A Legfelsőbb Bíróság Bfv.569/2009/5. számú határozata adócsalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 2. §, 12. §, 276. §, 289. §, 310. §, 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa tv.) 4. §, 1997. évi CXLIV. törvény (Gt.) 102. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 259. §, 416. §, 574. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 7. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 22. §] Bírók: Katona Sándor, Kiss Sándor, Molnár Gábor

Kapcsolódó határozatok:

Zalaegerszegi Járásbíróság B.760/2007/31., *Kúria Bfv.569/2009/5.* (BH 2010.12.319)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.II.569/2009/5. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2009. év november hó 26. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

Az adócsalás bűntette és más bűncselekmény miatt a terhelt ellen indított büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Zalaegerszegi Városi Bíróság 18.B.760/2007/31. számú ítéletét hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

I. A Zalaegerszegi Városi Bíróság a 2008. év december hó 10. napján kihirdetett és 2008. év december hó 12. napján első fokon jogerőre emelkedett 18.B.760/2007/31. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki 1 rendbeli folytatólagosan, jelentős értékre, elkövetett adócsalás bűntettében [Btk. 310. § (1) bek., (3) bek., Btk. 12. § (2) bek.], és 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében [Btk. 276. §, Btk. 12. § (2) bek.].

Ezért őt halmazati büntetésül, mint visszaesőt 1 év 4 hónap börtönre, mellékbüntetésül 2 év közügyektől eltiltásra ítélte.

Ellenben 2 rendbeli számvitel rendje megsértésének bűntette [Btk. 289. § (1) bek. b) pont, (4) bek. b) pont] miatt emelt vád alól felmentette.

A megállapított tényállás lényege szerint a terhelt elvált, kettő kiskorú gyermek eltartásáról köteles gondoskodni, kőműves mester, a ehy Kft. alkalmazásában kőműves, brigádvezető, a jövedelme minimálbér, vagyontalan, büntetett.

A 2003. évben megalakított Bt. beltagja kültagja a terhelt volt. A gazdasági társaság elhatározta a Bt. végelszámolással történő megszüntetését. A végelszámolás kezdő napja 2005. év október hó 20. napja volt.

A gazdasági társaság a megalakulásától 2005. év december hó 15. napjáig tartó időszakban gazdasági tevékenységet folytatott. A társaság tényleges képviseletét, a gazdasági tevékenységének irányítását, a kivitelezési munkák szervezését, lebonyolítását, a könyvelővel való kapcsolattartást, a társaságot terhelő számviteli kötelezettségek teljesítését ténylegesen a terhelt látta el. A beltag a társaság gazdasági tevékenységében nem vett részt, arról érdemi információval nem rendelkezett.

A beltag a Bt. nevében az APEH Megyei Igazgatóságához áfa adónemben 2004. évben, valamint a 2005. év I. és II. negyedévében benyújtott adóbevallásokat a terheltben megbízva, az azokban feltüntetett adatok valótlanságáról nem tudva írta alá. A terhelt a végelszámolót a gazdasági tevékenység folytatásáról, annak árbevételéről és az adófizetési kötelezettségről ugyancsak nem tájékoztatta.

1)

A Bt. a 2004. adóévben az adóhatóságot valótlan tartalmú adóbevallások benyújtásával megtévesztette és áfa adónemben 12.883.000 forinttal csökkentette az állami adóbevételt, részletezve oly módon, hogy az elvont adó összege a II. negyedévben 3.034.000 forint, a III. negyedévben 3.563.000 forint, míg a IV. negyedévben 6.286.000 forint volt.

2)

A MA-TO-RO Bt. a 2005. adóévben valótlan tartalmú adóbevallások benyújtásával, illetve jelentős tények elhallgatásával az adóhatóságot megtévesztette, így áfa adónemben 27.153.000 forinttal csökkentette az adóbevételt oly módon, hogy az elvont adó összege I. negyedévben 5.116.000 forint, II. negyedévben 10.915.000 forint, III. negyedévben 5.827.000 forint és a IV. negyedévben 5.295.000 forint volt.

II. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. §-a (1) bekezdésének a), b) és c) pontja alapján.

Az indítvány szerint a terhelt nem volt a MA-TO-RO Bt. vezető tisztségviselője, csak a kültagja, aki a társaság üzletvezetésére és képviseletére nem jogosult. A gazdasági társaságot a vezető tisztségviselő - betéti társaság esetén a beltag - vezeti, képviseli, az adóhatóság irányába ő járhat el, ő áll adójogi jogviszonyban.

Az elkövetéskor hatályos Gt. 22. §-ának (3) bekezdése szerint a vezető tisztségviselői feladat csak személyesen látható el, képviseletnek nincs helye. Miután a terhelt nem volt a társaság vezető tisztségviselője, ezért a adócsalás bűntettét tettesként nem követhette el.

Eljárási szabályt sértett a Zalaegerszegi Városi Bíróság, amikor az első fokon jogerős ítéletét nem foglalta összbüntetésbe a Zalaegerszegi Városi Bíróság korábban jogerőre emelkedett 1.B.868/2004/6. számú ítéletével annak ellenére, hogy annak a Btk-ban foglalt feltételei fennálltak. A terhelt az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezést éppen azért, arra tekintettel vonta vissza, mert bízott az összbüntetésbe foglalásban, amely kedvezőbb lett volna a számára.

A bíróság nem tett eleget az indokolási kötelezettségének. A Be. 259. § (1) bekezdésének rendelkezése ugyanis a rövidített ítélet készítését akkor teszi lehetővé, ha a kihirdetés útján közölt határozat ellen sem az ügyész, sem a vádlott, sem a védő nem jelentett be fellebbezést. Jelen ügyben azonban mind a terhelt, mind a védő bejelentette a fellebbezést. Az a körülmény, hogy azt utóbb visszavonták, nem eredményezheti az eljárási jogszabály kiterjesztő értelmezését, mert annak a büntetőjogban nincs helye.

Az ítéleti tényállás nem tartalmazza az elkövetés időpontját sem. Ennek azért van jelentősége, mert 2005. szeptember 1. napjával változott az adócsalás tényállása, és abban az elkövetési magatartás is. Az ítélet szerint a terhelt a terhére rótt bűncselekményt a módosítás előtt és utána is elkövette, ennél fogva - a Btk. 2. §-ának alkalmazására figyelemmel - az elkövetési idő megállapítása nem mellőzhető.

Az ítélet indokolása nem tartalmazza az elkövetési érték megállapításának a megalapozását, továbbá azt sem, hogy a terhelt milyen okiratra követte el a magánokirat-hamisítást, a hamisított okiratot milyen eljárásban, mikor használta fel, a felhasználás járt-e jog vagy kötelezettség keletkezésével.

A bíróság nem vette figyelembe, hogy a betéti társaság 2005. év október hó 20. napjától végelszámolási eljárás alá került. A végelszámoló Hajnal Attila lett, ennek ellenére a marasztaló döntés az ezt követő időszakra vonatkozó adóbevétel csökkenést is a terhelt terhére rótta.

A védő figyelemmel arra, hogy a terhelt bűnösségének a megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak a megsértésével, illetve eljárási szabálysértéssel került sor, a megtámadott határozat megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat hozatalát indítványozta. Kérte egyúttal, hogy a Legfelsőbb Bíróság az indítvány elbírálásáig a marasztaló döntés végrehajtását függessze fel. Az indítványban megjelölt felülvizsgálati okok ugyanis már első olvasatban is a terheltre lényegesen kedvezőbb határozat hozatalát valószínűsítik. Emellett pedig, ha a terhelt az elsőfokú határozat elleni fellebbezését nem vonta volna vissza, akkor a másodfokú eljárásban a jogerős határozat meghozatalára megközelítőleg éppen ugyanabban az időpontban került volna sor, mint a felülvizsgálati eljárásban történő határozathozatalra. A terhelt az eljárásban végig szabadlábon védekezett, következésképpen ezt az időt is szabadlábon töltötte volna.