A Fővárosi Törvényszék G.41609/2019/31. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (DEVIZASZERZŐDÉS érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 205/C. §, 209. §, 237. §, 239/A. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 75. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 3. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (Veir. I. (hk) - eljárási cselekmények/határidők, kézbesítés/mulasztás, biztonsági tanúsítványok, személyi ügyek) 28. §] Bíró: Blázsi Melinda Edit

Fővárosi Törvényszék

13.G.41.609/2019/31-I.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Marczingós László ügyvád (felperesi jogi képviselő címe) által képviselt

felperes neve (felperes címe) felperesnek,

a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (alperesi jogi képviselő címe) által képviselt

alperes(alperes címe) alperes ellen

deviza alapú szerződés érvénytelensége iránti perében - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság megállapítja, hogy a peres felek között 2008. március 10-én kötött ... számú hitelszerződés érvénytelen.

A bíróság a peres felek között 2008. március 10. napján megkötött kölcsönszerződést érvényessé nyilvánítja akként, hogy az ügyleti kamat mértéke 10,64 %.

A bíróság megállapítja, hogy a felperesnek 2019. október 15. napján 1.465.191 (egymilliónégyszázhatvanötezer-egyszázkilencvenegy) Ft tartozása áll fenn a felperes felé.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatal külön felhívására a Magyar Államnak fizessen meg 132.000 (egyszázharminckettőezer) Ft kereseti és 176.000 (egyszázhetvenhatezer) Ft másodfokú illetéket.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg felperesnek 140.970 (egyszáznegyvenezer-kilencszázhetven) Ft. elsőfokú és 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) Ft másodfokú perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

A fellebbezéssel megindított másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik - annak ellenére, hogy a jogi képviselő meghatalmazásának szükségességéről a bíróság a fellebbezéssel megtámadható határozatban tájékoztatta -, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A kötelező jogi képviselet körében eljárásra jogosultakat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 75. §-a tartalmazza. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.

A fél a fellebbezést elektronikus úton köteles benyújtani. Ha a fél a fellebbezést nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő, a bíróság a fellebbezést visszautasítja.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

Indokolás

[1] A bíróság a peres felek előadásai és az általuk benyújtott okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.

[2] A felperes mint adós és az alperes mint hitelező között 2008. március 10. napján változó kamatozású, CHF alapú, változó futamidejű fogyasztói hitelszerződés jött létre gépjármű finanszírozásához. Az éves induló ügyleti kamatláb 5,33 %-ban került a felek szerződésében meghatározásra, a THM induló mértéke pedig 6,15 % volt. A hitel összege 2.220.000 Ft, melyet a felperes mint adós 120 hónap futamidő alatt volt köteles visszafizetni, s a havonta esedékes törlesztőrészlet 23.903 Ft volt. A hitelszerződést a hitelező részéről az ... írta alá, mely társaság 2001. augusztus 29. napján együttműködési megállapodást kötött az alperessel. A megállapodás 5. pontja értelmében az alperes felhatalmazta az ...-t arra, hogy az általa forgalmazott járművekkel kapcsolatos kölcsönszerződések megkötésénél közreműködjön, és a szerződéseket az alperes helyett és nevében aláírja.

[3] 2015. március 16. napján az alperes a 2014. évi XL. törvényben előírt elszámolási kötelezettségének eleget téve levelet küldött a felperesnek, melyben tájékoztatta a felperest arról, hogy a törvényi rendelkezések folytán az elszámolást elvégezte, s a szerződés alapján tisztességtelenül felszámolt összeg 427.479 Ft volt, mely összeget a nem esedékes tőketartozásra elszámolva tájékoztatta a felperest, hogy a szerződés alapján a nem esedékes tőketartozás az elszámolás után 2.076.890 Ft. Az alperes tájékoztatta a felperest arról is, hogy a szerződés nem tartozik a forintosítási törvény hatálya alá, ezért a kölcsön devizaneme változatlan marad.

[4] Az elszámolás felülvizsgáltnak minősül, mert vele szemben a felperes törvényi határidőben nem fordult a Pénzügyi Békéltető Testülethez.

[5] A Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.254/2015/4/III. számú 2016. április 7. napján kelt közbenső ítéletében a Fővárosi Törvényszék keresetet elutasító 2015. március 13. napján kelt 35.G.40.006/2015/7. számú elsőfokú ítéletét részben megváltoztatta, és megállapította, hogy a felperesnek az alperessel 2008. március 10. napján kötött ... számú hitelszerződése 7. pontjában foglalt szerződési feltétel tisztességtelen, e kikötés érvénytelenségéből fakadó jogkövetkezmények érvényesítésének joga a felperest megilleti, és az érvénytelenség jogkövetkezményei tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

[6] A másodfokú közbenső ítélet indokolása és annak 11. oldalán 4. bekezdésben található iránymutatása szerint az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a szerződési feltétel érvénytelensége következtében a felek szerződése részlegesen vagy teljesen érvénytelen -e figyelemmel arra, hogy az érvénytelenség jogkövetkezménye, hogy az adott rendelkezés joghatás kiváltására nem alkalmas. A 6/2013 PJE határozat 5. pontjára figyelmemmel vizsgálni kell, hogy az érvénytelen rész, azaz a szerződésből kieső árfolyamkockázat felperes általi vállalását érintő feltétele hiányában a szerződés teljesíthető-e vagy sem. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróságnak tájékoztatási kötelezettsége van, továbbá a felperest keresetpontosítására kell felhívnia tekintettel a DH törvény 37. és 37/A. § rendelkezéseire is.

[7] A felperes kereseti kérelmétől 2019. napján tartott tárgyaláson elállt, az elálláshoz azonban az alperes hozzájárulását nem adta.