ÍH 2019.12 JOGSÉRTÉS ESETÉN A SÉRELEMDÍJ NEM AUTOMATIKUS SZANKCIÓ

Ha a felek az egymást érintő sértő nyilatkozataik miatt bocsánatkérésben állapodnak meg, majd ennek nyilvánosságot adva kölcsönösen eleget tesznek, akkor az elégtételadással a személyiségi jogsértés orvoslást nyert. Az elégtételadás után az egyik fél által később ugyanazon jogsértés miatt indított perben a jogsértés megállapítás objektív szankciójának alkalmazására sincs szükség és kompenzálandó sérelem hiányában a sérelemdíj fizetésre kötelezésnek sincs alapja [2013. évi V. tv. (Ptk.) 2:51. § (1) bekezdés a), c) pontjai, 2:52. § (1) bekezdés].

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes és az alperes állatvédelemmel foglalkozó egyesület, illetve alapítvány vezetője.

A felperes 2017. március 22. napján olyan nyilatkozatot tett közzé a saját Facebook oldalán, amely szerint nem segít egy állatmentési akcióban az alperes által vezetett egyesület, annak vezetői személyeskedő, alpári, diszkriminatív, homofób megnyilvánulásairól dokumentumaik vannak. Az alperes nem sokkal később az alábbi nyilatkozatot tette közzé a felperes oldalán: "Kedves W. Úr! Ha gondolod bármikor állok elébe egy pernek, ha úgy érzed kóstolgatni van kedved engem, vagy az egyesületemet. (...) Az, hogy Te mit és hogy csinálsz Állatmentőnek beállítva magad, az a te dolgod, de az én szememben egy senki vagy, aki kimeríti a megélhetési állatvédő fogalmát. Egy gennyes góc az állatvédelem testén! Egy éve videózgatsz, de ezenkívül semmit sem tudsz felmutatni, csak wakerálsz össze vissza! Megvezetsz mindenkit Te kommunikátornak nevezett bolond... Én 15 éve vagyok az állatvédelemben és tudom ki hiteles és ki nem... Te nem vagy az és nem is leszel. Bohóckodsz a kameráddal, ezenkívül egy rohadt mentésed sincs!"

A peres felek a nyilatkozat közzétételét követően telefonon beszéltek, telefonon kölcsönösen elnézést kértek egymástól. Az erről szóló értesítést az alperes a fenti nyilatkozatához kapcsolódó véleményben tette közzé az alábbi tartalommal: "Kedves Mindenki! W. Gy.vel való telefonos, illetve írásos megbeszélésünk alapján, kölcsönösen elnézést kértünk egymástól, így kérnék mindenkit, hogy a továbbiakban tartózkodjon attól, hogy engem, vagy az egyesületemet szapulják. Köszönöm..."

A felperes módosított keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a becsületét azzal, hogy a fenti nyilatkozatában a következő jelzőkkel illette: "egy senki vagy," "megélhetési állatvédő," "gennyes góc az állatvédelem testén," "bolond." Kérte továbbá az alperes 300 000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezését.

Előadta, hogy alperest, illetve az általa vezetett egyesületet szólította meg egy állatvédelmi ügyben, ebben a nyilatkozatában azonban sértő kifejezéseket nem használt. Ehhez képest indokolatlanul sértőek voltak az alperes által használt, általa kifogásolt kifejezések, amelyek ezáltal a becsületét sértették. A sérelemdíj mértéke körében kérte figyelembe venni, hogy egy nagy nyilvánosságot kapott oldalon történt a sértő kifejezések használata, melyek a társadalmi hitelességét, és az általa vezetett szervezet eredményességét érintették úgy, hogy nem adott okot a durva hangvételre.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Azzal védekezett elsődlegesen, hogy a felperes keresete nem kellően határozott. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy bocsánatkérésével, illetve a felek kölcsönös bocsánatkérésével és mindennek a Facebook nyilvánosságának tájékoztatásával a reparáció megtörtént, az ügy lezárult. A felperes hónapokkal ezt követő perindítása rendeltetésellenes. Hivatkozott arra is, hogy a felperes önmagát újságírónak nevezte, a felperes ezáltal közszereplő, akinek fokozottabb tűrési kötelezettsége van. A felek között hosszabb vita volt, amelyben a felperes sem járt el megfelelően. Amennyiben valaki egy erős kritikára túlzó módon reagál, az személyiségi jogsértést nem alapoz meg.

Arra az esetre, ha a bíróság megállapítaná a becsület megsértését, sérelemdíj megítélése az eset összes körülményére és a BH 2016.241. számú eseti döntésre figyelemmel nem szükséges.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes megsértette a felperes becsületét azzal a magatartásával, hogy a felperes által üzemeltetett "W. a kommunikátor" Facebook oldalon 2017. március 22. napján közzétett nyilatkozatában az alábbi kifejezésekkel, illette a felperest: "egy senki vagy," "megélhetési állatvédő," "gennyes góc az állatvédelem testén," "bolond." Kötelezte, hogy fizessen meg a felperesnek 300 000 forintot. Megállapította, hogy a peres felek perköltségüket maguk viselik.

Az elsőfokú bíróság ítélete jog alapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42 § (1) bekezdését, a 2:45. § (1) bekezdését, 2:51. § (1) bekezdés a) pontját, 2:52. § (1), (2), (3) bekezdését jelölte meg.

Rögzítette, hogy a felperes pontosan megjelölte, hogy mely kifejezéseket milyen okból tart sértőnek, és ezek mely személyiségi jogát sértik, a sérelemdíj iránti igényét is összegszerűen meghatározta. Erre figyelemmel alaptalannak találta az alperesnek azt a hivatkozását, hogy a felperes keresete határozatlan.

A felek között nem volt vita az előadott tényállás tekintetében, ezért abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy sértőnek minősíthetőek-e a felperes által kifogásolt kijelentések, ezekre a felperes okot adott-e, illetve rendeltetésszerűen gyakorolta-e a perbeli jogait. Hangsúlyozta, hogy a jogsértés megállapítása és a sérelemdíj alapvetően a jogsértéshez és nem az utána történtekhez kapcsolódó szankció, ezért az a körülmény, hogy a felek egymástól szóban elnézést kértek, nem teszi rendeltetésellenessé a felperes perindítását. Értékelte, hogy a felperes állatvédelemmel foglalkozik, az alperes kifogásolt kijelentései e minőségével kapcsolatosak, és valamennyi sértő kifejezés a felperes állatvédelmi tevékenységének minősítésére, hitelességének lerontására irányult, nem a tevékenységgel kapcsolatos kritikát, hanem a felperes személyét sértő negatív véleményt fogalmazott meg.

Az elsőfokú bíróság megítélése szerint a társadalmi kapcsolatokban megengedhetetlen olyan kifejezés használata, hogy "gennyes góc vagy az állatvédelem testén." Ez a negatív és plasztikus kifejezés már csak undort keltő jellege miatt is lealacsonyító, sérti az emberi méltóságot. A további sérelmezett kifejezések azonban nem feltétlenül minősülnek indokolatlanul bántónak, sértőnek. A szövegkörnyezet alapján azonban arra a következtetésre jutott, hogy a perbeli nyilatkozatban a "gennyes góc vagy az állatvédelem testén" közlés mellett jelennek meg ezek a kifejezések, ezért azok egymást erősítik a szövegben és hangsúlyozzák a kifogásolt kifejezések negatív és bántó jelentéstartalmát.

Vizsgálta azt is, hogy a felperes nyilatkozata alapot adhatott-e az alperes hangvételére. Megállapította, hogy a felperes ugyan egy állatvédelmi akcióval kapcsolatos vitát generált, ebben azonban indokolatlanul bántó, sértő kifejezéseket nem használt. A felperes nyilatkozatára adott válasz megfogalmazásához nem volt feltétlenül szükséges a kifogásolt kifejezések használata, az alperes a felperes nyilatkozatával kapcsolatos kifogásait kulturált és udvarias formában is megtehette volna.