ÍH 2013.38 VOLT TAGOK HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉGE TÁRSASÁGI TARTOZÁSÉRT - FIZETÉSKÉPTELEN TÁRSASÁGBAN LÉVŐ ÜZLETRÉSZ ÁTRUHÁZÁSA - FIZETÉSKÉPTELENNEK NEM NYILVÁNÍTOTT TÁRSASÁG TARTOZÁSAINAK TELJESÍTÉSE

I. A Cstv. 63/A. § csődtörvénybe iktatásának célja az volt, hogy az aktuális tagok mellett az adós olyan volt tagjainak a felelősségét is megteremtse, akik a társaságban fennálló részesedésüktől a tagi felelősségrevonás elkerülése érdekében váltak meg.

Nincs megfelelő jogi indoka annak, hogy a jogalkotó a cégtől megvált tagok felelősségét a társaságban bent maradt tagok felelősségénél szélesebb körben, illetve szigorúbban határozza meg.

II. A tag fizetésképtelen helyzetben lévő társasági üzletrészét átruházhatja, felelőssége azonban csak akkor áll meg, ha rosszhiszemű volt, vagyis, ha például ezzel hitelezői érdeket sértett, csökkentette a kielégítési alapot, vagy elzárta a hitelezőket az igényérvényesítés lehetőségétől.

III. Nincs olyan jogszabályi előírás, - leszámítva a Ptk. 290. § és 293. §-ában írtakat - amely szerint a még fizetésképtelennek nem nyilvánított adósnak tartozásai rendezésénél elsődlegesen a legnagyobb hitelező kielégítésére kellene törekednie, vagy a követelések arányában, vagy valamely sorrendiség szerint kellene törlesztenie kötelezettségeit [Cstv. 63/A. §, 63. §].

Az irányadó tényállás szerint az 1989. május 2-án kelt létesítő okirattal alapított H. Elektronikai Kft. alperesi gazdasági társaság tagjai 2001. október 1-jétől I. Antal és I.-né Sz. Csilla, ügyvezetője I. Antal. 2000. július 20-án kelt alapító okirattal jött létre a H. Nagykereskedelmi Kft. (továbbiakban: az adós), akinek az alapításakor jelen per alperese 65%-os, I. Antal 25%-os, R. János 10%-os mértékű üzletrésztulajdonnal rendelkezett. 2003. április 4. napjától kezdődően az alperes üzletrészének mértéke 45%-ra csökkent, míg R. János részesedése 30%-ra emelkedett. Az adós ügyvezetője az alapítástól kezdődően R. János volt. Az alperes már 2000. évet megelőzően forgalmazta az O. Számítási és Irodatechnikai Kft. felperes termékeit, az adós társaság megalapítására a felperes termékeinek kiskereskedelmi forgalmazása céljából került sor. A felperes, mint szállító és az adós, mint disztribútor 2005. április 1-jén a felperes termékeinek értékesítése tárgyában kötöttek megállapodást. Az adósnak 2004-től a szállítója felé tartozásai keletkeztek, emellett az adós telephelyére 2008. december 8-án ismeretlen tettesek betörtek 8 000 000 forintos kárt okozva, majd ismételt betöréssel további 2-3 000 000 forintos kárt szenvedett. Az alperes az adós részére a tartozásainak rendezése érdekében 2005 februárjáig 13 000 000 forint összegű tagi kölcsönt nyújtott. A felperes az adóssal a felgyűlt tartozások rendezése érdekében 2005-ben olyan megállapodást kötött, hogy amennyiben a tartozása egy részét kiegyenlíti, annak fele összegéért vásárolhat újabb készletet. Ez a megállapodás sem állította helyre az adós működőképességét, a tartozásának mértéke folyamatosan nőtt. Az adós ügyvezetője 2005. szeptember 14-én rögzítette a cég gazdasági helyzetét, és javaslatot tett az adósság rendezésére, eredménytelenül.

Az alperes 2005. szeptember 15-én az adós társaságban meglévő 45%-os mértékű üzletrészét adásvételi szerződéssel értékesítette az O.K. Kft.-nek, az üzletrész névértékének 30%-ában meghatározott vételár ellenében. A vevő 1991. december 6-án alapított gazdasági társaság, melynek egyik tagja F. Erzsébet alkalmazottként az alperes könyvelését végezte több mint tíz éven keresztül, és a vevő gazdasági társaságban 2002. október 1-jétől a társaság irányítását biztosító jelentős befolyással rendelkezett. Az elővásárlási jogosultak joglemondó nyilatkozatát I. Antal 2005. október 17-én írta alá, ezt követően került a változás bejegyzési kérelem benyújtásra a Cégbírósághoz.

A felperes 2005. szeptember 16-án előterjesztett kérelmére az adós felszámolását a Fővárosi Bíróság 2006. január 4-én rendelte el, a határozat február 4-én emelkedett jogerőre. A felszámoló a felperes hitelezői igényét nyilvántartásba vette, és azt a 2007. március 21-i fordulónappal elkészített közbenső mérleghez készített mellékletében 46 115 799 forintban jelezte. További hitelezőként az alperesnek 13 000 000 forint összegű tagi kölcsön jogcímű hitelezői igénye került nyilvántartásba vételre, ezen felül két hitelezőnek összesen 104 909 forint összegű elismert követelését vette nyilvántartásba a felszámoló. A Fővárosi Bíróság a zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot jóváhagyta, a felszámolási vagyon körébe vonható 3 478 011 forint összegű vagyonból a felszámolási költségek levonását követően 2 851 909 forint maradt fenn, melyből a felperes részére 2 152 809 forint, az alperes részére 610 280 forint került kifizetésre.

A perben az elsőfokú bíróság 2007. december 11-én ítéletet hozott, melyben megállapította, hogy az alperes korlátlanul felel a H. Nagykereskedelmi Kft. "f.a." felperessel szembeni ki nem elégített kötelezettségeiért. Az alperes fellebbezése folytán másodfokon eljárt Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A megismételt eljárásban a Fővárosi Bíróság 2009. december 1. napján meghozott ítéletével a felperes keresetét elutasította. A felek fellebbezései folytán eljáró Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

A megismételt eljárásban a felperes végleges keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az alperes mint volt tag korlátlan felelősségét az adósnak a felperessel szemben fennálló, ki nem elégített tartozásaiért.

Kérelmét a Cstv. 63/A. §-ra alapította, keresete ténybeli alapjaként előadta, hogy az alperes rosszhiszeműen ruházta át az adós gazdasági társaságban fennállt üzletrészét az O.K. Kft.-re. A rosszhiszeműség igazolása körében arra hivatkozott, hogy a felszámolás elrendelése iránti kérelem benyújtása előtt egy nappal kelt üzletrész-átruházási szerződés tárgyában a változásbejegyzés iránti kérelem benyújtására 2005. október 17-én, a felszámolási eljárás megindításának tudatában került sor. Arra utalt, hogy I. Antal az alperesi társaság tagja és ügyvezetője, aki az adós társaságnak is tagja, nyilvánvalóan tudott az adós fizetésképtelenségéről. Az átruházás rosszhiszeműségét igazolja az is, hogy a vevő egy olyan társaság volt, amely mind az adóssal, mind az alperessel kapcsolatban állt F. Erzsébet személyén keresztül. Érvelése szerint - figyelemmel a Cstv. 57. § (1) bekezdés f) és h) pontjára - az alperes az üzletrészének átruházásával az adóssal szemben a tagi kölcsön jogcímén fennálló követelését egyszerű hitelköveteléssé minősítette át, így az alperes hitelezői követelése a felperesével egy sorba került, és a felperes rovására 610 280 forint kifizetésben részesült.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az adós társaságban meglévő üzletrészének értékesítése nem volt rosszhiszemű, arra az alperesi társaság portfóliójának tisztítása érdekében került sor. Hangsúlyozta, többször nyújtott pénzügyi segítséget és tagi kölcsönt az adósnak, mert az alperesnek nem állt érdekében az adós gazdasági társaság felszámolása. Állította továbbá, hogy a felperes az üzletrész-átruházással sem jogilag, sem gazdaságilag nem került hátrányosabb helyzetbe. Tagadta, hogy az értékesítés célja a kedvezőbb hitelezői besorolás volt, figyelemmel a Cstv.-nek az üzletrész értékesítésekor hatályos rendelkezéseire.