3189/2016. (X. 4.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

1. Az Alkotmánybíróság az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.223/2015/7. sorszámú ítélete, valamint a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 12. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz folytán indult, 2016. május 2-án felfüggesztett eljárást tovább folytatja.

2. Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó gazdasági társaság jogi képviselője útján 2016. február 23-án előterjesztett alkotmányjogi panaszában az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a és 26. § (2) bekezdése alapján kérte az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. november 16-án hozott 9.K.27.223/2015/7. sorszámú ítélete, valamint a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 12. § (4) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.

[2] Az indítványozó 2009. május 15. napján egységes területalapú támogatási kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. Az egységes kérelemben területalapú támogatás (SAPS), és kedvezőtlen adottságú területek területalapú támogatása (KAT) jogcímeken igényelt támogatást. Mindkét kérelem esetében a lefolytatott helyszíni ellenőrzés eredményeként az elsőfokú hatóság elutasító döntést hozott, a másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság döntéseit helybenhagyta. Az indítványozó kérte a döntések bírósági felülvizsgálatát, a bíróság egyesítette az ügyeket, a helyszíni ellenőrzés hibái miatt a határozatokat hatályon kívül helyezte és új eljárás lefolytatására kötelezte a hatóságot. A helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv alapján az indítványozónál a kölcsönös megfeleltetés (KMF) feltételeinek ellenőrzését is elvégezték. A KMF feltételek megsértését megállapító határozat "nem kereste" jelzéssel érkezett vissza a hatósághoz, majd jogerőre emelkedett. E döntés alapján az indítványozót külön döntésben szankcióval sújtották, melynek mértéke a következő három évben megítélt támogatások 40%-a. E döntés bírósági felülvizsgálatát az indítványozó nem kérte. A támogatási kérelem tárgyában született korábbi bírói döntés alapján megismételt eljárásokban ugyanakkor alkalmazták a 40%-os levonást, ezért az indítványozó ismét bírósághoz fordult, azonban az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 9.K.27.223/2015/7. számú ítéletében az indítványozó keresetét elutasította. Az alkotmányjogi panasz benyújtásával egyidejűleg az indítványozó felülvizsgálati kérelmet is benyújtott. Az Alkotmánybíróság eljárását a Kúria döntésének meghozataláig felfüggesztette.

[3] Az indítványozó álláspontja szerint a támadott bírói döntés sérti az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes hatósági eljáráshoz való jogát, mert a hatóság és a bíróság olyan határozat alkalmazásával állapított meg szankciót, mely jogsértő jegyzőkönyvön alapul, és az ügyintézési határidőt nem tartalmazza egyik határozat sem. Sérült továbbá a XXVIII. cikk (1) bekezdésébe foglalt tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, mert az ítélet nem tartalmazza a jogszabály által előírt kötelező tartalmi elemeket. Továbbá a határozat nem egyeztethető össze a B) cikk (1) bekezdésébe foglalt jogállamiság követelményével. A megsemmisíteni kért jogszabályt azért nem alkalmazta a bíróság az ítéletében, mert a hatóságok és a bíróságok részéről jogvita folyik arról, hogy a hatóságnak a jogsértés észlelését követően meg kell-e indítania a határozatok visszavonására, megsemmisítésére irányuló eljárásokat, és kell-e ebben a tárgyban döntést hoznia.

[4] 2. Az eljárás felfüggesztését követően, az Alkotmánybíróság 1005/2016. (VI. 22.) AB Tü. határozatával a folyamatban lévő ügyekre is kiterjedően módosította ügyrendjét. Az Ügyrend 32. § (3) bekezdése értelmében az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján alkotmányjogi panasz benyújtásának nincs helye, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet, illetve indítványt még nem bírálta el. Ebben az esetben a benyújtott alkotmányjogi panasz soron kívül, az egyéb feltételek vizsgálata nélkül is visszautasítható. Az Alkotmánybíróság ezért az eljárása továbbfolytatásáról döntött, és az indítványt a Kúria előtt folyamatban lévő felülvizsgálati eljárásra tekintettel - az egyéb feltételek vizsgálata nélkül - visszautasította.

[5] A Kúria döntését követően ugyanakkor - az Abtv.-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén - az alkotmányjogi panasz indítvány előterjesztésének lehetősége továbbra is fennáll [Ügyrend 32. § (4) bekezdés].

[6] Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt visszautasította.

Budapest, 2016. szeptember 27.

Dr. Varga Zs. András s. k.,

tanácsvezető, előadó alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/358/2016.