BH 2021.5.140 I. A felsőoktatási hallgatói képzési szerződésre és jogviszonyra a magánjogi szabályok, így az rPtk. rendelkezései csak abban az esetben alkalmazhatóak, ha azt a jogviszonyt szabályozó speciális jogi norma lehetővé teszi.

II. A károsulttól az rPtk. 340. § (1) bekezdése alapján elvárható kötelezettség körébe általában nem tartozik bele a kárának bekövetkezte után, a kár megszüntetése érdekében való cselekvés [2011. évi CCIV. tv. (Nftv.) 56. § (4) bek., 1959. évi IV. tv. (régi Ptk.) 340. § (1) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2008-ban szerzett agrármenedzseri végzettséget az alperes mezőgazdaság-tudományi karán, vállalkozásmenedzsment szakirányon. A felperes - az alperes döntése alapján - felvételt nyert az alperes által 2014 márciusában indított, szakirányú továbbképzést biztosító, önköltséges, 4 féléves talajtani szakmérnöki, levelező tagozaton elvégezhető képzésre. A felperes hallgató és az alperes felsőoktatási intézmény között 2014. március 4-én felsőoktatási hallgatói képzési szerződés és ennek alapján felsőoktatási hallgatói jogviszony jött létre.

[2] A felperes a képzési tantervben előírt vizsga- és egyéb tanulmányi kötelezettségeit teljesítette, részére az alperes 2016. január 14-én végbizonyítványt állított ki. A felperes záróvizsgájára 2016. január 20-án került volna sor, de azt körülbelül egy héttel megelőzően az alperes telefonon arról tájékoztatta a felperest, hogy nem tehet záróvizsgát, tekintettel arra, hogy az alapdiplomája nem felelt meg a szakirányú továbbképzéshez szükséges felvételi követelményeknek.

[3] A kialakult helyzet megoldása érdekében 2016. február 4-én a felek megállapodást kötöttek, amely szerint a felperes, a költségeinek az alperes által nyújtandó ösztöndíj általi fedezése mellett felvételizhet és elvégezheti a gazdasági agrármérnöki mesterszakot, a mesterszakon szükséges tantárgyak egy részét a mielőbbi diplomaszerzés érdekében részképzés útján, térítésmentesen teljesítheti. Az agrármérnöki mesterszak eredményes elvégzése után jelentkezhet a talajtani szakmérnöki képzésre, ott záróvizsgát tehet és megszerezheti a szakmérnöki végzettséget. A felperes a megállapodás ellenére nem vett részt 2016 februárjától a részképzésben és nem jelentkezett 2016 szeptemberében a gazdasági agrármérnöki mesterképzésre sem.

[4] Az alperes 2017. március 1-jén hozott határozatával a felperes részére a talajtani szakmérnöki szakoklevél kiadását megtagadta. A felperes jogorvoslati kérelmét 2017. augusztus 18-án az alperes elutasította. Az alperesi határozat ellen a felperes közigazgatási pert indított, amelyet a bíróság - a keresetlevél jogvesztő határidőn túli benyújtása miatt - megszüntetett.

A kereseti kérelem az alperes védekezése

[5] A felperes többször módosított keresetében az alperest kártérítés címén 3 917 370 forint tőke és járulékai megfizetésére kérte kötelezni.

[6] A keresetét elsődlegesen a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 313. §-ára és 312. § (2) bekezdésére alapította, hivatkozva arra, hogy 2014 márciusában végzettsége megfelelő volt, hogy részt vegyen a szakirányú továbbképzésen, így az alperes 2016 januárjában felróható módon járt el, amikor a szerződés teljesítését, a diplomája kiadását megtagadta.

[7] Másodlagosan arra hivatkozott, hogy amennyiben a felperes 2014 márciusában az alapvégzettsége alapján nem felelt meg a szakirányú továbbképzésben előírt felvételi követelményeknek, a felperes és az alperes között létrejött képzési szerződés az rPtk. 200. § (2) bekezdése alapján semmis. A semmisség jogkövetkezményeként kérte a szerződés hatályossá nyilvánítását, továbbá az rPtk. 238. § (1) bekezdése alapján az alperes kötelezését, szerződésszegése folytán, a kártérítés megfizetésére.

[8] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint jogos okkal tagadta meg a felperes részére az oklevél kiadását. A 2014. március 6-án kelt képzési szerződés teljesítésének az akadályát a felek a 2016. február 4-én kelt megállapodásukkal kiküszöbölték, ha a felperes az abban foglaltaknak eleget tesz, megszerezhette volna a mesterképzésben, majd röviddel ezután a talajtani szakirányú továbbképzési szakon is a képzettséget igazoló oklevelet. Szerződésszegés a felperes oldalán állapítható meg a 2016. február 4-i szerződés vonatkozásában és mivel a felperes ezáltal nem tett eleget kárelhárítási kötelezettségének, kártérítés sem illetheti meg.

Az első- és másodfokú ítélet

[9] Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította.

[10] Indokolásában rögzítette, hogy a felsőoktatási hallgatói jogviszony, közjogi jellegű jogviszony, a hallgatói képzési szerződésekből ugyanis hiányoznak azon elemek, amely egy magánjogi kötelmi viszony sajátjai. A hallgatói jogviszonyban a jogalanyok mellérendeltsége helyett a hallgató és az intézmény közötti alá-fölé rendeltség tapasztalható, így a képzési szerződés nem tekinthető polgári jogi értelemben vett szerződésnek, amire tekintettel az rPtk.-nak a szerződés semmisségére és a szerződésszegésre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak. Utalt arra is, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) sem hívja fel a rPtk. szabályait a felsőoktatási intézmény által megvalósított szerződésszegés esetére, hanem annak 57-58. §-aiban szabályozott jogorvoslat intézményét vezeti be, amelyet a felperes igénybe is vett, eljárása azonban nem vezetett eredményre.

[11] Kifejtette továbbá, hogy az rPtk. alkalmazhatósága esetén a rPtk. 313. §-a körében a felperes nem bizonyította azt, hogy az alperes a teljesítést jogos ok nélkül tagadta meg. A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet 4. számú mellékletére hivatkozva megállapította, hogy a felperes által 2008-ban szerzett alapvégzettség nem minősült mérnöki szakképzettségnek, szakmérnöki szakképzettséget azonban csak mérnök szakképzettséggel rendelkezők szerezhettek. Az Nftv. 52/A. § (1) bekezdése értelmében a felsőoktatási intézmény által kiállított oklevelet a kiállítástól számított 5 éven belül vissza kell vonni, ha az oklevelet jogellenesen szerezték meg, amelyből az következik, hogy az oklevél akkor sem állítható ki, ha a jogszabályi feltételek maradéktalanul nem valósulnak meg, az alperes tehát a szakmérnöki oklevél kiállítását jogos okból tagadta meg.

[12] A kártérítés feltételeinek fennállását vizsgálva abból indult ki, hogy Nftv. 56. § (4) bekezdése hallgatói jogviszonnyal összefüggésben okozott károk tekintetében alkalmazhatóvá teszi az rPtk. rendelkezéseit. Az alperes szerződésszegése azonban a fentiek szerint nem volt megállapítható, így az alperes a hallgatói jogviszonnyal összefüggésben kárt nem okozott a felperesnek.

[13] Kifejtette azt is, hogy a felperes akkor járt volna el helyesen, ha 2016. februárjában a megállapodásnak megfelelően hallgatói jogviszonyt létesít. Saját felróható magatartására, vagyis a hallgatói jogviszony létesítésének elmulasztására, előnyök szerzése végett - az rPtk. 4. §-ban foglaltakra figyelemmel - nem hivatkozhat.