ÍH 2022.117 SZERZŐDÉSSZEGÉS - VIS MAIOR - MENTESÜLÉS

Önmagukban a gazdasági válságjelenségek a szerződésszegés következményei alóli mentesülést megalapozó körülményként - vis maior - nem értékelhetőek csupán arra hivatkozva, hogy a szerződésszerű teljesítés a kötelezett oldalán fokozott többletköltséget, így nehézséget okoz. [2013. évi V. tv. (Ptk.) 6:142. §]

Az alperes, mint eladó és a felperes, mint vevő között 2020. augusztus 31. napján két szállítási szerződés jött létre POC20-00967 számon ( a továbbiakban első szerződés) és POC20-00968 számon (a továbbiakban második szerződés) amelyekben az alperes 5000-5000 tonna Magyarországon 2020 évben termelt takarmánykukorica szállítását vállalta felperes részére az első szerződésben 2020. október 1. és 2020. október 31. napjai közötti teljesítési határidővel nettó 47.200 Ft/tonna vételáron, míg a második szerződésben 2020. november 1. és 2020. november 30. napjai közötti teljesítési határidővel nettó 47.550 Ft/tonna vételáron.

A szerződések 8. pontja szerint, amennyiben az alperes a vállalt mennyiséget teljes egészében nem szállítja le, a felperes felhívására a teljesítés helyett kötbért köteles fizetni, melynek mértéke megegyezik a nem teljesített mennyiség bruttó összértékének 20 %-ával. A kötbér megfizetése mentesíti az alperest a további szállítási kötelezettség alól. A szerződések 9. pontjában rögzítésre került, hogy a szerződést a felek kifejezetten nem minősítik a Ptk. 6:232. - 6:233. §-ai, vagy a Ptk. 6:255. §-a alapján kötött saját termelésű mezőgazdasági szolgáltatására kötött adásvételi szerződésnek, a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződésnek vagy mezőgazdasági vállalkozási szerződésnek. A felek kifejezetten kizárták a Ptk. 6:232. § (1) - (2) bekezdései rendelkezéseinek alkalmazását, valamint a Ptk. 6:231. §-ának alkalmazását.

A szerződések mellékletét képező felperesi általános szerződési feltételek (a továbbiakban: Ászf.) 9. pontja az alábbiakat rögzítette: "A Szerződés szerint egyik fél sem követ el szerződésszegést kötelezettségei nem vagy késedelmes teljesítése miatt abban az esetben, ha ennek oka vis maior. Azonban, ha vis maior okán a szerződés teljesítése két egybefüggő hétnél hosszabb időre ellehetetlenül, a másik (nemteljesítéssel sújtott) Fél jogosult a Szerződést a másik vis maiorra hivatkozó Félnek küldött értesítéssel azonnali hatállyal felmondani. Vis maior bekövetkezése esetén a vis maior által érintett Fél köteles a másik felet a vis maior okáról és annak a Szerződés teljesítésére gyakorolt hatásáról haladéktalanul értesíteni. Vis maiornak minősül a Felek által előre nem látható, általuk nem befolyásolható, a Feleknek fel nem róható vagy nem a Felek gondatlanságából eredő körülmény, így többek között: a természeti katasztrófák, a háború, törvény- és/vagy hatósági beavatkozások, lefoglalás, szállítási tilalmak, üzemzavarok, stb. Elvárható gondossággal és előrelátással elkerülhető események, mint pl. munkaügyi jogviták és sztrájkok, a fenti meghatározás ellenére sem minősülnek a Szerződés alapján vis maiornak."

A takarmánykukorica vételára 2020. őszén folyamatos és jelentős emelkedésnek indult. A felperes beszállítóinak egy része (kb. 5 %-a) nem volt képes teljesíteni az általa vállalt kukorica mennyiséget. Az alperes 2020. október 16. napján arról tájékoztatta a felperest, hogy a szerződések megkötése óta bekövetkezett változások miatt egyes megrendelések szerződésszerű teljesítésével kapcsolatban előreláthatóan nehézségei lesznek, javaslatot tett arra, hogy a szerződésekben meghatározott mennyiségű kukoricát magasabb áron tudná leszállítani. A felperes a 2020. október 26. napján kelt levelével tájékoztatta az alperest, hogy a javaslatát nem tudja elfogadni, a szerződések szerinti teljesítést az eredeti feltételeknek megfelelően megköveteli.

Az alperes a 2020. november 4. napján kelt levelével tájékoztatta a felperest arról, hogy a kukorica felvásárlási ára folyamatosan és rohamosan emelkedik annak ellenére, hogy a térségben az előző évekhez hasonló mennyiségű kukorica termett. Csak úgy tud eleget tenni a felperessel szemben a szerződések alapján fennálló kötelezettségének, ha a gazdáktól a szükséges kukorica mennyiséget felvásárolja. Kijelentette, hogy október 3. hetére nyilvánvalóvá vált, hogy a szerződéseket nem tudja teljesíteni. Állította, hogy ekkor ajánlatot tett a felperesnek, amely szerint a kötbér összegének 10 %-át megfizeti, emellett a saját termelésű kukoricájából 6000 tonnát piaci áron vételre felajánlott. Álláspontja szerint a felvásárlási árak rendkívüli növekedése vis maior helyzetet eredményezett, mivel a szerződések megkötésekor ez nem volt előre látható. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi piaci ár és a szerződésekben meghatározott vételár között feltűnő értékaránytalanság állapítható meg.

A felperes az alpereshez intézett 2020. december 4. napján kelt levelével a szerződésektől a Ptk. 6:154. § (2) a) pontja alapján elállt, arra hivatkozva, hogy az alperes a meghatározott teljesítési időszak alatt és azóta sem teljesített.

A felperes miután 2020. őszén felismerte, hogy kereskedelmi partnereinek egy része - köztük az alperes - nem képes teljesíteni a velük megkötött szállítási szerződés szerinti kukorica mennyiséget, számos kisebb mennyiségű kukorica rövid határidővel történő adásvételére irányuló szerződést kötött más gazdálkodó szervezetekkel.

A felperes módosított keresetében a Ptk.6:186. § (1) bekezdése alapján az alperessel kötött két szállítási (adásvételi) szerződés teljesítésének elmaradása miatt a szerződésekben meghatározott összegű (47.200.000, illetve 47.550.000 Ft) összesen 94.750.000 Ft kötbér megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

A második szerződéshez kapcsolódóan kötbért meghaladó szerződésszegéssel okozott kár [Ptk. 6:142. §-a, 6:143. § (3) bekezdése] címén elsődlegesen - a tényállásban részletezett 10 fedezeti szerződésből eredő többletköltsége miatt további 24.755.000 Ft, másodlagosan - amennyiben az általa megkötött 10 fedezeti szerződés nem lenne beazonosítható a második szerződés szerinti takarmánymennyiséggel - a Pp. 279. §-a (3) bekezdése alkalmazásával a második szerződés teljesítésének időszakára vonatkozóan nála felmerült beszerzési átlagár alapul vételével 24.705.000 Ft, míg ennek hiányában harmadlagosan (általános kártérítés - Ptk. 6:531. §; Pp. 279. § (3) bekezdése - alkalmazásával) ugyancsak 24.705.000 Ft megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Előadta, az alperes szerződésszegést követett el azzal, hogy nem szállította le a szerződött mennyiségű kukoricát, így a Ptk.6:186. § (1) bekezdése alapján a szerződésben meghatározott mértékben meghiúsulási kötbér megfizetésére köteles. A kötbért meghaladó kárigénye kapcsán arra hivatkozott, bioetanolt előállító üzemként alapvető érdeke fűződött ahhoz, hogy termelése folyamatos maradjon. A gyár - az évi két karbantartás kivételével - minden nap, napi 24 órás üzemben működött. Bevétele (a 2020. évi mérlege szerint 131 milliárd Ft) kizárólag a termelésből eredt, abból kiszámítható, hogy egy napi leállás 360 millió Ft körüli árbevétel kiesést okozott volna a számára. A téli időszakban - időjárási okból is - fennálló fokozott logisztikai nehézségek miatt nem engedhette meg azt, hogy a kukorica nyersanyag készlet mennyisége 20 ezer tonna alá süllyedjen és figyelemmel kellett arra is lennie, hogy a beszállítói december közepe és január eleje közötti időszakban leállnak, ezért ekkor a felhalmozott készleteket kell, hogy felélje. Mindez indokolttá tette fedezeti ügyletek megkötését.