható, ha a 3-4. §-ban foglalt feltételek biztosíthatók, és a székhelyen kívüli képzéshez a szakindítás feltételei rendelkezésre állnak.

(2) A határon túli képzés mint székhelyen kívüli képzés költségeit a programfinanszírozási előirányzat kialakításakor és elosztásakor kell figyelembe venni.

11/B. § (1) Két vagy több felsőoktatási intézmény együttműködésében megvalósuló közös képzés eredményeként - a 11/A. §-ban foglaltakra is figyelemmel - bizonyítvány, illetőleg oklevél adható ki, amelyet a szakindítási engedéllyel rendelkező intézmény bocsát ki. Egyetemi és főiskolai szak közös egyetemi oklevelet eredményező képzésére megállapodás nem köthető.

(2) Felsőoktatási intézmény és nem felsőoktatási intézmény közötti együttműködésben az oklevelek kiadására kizárólag a felsőoktatási intézmény jogosult, és felel a képzésre vonatkozó képesítési követelmények betartásáért.

(3) A felsőoktatási intézmény az államilag nem finanszírozott általános és szakirányú továbbképzési feladatát továbbképző intézet vagy más saját szervezeti egység létesítésével, továbbá együttműködési megállapodás alapján más formában (pl. alapítvány) is végezheti. Ez utóbbi esetben a szakirányú oklevél kiadására kizárólag a felsőoktatási intézmény jogosult, és felel a képzésre vonatkozó képesítési követelmények betartásáért."

14. § Az Ftv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felsőoktatási intézmények együttműködésük elősegítése, szellemi és anyagi erőforrásaik koncentrált felhasználása, optimális hasznosítása érdekében társulásokat hozhatnak létre. Társulás más elnevezéssel is működhet. A társulás jogi személy.

(2) A társulásokban a Magyar Tudományos Akadémia intézetei és egyéb kutatóintézetek, továbbá más, a 49. §-ban meghatározott intézmények is részt vehetnek.

(3) A társulást alkotó intézmények összehangolt oktatási és kutatási tevékenységet folytathatnak (közös szakokat indíthatnak, közös kutatási feladatokat dolgozhatnak ki és hajthatnak végre), közös oktatási és kutatási szervezeti egységeket hozhatnak létre, közös számítóközpontot, eszközparkot, könyvtárat, valamint szociális, kulturális és sportlétesítményeket tarthatnak fenn, illetve létesíthetnek, továbbá egységes gazdasági és igazgatási szervezetet alakíthatnak ki.

(4) A társulás a csatlakozni kívánó intézmények szerződésével jön létre, amelyet a törvény felsőoktatási szövetségre vonatkozó feltételeinek teljesítése esetén a Kormány hagy jóvá."

15. § Az Ftv. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

"12/A. § (1) A felsőoktatási szövetség olyan teljes egyesülést célzó átmeneti társulási forma, melyet az Országgyűlés a szövetség létrejöttétől számított két éven belül egységes önálló felsőoktatási intézménnyé alakít át.

(2) Az intézmények a szövetséghez a fenntartó hozzájárulásával csatlakozhatnak.

(3) A szövetséghez csatlakozni kívánó intézmények közös szándéknyilatkozatukat - ahhoz megvalósíthatósági tervtanulmányt és Szabályzatuk tervezetét mellékelve - megküldik a művelődési és közoktatási miniszternek, és abban

a) kimutatják, hogy egymástól olyan távolságon belül helyezkednek el, amelynek alapján együttműködésük tényleges, bizonyítható gazdasági és szakmai előnyökkel jár;

b) oktatási, kutatási, valamint egyéb, ezekhez társuló tevékenységeik egymást kiegészítő jellegűek vagy egymásra épülnek;

c) kötelezettséget vállalnak arra, hogy tételesen is felsorolt oktatási, kutatási és egyéb tevékenységeik szervezeti párhuzamosságait felszámolják; továbbá

d) a törvény által előírt keretek között egységes gazdasági és igazgatási vezetésüket létrehozzák.

(4) A szándéknyilatkozatok beterjesztésére a művelődési és közoktatási miniszter évenként határidőt állapít meg, és azt a Művelődési Közlönyben közzéteszi.

(5) A szövetség megalakulásának további feltételeit kormányrendelet állapítja meg."

16. § Az Ftv. 14. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) az intézményi oktatói, tudományos kutatói, illetve művészeti alkotói követelményeknek - beosztásához mérten - megfelel."

17. § Az Ftv. 15. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felsőoktatási intézményben - az intézményi tanács egyetértésével - nem magyar állampolgár is lehet oktató vagy tudományos kutató."

18. § Az Ftv. 16. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az állami felsőoktatási intézményekben az egyetemi tanári és egyetemi docensi, valamint a főiskolai tanári és főiskolai docensi munkaköröket - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nyilvános pályázat útján kell betölteni.

(2) Az intézményi tanács javaslatára egyetemi és főiskolai tanári munkakör határozott időre meghívás alapján is betölthető. Az általános követelményeket [14. §, 17. § (4) bekezdés, 18. § (2) bekezdés] azonban a meghívott oktatók tekintetében is megfelelően alkalmazni kell."

19. § (1) Az Ftv. 17. §-ának (1)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Állami felsőoktatási intézménybe az egyetemi tanárt az intézményi tanács javaslata alapján, a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel.

(2) Az egyetemi tanári pályázatokat az intézményi tanács bírálja el. Több pályázó esetén az intézményi tanács a pályázatokat rangsorolja, és azt a személyt terjeszti fel kinevezésre, aki a legtöbb szavazatot, de mindenképpen a szavazatok abszolút többségét kapta.

(3) A művelődési és közoktatási miniszter megtagadja a javaslat előterjesztését, ha a pályázati eljárás során jogszabálysértés történt. Erről, indokait is közölve, értesíti az intézményi tanácsot, és szükség esetén új pályázat kiírását kezdeményezi.

(4) Egyetemi tanárrá az nevezhető ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - doktori fokozattal és habilitációval rendelkezik, oktató és tudományos, illetve művészi tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben résztvevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, továbbá, aki idegen nyelven is képes előadás megtartására. Habilitált pályázó egyetemi tanárrá, a főiskolai tanács előterjesztése alapján, főiskolán is kinevezhető.

(5) Az egyetemi tanárt a köztársasági elnök az (1) bekezdésben meghatározott eljárás alapján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Kjt.) meghatározott esetekben felmentheti.

(6) A köztársasági elnök felmenti az egyetemi tanárt, ha

a) elérte a hetvenedik életévét; vagy

b) a tudományos etika normáit súlyosan megsértette, vagy más okból vált méltatlanná az egyetemi tanári tisztség viselésére, s ezt fegyelmi eljárás keretében megállapították; vagy

c) azt az egyetemi tanár maga kéri."

(2) Az Ftv. 17. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (7) bekezdés számozása (8) bekezdésre módosul:

"(7) A (6) bekezdés a) és c) pontja esetében a felmentésre vonatkozó előterjesztés tényét elegendő bejelenteni az intézményi tanácsnak."

(3) Az Ftv. 17. §-a (8) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az egyetemi tanács, főiskolára kinevezett egyetemi tanár esetén a főiskolai tanács javaslatára a habilitáló egyetem, a nyugdíjba vonult egyetemi tanárnak "Professor Emeritus" címet adományozhat."

20. § Az Ftv. 18. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Állami felsőoktatási intézménybe a főiskolai tanárt - a 17. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával - a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztésére a miniszterelnök nevezi ki, és menti fel. Nem állami felsőoktatási intézménybe a főiskolai tanárt a fenntartó nevezi ki, illetve menti fel.

(2) Főiskolai tanárrá az nevezhető ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - doktori fokozattal rendelkezik, oktató, tudományos vagy szakmai, illetőleg művészeti tevékenységével igazolta, hogy alkalmas a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven is képes előadás tartására.

(3) A főiskolai tanár felmentésére a 17. § (5)-(7) bekezdésében foglaltakat megfelelő módon alkalmazni kell."

21. § Az Ftv. 19. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:

"(2) Főiskolai docenssé az nevezhető ki, aki - a 14. § (1) bekezdésében foglaltakon túl - igazoltan elismert alkotó, kutató vagy kiemelkedő szakmai-gyakorlati tevékenységgel rendelkezik, alkalmas a hallgatók és a beosztott oktatók tanulmányi és tudományos munkájának irányítására, és idegen nyelven is képes előadás tartására."

22. § (1) Az Ftv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felsőoktatási intézmények oktatói számára tudományos kutatások, illetve művészi alkotó tevékenység végzése, továbbá egyéni tudományos továbbképzésük elősegítése érdekében - a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint, legfeljebb azonban egyévi időtartamra - ötévenként oktatásmentes kutatási, alkotó időszak engedélyezhető.

(2) Az oktató, a kutatási időszak lejártával - az intézményi szabályzatban meghatározottak szerint - kutatási eredményeit köteles bemutatni."

(2) Az Ftv. 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A habilitáció az oktatói és az előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény egyetemi megítélése."

(3) Az Ftv. 25. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A pályázó az egyetem habilitációs szabályzatában meghatározott módon ad tanúságot tudományos, szakmai eredményeiről, továbbá a doktori fokozat megszerzése után folytatott oktatói, kutatói, gyakorlati, alkotói teljesítményéről.

(4) A pályázó előadókészségét nyilvános, szabad előadásban vagy előadásokban - idegen nyelven is - bizonyítja."

23. § Az Ftv. 26. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A habilitációs bizottság többségét az egyetem tanárai alkotják; a bizottságban az intézmény habilitált docenseinek egy képviselője és rajtuk kívül külső intézmények meghívott, doktori fokozattal rendelkező tagjai is legalább egyharmad arányban részt vesznek. A habilitációs eljárásra a 91. § (4) bekezdését alkalmazni kell.

(4) A bizottság elnöke egyetemi tanár; a bizottság a habilitáció és a dr. Habil. cím megadásáról tagjai többségének szavazatával dönt."

24. § Az Ftv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felsőoktatási intézmény hallgatója az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben, a főiskolai és egyetemi szintű alapképzésben, a szakirányú továbbképzésben, valamint a doktori képzésben részt vevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.

(2) A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre, és a bizonyítvány, illetőleg az oklevél kiállításának, az elbocsátás, az intézményből való kizárás kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlésnek a napjáig tart. A hallgatói jogviszonyon alapuló, jogszabályban vagy a felsőoktatási intézmény Szabályzatában meghatározott egyes jogok és kötelezettségek azonban az említett időpontok után is megilletik, illetőleg terhelhetik a hallgatót.

(3) A felsőoktatási intézményekben a hallgatók - a hallgatói jogviszonyból származóan - egyéni és kollektív jogokat gyakorolnak."

25. § Az Ftv. 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a tanulmányok folytatásához szükséges beiratkozást nem végezte el. Két év szüneteltetés után a hallgatót törlik a névsorból, hacsak a hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény nem engedélyezte a törlés mellőzését.

(2) A hallgatói jogviszonyon alapuló egyes jogok és kötelezettségek azonban - a hallgatói jogviszony szünetelése alatt - az intézményi Szabályzatban meghatározott módon megilletik, illetőleg terhelik a hallgatót, de ezen időszak alatt sem pénzbeli, sem természetbeni támogatásban nem részesíthető."

26. § Az Ftv. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A diákigazolvány a hallgatói jogviszony fennállását tanúsító közokirat, amely

a) jogszabályban, illetőleg intézményi Szabályzatban meghatározott kedvezmények igénybevételére jogosít;

b) jogszabályban, illetőleg intézményi Szabályzatban vagy külső szervekkel való megállapodásban meghatározott jogok érvényesítését biztosítja;

c) jogszabályban, illetőleg intézményi Szabályzatban meghatározott információk tárolását szolgálja.

(2) A hallgató részére a diákigazolványt a beiratkozáskor kell kiállítani. A diákigazolvány típusait, valamint a diákigazolványra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg."

27. § Az Ftv. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói e törvény, továbbá ennek felhatalmazása alapján megalkotott jogszabályok és intézményi Szabályzatok rendelkezései szerint az alábbi juttatásokban és kedvezményes szolgáltatásokban részesülhetnek:

a) ösztöndíj (pl. köztársasági, tanulmányi ösztöndíj);

b) pénzbeli szociális támogatás;

c) tankönyv- és jegyzettámogatás;

d) diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés, illetve az ezt kiváltó lakhatási támogatás;

e) jogszabályban vagy az intézményi Szabályzatban megállapított további támogatások.

(2) Más oktatási formában részt vevő hallgatók számára is megállapíthat a Kormány rendeletben juttatásokat, kedvezményeket.

(3) A munkájuk mellett felsőfokú képzésben, továbbképzésben résztvevők számára kedvezmények (tanulmányi szabadság, munkaidő-kedvezmény, valamint egyes költségek megtérítése stb.) adhatók.

(4) A köztársasági ösztöndíj pénzügyi fedezetére az éves hallgatói normatíva országos keretösszege egy százalékának megfelelő összeget kell többlet-előirányzatként biztosítani.

(5) A tanulmányok támogatására felsőfokú képzésben (alap- és továbbképzésben) részt vevő és a felsőoktatási intézmény által folytatott felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatóval természetes és jogi személy - a felsőoktatási intézmény ellenjegyzése mellett - tanulmányi szerződést köthet

a) a Munka Törvénykönyve 110. § alapján, vagy

b) a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény alapján a végzettség (oklevél, bizonyítvány) megszerzése utáni munkavégzés vagy szerzői (irodalmi, művészeti, tudományos és ezekkel rokon) alkotótevékenység teljesítése ellenében."

28. § Az Ftv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az államilag finanszírozott felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók e törvény rendelkezései szerint tandíjat és egyéb díjakat, az államilag nem finanszírozott képzésben részt vevő hallgatók pedig költségtérítést és egyéb díjakat fizetnek.

(2) A tandíjra, a költségtérítésre és az egyéb díjakra vonatkozó szabályokat

a) állami felsőoktatási intézmény, valamint nem állami felsőoktatási intézményben államilag finanszírozott felsőfokú képzés esetén kormányrendelet keretei között az intézmény Szabályzata,

b) nem állami felsőoktatási intézményben a felsőoktatási intézmény Szabályzata

állapítja meg.

(3) Az államilag finanszírozott felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók számára a tandíjon felül csak olyan igénybe vett szolgáltatásokért állapíthatók meg díjak, amelyek nem kapcsolódnak a képesítési követelményekben, illetve a tantervekben foglalt tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez.

(4) A felsőoktatási intézmény a (2) bekezdésben meghatározott keretek között megállapított tandíjat a képzési idő alatt Szabályzatában meghatározott módon és mértékben változtathatja meg.

(5) Az állami felsőoktatási intézményekben a hallgatók esélyegyenlőségének elősegítését

a) tandíjmentesség, illetve tandíjkedvezmény;

b) a tandíjfizetések, költségtérítések meghatározott összegére törvényben nyújtott személyi jövedelemadó-kedvezmény;

c) továbbá jogszabályokban szabályozott más formák biztosítják."

29. § Az Ftv. 32. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A hallgatók joga különösen

a) a felsőoktatási intézmény, továbbá a szak megválasztása;

b) tanulmányaik ideje alatt az intézmény, továbbá a szak megváltoztatása;

c) más szakok, karok és felsőoktatási intézmények előadásain való részvétel, melyet a fogadó intézmény Szabályzata korlátozhat;

d) az előadók és más oktatók megválasztása, a párhuzamosan meghirdetett előadások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások közötti választás, párhuzamos képzésben való részvétel - a képesítési követelmények által - meghatározott keretek között;

e) az oktatók munkájának véleményezése;

f) az intézményben rendelkezésre álló eszközöknek és az intézmény létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, informatikai eszközök, sport, kulturális, szabadidő, egészségügyi és egyéb létesítmények) igénybevétele."

30. § Az Ftv. a következő 32/A. §-sal egészül ki:

"32/A. § (1) A tudományos diákköri tevékenységet végző hallgatók és az őket támogató oktatók szakmai és érdekképviseleti szerve az Országos Tudományos Diákköri Tanács.

(2) Az Országos Tudományos Diákköri Tanács feladata a felsőoktatási intézményekben folyó hallgatói tudományos tevékenység, a tudományos diákköri mozgalom országos képviselete és összehangolása, valamint az országos jellegű tudományos diákfórumok szervezése.

(3) Az Országos Tudományos Diákköri Tanács működését az általa megalkotott szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

(4) Az országos diákköri tevékenység támogatásának pénzügyi fedezetére az éves hallgatói normatíva országos keretösszege egy ezrelékének megfelelő összeget kell előirányzatként biztosítani."

31. § (1) Az Ftv. 33. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) tudományos (művészeti) célú pályázat benyújtására;"

(2) Az Ftv. 33. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) tudományos kutatási, illetőleg művészeti eredményeik közzétételére."

(3) Az Ftv. 33. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

"(2) Az (1) bekezdésben megjelölt személyek találmányainak szabadalmaztatására a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény rendelkezései vonatkoznak."

32. § (1) Az Ftv. 35. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A felsőoktatási intézmény oktatójának és tudományos kutatójának kötelessége, hogy a Szabályzatban meghatározottak szerint, beosztásának, a munkaköri leírásban részletezett kötelezettségeinek megfelelően

a) részt vegyen az intézmény oktatómunkájában, így különösen az oktatási foglalkozások (előadások, szemináriumok, gyakorlatok stb.) vezetésében, a vizsgáztatásban;

b) folytasson tudományos munkát;

c) vegyen részt az intézményi közéletben;

d) ellássa a választás által elnyert intézményi tisztséget, mely kötelezettség alól - indokolt esetben - az intézményi tanács adhat felmentést.

(4) A felsőoktatási intézménynek az az oktatója, kutatója, aki az intézményi követelményrendszer előírásait nem teljesíti, munkaköre ellátására alkalmatlannak minősíthető."

(2) Az Ftv. a következő 35/A. §-sal egészül ki:

"35/A. § A doktori képzésben részt vevő hallgató oktatói feladatokat vállalhat. Az oktatói munkát végző doktori képzésben részt vevő hallgatót e tevékenysége során megilletik az oktatók jogai, és terhelik az oktatók kötelességei, továbbá oktatói munkájáért kormányrendeletben meghatározott külön díjazásban részesül."

33. § (1) Az Ftv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A felsőoktatási intézmény oktatóinak, tudományos kutatóinak, hallgatóinak és más foglalkoztatottjainak is kötelessége a jogszabályok és a felsőoktatási intézmény szabályzatának megtartása, a rájuk bízott vagy az általuk használt eszközök rendeltetésszerű használata és védelme."

(2) Az Ftv. a következő 37/A. §-sal egészül ki:

"37/A. § (1) A hallgatónak a felsőoktatási intézmény Szabályzatában előírt módon el kell sajátítania és alkalmaznia kell az egészségét és a biztonságát védő ismereteket, továbbá jelentenie kell, ha balesetet vagy balesetveszélyt észlel.

(2) A hallgató számára biztosítani kell mindazokat az információkat és szolgáltatásokat, amelyek tanulmányai alatt beilleszkedését, egészséges életvitelét, egészségügyi ellátását szolgálják."

34. § Az Ftv. 43. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fegyelmi bizottságban a hallgatói önkormányzat szavazati jogú képviseletének mértéke legalább egyharmad."

35. § Az Ftv. 44. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Gondatlan károkozás esetén a hallgató felelőssége korlátozott; a kártérítés összege az éves hallgatói normatíva egyötödénél nem lehet több."

36. § (1) Az Ftv. 47. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egyetem és a főiskola karokra, illetőleg más átfogó szervezeti egységekre tagozódik. Egyetemen főiskolai kar is működhet."

(2) Az Ftv. 47. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A felsőoktatási intézményhez kollégium, könyvtár, gyakorlóiskola és -óvoda, gyakorlóhely, tangazdaság, gyógyító, termelő, szolgáltató és más szervezeti egységek is tartozhatnak. A gyakorlóiskolák közoktatási és felsőoktatással összefüggő feladatokat is ellátnak."

37. § Az Ftv. 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Állami felsőoktatási intézményben kar létesítése és megszüntetése, nem állami felsőoktatási intézményben kar létesítésének és megszüntetésének elismerése a Kormány hatásköre. A művelődési és közoktatási miniszter a Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) véleménye alapján, az FTT javaslatára teszi meg előterjesztését. Az oktatási, a kutatási és más szervezeti egységek létesítése és megszüntetése a felsőoktatási intézmény hatáskörébe tartozik.

(2) A felsőoktatási intézmények karainak felsorolását kormányrendelet tartalmazza."

38. § Az Ftv. 50. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2) bekezdés számozása (3) bekezdésre módosul:

"(2) A felsőoktatási intézmények a 37/A. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok ellátását más intézményekkel való együttműködésben vagy saját szervezeti egység létrehozásával biztosítják."

39. § (1) Az Ftv. 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Szabályzatnak része a hallgatók felvételi és átiratkozási, tanulmányi és vizsga-, juttatási és térítési, kollégiumi, illetőleg fegyelmi, kártérítési, baleset- és munkavédelmi szabályzata, a hallgatói önkormányzat szervezeti és működési szabályzata, továbbá a tudományos kutatásra, a művészeti alkotó tevékenységre, egyetemeken a doktori képzésre és a doktori fokozat megszerzésére, a habilitációs eljárásra vonatkozó szabályzat, valamint az oktatói-kutatói követelményrendszer, az oktatók hallgatói véleményezésének és a Magyar Köztársaság állami ünnepeiről szóló 1991. évi VIII. törvényben felsorolt, illetve az intézményi ünnepek és megemlékezések rendje."

(2) Az Ftv. 51. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A felsőoktatási intézmény a szabályzatait, valamint azok módosítását megküldi a művelődési és közoktatási miniszternek."

40. § (1) Az Ftv. 52. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A felsőoktatási intézmény igazgatási szervezetének vezetője az intézmény vezetőjének alárendelt főtitkár. Kinevezésének módjáról, időtartamáról az intézmény Szabályzata rendelkezik.

(3) A felsőoktatási intézmény gazdasági szervezetének vezetője a gazdasági (fő)igazgató. A gazdasági (fő)igazgató az intézmény működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatok tekintetében az intézmény vezetőjének helyettese. Feladatait az intézmény vezetőjének közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el.

(4) Ha a Szabályzat úgy rendelkezik, a gazdasági (fő)igazgató látja el a főtitkári feladatokat is."

(2) Az Ftv. 52. §-a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A felsőoktatási intézményekben a rektorhelyettes, a főiskolai főigazgató-helyettes, a dékánhelyettes és az oktatási szervezeti egység vezetőhelyettesének megbízása határozott időre történik.

(6) A felsőoktatási intézmény az 59/E. §-ban megfogalmazott feladatok ellátására Felügyelő Tanácsot állít fel. A Felügyelő Tanács összetételére, működési és eljárási rendjére az 59/E. § rendelkezéseit kell alkalmazni az intézményi sajátosságokból adódó eltérésekkel."

41. § (1) Az Ftv. 53. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) az intézményi tevékenység elveinek meghatározása, illetőleg jóváhagyása, az intézmény fejlesztési tervének elfogadása;"

(2) Az Ftv. 53. §-a (2) bekezdésének e)-g) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"e) a rektor, illetőleg a főigazgató megbízásának és felmentésének kezdeményezése;

f) az egyetemi és a főiskolai tanárok kinevezésére és felmentésére előterjesztés;

g) a rektorhelyettesek és a főiskolai főigazgató-helyettesek megbízásának előzetes véleményezése;"

(3) Az Ftv. 53. §-a (2) bekezdésének j)-k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"j) a főtitkár, valamint a gazdasági (fő)igazgató kinevezésének véleményezése;

k) javaslattétel kar alapítására, az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés programjára, alapképzésben és szakirányú továbbképzésben új szak képesítési követelményeire, valamint szakok indítására, továbbá doktori képzési programra."

(4) Az Ftv. 53. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) az intézményi költségvetési javaslatokról és a jóváhagyott költségvetési előirányzatok felhasználásának elveiről;"

(5) Az Ftv. 53. §-ának (3) bekezdése a következő d) és f) ponttal egészül ki, és a jelenlegi d) pont e) pontra módosul:

"d) az intézmény gazdasági tevékenységére vonatkozó javaslatokról;

f) oktatási, kutatási és más szervezeti egységek létesítéséről, illetőleg megszüntetéséről."

(6) Az Ftv. 53. §-ának (4) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(4) Az intézményi tanács a (2) bekezdés c), d), f), és i) pontjában foglalt hatásköreit más testületekre ruházhatja át."

(7) Az Ftv. 54. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az intézményi tanács ülésének előterjesztései, jegyzőkönyvei és határozatai - beleértve a gazdálkodásra vonatkozó dokumentumokat - az intézmény oktatói, tudományos kutatói, hallgatói és más dolgozói számára nyilvánosak."

42. § (1) Az Ftv. 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az intézményi tanács tagjainak legalább egynegyedét, de legfeljebb egyharmadát a hallgatók, legalább egyharmadát a tanárok és docensek képviselői alkotják. Az intézményi tanácsban a karok képviseletét biztosítani kell."

(2) Az Ftv. 55. §-ának (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az intézményi tanács összetételét az (1) és (2) bekezdésre is figyelemmel a Szabályzat állapítja meg, és biztosítja az intézményi tanácsban más oktatók és foglalkoztatottak, valamint a hallgatói képviseleten belül a különböző képzési formákban, illetőleg a doktori képzésben részt vevő hallgatók képviseletét is. Az intézményi tanács tagjainak számát úgy kell megállapítani, hogy az szakszerűen és hatékonyan működhessék.

(4) Az intézményi tanács munkájában részt vesznek állandó és alkalmankénti meghívottak is. Az állandó meghívottak az intézményi adminisztráció, a Közalkalmazotti Tanács, a reprezentatív szakszervezet(ek) és a képzésben érdekelt más szervek, szervezetek, intézmények és az érintett tárcák képviselői.

(5) Az intézményi tanács tagjait legalább egy, legfeljebb három évre választják.

(6) Az intézményi tanács tagja nem lehet olyan hallgató, aki vizsgakötelezettségének nem tett eleget, és emiatt az adott félévre nem iratkozhatott be."

43. § Az Ftv. 56. §-ának (1)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A rektort az egyetemi tanárok közül az intézményi tanács döntése alapján a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztésére a köztársasági elnök bízza meg, illetve menti fel.

(2) A főiskolai főigazgatót az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és főiskolai tanárok közül pályázat útján a főiskolai tanács döntése alapján a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztésére a miniszterelnök bízza meg, menti fel.

(3) Az állami felsőoktatási intézmények esetében az intézményi tanács azt a személyt terjeszti fel, aki a szavazatoknak több mint a felét megkapta. Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott előterjesztés megtételekor, illetőleg a döntés meghozatalakor a törvényességi feltételek meglétét kell vizsgálni.

(4) Az állami felsőoktatási intézmény vezetője az intézményben teljes munkaidőben foglalkoztatott közalkalmazott - és a 110. § hatálya alá eső intézményeket kivéve - magyar állampolgárságú oktató lehet. Az intézményvezetői megbízatás 65 éves korig tölthető be.

(5) A rektor, illetőleg a főigazgató megbízása legfeljebb négy évre szól. A rektor, a főigazgató - pályázat alapján, megszakítás nélkül - egy ízben négy évre ismét megbízható. Újabb megbízatásra csak az intézményi tanács által meghatározott időtartamú egy ciklus kihagyása után, új pályázat alapján kerülhet sor.

(6) A rektor és a főiskolai főigazgató tekintetében a munkáltatói jogkört - a megbízás és a felmentés kivételével - a művelődési és közoktatási miniszter gyakorolja. Az intézmény vezetőjének visszahívással történő felmentését az intézményi tanács, a visszahívást az intézményi tanácsnál a miniszter is kezdeményezheti. A felmentés kezdeményezéséről az intézményi tanács minősített többséggel dönt. A munkáltatói jogkörök részben az intézményre átruházhatók."

44. § Az Ftv. a következő 56/A. §-sal egészül ki:

"56/A. § (1) Nem állami egyetem rektorát az egyetemi tanárok közül a fenntartó javaslata alapján - a törvényességi feltételek fennállása esetén - a művelődési és közoktatási miniszter terjeszti elő, és a köztársasági elnök bízza meg, illetve menti fel.

(2) Nem állami főiskola főigazgatóját az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és főiskolai tanárok közül a fenntartó javaslata alapján - a törvényességi feltételek fennállása esetén - a művelődési és közoktatási miniszter terjeszti elő, és megbízását a miniszterelnök erősíti meg."

45. § (1) Az Ftv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felsőoktatási intézmény az általa folytatott képzési és kutatási tevékenység folyamatos ellenőrzésére külön bizottságot hoz létre. A bizottság az intézményi tanács javaslattevő testülete, elnökét és tagjait az oktatók és kutatók köréből a tanács három évre választja. A hallgatói önkormányzat e bizottságba - az intézményi tanács egyetértésével - képviselőt delegálhat.

(2) A bizottság évente rendszeresen értékeli a képesítési követelmények érvényesülését, a személyi és tárgyi feltételek fennállását, összegzi az oktatási és a kutatási tevékenység eredményeit, és éves jelentését - intézkedési javaslataival együtt - az intézményi tanács elé terjeszti.

(3) A tanács a jelentést jóváhagyás után megküldi a MAB-nak. A jelentésben foglalt adatok - mint közérdekű adatok - nyilvánosak.

(4) Szabályzattal az intézményi és kari igazgatási, oktatási, tudományos, szervezési és más feladatok ellátására külön testületek (bizottságok, tanácsok, kollégiumok) létesíthetők az oktatók, tudományos kutatók, a hallgatók és más dolgozók köréből. E testületekre a Szabályzatban az intézményi tanács, illetőleg a kari tanács egyes jogait átruházhatja, kivéve azokat, amelyek kizárólag az intézményi tanács, a rektor, a főiskolai főigazgató, a kari tanács vagy a dékán hatáskörébe tartoznak. A testületek megalakítását, feladatkörét, működését a Szabályzat határozza meg.

(5) A felsőoktatási intézményben - a Szabályzatában meghatározott módon - a társadalmi-gazdasági szféra képviselőiből és külső szakemberekből tanácsadó testületként Társadalmi Tanács alakítható. Feladata a társadalmi-gazdasági igények kielégítésére irányuló intézményi tevékenység figyelemmel kísérése, értékelése, az intézmény oktató és tudományos munkájával, fejlesztési tervével kapcsolatos javaslatok kidolgozása."

46. § Az Ftv. a következő 13/a. Fejezettel egészül ki:

"13/a. Fejezet

A felsőoktatási szövetség működése és vezetése

59/A. § A felsőoktatási szövetség szervezetéről és működéséről a szenátus Szabályzatot alkot.

59/B. § A szövetség vezető testülete a szenátus, melyben a tagintézmények Szabályzatban meghatározott arányos képviselettel rendelkeznek. A szenátus összetételére egyebekben e törvény intézményi tanácsra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

59/C. § A szenátus maga választja meg elnökét.

59/D. § (1) A szövetség intézményvezetője és törvényes képviselője a szövetségi elnök, aki egyszemélyi felelősséggel tartozik a szövetség gazdálkodásáért.

(2) A szövetség elnökét a szövetségi szenátus pályázat útján - szervezői képességek, vezetői, gazdálkodási, irányítási rátermettség és gyakorlat alapján - választja.

(3) Ha a szövetségi elnök tisztjét teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató nyeri el, megbízatása idejére oktatói tevékenységét szüneteltetni köteles, és más vezetői beosztást, illetve választott tisztséget a szövetség tagintézményében sem tölthet be.

(4) Az 57-58. §-nak az intézményvezetőre vonatkozó rendelkezéseit a szövetség elnökére alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy az 57. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt jogkörében a tagintézmények oktatási-kutatási szabadságának tiszteletben tartásával dolgozhat ki stratégiai, fejlesztési elképzeléseket, illetőleg hozhat döntéseket.

(5) A szövetségi elnök feladataira, jogaira és kötelességeire egyebekben az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet szabályai vonatkoznak.

59/E. § (1) A szenátus és a szövetségi elnök gazdálkodással kapcsolatos döntéseinek megalapozottabbá tétele érdekében a szövetség Felügyelő Tanácsot alakít, amely ellenőrzi, véleményezi és értékeli az intézmény gazdálkodását, illetőleg javaslatokat tesz annak megjavítása érdekében. Az ellenőrzés során tapasztaltakról évente jelentést készít a szenátusnak.

(2) A Szabályzat a Felügyelő Tanácsot más olyan feladatokkal is megbízhatja, amelyek a szövetség és a felhasználók együttműködését kölcsönös előnyökre alapítva elősegítheti.

(3) A Felügyelő Tanács összetételét a szövetség Szabályzata határozza meg a következők figyelembevételével:

a) a Felügyelő Tanács tagjainak többsége az intézménnyel munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban nem álló külső tag;

b) a Felügyelő Tanács egy tagja az állam képviselője, akit a törvényességi felügyeletet gyakorló miniszter jelöl ki, tagjai továbbá olyan szervezetek (önkormányzat, vállalkozások stb.) képviselői, amelyek anyagi hozzájárulásukkal vagy más módon jelentős szerepet vállalnak a szövetség célkitűzéseinek, illetve feladatainak megvalósításában.

(4) A Felügyelő Tanács miniszter által kijelölt tagja a felsőoktatási intézménnyel nem állhat munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban, és javadalmazást más jogcímen sem fogadhat el.

(5) A Felügyelő Tanács tagjait a szövetség elnökének előterjesztése alapján a szenátus kéri fel egy-három évre, és menti fel. A felkérés ismételhető. A Felügyelő Tanács saját tagjai sorából választja meg vezetőjét.

(6) Ha a szövetség szenátusának vagy elnökének valamely döntése ellen törvényességi kifogás emelhető, vagy az fedezet nélküli kötelezettségvállalást jelent, a Felügyelő Tanács jogosult intézkedés végett közvetlenül a fenntartóhoz fordulni. A Felügyelő Tanács miniszter által kijelölt tagjának, illetőleg a szenátus döntése esetén a szövetség elnökének ez kötelessége.

(7) A szövetség javára vállalkozások által rendelkezésre bocsátott pénzeszközök, illetve vagyon, továbbá a szövetség javára tett egyéb hozzájárulások felhasználása fölött a Felügyelő Tanács felügyeletet gyakorol. Rendeltetésellenes felhasználás esetén a Tanács a szövetségi elnök útján a szenátushoz fordul, majd, ha nem kerül sor intézkedésre, az érintett vállalkozók, illetve alapítványtevők egyidejű értesítése mellett a kifogásolt döntéseket nyilvánosságra hozza.

59/F. § (1) A szövetség tagintézményének egyetemi, illetve főiskolai jellege a szövetségbe kerüléssel nem változik meg. Nevét és intézményi jellegére utaló felsőoktatási minősítettségét (egyetem, egyetemi kar, főiskola, főiskolai kar) külső kapcsolataiban, továbbá az intézményben szerezhető szakképzettséget és végzettséget igazoló okiratokban továbbra is használhatja, köteles azonban e mellett feltüntetni, hogy felsőoktatási szövetség tagegyeteme, tagfőiskolája.

(2) A tagintézmény a szövetségi Szabályzat által meghatározott keretek között szakmai (oktatási, kutatási) autonómiával rendelkezik.

59/G. § (1) A tagintézményi tanács hatáskörének részletes szabályait e törvény felsőoktatási intézmény karaira vonatkozó szabályainak alapulvételével az e törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet állapítja meg.

(2) A szövetség és a tagintézmények között felmerülő hatásköri vitákban az érintett felek bármelyike kérelemmel fordulhat a művelődési és közoktatási miniszterhez, aki a vitában a törvény 74. § (1) bekezdésének c) pontja alapján jár el.

59/H. § A felsőoktatási szövetségben működő tagintézmény vezetőjének (rektor, főigazgató) feladat- és hatáskörére a 60-63. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy jogköréből nem vonható el:

a) a szövetségi Szabályzat által meghatározott körben a tagintézmény képviselete;

b) a tagintézmény hatáskörébe tartozó igazgatási és gazdálkodási kérdésekben való döntés;

c) a képzési és tudományos, kutatási, művészeti tevékenység irányítása;

d) a szövetségi Szabályzat és a tagintézményi tanács Szabályzata által meghatározott körben a személyzeti munka irányítása, a munkáltatói, illetőleg kiadmányozási jog gyakorlása."

47. § (1) Az Ftv. 61. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyetemen szervezett egyetemi kart a dékán, az egyetemen szervezett főiskolai kart a főigazgató, a főiskolán szervezett kart az igazgató vezeti."

(2) Az Ftv. 61. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A kart a dékán, a főigazgató, illetve a kar igazgatója képviseli. Feladatkörének meghatározásánál az 57. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) A dékánt, a főigazgatót, illetve a kar igazgatóját a kari tanács választja pályázat alapján a rektor véleményének meghallgatásával az egyetemi tanárok, egyetemi docensek és főiskolai tanárok közül. A megbízás pályázat alapján - újraválasztással - egy ízben megismételhető. A megbízólevelet az intézmény vezetője írja alá és adja ki a kar által javasolt, legfeljebb négy évi időtartamra."

48. § Az Ftv. 62. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kari tanács elnöke a dékán, a főigazgató, illetve a kar igazgatója; a kari tanács maga választja meg a titkárát."

49. § Az Ftv. 63. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szervezeti egység vezetőjének megbízása legfeljebb öt évre szól, amely - a (3) bekezdésben foglaltak szerint - további öt évre megismételhető. A második és további megismétléshez a kari, illetőleg az intézményi tanács minősített (kétharmados többségű) szavazással támogatott javaslata szükséges. Az intézményi szabályzat alapján a szervezeti egység vezetése rotációs elv alapján is megoldható. A szervezeti egység vezetését hatvanöt év feletti személy nem láthatja el."

50. § (1) Az Ftv. 64. §-a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) az oktatók, a tudományos kutatók és a vezetők kiválasztása;"

(2) Az Ftv. 64. §-a (2) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"d) tantervek, tananyagok, képzési programok meghatározása, valamint bizonyítványok, végzettséget, illetőleg szakképesítést tanúsító oklevelek kibocsátása, továbbá kreditértékek beszámítása feltételeinek meghatározása az intézménybe való felvételkor, illetve átvételkor;"

(3) Az Ftv. 64. §-ának (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

"h) az intézményben folyó oktató és kutató munka minőségét biztosító intézkedések bevezetése és ellenőrzése."

(4) Az Ftv. 64. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egyetemek joga kiterjed a doktori képzésre és a doktori fokozat odaítélésére, a habilitációs eljárás szabályainak kidolgozására és az eljárás lefolytatására."

51. § Az Ftv. 66. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A hallgatói önkormányzat a felsőoktatási intézmény önkormányzatának részeként működik. A hallgatói önkormányzatnak tagja a felsőoktatási intézmény minden beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.

(2) A hallgatói önkormányzat tisztségviselőit és képviselőit a hallgatók választják meg, ennek során minden hallgató választó, illetve választható. Érvényes a választás, ha azon legalább a hallgatók egynegyede részt vesz.

(3) A felsőoktatási intézmények Szabályzatukban határozzák meg azokat az ügyeket, amelyekben a hallgatói önkormányzat dönt, amelyekben egyetértése szükséges, illetőleg amelyekben véleményének kikérése kötelező. A hallgatók a hallgatói önkormányzat részére biztosított jogokat választott képviselőik útján - a hallgatói önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzített módon - gyakorolják."

52. § (1) Az Ftv. 67. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) részvétel a felvételi bizottságok munkájában;"

(2) Az Ftv. 67. §-ának e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"e) részvétel a tudományos és szakmai diákkörök szervezésében; a dolgozatok közzététele;"

(3) Az Ftv. 67. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki, és a § jelenlegi szövege (1) bekezdésre módosul:

"(2) A hallgatói önkormányzat más - elsősorban hallgatókat érintő - feladatok ellátására is felkérhető, döntési jogkörrel felruházható.

(3) A hallgatói önkormányzat egyetértést gyakorol:

a) a tanulmányi és vizsgaszabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor;

b) az oktatás hallgatói véleményezésének rendjére alkotott intézményi szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor;

c) a Szabályzatban rögzített hallgatói jóléti, kulturális, sport célú ingatlanok és intézmények, szervezeti egységek, helyiségek (kollégiumok, diákotthonok, klubok, hallgatói sportlétesítmények) rendeltetésszerű használatának megváltoztatásakor, megszüntetésekor és hasznosításával kapcsolatban."

53. § Az Ftv. a következő 67/A. §-sal egészül ki:

"67/A. § (1) A felsőoktatási intézmények hallgatóinak országos képviseletét a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (a továbbiakban: HÖOK) látja el. A testület véleményt nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a felsőoktatást irányító közigazgatási és egyéb szervek részére a felsőoktatást érintő bármely kérdésben, továbbá ellátja a hallgatók képviseletét a felsőoktatás országos szervezeteiben.

(2) A HÖOK a felsőoktatási intézményi hallgatói önkormányzatok küldötteiből álló testület, amely önmaga határozza meg szervezeti és működési szabályzatát. A szabályzatban rendelkezni kell az elnökség és az elnök megválasztásának rendjéről, feladatairól. A felsőoktatási intézményi hallgatói önkormányzatokat intézményenként, illetve karonként egy-egy küldött képviseli.

(3) A tíztagú elnökség nyolc tagja választással nyeri el megbízatását, két tagját a doktoranduszok országos képviselete delegálja a szabályzatban meghatározott időtartamra.

(4) A HÖOK, illetve elnöksége döntéseinek meghozatala előtt köteles a felsőoktatási intézmények adott kérdésben érdekelt szakmai hallgatói rétegszervezetek véleményét kikérni.

(5) A HÖOK működésének pénzügyi fedezetére az éves hallgatói normatíva országos keretösszege egy ezrelékének megfelelő összeget kell előirányzatként biztosítani."

54. § Az Ftv. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"A Kormány a felsőoktatással kapcsolatos feladatai körében

a) biztosítja az állami felsőoktatási intézményhálózat fenntartási, működtetési feltételeit, meghatározza a felsőoktatás-fejlesztés és a tudományos kutatás fejlesztésének államilag finanszírozott feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket;

b) állami felsőoktatási intézményben hozzájárul kar létesítéséhez, megszüntetéséhez, nem állami intézmények esetében kar létesítését, megszüntetését elismeri;

c) jóváhagyja felsőoktatási szövetség létesítését;

d) meghatározza az alapképzésben a képesítési követelményeket;

e) meghatározza a doktori képzés, a doktori fokozat odaítélésének eljárási szabályait, a képzésben résztvevők és a doktorok jogait és kötelességeit;

f) meghatározza a "Professor Emeritus" címmel járó állami juttatásokat;

g) meghatározza a habilitációs eljárás általános szabályait;

h) meghatározza a MAB szervezetét és működésének alapvető szabályait;

i) meghatározza a külföldi fokozatok, oklevelek, diplomák elismerésének, illetőleg azok honosításának feltételeit, és szabályozza az erre irányuló eljárást;

j) meghatározza az évente felvehető államilag finanszírozott hallgatói összlétszámot;

k) szabályozza az állami felsőoktatási intézményekben a hallgatók által fizetendő díjakat és térítéseket, a diákigazolvány kiállítása és az általa igénybe vehető kedvezmények szabályait;

l) meghatározza a hallgatók állami támogatásának rendszerét;

m) szabályozza a külföldi hallgatók hazai felsőoktatási intézményekben folytatott, illetőleg a külföldi ösztöndíjas tanulmányok egyes kérdéseit;

n) szabályozza a felsőoktatási intézmények létesítésének, megszüntetésének és működésük engedélyezésének rendjét."

55. § Az Ftv. 73. §-ának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"c) megbízza és felmenti a MAB elnökét és tagjait."

56. § Az Ftv. 74. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A művelődési és közoktatási miniszter a felsőoktatással kapcsolatos állami feladatai körében

a) részt vesz a felsőoktatási politika és fejlesztés állami döntéseinek előkészítésében, illetőleg kialakításában, ezzel összefüggésben előterjesztést tesz;

b) benyújtja a Kormányhoz az FTT állásfoglalása alapján a felsőoktatás éves költségvetési beszámolóját és támogatásának tervét;

c) törvényességi felügyeletet lát el az állami felsőoktatási intézmények felett, és ebben a jogkörében megsemmisíthet minden olyan intézményi Szabályzatot, döntést, amely jogszabályba ütközik;

d) az FTT, valamint a MAB állásfoglalása alapján engedélyezi az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben szak indítását, illetőleg visszavonja az engedélyt;

e) meghatározza a MAB véleménye alapján a szakirányú továbbképzésben a képesítési követelményeket;

f) engedélyezi felsőfokú szakképzés akkreditációja alapján képzés indítását, illetve a törvényes feltételek hiánya esetén visszavonja az engedélyt;

g) az FTT állásfoglalása alapján dönt a különféle képzési szintek első évére felvehető államilag finanszírozott hallgatói létszámról, annak intézmények közötti megosztásáról, és a nem állami felsőoktatási intézményeknek adható megbízásról;

h) a MAB javaslatára meghatározott időre felfüggesztheti egyes intézményekben és szakokon a záróvizsgáztatási és oklevélkiadási jog gyakorlását;

i) ellenőrzi az állam által rendelkezésre bocsátott eszközök felhasználásának hatékonyságát és jogszerűségét, az FTT-vel együttműködve kialakítja az ellenőrzés szervezetét és biztosítja az ellenőrzés eredményeinek - a vizsgált intézmény állásfoglalásának is helyt adó - nyilvánosságra hozatalát;

j) támogatja a felsőoktatási intézmények nemzetközi kapcsolatainak kialakítását és fejlesztését;

k) javaslatot tesz a Kormánynak a 72. § a)-c) pontjában foglalt feladataira, ellátja a felsőoktatás tervezésével kapcsolatos feladatokat;

l) szabályozza a Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel való doktorrá avatás alapvető feltételeit;

m) a MAB véleményének figyelembevételével engedélyezi külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működését;

n) szabályozza az FTT szervezetét, működésének alapelveit;

o) dönt a felsőoktatási szövetség létesítésével és működésével kapcsolatban e törvény alapján meghatározott kérdésekben.

(2) Ha a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztésében vagy döntésében eltér a MAB, illetve az FTT állásfoglalásától, köteles azt indokolni.

(3) Az (1) bekezdés h) pontja esetén a felsőoktatási intézmény hallgatói jogosultak bármely más, azonos képzést folytató - vagy ilyennek hiányában a művelődési és közoktatási miniszter által kijelölt - felsőoktatási intézményben záróvizsgát tenni. Felsőoktatási intézmény megszűnése esetén a művelődési és közoktatási miniszter felkérhet valamely más, azonos képzést folytató intézményt, hogy teremtse meg a hallgatók számára a tanulmányok folytatásának lehetőségét, s ehhez a képzés finanszírozását biztosítja.

(4) A művelődési és közoktatási miniszter az (1) bekezdés c) pontjában foglalt jogkörében hozott döntései - a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint - bíróság előtt megtámadhatók."

57. § Az Ftv. a következő 74/A. §-sal egészül ki:

"74/A. § (1) A művelődési és közoktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja, hogy a felsőoktatási intézmény, illetve felsőoktatási szövetség szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, illetőleg döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak.

(2) Nem terjed ki a művelődési és közoktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogköre azokra a döntésekre, amelyek alapján

a) munkaügyi vitának, illetve közalkalmazotti jogviszonyból származó vitának;

b) külön jogszabályban meghatározott bírósági vagy államigazgatási eljárásnak

van helye.

(3) A művelődési és közoktatási miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében - határidő kitűzésével - felhívja az érintettet a jogszabálysértés megszüntetésére. Az érintett a felhívásban foglaltakat köteles megvizsgálni és a megadott határidőn belül az annak alapján tett intézkedésről vagy egyet nem értéséről a minisztert tájékoztatni.

(4) Ha a megadott határidőn belül intézkedés nem történt, a miniszter

- a jogszabálysértő Szabályzatot vagy döntést megsemmisíti,

- a felsőoktatási intézmény vezetőjének fegyelmi felelősségrevonását, illetve - a cselekmény jellegétől függően - bírósági eljárást kezdeményez."

58. § Az Ftv. 76-78. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"76. § (1) Az FTT a művelődési és közoktatási miniszter felsőoktatással és tudományos kutatással kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, javaslattevő, döntés-előkészítő és véleményező testülete, mely e § (2) bekezdésében meghatározott feladatait a felsőoktatás legfelsőbb szakmai testületeként, önálló döntéshozatali joggal valósítja meg.

(2) Az FTT a felsőoktatás legfelsőbb szakmai testületeként

a) kidolgozza a felsőoktatás intézmény- és szakképzési rendszerének fejlesztésére, korszerűsítésére vonatkozó koncepciót;

b) állást foglal a felsőfokú szakemberképzés állami támogatásának, a támogatási rendszer korszerűsítésének elveiről;

c) kidolgozza a teljesítménymutatók felsőoktatás területén érvényesítendő rendszerét;

d) munkaerő-piaci előrejelzések, az elhelyezkedési statisztikai adatok és a felsőoktatásba jelentkezők szakterületi megoszlása alapján készített szakterületi prioritások kidolgozásával állást foglal a hallgatói létszám középtávú fejlesztésének elveiről;

e) kialakítja a felsőoktatás területén a Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetében finanszírozott tudományos kutatások kiemelt fejlesztési programjainak prioritási szempontjait, összehangolva más országos kutatási programokkal;

f) önálló javaslatokat dolgoz ki a felsőoktatással kapcsolatos bármely tárgyban;

g) ajánlásokat dolgoz ki a felsőoktatási intézmények részére a kormányzati szervek vagy felsőoktatási intézmények kezdeményezése alapján.

(3) Az FTT a miniszter döntés-előkészítő testületeként

a) véleményezi állami felsőoktatási intézmény, felsőoktatási szövetség és ennek tagintézményei, továbbá a karok létesítésére, megszüntetésére vonatkozó kérelmeket;

b) állást foglal nem állami felsőoktatási intézmény tekintetében az állami elismerés megadásáról, illetőleg visszavonásáról;

c) állást foglal szakok képesítési követelményeiről és szakok indításáról;

d) véleményt nyilvánít a felsőoktatás költségvetéséről, illetve a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról;

e) véleményt nyilvánít az évenként felvehető államilag finanszírozott hallgatólétszámról és annak megosztásáról;

f) véleményt nyilvánít a felsőoktatás területén a kutatási tevékenységet érintő valamennyi országos, állam által finanszírozott pályázat kiírásának feltételeiről és végrehajtásáról.

(4) Ha a miniszter (3) bekezdés alapján hozott döntése eltér az FTT javaslatától, a 74. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés szerint jár el.

(5) Az FTT és annak szakbizottságai stratégiai jelentőségű állásfoglalásaik meghozatalakor és a munkaerő-piaci prognózisokra alapított államilag finanszírozott hallgatói létszámkeretek kialakításakor kötelesek konzultálni a képzésben érdekelt egyes minisztériumok képviselőivel, és velük egyetértésben kialakítani állásfoglalásukat. Ugyanez az elv érvényesül a karok alapításával, szakok képesítési követelményeinek kialakításával, szakok indításával kapcsolatos állásfoglalások meghozatalakor.

(6) Stratégiai jelentőségű állásfoglalásait és a finanszírozás több évre meghatározott szempontjait az FTT olyan időpontban hozza nyilvánosságra, hogy arra a felsőoktatási intézmények felkészülhessenek.

77. § (1) Az FTT huszonegy tagból áll. Az FTT tíz tagja a felsőoktatás által választott tudományos fokozattal rendelkező szakértő. Az FTT további tíz tagja a különböző felhasználói szervezetek szakértő képviselője, akiket a szakmai kamarák, a munkaadók, tudományos testületek (Magyar Tudományos Akadémia, kutatóintézetek), a budapesti és vidéki önkormányzatok választanak annak az elvnek a figyelembevételével, hogy a bizottságban bekövetkező személyi változások esetén minden képviselt rétegnek legalább egy képviselője maradjon. Az FTT egy tagja a miniszter küldötte. Az FTT tagja nem lehet a MAB tagja.

(2) Az FTT tagjainak megválasztásakor a nem állami intézmények arányos képviseletét biztosítani kell.

(3) Az FTT saját tagjai közül választja meg elnökét. A tagok egyharmadát évenként új választás alapján le kell cserélni. A tagok megbízatása megszakítás nélkül legfeljebb három évig tarthat. Az FTT tagjainak megbízólevelét - a választás törvényességének megvizsgálása alapján - a művelődési és közoktatási miniszter adja ki.

(4) Az FTT ülésén állandó meghívottként részt vesznek a képzésben érdekelt minisztériumok képviselői.

(5) Az FTT tagjainak névsorát a Magyar Közlönyben és a Művelődési Közlönyben közzé kell tenni.

78. § (1) Az FTT Képzési és Kutatási Stratégiai Szakbizottsága kilenc tagból áll. A bizottság tagjait az FTT elnökének javaslatára a testület szakértők közül választja meg három évre. A bizottság saját tagjainak sorából választja meg vezetőjét.

(2) Az FTT Finanszírozási Szakbizottsága kilenc tagból áll. A bizottság tagjait az FTT elnökének javaslatára az FTT szakértők közül választja meg három évre. A bizottság saját tagjainak sorából választja meg vezetőjét.

(3) A bizottságok munkájuk segítésére szakértőket kérhetnek fel, illetve eseti szakértői bizottságot hozhatnak létre. A bizottsági döntések előkészítése során biztosítani kell az adott kérdésben érintett felsőoktatási intézmények véleményének megismerését.

(4) Az FTT-nek és szakbizottságainak a működését az FTT Titkársága segíti. A Titkárság dolgozói közalkalmazottak. A Titkárság vezetője pályázat útján az FTT által kinevezett főtitkár. A főtitkár felett a munkáltatói jogokat - a kinevezés és felmentés kivételével - az FTT elnöke gyakorolja."

59. § Az Ftv. a következő 78/A. §-sal egészül ki:

"78/A. § (1) Az FTT Titkárságának koordinációjában működik az Országos Kredittanács Irodája, továbbá más, a felsőoktatás működését és fejlesztését elősegítő testületek vagy szervezetek.

(2) A "Felsőoktatás Fejlesztési Alapprogramok" Irodája felett a törvényességi felügyeletet a művelődési és közoktatási miniszter az FTT közreműködésével gyakorolja."

60. § Az Ftv. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az FTT vezetője és képviselője az FTT elnöke. Az FTT, valamint szakbizottságainak feladatkörét és működését érintő kérdésben csak az FTT elnöke adhat ki külső szervek részére állásfoglalást.

(2) Az FTT működésére vonatkozó részletes szabályokat a művelődési és közoktatási miniszter szabályozza.

(3) Az FTT működésének pénzügyi fedezetét az Országgyűlés az éves központi költségvetés Művelődési és Közoktatási Minisztérium fejezetében elkülönítetten biztosítja."

61. § Az Ftv. 80-81. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"80. § (1) A felsőoktatásban a képzés és a tudományos tevékenység színvonalának folyamatos ellenőrzésére, a minősítés elvégzésére és a minőségbiztosítás támogatására a Kormány Magyar Akkreditációs Bizottságot hoz létre. A MAB tagjainak a felét (15 fő) a felsőoktatási intézmények, másik felét a tudományos kutatóintézetek (10 fő) és a szakmai testületek (5 fő) legalább doktori fokozattal rendelkező küldöttei alkotják. A MAB maga választja elnökét, aki nem lehet köztisztviselő.

(2) A MAB tagjait és elnökét a művelődési és közoktatási miniszter előterjesztésére a miniszterelnök három évre bízza meg. A megbízás egy ízben meghosszabbítható.

(3) A MAB mellett egy (legfeljebb tizenegy tagú) Nemzetközi Tanácsadó Testület működik. Tagjait a MAB állásfoglalását kikérve a MAB elnöke kéri fel.

(4) A MAB ülésein - tanácskozási joggal - a HÖOK egy küldöttje is részt vesz.

(5) A MAB külső tagok bevonásával szakbizottságokat hoz létre. A szakbizottságba - szakértőként - a felhasználói szféra képviselői és esetenként külföldi személyek is meghívhatók.

(6) A MAB jogi személy, a magyar felsőoktatást szolgáló független szakmai testület, titkársága teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Működésének pénzügyi fedezetét az Országgyűlés az éves központi költségvetés keretében elkülönítetten biztosítja.

(7) A MAB szervezetének, működésének valamint akkreditációs eljárásának szabályait kormányrendelet állapítja meg. Működése felett a törvényességi felügyeletet a művelődési és közoktatási miniszter gyakorolja.

(8) A MAB tagjainak névsorát a Magyar Közlönyben és a Művelődési Közlönyben közzé kell tenni.

81. § (1) A MAB

a) jóváhagyja a doktori programokat, és dönt arról, hogy az egyetem melyik tudományterületen, azon belül mely tudományágban folytathat doktori képzést, ítélhet oda doktori fokozatot, illetve melyik művészeti területen és ezen belül mely művészeti ágban ítélhet oda mesterfokozatot;

b) állást foglal olyan kérdésekben, amelyek e törvény végrehajtása során az oktatás minőségét érintik.

(2) A MAB a művelődési és közoktatási miniszter, az FTT vagy felsőoktatási intézmény felkérésére véleményt nyilvánít

a) felsőoktatási intézmény és szövetség létesítéséről, illetőleg elismeréséről;

b) kar létesítéséről, illetőleg elismeréséről;

c) a képesítési követelményekről;

d) alapképzésben és szakirányú továbbképzésben szakindítási engedély megadásáról;

e) az egyetem doktori, illetőleg habilitációs szabályzatáról;

f) a felsőoktatási intézményekben akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzési programok indításáról és a programok indítására vonatkozó kérelmekről;

g) a kreditrendszer alkalmazásának szabályozásáról;

h) külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezéséről;

i) az oklevelek honosításáról, illetőleg egyenértékűsítéséről szóló nemzetközi egyezmények tervezetéről.

(3) A MAB a felsőoktatási intézmény felkérésére közreműködik a doktori vizsgabizottságok és a habilitációs bizottságok külső tagjainak kijelölésében.

(4) A MAB rendszeresen, de legalább nyolcévenként értékeli az egyes felsőoktatási intézményekben a képzés és a tudományos tevékenység színvonalát. A művelődési és közoktatási miniszter felkérésére soron kívül folytatja le az említett körbe tartozó és felkérésben megjelölt vizsgálatot, és adja meg értékelését. Ha a MAB azt állapítja meg, hogy a képzés színvonala miatt a felsőoktatási intézmény vagy annak bizonyos szakjai nem felelnek meg a képzési célnak, javaslatot tesz

a) az adott szakon (szakokon) a záróvizsgáztatási és az oklevélkiadási jog gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztésére vagy visszavonására, illetve nem állami intézmények esetében az állami elismerés visszavonására;

b) a felsőoktatási intézmény megszüntetésére vagy az állami elismerés visszavonására;

c) a szükséges intézkedések végrehajtásának meghatározott időn belüli ellenőrzésére.

(5) A MAB az akkreditációs értékeléshez bekérheti az intézmény képzési és tudományos tevékenységére vonatkozó adatokat. Megvizsgálja az 59. § (3) bekezdésében foglaltak szerinti jelentést az intézmény működésének és tevékenységének szempontjából, és felhasználja azt az intézmény következő akkreditációs értékelése folyamán.

(6) A MAB ügyintézésének feladatait titkárság látja el. A titkárság vezetője és dolgozói közalkalmazottak, a velük kapcsolatos munkáltatói jogokat a MAB elnöke gyakorolja. A titkárság vezeti az országos habilitációs és az országos doktori nyilvántartást, amelyek nyilvánosak.

(7) A MAB az (1), (2), (3), (4) bekezdésekben foglalt feladatai ellátásának módjáról és követelményeiről részletes eljárási rendet és követelményrendszert dolgoz ki. A kidolgozott eljárási rendet és követelményrendszert nyilvánosságra hozza. Ezen szabályok megsértése esetén a Művelődési és Közoktatási Minisztérium az eljárás megismétlésére kötelezheti a MAB-ot."

62. § Az Ftv. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"Minden magyar állampolgárnak joga van - a 83. § keretei között - az általa választott felsőoktatási intézményben és szakon felsőfokú tanulmányokat folytatni."

63. § (1) Az Ftv. 83. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) alapképzésre és akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésre érettségi bizonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű középiskolai végzettséget tanúsító bizonyítvánnyal, továbbá felsőoktatási intézményben szerzett oklevéllel;"

(2) Az Ftv. 83. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (2)-(7) bekezdés számozása (3)-(8) bekezdésre módosul:

"(2) Az ötévesnél hosszabb tanulmányi idejű egyetemi képzés alatt kivételesen engedélyezhető a doktori tanulmány megkezdése, ha a hallgató már a doktori képzés szakterületének minden tárgyából vizsgát tett."

(3) Az Ftv. 83. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A felsőoktatási intézmény a felvételt az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túl további követelményhez, különösen az érettségi minősítéséhez, a középiskolai tanulmányok, középiskolai tanulmányi versenyek, illetve a felvételi vizsga, továbbá az e törvény szerinti akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés során elért eredményekhez, alkalmassági vizsgálatokhoz, munkaviszonyhoz, meghatározott munkakör betöltéséhez, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlathoz, végzettséghez kötheti. A felsőoktatási intézmény a felvételi vizsgakövetelményeket legalább két évvel, az egyéb feltételeket legalább egy évvel a bevezetésük előtt nyilvánosságra hozza."

(4) Az Ftv. 83. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A felsőoktatási intézmény évenként - az FTT állásfoglalásának figyelembevételével - állapítja meg a szakra, karra, intézménybe felvehető hallgatók számát."

(5) Az Ftv. 83. §-ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A felvételi vizsgák megszervezése és lebonyolítása a felsőoktatási intézmények feladata. A felsőoktatási intézmények a felvételi vizsgákat vagy azok egyes részeit közösen is megszervezhetik. A felvételi eljárás általános szabályait az FTT állásfoglalása alapján a Kormány rendeletben állapítja meg."

(6) Az Ftv. 83. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A felvételi eljárással kapcsolatos állami és intézményi feladatok koordinálását és segítését Országos Felsőoktatási Felvételi Iroda biztosítja."

64. § Az Ftv. 84. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felsőoktatási intézményekben akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés, egyetemi és főiskolai szintű alapképzés, általános és szakirányú továbbképzés, valamint doktori képzés folyhat nappali tagozaton, illetőleg más formában (pl. esti, levelező, távoktatás).

(2) A képzés szintjei:

a) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés;

b) főiskolai szintű képzés

- főiskolai szintű alapképzés

- főiskolai szakirányú továbbképzés;

c) egyetemi szintű alapképzés;

d) posztgraduális képzés

- egyetemi szakirányú továbbképzés

- doktori, illetve mesterképzés.

(3) A főiskolák akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést, főiskolai szintű alapképzést, főiskolai szakirányú továbbképzést, az egyetemek akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzést, főiskolai és egyetemi szintű alapképzést, szakirányú továbbképzést, doktori képzést, a művészeti egyetemek, valamint más egyetemek művészeti szakjaikon mesterképzést folytatnak. A főiskolák egyes szakokon - a megfelelő akkreditációs eljárás alapján - egyetemi szintű alapképzést is folytathatnak."

65. § (1) Az Ftv. 85. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (1)-(7) bekezdés számozása (2)-(8) bekezdésre módosul:

"(1) Akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítványt a szakmai követelmények szerinti legalább kétéves képzésben lehet megszerezni."

(2) Az Ftv. 85. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Más oktatási formákban a képzési idő - az alkalmazott oktatási formától és módszerektől függően - a (2)-(3) és (5) bekezdésben meghatározott időtartammal azonos vagy hosszabb."

66. § Az Ftv. 86. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A felsőoktatási intézményben megszerezhető végzettség, illetőleg a szakképesítés szakmai követelményeit a képesítési követelmények határozzák meg.

(2) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a képesítési követelmények szakok szerint tartalmazzák a képzési cél meghatározását, az oktatandó főbb tanulmányi területeket és ezek arányait, a képzési időt félévekben meghatározva, a legkisebb teljesítményt összóraszámban, illetve kreditben vagy egyéb megfelelő számítási módon meghatározva, a szigorlati tárgyakat, a záróvizsga típusát, tárgyait, eredményének kiszámítási módját, a szakdolgozat, diplomamunka követelményeit, a végzettség szintjét, a szakképzettséget és a hozzájuk kapcsolódó cím megnevezését, továbbá a szak (szakterület) szempontjából lényeges más rendelkezéseket."

67. § Az Ftv. 87. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az alapképzésben és a szakirányú továbbképzésben a részletes oktatási és tanulmányi követelményeket, továbbá a képzés részletes szabályait - különösen a képzési szakaszokat, a szigorlati és a záróvizsga tárgyakból előírt tanegységek, kreditek számát, a kötelező vizsgákat, szigorlatokat, az ismeretek ellenőrzésének rendszerét, a résztanulmányok beszámítását, az egymásra épülő ismeretellenőrzési formákat - a tantervek, az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismereteket pedig a tantárgyi programok határozzák meg.

(2) A tanterv és a tantárgyi programok összeállításánál a képesítési követelmények mellett figyelemmel kell lenni a nemzetközi szokásokra, normákra, a szak jellegétől függően a gyakorlati, szakmai követelményekre."

68. § Az Ftv. 91. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az egyetem doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére azon a tudományterületen, illetőleg tudományágban jogosult, amelyben arra való alkalmasságát a MAB állásfoglalásában elismerte.

(2) A doktori képzés szervezésére és a fokozat odaítélésére az egyetem doktori tanácsot hoz létre; nagylétszámú egyetemeken a doktori tanács karonként és szakonként is létrehozható. A doktori tanácsnak tanácskozási jogú tagja a doktori képzésben részt vevő hallgatók által választott egy képviselő."

69. § Az Ftv. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Doktori szigorlatot szigorlati (vizsga)bizottság előtt kell tenni. A szigorlati bizottságot a doktori tanács doktori fokozattal rendelkező személyekből hozza létre. A szigorlati (vizsga)bizottság legalább egyharmada az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban nem álló külső szakember."

70. § Az Ftv. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A doktori fokozat odaítéléséről vagy elutasításáról központi nyilvántartást kell vezetni. Ennek megszervezése a MAB feladata. A nyilvántartás mindenki számára nyilvános.

(2) A doktori képzés és a fokozat odaítélésének részletes szabályait az egyetem doktori szabályzata állapítja meg."

71. § (1) Az Ftv. 95. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hallgató tanulmányait az egyetemi és a főiskolai szintű alapképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával, az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben szakmai vizsgával fejezi be."

(2) Az Ftv. 95. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (4) bekezdés számozása (5) bekezdésre módosul:

"(4) A záróvizsgára bocsátás feltétele:

a) a tantervben előírt vizsgák eredményes letétele és más tanulmányi követelmények teljesítése, vagy az előírt kreditértékek megszerzése;

b) az intézmény által előírt nyelvismeret megszerzésének igazolása."

(3) Az Ftv. 95. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben szakmai vizsgát kell tenni a szakképzési törvény vonatkozó szabályai szerint."

72. § (1) Az Ftv. 97. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az oklevél tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, az oklevél birtokosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettség, illetve az odaítélt fokozat és a tanulmányi szakirány (szak, szakképzettség), a képzési forma megnevezését, a kibocsátás (avatás) helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a felsőoktatási intézmény vezetőjének (illetőleg a Szabályzatban meghatározott intézményi, kari vezetőnek), a záróvizsga-bizottság vagy a doktori szigorlati bizottság elnökének az eredeti aláírását, az intézmény pecsétjét, továbbá mindazokat az adatokat, amelyeket a felsőoktatási intézmény Szabályzata feltüntetni rendel. Oklevél vagy bizonyítvány kibocsátásakor a kormányrendeletben meghatározott képesítés elnevezését csak az adott szak indítására engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmények használhatják."

(2) Az Ftv. 97. §-ának (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

"d) a mesterfokozattal rendelkezők a "Doctor of Liberal Arts" (rövidítve: DLA)."

(3) Az Ftv. 97. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A felsőoktatási intézmény az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés sikeres szakmai vizsgája alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést igazoló bizonyítványt ad."

73. § (1) Az Ftv. 98. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyetemi végzettséget igazoló doktori címet az orvosok, fogorvosok, állatorvosok, jogászok nyerhetik el; ezeknek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur."

(2) Az Ftv. 98. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A főiskolai végzettséggel rendelkező személyek általában - a tanulmányi iránytól függően - a következő címeket viselhetik: mérnök, közgazdász, tanár, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, szakoktató, illetőleg - a szaktól függően - a képesítési követelményekben meghatározott más cím."

74. § (1) Az Ftv. 100. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egyetem - a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával - Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel avatja doktorrá azt, aki középiskolai, egyetemi és doktori tanulmányait kiváló eredménnyel végezte. Az adományozás részletes feltételeit a művelődési és közoktatási miniszter állapítja meg."

(2) Az Ftv. 100. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A doktori (PhD) fokozattal rendelkező személyek nevük mellett, címként a "doktor (PhD)" vagy a "Dr." rövidítést használhatják. A (3) bekezdésben említettek a "doctor honoris causa" címet vagy a "Dr. h. c." rövidítést használhatják."

75. § Az Ftv. 103-104. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"103. § (1) A külföldiek felvételére, jogállására és hazai felsőoktatási intézményben való tanulmányaira e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, kivéve, ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.

(2) A külföldi hallgatókra vonatkozó részletes szabályokat a felsőoktatási intézmény Szabályzatban állapítja meg.

104. § A külföldi hallgatók, ha jogszabály vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a 31. § rendelkezéseinek megfelelően tandíjat, költségtérítést és egyéb díjat fizetnek."

76. §[2]

77. §[3]

78. §[4]

79. §[5]

80. § (1) Az Ftv. 110. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) a művelődési és közoktatási miniszter a MAB véleményének kikérése után a külföldi felsőoktatási intézmény ilyen működését engedélyezte."

(2)[6]

81. § Az Ftv. 111. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A felsőoktatási intézmény önállóan vagy más intézményekkel közösen létrehozhat és működtethet tudományos kutatás, illetve fejlesztés céljaira létesített intézeteket, ipari parkokat, illetve szakmai tanácsadó vállalkozásokat.

(5) A felsőoktatási intézmények részt vesznek a Magyar Tudományos Akadémia elnökének az Országgyűlés elé terjesztendő, a magyar tudomány általános helyzetét bemutató beszámolója elkészítésében.

(6) A felsőoktatási intézmények tudományos (művészeti) tevékenységének támogatását szolgáló, a 9/E. § (1) bekezdésében meghatározott összeg 50 százalékát az intézmények kutatási és fejlesztési tevékenységére vonatkozó teljesítményi mutatók arányában kell az állami felsőoktatási intézmények között felosztani. A fennmaradó rész pályázat alapján nyerhető el kiemelkedő tudományos eredményeket ígérő kutatások és fejlesztések támogatására, illetőleg mielőbbi gyakorlati bevezethetőségük céljára az FTT által meghatározott stratégiai szempontok szerint."

82. § Az Ftv. 112. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A felsőoktatási intézményekben érdekegyeztető tanács működik. A tanács szervezetét és működését a felsőoktatási intézmény Szabályzatában kell megállapítani.

(3) A felsőoktatás munkavállalói ágazati jelentőségű, munkaügyi és szociális kérdéseinek egyeztetésére Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács működik. A Tanács működési rendjét maga alakítja ki."

83. § Az Ftv. 113. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói rendelkezéseiben, valamint ezen intézmények Szabályzataikban e törvény 14. § (2)-(3) bekezdésében, 17. § (2) bekezdésében, 22. §-ában, 52. § (2)-(4) bekezdésében, 53. § (2)-(4) bekezdésében, 54. § (2)-(3) bekezdésében, 55. §-ában, 56. § (3)-(6) bekezdésében, 57. § (2)-(3) bekezdésében, 58. §-ában, 61. § (3)-(4) bekezdésében, 62-65. §-ában, 66. § (3)-(6) bekezdésében, 67. § (1) bekezdés b), f), j) és k) pontjában, 83. § (5) bekezdésében, valamint a 85. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérő rendelkezéseket állapíthatnak meg; ellenkező esetben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A művelődési és közoktatási miniszter a nem állami felsőoktatási intézmények esetén a 17. § (1) bekezdésében és a 18. § (1) bekezdésében, valamint az 56/A. § (1)-(2) bekezdésében említett javaslatát, illetőleg előterjesztését a fenntartóval egyetértésben teszi meg."

84. § Az Ftv. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyházi egyetemek, főiskolák és a teológiai karok, illetőleg szakok állami elismerésekor a hitélettel összefüggő tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható, ezek tekintetében a képesítési követelményeket az egyházi egyetemek és főiskolák a rájuk vonatkozó egyházi jogszabályok alapján határozzák meg.

(2) A hittudományi képzést folytató egyházi egyetemek és főiskolák tekintetében a törvény 3. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrészében és a) pontjában, valamint 4. §-a (1) bekezdésének bevezető szövegrészében és a) pontjában meghatározott feltételektől el lehet tekinteni.

(3) Az egyházi egyetemek, főiskolák hitélettel összefüggő tárgyainak oktatásához az állam anyagilag hozzájárulhat. A hozzájárulás módjáról és mértékéről - valamennyi egyházi egyetemre és főiskolára egyaránt vonatkozó szempontrendszer alapján - az éves költségvetés keretében kell dönteni.

(4) Az egyházi egyetemek, főiskolák a képesítési követelményekben foglaltak szerint és a MAB állásfoglalása alapján világi jellegű szakokat indíthatnak. A világi szakismeretekre épülő, de hitéletben is felhasználható képzési tárgyak akkreditálási folyamatába a MAB az egyház által delegált tagot is bevon.

(5) A hitélettel összefüggő képesítést nyújtó egyházi egyetemek, főiskolák, karok, Szabályzatukban a 113. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a 17. § (1) és (4) bekezdésében, a 18. §-ban, az 53. § (1) bekezdésében, az 56. § (1) és (2) bekezdésében, a 63. § (4) bekezdésében, valamint a 97. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérő rendelkezéseket is megállapíthatnak."

85. § (1) Az Ftv. 115. §-a (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A katonai felsőoktatási intézmények felett a honvédelmi miniszter, a rendvédelmi felsőoktatási intézmény felett a belügyminiszter közvetlen felügyeletet gyakorol."

(2) Az Ftv. 115. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"a) benyújtja a Kormányhoz az FTT állásfoglalása alapján a katonai, illetve a rendvédelmi felsőoktatás éves költségvetési beszámolóját és támogatásának tervét;"

(3) Az Ftv. 115. §-ának (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

"c) a 10/B. §-ban, a 12/A. § (2) bekezdésében és a 74/A. §-ban foglalt jogköröket a honvédelmi miniszter, illetőleg a belügyminiszter gyakorolja."

86. § (1) Az Ftv. 116. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények, a felsőoktatási szövetségek egészségügyi tagintézményei, illetőleg egységes intézmények egészségügyi karai (a továbbiakban: egészségügyi felsőoktatási intézmények) az egészségügy körébe tartozó feladatok ellátásában, az agrár felsőoktatási intézmények, a felsőoktatási szövetségek agrár felsőfokú képzést nyújtó tagintézményei, továbbá az egységes felsőoktatási intézmények agrár karai (a továbbiakban: agrár felsőoktatási intézmények) az agrárgazdaság körébe tartozó feladatok ellátásában a vonatkozó törvények és kormányrendeletek rendelkezései szerint vesznek részt az azokban meghatározott finanszírozási feltételekkel."

(2) Az Ftv. 116. §-a a következő (3)-(11) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1)-(2) bekezdésben említett feladatokra biztosított fedezet más célra nem használható.

(4) Az egészségügyi felsőoktatási intézményekben folytatott egészségügyi ágazati kutató-fejlesztő tevékenységet a népjóléti miniszter koordinálja és felügyeli. Ez a rendelkezés a 9/E. § (1) bekezdésében foglalt előirányzatra nem terjed ki.

(5) Az egészségügyi felsőoktatási intézmények részt vesznek a szakorvos-, szakfogorvos-, szakgyógyszerész-, klinikai szakpszichológus képzésben és a továbbképzésben, beleértve a más felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi szak- és továbbképzését is.

(6) Az agrár felsőoktatási intézményekben folytatott, a gazdálkodást segítő szaktanácsadási-szolgáltató tevékenységet és annak fejlesztését, a növényi és állati járványos betegségeket megelőző tevékenységet és annak fejlesztését, valamint az ágazati kutató-fejlesztő tevékenységet agrár szakmai szempontokból a földművelésügyi miniszter felügyeli és finanszírozza.

(7) A (4) és (6) bekezdésben foglalt szakmai felügyelet a felsőoktatási intézmények oktatási-kutatási autonómiáját nem sértheti. Az autonómia megsértése esetén a felsőoktatási törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.

(8) A (4) bekezdésben foglalt tevékenységhez kapcsolódó fedezetet, valamint az (5) bekezdésben meghatározott feladathoz és a tancélú gyógyító-megelőző tevékenységhez külön jogszabály szerint szükséges költségvetési támogatást a központi költségvetésből a Népjóléti Minisztérium fejezetében kell biztosítani.

(9) A (6) bekezdésben foglalt feladatok ellátását a Földművelésügyi Minisztérium költségvetésében külön kell biztosítani.

(10) Az (1)-(2), (6) és (8) bekezdésben foglalt feladatok ellátására kapott pénzeszközöket a felsőoktatási intézmények elkülönítetten, az adott forrásokra vonatkozó gazdálkodási szabályok szerint kötelesek kezelni.

(11) A jelenlegi többkarú és több szakon képzést folytató orvos- és egészségtudományi, illetve agrártudományi egyetemek, ha nem felelnek meg az Ftv. 3. § (1) bekezdésében foglaltaknak, úgy is részévé válhatnak más egyetemnek, hogy szakmai autonómiájukat megtartva, karaik az egyetemen belül egészségtudományi, illetve agrártudományi centrumokat alkotnak. Autonómiájuk a kompetenciájukba tartozó képzés tartalmi részének meghatározására és a kiegészítő tevékenységekre is kiterjed."

87. § (1) Az Ftv. 118. §-ának (4) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Erre az eljárásra 1997. december 31. után nincs lehetőség."

(2) Az Ftv. 118. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A hittudományi egyetemek és az egyházi egyetemek hittudományi karai doktori fokozat odaítélésére való jogosultságának elősegítése érdekében a következő átmeneti eljárást kell alkalmazni:

a) a hittudományi egyetem vezetője vagy annak fenntartója javaslatot tesz a MAB részére nemzetközileg elismert, legalább doktori fokozattal rendelkező hazai és külföldi tagokból álló ad hoc bizottság felállítására, mely a meglévő egyetemi teológiai doktori fokozatok átminősítését, illetve egyenértékűségének megállapítását készíti elő;

b) az ad hoc bizottság a MAB egyetértésével kezdi meg munkáját;

c) az átminősítés elveit és eljárását tartalmazó szabályzatot az ad hoc bizottság véleményezésre megküldi a MAB-nak;

d) az ad hoc bizottság munkáját 1999. augusztus 31-ig be kell fejezni;

e) az ad hoc bizottság javaslata alapján a MAB a 81. § (1) bekezdése szerint jár el."

88. § (1) Az Ftv. 120. §-a a következő (1) bekezdéssel egészül ki, és a jelenlegi (1)-(3) bekezdés számozása (2)-(4) bekezdésre módosul:

"(1) Művészeti felsőoktatási intézmény akkor létesíthető, illetve működhet, ha egy művészeti és egy tudományterületen, vagy két művészeti területen, legalább két művészeti ághoz tartozó több szakon képes és alkalmas a 3. § (1) bekezdésében, illetőleg a 4. § (1) bekezdésében foglaltakra."

(2) Az Ftv. 120. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A művészeti egyetemeken folytatott habilitáció keretében a pályázónak oktatói és előadói képessége mellett művészeti alkotóképességéről kell tanúbizonyságot adnia."

(3) Az Ftv. 120. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A művészeti főiskolák és egyetemek nappali tagozatára művésznövendék e törvény 83. § (1) bekezdésének a) pontjától eltérően - a MAB egyetértésével meghatározott művészeti szakokon - az érettségi bizonyítvány megszerzését megelőzően is felvehető, intézményi döntés alapján."

89. § Az Ftv. 122. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E törvény hatálybalépését követően - legkésőbb 2000. június 30-ig - valamennyi felsőoktatási intézmény tekintetében az első akkreditációs értékelést el kell végezni. Az intézményi akkreditáció sorrendjét a MAB állapítja meg.

(2) Ha az akkreditálási eljárás során bizonyítást nyer, hogy a felsőoktatási intézmény nem felel meg a 3. § (1) bekezdésében, illetve a 4. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, s azokat legkésőbb 2000. június 30-ig sem teljesíti, e határidő eltelte után önálló felsőoktatási intézményként nem működhet tovább, államilag elismert oklevelet nem bocsáthat ki, és a képzési tevékenysége államilag nem finanszírozható. Az intézmény átszervezéséről vagy megszüntetéséről a fenntartó gondoskodik.

(3) Az akkreditáció követelményrendszerét a MAB nyilvánosságra hozza. Akkreditációs eljárás csak nyilvánosságra hozott követelmények alapján folyhat."

90. § Az Ftv. 123. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 3. § (1) bekezdés d) pontja tekintetében e törvény hatálybalépését megelőzően kinevezett egyetemi tanárokat habilitáltnak kell tekinteni, és habilitáló egyetemnek azt az egyetemet kell tekinteni, amelyre őket kinevezték.

(2) A 14. § (2) bekezdésében foglaltak nem érintik a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott, továbbá a törvény hatálybalépése előtt határozatlan időre kinevezett tanársegédek és adjunktusok közalkalmazotti jogviszonyát, de az intézményeknek kezdeményezniük kell annak határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyra történő - megegyezéssel való - átváltoztatását.

(3) E törvény hatálybalépése előtt kinevezett főiskolai tanárokra a 4. § (1) bekezdése c) pontjának rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(4) A doktori, vagy azzal egyenértékű fokozatot szerzettek határozott időre egyetemi adjunktusként, legalább ötéves oktatói-kutatói gyakorlat alapján pedig határozatlan időre egyetemi docensként alkalmazhatók.

(5) A felsőoktatási intézmény Szabályzatában állapítja meg az oktatók és a tudományos kutatók munkaidőbeosztását, s ennek keretében a rendszeresen ellátandó oktatási és egyéb feladatok körét, s azok teljesítésének feltételeit.

(6) A felsőoktatási intézmények az oktatók évi rendes szabadságát elsősorban a nyári szünidőben, szorgalmi időben csak méltánylást érdemlő esetekben, vagy az intézményi Szabályzatban meghatározott időszakokban adják ki.

(7) Azokon a szakterületeken, amelyeken akkreditált doktori, illetve mesterképzés nem folyik, a törvény 18. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 18. § (2) bekezdésében és a 20. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a főiskolai tanári kinevezés, illetőleg a címzetes főiskolai tanári cím adományozásának feltétele a doktori, illetve mesteri fokozat helyett az alkotó szakmai gyakorlati tevékenység, illetőleg művészi alkotó tevékenység.

(8) E törvény hatálybalépésétől a művészeti felsőoktatási intézményben, karon, szakon a habilitációhoz, egyetemi, főiskolai tanári kinevezéshez, egyetemi docensi kinevezéshez a pályázónak DLA mesterfokozattal vagy a Kjt. módosításáról szóló 1996. évi XXVIII. törvény 25. §-ának (6) bekezdésében foglalt művészeti díjjal, vagy a MAB által ezekkel egyenértékűnek tekintett külföldi művészeti elismeréssel is elegendő rendelkeznie. E kinevezésekre legkésőbb a teljes intézményi akkreditáció lefolytatásáig van mód."

91. § Az Ftv. a következő 124/A. §-sal egészül ki:

"124/A. § (1) Állami felsőoktatási intézményekben azon személyek esetében, akiknek megbízására, illetve kinevezésére e törvény szerint valamely testület választása alapján került sor (rektor, felsőoktatási szövetség elnöke, főigazgató, dékán, kari igazgató, oktatási szervezeti egység vezetője, illetve helyetteseik), megszűnik a megbízás

a) a megbízás időtartamának lejártával;

b) lemondással;

c) visszahívás alapján kezdeményezett felmentéssel;

d) a törvényben meghatározott életkor betöltésével;

e) a vezető halálával.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben megbízási idő lejárta előtti visszahívásra - nyolc nappal az ülés napja előtt megküldött írásbeli előterjesztésre - minősített többséggel az a testület jogosult, amely a vezetőt megválasztotta, megbízására, illetve kinevezésére javaslatot tett. A visszahívást a testületnél a jogszabályok alapján kinevezésre, illetőleg felmentésre jogosult is kezdeményezheti.

(3) A visszahívásról hozott döntés alapján a kinevezésre, illetőleg felmentésre jogosult személy - az eljárás törvényességének megvizsgálása után haladéktalanul - indoklással ellátott határozatot hoz a felmentésről. A visszahívásra jogosult testület határozatának érvényesítése érdekében eljárást indíthat.

(4) A (2)-(3) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni, ha a Kjt. 47-54. §-a szerint fegyelmi eljárást folytattak le, és annak alapján a 45. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti fegyelmi büntetést szabtak ki. Ilyen esetben a visszahívásra jogosult testület is megtámadhatja (elnöke, illetve vezetője útján) a fegyelmi határozatot."

92. § (1) Az Ftv. a következő 124/B-124/C. §-sal egészül ki:

"124/B. § Az önálló felsőoktatási intézmény vezetője (rektor, főigazgató) a gazdasági feladatok tekintetében az intézmény - az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szabályok szerinti - egyszemélyi felelős vezetője.

124/C. § Az 1996. szeptember 1-jéig már megtörtént vezetői kinevezések, megbízások érvényességét a törvény új rendelkezései nem érintik."

(2) Az Ftv. a következő 124/D-124/E. §-sal egészül ki:

"124/D. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés szabályait, szakmai követelményeit 1996. december 31-ig,

b) a kreditrendszer szabályait 1997. december 31-ig,

c) az egységes tanárképzés képesítési követelményeit 1997. december 31-ig, továbbá

d) a teljesítménymutatók rendszerét, bevezetését.

124/E. § E törvény alkalmazásában

a) akkreditáció: felsőoktatási intézményben, illetve annak karain folytatott oktatási és kutatási tevékenységnek és e tevékenység eredményének minőség szempontjából történő hitelesítése;

b) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzés: felsőoktatási intézmények által végzett, hallgatói jogviszonyt eredményező, illetve felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolában történő, tanulói jogviszonyt eredményező szakképzés, amely beépül a felsőoktatási intézmény főiskolai, egyetemi szintű programjába, és egyben olyan szakmai képesítést ad, mely az Országos Képzési Jegyzékben szerepel;

c) általános továbbképzés: felsőoktatási intézményben megszerzett oklevél tudástartalmának megújítását, bővítését szolgáló képzés;

d) első alapképzés: az első főiskolai vagy az első egyetemi végzettség és szakképzettség megszerzését eredményező képzés;

e) kar: a felsőoktatási intézmény olyan oktatási és igazgatási szervezeti egysége, amely a törvényben biztosított hatáskörében eljárva egy vagy több szakmailag összetartozó szakon folyó felsőfokú képzés feladatainak ellátását szervezi és biztosítja;

f) kiegészítő alapképzés: a főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzése után ugyanazon a szakon szerzett egyetemi végzettség és szakképzettség, továbbá főiskolai vagy egyetemi végzettségre épülő tanári képesítés megszerzésére irányuló képzés;

g) költségtérítés: a felsőoktatási intézmény által megállapított mértékű, a képzéssel összefüggő (működési, fenntartási célokat is szolgáló) valamennyi költség, amely az állam által nem finanszírozott képzésben résztvevőket terheli;

h) kutatóintézet: önálló kutatóintézet és önálló kutatási hely;

i) művészeti terület: az alkotó, az alkalmazott és az előadó művészetek;

j) szak: önálló oklevél kiadásával végződő felsőfokú képzés;

k) szakirányú továbbképzés: főiskolai vagy egyetemi alapképzésben megszerzett végzettségre és meghatározott szakképzettségre épülő olyan, újabb végzettséget nem adó képzés, amely speciális szakirányú szakképzettséget tanúsító oklevél kiadásával zárul;

l) tudományág: az MTA minősítési rendszerében alkalmazott felosztás szerinti fogalom;

m) tudományterület: a társadalomtudományok, az élő természettudományok, valamint az élettelen természet- és műszaki tudományok."

93. § (1) Az Ftv. 125. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ez a törvény - a törvény különböző jogszabályhelyein foglalt kivételekkel - 1993. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) Az e törvény alapján 1996. évre megállapított hallgatói költségtérítést a személyi jövedelemadó-kedvezmény szempontjából tandíjnak kell tekinteni.

(3) A MAB az Országos Akkreditációs Bizottság jogutódjaként működik."

(2) Az Ftv. 125. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe, (4)-(6) számozással a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A felsőoktatási intézmények épületeiken és valamennyi hivatalos iraton és okiraton használhatják a Magyar Köztársaság címerét.

(5) A felsőoktatási intézmények 1997. június 30-ig készítik el Szabályzatuk módosítását (51. §). A Szabályzat elfogadásáig az eddigi Szabályzatok hatályosak azon rendelkezések kivételével, amelyek e törvénnyel ellentétesek.

(6) A törvény 67/A. §-a szerinti szervezet létrehozásának határideje 1996. december 31."

94. § (1) E törvény 1996. szeptember 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

"a) az Ftv. 12. §-ának (4) bekezdése, 49. §-ának (2) bekezdése, 73. §-ának d) pontja, 119. §-ának (3) bekezdése, valamint

b) a felsőoktatási intézményekben folyó szakosító továbbképzésről szóló 7/1987. (VI. 29.) MM rendelet."

(2) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg

a) az Ftv. 4. § (1) bekezdésének c) pontjában, 19. §-ának (1) bekezdésében, 20. §-ának (2) bekezdésében, 25. §-a (2) bekezdésének a) pontjában, valamint 118. §-ának (4) bekezdésében a "doktori (PhD) fokozattal" szövegrész helyébe "doktori fokozattal", az Ftv. 26. §-ának (1) bekezdésében, 86. §-ának (3) bekezdésében, 91. §-ának (3) bekezdésében, 92. §-ának (1)-(2) bekezdésében, 93. §-ának (3) bekezdésében, 118. §-ának (4) bekezdésében, valamint a 119. §-ának (2) bekezdésében a "doktori (PhD) fokozat" szövegrész helyébe "doktori fokozat", az Ftv. 86. §-ának (6) bekezdésében, 118. §-ának (4) bekezdésében, valamint 119. §-ának (1) bekezdésében a "doktori (PhD) fokozatot" szövegrész helyébe "doktori fokozatot", az Ftv. 3. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontjában a "doktori (PhD), illetve mesterfokozattal" szövegrész helyébe "doktori fokozattal" szövegrész lép, az Ftv. 49. §-a (1) bekezdésének szövege bekezdés nélküli §-ra módosul;

b) az Ftv. 1. számú melléklete helyébe e törvény 1. számú melléklete, 2. számú melléklete helyébe pedig e törvény 2. számú melléklete lép;

c) a 9/H. § (2) bekezdésének a)-c) pontjaiban, valamint (3) bekezdésében foglaltak a törvény hatálybalépése után felvett hallgatólétszámra vonatkoznak;

d) a 116. § finanszírozásra vonatkozó rendelkezései, továbbá e törvény 7. §-ának (7) bekezdése, a 9/A. §-a, 9/B. §-ának (4) bekezdése, 9/D. §-a, 9/E. §-a, 9/H. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a 10/A. §-a, a 32/A. §-ának (4) bekezdése, továbbá a 67/A. §-ának (5) bekezdése 1997. január 1-jén lép hatályba;

e) az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 16. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az öröklés útján megszerzett képző-, ipar-, népművészeti alkotást, muzeális tárgyat, gyűjteményt vagy ennek egy részét az örökös az államnak, a helyi önkormányzatnak vagy felsőoktatási intézménynek felajánlja, és a felajánlást elfogadják, az örökös mentesül a felajánlott ingóörökségre eső öröklési illeték alól. A teljes öröklési illeték alól mentesül az örökös, ha a felajánlott és elfogadott ingóörökség értéke eléri az ugyanabból a hagyatékból származó valamennyi örökségét terhelő illeték összegét."

Göncz Árpád s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Gál Zoltán s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. számú melléklet az 1996. évi LXI. törvényhez

A Magyar Köztársaság felsőoktatási intézményei

I.

EGYETEMEK

A)

Állami egyetemek

Állatorvostudományi Egyetem, Budapest

Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem, Budapest

Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest

Debreceni Agrártudományi Egyetem, Debrecen

Debreceni Orvostudományi Egyetem, Debrecen

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest

Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Gödöllő

Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem, Budapest

Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs

József Attila Tudományegyetem, Szeged

Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest

Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen

Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Budapest

Magyar Iparművészeti Főiskola, Budapest

Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest

Magyar Testnevelési Egyetem, Budapest

Miskolci Egyetem, Miskolc

Pannon Agrártudományi Egyetem, Keszthely

Pécsi Orvostudományi Egyetem, Pécs

Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Budapest

Soproni Egyetem, Sopron

Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, Szeged

Színház- és Filmművészeti Főiskola, Budapest

Veszprémi Egyetem, Veszprém

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest

B)

Nem állami egyetemek

a)

Egyházi egyetemek

Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen

Evangélikus Teológiai Akadémia, Budapest

Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest

Országos Rabbiképző Intézet, Budapest

Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest

b)

Magán-, illetve alapítványi egyetemek

II.

FŐISKOLÁK

A)

Állami főiskolák

Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, Győr

Államigazgatási Főiskola, Budapest

Bánki Donát Műszaki Főiskola, Budapest

Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola, Budapest

Benedek Elek Pedagógiai Főiskola, Sopron

Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely

Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza

Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola, Budapest

Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola, Szarvas

Budapesti Tanítóképző Főiskola, Budapest

Comenius Tanítóképző Főiskola, Sárospatak

Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola, Kaposvár

Eötvös József Főiskola, Baja

Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola, Eger

Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola, Kecskemét

Hajdúböszörményi Wargha István Pedagógiai Főiskola, Hajdúböszörmény

Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, Szekszárd

Jászberényi Tanítóképző Főiskola, Jászberény

Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged

Kandó Kálmán Műszaki Főiskola, Budapest

Kecskeméti Tanítóképző Főiskola, Budapest

Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, Szolnok

Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskola, Budapest

Könnyűipari Műszaki Főiskola, Budapest

Kőrösi Csoma Sándor Főiskola, Békéscsaba

Külkereskedelmi Főiskola, Budapest

Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest

Pénzügyi és Számviteli Főiskola, Budapest

Rendőrtiszti Főiskola, Budapest

Széchenyi István Főiskola, Győr

Ybl Miklós Műszaki Főiskola, Budapest

B)

Nem állami főiskolák

a)

Egyházi főiskolák

Baptista Teológiai Akadémia, Budapest

Egri Hittudományi Főiskola, Eger

Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom

Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Főiskolája, Budapest

Ferences Hittudományi Főiskola, Budapest

Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza

Győri Hittudományi Főiskola, Győr

H. N. Adventista Egyház Lelkészképző Intézete, Budapest

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola, Debrecen

Pannonhalmi Szent Gellért Főiskola, Pannonhalma

Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa

Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs

Piarista Hittudományi és Tanárképző Főiskola, Budapest

Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak

Sola Scriptura Lelkészképző és Teológiai Főiskola, Budapest

Szegedi Hittudományi Főiskola, Szeged

Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc

Szent Pál Akadémia, Budapest

Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest

Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Balatonkenese

Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola, Esztergom

Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest

Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola, Zsámbék

b)

Magán-, illetve alapítványi főiskolák

Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest

Gábor Dénes Főiskola, Budapest

Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár

Modern Üzleti Tudományok Főiskolája, Tatabánya

Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete, Budapest

2. számú melléklet az 1996. évi LXI. törvényhez

A felsőoktatási intézményekben kezelt személyes és különleges adatok

A dolgozók adatai

1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:

a) név, születési hely és idő, állampolgárság;

b) állandó és ideiglenes lakcím, telefonszám;

c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó adatok, így különösen

- iskolai végzettség, szakképesítés, alkalmazási feltételek, képesítési feltételek alóli mentesítés,

- továbbképzés, szakirányú továbbképzés, továbbképzésben szerzett szakképesítés,

- tudományos fokozatok, címek,

- idegen nyelv tudása,

- kinevezési okmány, munkakör, munkaköri leírás,

- vezetői megbízások,

- gyakornoki idő, vizsga, próbaidő,

- fegyelmi eljárás, büntetés, felmentés,

- fizetési fokozat,

- tudományos kutatás (publikáció), művészeti alkotói tevékenység, tudományos kapcsolatok,

- munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok,

- dolgozó által kapott kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,

- munkakör, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,

- munkavégzés ideje, túlmunka ideje, alapilletmény, pótlékok (jogcím szerint), illetménykiegészítés, megbízási díj, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,

- szabadság, kiadott szabadság,

- dolgozó részére történő kifizetések és azok jogcímei,

- a dolgozó részére adott juttatások és azok jogcímei,

- a dolgozó munkáltatóval szemben fennálló tartozásai, azok jogcímei,

- a többi adat az érintett hozzájárulásával.

A hallgatók adatai

1. E törvény alapján kezelt adatok:

a) hallgató neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó és ideiglenes lakásának címe és telefonszáma;

b) a hallgatói jogviszonnyal összefüggő adatok, így különösen

- felvételeivel kapcsolatos adatok,

- a hallgató tanulmányainak értékelése és minősítése, vizsgaadatok,

- a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,

- a többi adat az érintett hozzájárulásával;

c) a hallgató részére a különböző juttatások (ösztöndíj, szociális támogatás, segély stb.) megállapításához a szülő (eltartó) neve, állandó és ideiglenes lakásának címe, telefonszáma, valamint a szülő (eltartó), illetve a hallgató jövedelmi és szociális helyzetét igazoló adatok.

A mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. A hallgatók nevét, születési helyét és idejét tartalmazó adatokról készült nyilvántartás adatait a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nyilvántartása számára az adatvédelmi törvény rendelkezései szerint át kell adni.