289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet

a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről

A Kormány a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 153. §-a (1) bekezdésének 2. és 5. pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján - a Magyar Rektori Konferencia, a Főiskolai Főigazgatói Konferencia és a Művészeti Egyetemek Rektori Széke (a továbbiakban: a felsőoktatási intézmények vezetőinek konferenciája) egyetértésével - a következőket rendeli el:[1]

1. §

(1)[2] E rendelet hatálya a Magyarország területén működő és az Ftv. 1. számú mellékletében felsorolt felsőoktatási intézményekre terjed ki.

(2)[3] E rendelet az egyházi felsőoktatási intézmények hitélettel és a hitélettel együtt oktatott hittudománnyal összefüggő képzésére az Ftv.-ben meghatározott eltérésekkel terjed ki.

(3) E rendeletet kell alkalmazni a teljes idejű és részidős képzésként, valamint a távoktatásként szervezett alap- és mesterképzések tekintetében is.

2. §

(1)[4] Az alapképzési szakok jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2)[5] A mesterképzési szakok és az osztatlan szakok jegyzékét - a tanári mesterképzési és a tanári osztatlan képzési szakokat kivéve - a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A tanári szakképzettséget adó mesterképzési szakon a ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülően szerezhető első és második tanári szakképzettségeket, valamint szakképzésben, illetve művészeti szakképzésben a mesterfokozatra és nem tanári szakképzettségre épülő, illetve annak tanulmányaival párhuzamosan megszerezhető tanári szakképzettségeket a 3. számú melléklet tartalmazza.

(4)[6] A ciklusokra bontott, osztott képzések alapképzési szakjainak és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) felhatalmazása szerint szakindítási engedély alapján indított egyetemi és főiskolai szintű alapképzési szakoknak a megfeleltetését a 4. számú melléklet tartalmazza.

(5)[7] Az egyházi felsőoktatási intézmények hitélettel és a hitélettel együtt oktatott hittudománnyal összefüggő alap- és mesterképzési szakokat az egyházi jogi személy teszi közzé.

3. §

E rendelet alkalmazásában

a)[8] tanári szakképzettséget adó mesterképzési szak (a továbbiakban: tanári szak): mesterfokozatot nyújtó szak, amely a köznevelésről szóló törvény alkalmazási feltételeinek megfelelően az iskolai nevelés-oktatás 5-12., illetve 13. évfolyamain, valamint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokon a tantárgyak, tantárgyi modulok oktatására és speciális pedagógiai jellegű feladatainak ellátására - ha a képzési és kimeneti követelmények eltérően nem rendelkeznek - két tanári szakképzettséget nyújt;

b) tanári szakképzettség: kettős jellegű szakképzettség, amely magába foglalja a szakterületi és a tanári képesítés ismereteit is. A szakterületi képesítés a tanári szak képzési és kimeneti követelményei alapján szakterületi modulok szerint oszlik meg;

c) első tanári szakképzettség: a ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjának szakterületi ismereteire épülő, tanári szakon szerezhető szakképzettség;

d) második tanári szakképzettség: a ciklusokra bontott, osztott képzésben a tanári szakon - a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott feltételekkel - az első tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan megszerezhető tanári szakképzettség;

e) közismereti tanári szakképzettség: az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában az 5-12, illetve 13. évfolyamokon pedagógus munkakör betöltésére jogosító szakképzettség;

f) szakmai tanári szakképzettség: az iskolai nevelésoktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában, illetve az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokon pedagógus munkakör betöltésére jogosító szakképzettség;

g) művészeti területi tanári szakképzettség: a művészeti területen az alapfokú művészetoktatási intézményben, művészeti szakközépiskolában, szakiskolában a művészeti tárgynak megfelelő:

ga) a zeneművészeti képzési ág alapképzési szakjain, illetve szakirányain szerezhető szakképzettség szerinti tanári szakképzettség,

gb)[9] művészeti mesterképzési szakon a művészeti szakképzettség megszerzését követően vagy azzal párhuzamosan szerezhető művésztanár szakképzettség.

Az alap- és mesterképzés szakjainak meghatározása

4. §

(1) Alap- és mesterképzésben az 1-3. számú mellékletekben meghatározott szakokon a végzettségi szint és a szakképzettség követelményeit a képzési és kimeneti követelmények határozzák meg.

(2)[10]

5. §

(1) A ciklusokra bontott, osztott képzésben az 1. számú mellékletben meghatározott szakszerkezet az alapképzés szakjainak teljes körű felülvizsgálatát követően módosítható.

(2)[11]

(3)[12]

6. §[13]

7. §

Az alapképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák:

a) az alapképzési szak megnevezését;

b) az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését (magyar és angol nyelven);

c) a képzési időt félévekben;

d) az alapfokozat megszerzéséhez - az e rendeletben meghatározottak szerint - összegyűjtendő kreditek számát, ezen belül

da) a képzési ág közös képzési szakaszához rendelendő kreditek minimális értékét,

db) szakirány esetén a szakirányhoz rendelendő kreditek minimális értékét,

dc) a szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értékét,

dd) a szakdolgozathoz rendelhető kreditértéket,

de) az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában a gyakorlati ismeretek minimális kreditértékét,

df) a nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívül szervezett gyakorlati képzésben megszerzendő kreditek minimális értékét;

e) az alapképzési szak képzési célját és az elsajátítandó szakmai kompetenciákat:

ea) a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek, és

eb) a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint

ec) a szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása követelményeinek leírását;

f)[14] a képzési ágon belüli közös képzési szakasznak az alapképzési szak szempontjából fontos általános kompetenciáit;

g) a törzsanyag - szakképzettség szempontjából meghatározó - ismeretköreinek bemutatását;

h) az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket.

8. §

A mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei szakonként tartalmazzák

a) a mesterképzési szak megnevezését;

b) a mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és szakképzettség oklevélben szereplő megjelölését (magyar és angol nyelven);

c)[15] azon alapképzési szakok megnevezését, amelyek teljes kre-ditérték beszámításával vehetők figyelembe a mesterképzésbe történő belépésnél;

d) a képzési időt félévekben;

e) a mesterfokozat megszerzéséhez az e rendeletben meghatározottak szerint összegyűjtendő kreditek számát, ezen belül

ea) a kötelező és kötelezően választható tantárgyakhoz,

eb) a szabadon választható tantárgyakhoz,

ec) a differenciált szakmai anyaghoz vagy szakirány választhatósága esetén a szakirányhoz rendelhető kreditek minimális értékét,

ed) a szakdolgozathoz vagy diplomamunkához rendelhető kreditértéket;

f) a mesterképzési szak célját és az elsajátítandó kompetenciákat:

fa) a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek, és

fb) a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint

fc) a szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása követelményeinek leírását;

g) a végzettségi szinthez szükséges, alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő alapozó ismeretköröket;

h) a törzsanyag - szakképzettség szempontjából meghatározó - ismeretköreinek bemutatását;

i) a gyakorlati ismeretekre vonatkozó követelményeket;

j) az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket;

k) alapképzési szakon, szakokon megszerzett ismeretek mesterképzésbe való befogadásának speciális feltételeit.

9. §

A tanári szak képzési és kimeneti követelményei tartalmazzák:

a) a szakon megszerezhető végzettségi szintet;

b) a képzési időt félévekben;

c) a mesterfokozat megszerzéséhez a rendeletben meghatározottak szerint összegyűjtendő kreditek számát, ezen belül

ca) a tanári szakképzettség (első és második) szakterületi ismereteihez,

cb) a tanári képesítés pedagógiai-pszichológiai ismereteihez,

cc) a kötelezően és a szabadon választható tantárgyakhoz rendelendő kreditek minimális értékét,

cd) a szakdolgozathoz vagy diplomamunkához rendelhető kreditértéket,

ce) az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában a gyakorlati ismeretek minimális kreditértékét,

cf)[16] a köznevelési intézményben, felnőttképző intézményben szervezett, összefüggő szakmai gyakorlat kreditértékét;

d) a tanári képesítés kompetenciáit:

da) a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek és

db) a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint

dc) a tanári szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása általános követelményeinek leírását;

e) a tanári szak felvételéhez szükséges, a tanári felkészítést megalapozó, pályaorientációt segítő pedagógiai, pszichológiai ismeretköröket;

f) a tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai ismeretköreit;

g) a szakmai gyakorlat követelményeit:

ga) gyakorlati ismeretek megszerzésének formáit, követelményeit,

gb) az összefüggő szakmai gyakorlat követelményeit; h) az idegennyelv-ismeretre vonatkozó követelményeket;

i) az a)-h) pont vonatkozásában a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés sajátos követelményeit

- mesterfokozat és szakképzettség megszerzését követő tanári szakon;

- mesterfokozat és tanári szakképzettség birtokában újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben;

- a felsőoktatási törvény szerinti főiskolai szintű (a továbbiakban: főiskolai szintű) tanári szakképzettség birtokában mesterfokozatot adó tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben;

j) továbbá a ciklusokra bontott, osztott képzésben tanári szakképzettségenként:

1. a szakképzettség oklevélben történő megjelölését;

2. a tanári szakképzettségek felvételének feltételeit:

- az első tanári szakképzettség,

- a második, illetve a kizárólag második tanári szakképzettség

megszerzésére irányuló szakterületi modulok felvételének feltételeit, beleértve azon alapképzési szakok, illetve egyes alapképzési szakok esetében az oklevélben megjelölt önálló szakképzettséget eredményező azon szakirányok körének meghatározását, amelyre az adott tanári szakképzettség épülhet;

3. az adott tanári szakképzettség kompetenciáit

- a tudáselemeknek, a megszerzett ismereteknek, és

- a személyes adottságoknak, készségeknek, valamint

- az adott tanári szakképzettség konkrét környezetben, tevékenységrendszerben történő alkalmazása követelményeinek leírását;

4. az adott tanári szakképzettség szakterületi, ezen belül szakmódszertani, tantárgy-pedagógiai ismeretköreinek leírását;

5. az adott tanári szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek sajátos követelményeit.

10. §[17]

(1) Alapképzési és mesterképzési szak létesítését felsőoktatási intézmény, felsőoktatási intézmények közösen vagy az oktatásért felelős miniszter kezdeményezheti a szak létesítési dokumentumainak a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervhez (a továbbiakban: oktatási hivatal) történő megküldésével.

(2) Az oktatási hivatalhoz benyújtott létesítési dokumentumnak tartalmaznia kell

a) az oktatásért felelős miniszter előzetes jóváhagyását az eljárás megindításához;

b) az alapképzési vagy mesterképzési szak - Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) szerinti besorolási szintleírással összhangban kidolgozott - képzési és kimeneti követelményeit;

c) a szak képzési terület szerinti, művészet képzési területen továbbá a szak képzési ág szerinti besorolási javaslatát;

d) az alapképzési és mesterképzési szak létesítésének indoklását, különösen

da) a szaklétesítés társadalmi, munkaerő-piaci indokoltságát, figyelemmel a szakképzettség iránti országos és regionális munkaerő-piaci, gazdasági szükségletekre, a szakemberigény rövid távú előrejelzését a várható foglalkoztatási tendenciákra,

db) az esetleges nemzetközi kötelezettségvállalást, illetve a tudománypolitikai vagy kultúr- és oktatáspolitikai szempontokat,

dc) a felsőoktatási képesítés tekintetében a nemzetközi tendenciák, a megvalósuló gyakorlat bemutatását, a létesítést megalapozó kutatásokat, a külső szervezetekkel, intézményekkel való ez irányú együttműködést, valamint a nemzetközi képzési együttműködések irányait,

dd) a szakképzettség MKKR szintbesorolására vonatkozó indoklását, figyelemmel a különböző végzettségi szintekre, a munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosító szakképesítések és szakképzettségek szerkezetére;

de) szakmai szervezetek és munkaadók, szükség szerint az ágazati szintű foglalkoztatásban érdekelt miniszter véleményét, pedagógus szakképzettséget adó szak létesítése esetén a - köznevelés ágazati irányítási feladatkörében eljáró - oktatásért felelős miniszter támogató véleményét a szak és a szakképzettség felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvételéről, valamint a képzési és kimeneti követelményekről, az abban meghatározott, a szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményeiről, annak a köznevelés rendszerében való szükségességéről, a Nemzeti alaptantervvel való összhangjáról;

e) alapképzési szak létesítése esetén a Magyar Rektori Konferencia képzési terület szakszerkezetének módosítására vonatkozó álláspontját;

f) az országos gazdasági kamara véleményét;

g) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét;

h) a Felsőoktatási Tervezési Testület véleményét;

i) amennyiben a létesítés kezdeményezője felsőoktatási intézmény, az alapképzési vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiről a felsőoktatási intézmény - az Nftv. 12. § (3) bekezdés e) pont ea) alpontja és h) pont hf) alpontja alapján hozott - szenátusi döntésének a hitelesített kivonatát.

(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti előzetes jóváhagyás kezdeményezése céljából a felsőoktatási intézmény benyújtja az oktatásért felelős miniszterhez a (2) bekezdés b) pontja szerinti dokumentumot, valamint - a d) pont da)-dd) alpontjában foglalt szempontokra figyelemmel elkészített - a kezdeményezés megalapozottságát alátámasztó előzetes indokolást. Az oktatásért felelős miniszter a létesítés ágazati indokoltsága és a képzéssel elérendő célhoz rendelt követelmények mérlegelése alapján dönt a jóváhagyás megadásáról.

(4) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményt nyilvánít arról, hogy

a) a létesítési dokumentum szakmai véleményeire is figyelemmel, indokolt-e a szak létesítése,

b) a képzési és kimeneti követelmény alapján, a szakon a szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményei - a tudás, a képesség, attitűd, illetve az autonómia és felelősség jellemzői - megfelelnek-e az MKKR adott besorolási szintjén meghatározott minimális követelményeknek, és ez alapján a szakra meghatározott képzési és kimeneti követelmények - az oklevelek hazai és külföldi megfeleltethetőségét is figyelembe véve - várhatóan megfelelő színvonalú kibocsátást biztosítanak-e.

(5) A Felsőoktatási Tervezési Testület arról ad véleményt, hogy munkaerő-piaci, foglalkoztatási szempontból indokolt-e a szak felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvétele.

(6) Az oktatási hivatal - a benyújtott létesítési dokumentum megküldésével - az oktatásért felelős miniszternél kezdeményezi az új alapképzési szak vagy mesterképzési szak és szakképzettség felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvételét, valamint a képzési és kimeneti követelményeinek rendeletben történő kiadását.

(7) Alapképzési szakon és mesterképzési szakon a szakirányként elkülönült szakmai ismeretek új szakképzettséget eredményeznek. Új szakirány esetében a felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvétel eljárását az (1)-(6) bekezdésben foglaltak szerint le kell lefolytatni.

[18]

11. §[19]

A tanári szakképzettséget adó mesterképzési szak

12. §

(1)[20] Tanári szakképzettség ciklusokra bontott, osztott képzésben mesterfokozatot nyújtó tanári mesterképzési szakon szerezhető meg.

(2)[21] Tanári szakképzettség mesterfokozat és nem tanári szakképzettség birtokában vagy a mesterfokozat megszerzésére irányuló tanulmányokkal párhuzamosan második, további mesterképzési szakon is szerezhető.

(3) A ciklusokra bontott, osztott képzésben a tanári szakon - a (4) bekezdésben foglaltakat kivéve - az iskolai nevelés-oktatás 5-12., illetve 13. évfolyamain, valamint az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképzési évfolyamokon a tantárgyak, tantárgyi modulok oktatására és a speciális pedagógiai jellegű feladatok ellátására felkészítő két szakképzettség szerezhető.

(4) A ciklusokra bontott, osztott képzésben a szakmai és művészeti tanári szakképzettség képzési és kimeneti követelményeiben meghatározottak szerint - egy vagy két félévvel rövidebb időtartamú képzésben - egy tanári szakképzettség is szerezhető.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott tanári szakra történő belépés feltétele, az 1. számú mellékletben meghatározott olyan alapképzési szak eredményes elvégzése, amelyen

a) az alapképzési szakon szerezhető szakképzettséghez az általánosan kötelező és a szakspecifikus ismeretkörökből legalább 110 kreditet kellett összegyűjteni;

b) az alapképzési szakon - a tanári szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott kivételekkel - a jelölt a legalább két féléven át biztosított, a tanári felkészítést megalapozó, pályaorientációt segítő pedagógiai, pszichológiai jellegű tantárgyak követelményeinek teljesítésével legalább 10 kreditet szerzett.

(6) Az alapfokozat vagy mesterfokozat megszerzését követő - a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló -képzés első két félévében is teljesíthetők az (5) bekezdés b) pontjában foglalt követelmények.

(7) Azokat az alapképzési szakokat, illetve egyes alapképzési szakok esetében az oklevélben megjelölt önálló szakképzettséget eredményező azon szakirányokat, amelyre tanári szak épülhet, a tanári szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg.

13. §

(1) A tanári szak három elemből áll:

a) a tanári szakképzettség szerinti - a tantárgypedagógiát, a szakmódszertant is magába foglaló - szakterületi ismeretekből, amelynek két tanári szakképzettség megszerzése esetén a kreditértéke 80;

b) a tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismereteiből, amelynek kreditértéke 40;

c)[22] a köznevelési intézményben, felnőttképző intézményben szervezett, összefüggő szakmai gyakorlatból, amelynek kreditértéke 30.

(2) A tanári szakon az (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti elemek oktatása kizárólag együtt folyhat. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti összefüggő szakmai gyakorlat csak az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott elemek tanulmányi követelményeinek eredményes teljesítését követően kezdhető meg.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeretek az első és második tanári szakképzettség megszerzéséhez vezető, kifejezetten a szakrendszerű iskolai oktatás adott tantárgyainak oktatásához vagy speciális pedagógiai jellegű feladatainak ellátásához szükséges szakterületi modulokat foglalják magukba.

(4) A 3. számú mellékletben meghatározott, kizárólag a második tanári szakképzettség megszerzésére irányuló szakterületi modulok felvételének feltételeit - az (5) és (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a tanári szak képzési és kimeneti követelményei határozzák meg.

(5) A tanári szakon az első tanári szakképzettség esetében - a tanári szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározottak szerint - legalább 30 kreditet kell megszerezni. A második tanári szakképzettség esetében legfeljebb 50 kreditet lehet szerezni.

(6) A 3. melléklet szerinti közismereti első tanári szakképzettségek szabadon választhatók második tanári szakképzettségként is abban az esetben, ha a hallgató a tanári mesterképzésbe történő belépés előtt legalább 50 kreditet szerzett. A tanári szak képzési és kimeneti követelményei egyes szakképzettségek esetén e feltétel alól mentességet is meghatározhatnak.

(7) A kizárólag második tanári szakképzettségként felvehető szakterületi modul lehet:

a) az első tanári szakképzettség idegen nyelven történő oktatására felkészítő ismeret,

b) az első tanári szakképzettség vagy az alapképzési szakon szerzett szakképzettség szakterületi ismereteihez illeszkedő, a Nemzeti Alaptanterv szerinti műveltségterület oktatására felkészítő szakterületi ismeret, amely az ember és társadalom műveltségi terület esetén - kivételként -első tanári szakképzettségként is választható,

c)[23] a köznevelés - szakrendszerű oktatásán túli - speciális, pedagógiai jellegű feladataira felkészítő szakterületi ismeret.

(8) A 12. § (4) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve egy tanári szakképzettség megszerzése esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti szakterületi ismeret kreditértéke legalább 30.

(9) Tanári szakképzettség megszerzését követően újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló mesterképzésben az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tanári képesítés követelményei teljesítettnek tekintendők. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti összefüggő szakmai gyakorlat teljesítését a tanári szak képzési és kimeneti követelményeinek az adott tanári szakképzettségre vonatkozó sajátos követelményei határozzák meg.

(10) Mesterfokozat és szakképzettség megszerzését követően az adott képzési területen, illetve szakterületen a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott követelmények teljesítéséhez legalább 90 kreditet kell összegyűjteni úgy, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tanári képesítéshez rendelhető kreditek értéke legalább 40, és az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott összefüggő szakmai gyakorlathoz rendelhető kreditek értéke legalább 20. A művészeti képzési területen a mesterfokozatra épülő vagy azzal párhuzamosan felvett képzésben - az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelmények teljesítését figyelembe véve - mindösszesen legalább 60 kreditet kell teljesíteni.

(11)[24] A főiskolai szintű tanári szakképzettség megszerzését követően az adott képzési területen, illetve szakterületen egy tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott követelmények teljesítéséhez legalább 60, két tanári szakképzettség megszerzéséhez legalább 90 kreditet kell összegyűjteni úgy, hogy a korábbi tanulmányok az ismeretanyag összevetésével kreditértékként beszámíthatók azzal, hogy az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott követelményekhez rendelhető kreditek értéke egy tanári szakképzettség esetén legalább 30, két tanári szakképzettség esetén legalább 60.

14. §

(1)[25] Tanári szakképzettséget adó mesterképzési szak indítását az a felsőoktatási intézmény kezdeményezheti, ahol biztosítottak a tanári szakképzettség elemei közül legalább a 13. § (1) bekezdésének b)-c) pontjaiban meghatározottak oktatásának és megszervezésének személyi és tárgyi feltételei.

(2)[26] Amennyiben egyes tanári szakképzettségre felkészítő képzésben az adott felsőoktatási intézményben nincsenek meg a személyi és tárgyi feltételek, a felsőoktatási intézmény az oktatásához szükséges feltételek megteremtéséről az Ftv. 31. § (2) bekezdése b) pontja szerint másik felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás szerint is gondoskodhat.

Záró rendelkezések

15. §

(1) E rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.[27]

a)[28]

b)[29]

(2) 2006. március 1-jén

a)[30]

b) hatályba lép a 16. § (9) bekezdése.

(3)[31]

(4)[32]

16. §[33]

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelethez[34]

Az alapképzési szakok jegyzéke

* Választható szakirányok:

klasszikus hangszer: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, ütőhangszerek, hegedű, mélyhegedű, gordonka, gordon, hárfa, gitár, lant, cimbalom, csembaló, zongora, orgona, harmonika

jazzhangszer: jazz-zongora, jazzbőgő, jazzgitár, jazzbasszusgitár, jazztrombita, jazzharsona, jazzszaxofon, jazzdob

egyházzene: egyházzene-orgona, egyházzene-kórusvezetés,

népzene: népi vonós (hegedű, brácsa, nagybőgő-cselló-ütőgardon), népi pengetős (citera-tambura-koboz-tekerő), népi fúvós (furulya-duda, klarinét-tárogató), népi cimbalom, népi ének.

2. számú melléklet a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelethez[35]

A mesterképzési szakok és az osztatlan szakok jegyzéke1

1 A mesterképzési és osztatlan képzési szakokról szóló melléklet nem tartalmazza a tanári mesterképzési és a tanári osztatlan képzési szakokat.

2/A. számú melléklet a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelethez[36]

Magyar és külföldi intézmények közös képzései

3. számú melléklet a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelethez[38]

A tanári mesterképzési szakon a ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülően választható első és második tanári szakképzettségek

1 A második tanári szakképzettségként felvehető szakképzettségek - a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint -, a nevelés-oktatás más területén is kapcsolódhatnak az elsőként felvett tanári szakképzettséghez.

2 Az elsőként választható tanári szakképzettség - a tanári szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott feltételekkel - második tanári szakképzettségként is választható.

3 A bölcsészettudományi képzési terület történelem, néprajz, pszichológia alapképzési szakján, a szabadbölcsészet alapképzési szak szakirányain, illetve a társadalomtudományi képzési területen a szociális és a társadalomismeret képzési ág kulturális antropológia, kommunikáció és médiatudomány, szociológia, társadalmi tanulmányok alapképzési szakján szerezhető szakképzettségekre épülő tanári szakképzettség.

4 A hittanár-nevelő szakképzettség a katekéta-lelkipásztori munkatárs alapképzési szakra épülően szerezhető, amely a köznevelésről szóló törvény képesítési előírásai szerint jogosít pedagógus munkakör betöltésére. A hittanár-nevelő tanár szakképzettségre, a maximális hallgatói létszám megállapítása szempontjából, a hitéleti képzésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.[39]

A szakképzés, illetve művészeti szakképzés területén mesterfokozatra és nem tanári szakképzettségre épülő tanári szakképzettségek1

1 Tanári szakképzettség szerezhető mesterfokozat és szakképzettség birtokában vagy művészeti képzési területen, a mesterfokozat és nem tanári szakképzettség megszerzésére irányuló tanulmányokkal párhuzamosan is.

2 A tanári szakképzettségek, a mesterfokozaton szerzett szakterületi szakképzettségek szerint, differenciálódnak.

3 A tanári szakképzettség a mesterfokozatot adó nem tanári szakképzettséggel párhuzamosan vagy annak megszerzése után szerezhető, két tanári szakképzettséget adó képzésben. A gyógypedagógus-tanár szakképzettség bármely közismereti tanári szakképzettséggel társítható.

4. számú melléklet a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelethez

A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjainak, valamint az egységes, osztatlan képzés mesterképzési szakjainak és felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény felhatalmazása szerint szakindítási engedély alapján indított egyetemi és főiskolai szakok megfeleltetése

5. számú melléklet a 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelethez[58]