BH 2016.11.306 A munkáltató felperest, mint a munkaviszonyban létrehozott mű tekintetében a szerzői vagyoni jogok jogosultját a szerző személyhez fűződő jogai védelmében az igényérvényesítési jogosultság nem illeti meg. Az építészeti alkotás és tervének felhasználása a meglévő épülethez csatlakozó további épület tervezésével és kivitelezésével nem állapítható meg [1999. évi LXXVI. tv. 1. § (2) bek., 16. § (1) bek., 17. §, 18. § (2) bek., 30. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint 1997. március 6-án tervezési szerződés jött létre a megrendelő megyei önkormányzat perbeli kórháza (a továbbiakban: Kórház), valamint a felperes és egy perben nem álló gazdasági társaság, mint vállalkozók között. A felperes feladata volt az f.-i telephelyen módosított "A" jelű épület építési, engedélyezési és kiviteli terveinek elkészítése, továbbá a "B" jelű épület megvalósítása.

[2] A megrendelő Kórház és a tervező I. rendű alperes között 2008. március 25-én tervezői szerződés jött létre, amelyben az I. rendű alperes vállalta a Kórház sürgősségi ellátás átalakítása és bővítése elvi engedélyes tervdokumentációjának elkészítését. A Kórház főigazgatója 2008. április 9-én kelt levelében a felperestől, mint szerzőtől bruttó 750 000 forint felhasználási díj ellenében hozzájárulást kért az "A" épületre vonatkozó tervei felhasználásához. A felperes 2008. december 18-án számlát bocsátott ki bruttó 1 800 000 forint szerzői jogdíjról, amelyet a Kórház főigazgatója annak időelőttisége miatt visszaküldött. A felperes a 2009. március 26-án kelt levelében ismételten megküldte a Kórház részére a jogdíjat tartalmazó számlát.

[3] A Kórház és az I. rendű alperes 2009. március 27-én ismét tervezési szerződést kötött, amelyben rögzítették, hogy közöttük 2008. március 25-én tervezői szerződés jött létre "a Fehérgyarmat sürgősségi ellátás átalakítása és bővítése" elvi engedélyes tervdokumentációjának elkészítése és engedélyeztetésre történő beadása tárgyában, amelyet az I. rendű alperes szerződésszerűen teljesített, és a megrendelő a szerződéssel a tervek felhasználási jogát megszerezte. A szerződésben az I. rendű alperes vállalta a Kórház "Sürgősségi Ellátás átalakítása és bővítése" tárgyában az engedélyezési tervek elkészítését. A felek a szerződésben rögzítették, hogy miután a szerződés tárgya már meglévő épület bővítése, illetve átalakítása, a tervező szükség szerint köteles a meglévő épület tervezőjével felvenni a kapcsolatot és valamennyi hozzájárulást, engedélyt, illetve dokumentumot beszerezni, amelyek a szerződés tárgyát képező feladatok ellátásához szükségesek. A szerződésben az I. rendű alperes szavatosságot vállalt azért, hogy a tervezés során nem használ fel jogosulatlanul szerzői jogi vagy iparjogvédelem alatt álló megoldást.

[4] A Kórházat mint költségvetési szervet 2009. április 29-én jogutód nélkül megszüntették, a továbbiakban valamennyi közfeladatát egy nonprofit kft. (a továbbiakban: Nonprofit Kft.) látta el, a vagyon feletti jogok és kötelezettség tekintetében a jogutódja a IV. rendű alperes önkormányzat közgyűlése lett.

[5] A Nonprofit Kft., mint végrehajtásban közreműködő szervezet, az I. rendű alperes, mint tervező, az I. rendű alperes vezető tervezője és a IV. rendű alperes, mint kedvezményezett között 2010. december 15-én megállapodás jött létre, mely szerint a Kórház jogutódjaként a IV. rendű alperes valósítja meg a "Kórház sürgősségi osztályának komplex fejlesztése" című projektet. A megállapodásban a felek rögzítették, hogy az I. rendű alperesnek kizárólagos szerzői joga áll fenn a tervdokumentáción.

[6] A IV. rendű alperes megrendelő és a II. rendű alperes tervező között 2011. január 17-én jött létre tervezési szerződés a Kórház sürgősségi osztályának komplex fejlesztésében való részvételre.

[7] A felperes az építési engedélyes tervek alapján a már meglévő kórházi épülettömbhöz nyaktaggal csatlakozó négyszintes, lapos tetős épületet tervezett.

[8] Az I. rendű alperes a tervezési szerződés alapján a sürgősségi ellátás átalakítására és bővítésére vonatkozó tervek elkészítésére vállalkozott. Az engedélyezési terv szerint a tervezett épület egyemeletes, lapos tetős épület, amely a felperes által tervezett épület nyugati homlokzatához csatlakozik.

[9] A II. rendű alperes a tervezési szerződés alapján a sürgősségi betegellátás fejlesztésére, 2. szintű sürgősségi központ kialakítására vállalkozott. Feladata magában foglalta a felperes által tervezett épület átalakítását, ennek keretében az áttervezés érintette az eredetileg a felperes által tervezett "A" jelű épület teljes első emeletét és a második emelet 50%-át, valamint megváltozott a teljes külső homlokzat.

[10] A felperes által a szerzői jogdíjról kiállított számlát az I. és II. rendű alperesek nem egyenlítették ki, az engedély nélküli felhasználás miatt küldött fizetési felszólítás pedig eredménytelen maradt.

A kereseti kérelem és az alperes védekezése

[11] A felperes módosított keresetében kérte megállapítani, hogy az I. és II. rendű alperesek megsértették a szerzői jogait azzal, hogy a terveit jogellenesen felhasználták. Kérte az I. és II. rendű alpereseket személyenként, elmaradt haszon címén 3 688 880 forint és kamatai, valamint a jogsértéssel elért gazdagodás címén az I. rendű alperest 12 500 000 forint, a II. rendű alperest 16 000 000 forint megfizetésére kötelezni. A IV., V. és VI. rendű alpereseket az I. és II. rendű alperesekkel egyetemlegesen kérte marasztalni.

[12] Az alperesek a kereset elutasítását kérték.

Az első- és másodfokú ítélet

[13] Az elsőfokú bíróság közbenső és részítéletében megállapította, hogy az I. és II. rendű alperesek megsértették a felperes szerzői vagyoni jogait, ezt meghaladóan a szerzői jogsértés megállapítása vonatkozásában a IV., V., VI. rendű alpereseknek az I. és II. rendű alperesekkel történő egyetemleges marasztalása iránti, a személyhez fűződő szerzői jog megsértése iránti, az I. és a IV., V., VI. rendű alperesekkel szemben 3 688 880 forint és kamatai, valamint a II. és IV., V., VI. rendű alperesekkel szemben a 3 688 888 forint és kamatai megfizetése iránti keresetet elutasította.

[14] Az elsőfokú bíróság a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) 4. § (1) bekezdése és 30. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy az 1997. március 6-ai szerződés tárgyában a munkaviszonyban létrehozott mű tekintetében a gazdasági társaság felperes a szerző vagyoni jogok jogosultja. A felperes által tervezett épület utánépítésével először az I. rendű alperes, majd a II. rendű alperes által készített tervek útján a felperes szerzői jogi védelem alá eső tervdokumentációjának felhasználása megvalósult.

[15] Az elsőfokú bíróság a perben kirendelt szakértői vélemény alapján megállapította, hogy az I. és II. rendű alperesek által tervezett változás folytán az eredeti terv szerinti építmény külső megjelenése módosult, ezért az átdolgozás megtörtént. Az "A" épület első emeletének alaprajza megváltozott és a csatlakozó épület a minimálisan szükséges csatlakozást meghaladóan épült össze, továbbá a régi épület első emeletén két ablak befalazásra került, ezáltal a meglévő épület homlokzati megjelenése is megváltozott. A felperes a művének felhasználására nem adott engedélyt, ezért az Szjt. 16. § (6) bekezdése alapján a többszörözéssel és az átdolgozással megvalósult felhasználás jogosulatlan.