32008R0485[1]

A Tanács 485/2008/EK rendelete ( 2008. május 26. ) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról (kodifikált változat)

A TANÁCS 485/2008/EK RENDELETE

(2008. május 26.)

az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1) Az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegének finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról és a 77/435/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 1989. december 21-i 4045/89/EGK tanácsi rendeletet (2) több alkalommal (3) jelentősen módosították. Az áttekinthetőség és ésszerűség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2) A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (4) 9. cikke alapján a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a Közösség pénzügyi érdekeinek hatékony védelme érdekében és különösen azért, hogy ellenőrizzék a az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott műveletek hitelességét és megfelelőségét, továbbá, hogy a szabálytalanságokat megelőzzék és jelezzék, valamint, hogy a szabálytalanságok, illetve hanyagság következtében elveszett összegeket behajtsák.

(3) A kifizetéseket átvevő, illetve teljesítő vállalkozások kereskedelmi okmányainak vizsgálata az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek felügyeletének rendkívül hatékony eszköze lehet. Ez a vizsgálat kiegészíti a tagállamok által már egyébként végzett egyéb ellenőrzéseket. Továbbá e rendelet nem érinti azokat a vizsgálatra vonatkozó nemzeti rendelkezéseket, amelyek az e rendeletben előírtnál szélesebb körűek.

(4) Az ilyen vizsgálat alapjául szolgáló okmányok körét úgy kell meghatározni, hogy az teljes körű vizsgálat végrehajtását tegye lehetővé.

(5) A vizsgálatnak alávetendő vállalkozásokat a felelősségükre végrehajtott ügyletek jellege és a kifizetésekre jogosult vagy kötelezett vállalkozásoknak az EMGA finanszírozási rendszerén belüli pénzügyi jelentősége alapján kell kiválasztani.

(6) Továbbá meg kell állapítani, hogy minimálisan hány vizsgálatra kerüljön sor a kereskedelmi okmányok esetében. Ezt a számot olyan módszerrel kell meghatározni, amely eleve kizárja, hogy a tagállamok között az EMGA keretébe tartozó kiadásaik szerkezetének különbségeiből adódóan lényeges különbségek legyenek. Ezt a módszert az EMGA finanszírozási rendszerében bizonyos pénzügyi jelentőséggel rendelkező vállalkozások számát alapul véve lehet megállapítani.

(7) Meg kell határozni a vizsgálatot végző tisztviselők hatáskörét, valamint a vállalkozások arra vonatkozó kötelezettségeit, hogy az előírt időtartamra e tisztviselők rendelkezésére bocsássák a kereskedelmi okmányokat és az általuk kért információt részükre megadják. Arról is rendelkezni kell, hogy a kereskedelmi okmányok bizonyos esetekben lefoglalhatók legyenek.

(8) A mezőgazdasági kereskedelem nemzetközi szerkezetére tekintettel és a belső piac működése céljából szükség van a tagállamok közötti együttműködés megszervezésére. Emellett szükség van arra, hogy a harmadik országban székhellyel rendelkező, kifizetést átvevő, illetve teljesítő vállalkozások központosított dokumentációs rendszerét a Közösség szintjén megteremtsék.

(9) Jóllehet elsődlegesen a tagállamok felelőssége, hogy vizsgálati programjaikat elfogadják, szükség van arra, hogy e programokat a Bizottsággal közöljék, hogy az elláthassa felügyeleti és koordináló szerepét, és ezáltal biztosított legyen a programok megfelelő kritériumok alapján történő elfogadása. A vizsgálat így azokra az ágazatokra, illetve vállalkozásokra összpontosítható, amelyeknél nagy a csalás veszélye.

(10) Alapvető fontosságú, hogy minden tagállamban legyen az e rendelet alkalmazásának nyomon követéséért és az e rendelet szerinti vizsgálat végrehajtásának összehangolásáért felelős külön hivatal. A külön hivatal tisztviselői e rendeletnek megfelelően vizsgálatokat végezhetnek a vállalkozásoknál.

(11) Az e rendelet alapján vizsgálatot végző hivatalokat úgy kell megszervezni, hogy függetlenségük a kifizetés előtti vizsgálatot végző hivataloktól biztosított legyen.

(12) A kereskedelmi okmányok vizsgálata során szerzett információ szakmai titoktartás tárgyát képezi.

(13) Közösségi szintű információcserét kell kialakítani annak érdekében, hogy e rendelet alkalmazásának eredményeit hatékonyabban lehessen felhasználni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1) Ez a rendelet - annak megállapítása végett, hogy az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek ténylegesen megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszerű volt-e - az EMGA finanszírozási rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjai, illetve kötelezettjei vagy képviselőik (a továbbiakban: a vállalkozások) kereskedelmi okmányainak vizsgálatára vonatkozik.

(2) E rendeletet nem lehet alkalmazni a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet (5) hatálya alá tartozó integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer keretébe tartozó intézkedésekre. Az 1290/2005/EK rendelet 41. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság jegyzéket állít össze azokról a további intézkedésekről, amelyekre ez a rendelet nem vonatkozik.

(3) E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

a) "kereskedelmi okmány": a vállalkozás üzleti tevékenységével összefüggő minden könyv, nyilvántartás, elismervény és bizonylat, számla, termelés- és minőség-nyilvántartás, levelezés, valamint a bármilyen típusú kereskedelmi adatok, beleértve az elektronikusan tárolt adatokat, amennyiben ezek az iratok közvetlenül vagy közvetve az (1) bekezdésben említett ügyletekhez kapcsolódnak;

b) "harmadik személy" minden természetes, illetve jogi személy, aki, illetőleg amely az EMGA finanszírozási rendszerében végrehajtott ügyletekkel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba hozható.

2. cikk

(1) A tagállamok a vizsgálandó ügyletek jellegét figyelembe véve végzik a vállalkozások kereskedelmi okmányainak rendszeres vizsgálatát. A tagállamok biztosítják, hogy a vizsgálatnak alávetendő vállalkozások kiválasztása a lehető legnagyobb mértékben garantálja az EMGA finanszírozási rendszerében a szabálytalanságok megelőzésére és feltárására irányuló intézkedések hatékonyságát. A kiválasztás során többek között figyelembe kell venni a vállalkozásoknak az említett rendszeren belüli pénzügyi jelentőségét, valamint egyéb kockázati tényezőket.

(2) A (7) bekezdés szerinti vizsgálati időszakban az (1) bekezdésben említett vizsgálat által érintett vállalkozások száma nem lehet kevesebb, mint azon vállalkozások számának a fele, amelyeknek bevételei, illetve kifizetései, vagy ezek összege - az EMGA finanszírozási rendszere keretében - a kérdéses vizsgálati időszak kezdetét megelőző EMGA-pénzügyi év során a 150 000 EUR-t meghaladta.

(3) A tagállamok minden egyes vizsgálati időszak tekintetében - az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeik sérelme nélkül - az export-visszatérítés terén és minden más megfelelő intézkedés esetében végzett kockázatelemzés alapján kiválasztják a vizsgálandó vállalkozásokat. A tagállamok megküldik a Bizottságnak a kockázatelemzés felhasználására vonatkozó javaslataikat. A javaslatok minden fontos információt tartalmaznak a követendő megközelítésre, a módszerekre, a feltételekre és a végrehajtási módszerekre vonatkozóan. A vizsgálati időszak során alkalmazandó javaslatokat a vizsgálati időszakot megelőző év december 1-jéig küldik meg. A tagállamok figyelembe veszik a Bizottságnak a javaslatokra tett észrevételeit, amelyeket a kézhezvételtől számított nyolc héten belül kell megtenni.

(4) Azon intézkedéseknek esetében, amelyekre nézve a tagállam a kockázatelemzés alkalmazását nem tartja ésszerűnek, kötelező azoknak a vállalkozásoknak a vizsgálata, amelyek bevételeinek vagy kifizetéseinek összege, vagy mindkettőnek az összege - az EMGA finanszírozási rendszere keretében - a 350 000 EUR-t meghaladta, és amelyeket a két előző vizsgálati időszak egyikében e rendelet szerinti vizsgálatnak nem vetettek alá.

(5) Azokat a vállalkozásokat, amelyek bevételeinek, illetve kifizetéseinek összege 40 000 EUR-nál kisebb, az e rendeletben előírt vizsgálatnak csak akkor kell alávetni, ha annak konkrét indokai vannak, amelyeket vagy a tagállamoknak kell a 10. cikkben említett éves programjukban feltüntetni, vagy a Bizottságnak az említett program esetleges módosításában.

(6) Az (1) bekezdésben előírt vizsgálatot adott esetben ki kell terjeszteni azokra a természetes és jogi személyekre, akikkel, illetve amelyekkel az 1. cikk szerinti vállalkozások társultak, valamint más olyan természetes, illetve jogi személyre, aki, illetve amely tekintetében a 3. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósításában ez fontos lehet.

(7) A vizsgálati időszak július 1-jétől a következő év június 30-ig tart.

A vizsgálat legalább az előző vizsgálati időszak alatt véget érő 12 hónapos időszakra terjed ki; ez kiterjeszthető a 12 hónapos időszakot megelőző vagy követő, a tagállam által meghatározandó időszakokra.

(8) Az e rendelet alapján végzett ellenőrzések nem sértik az 1290/2005/EK rendelet 36. és 37. cikke alapján végzett ellenőrzéseket.

3. cikk

(1) A vizsgálat tárgyát képező elsődleges adatok pontosságáról a felmerülő kockázat mértékéhez igazodó számú - szükség esetén harmadik személyek kereskedelmi okmányaira is kiterjedő - keresztellenőrzéssel kell meggyőződni, amely többek között a következőkből áll:

a) a szállítók, ügyfelek, fuvarozók és egyéb harmadik személyek kereskedelmi okmányaival történő összehasonlítások;

b) szükség esetén a készletek mennyiségének és jellegének fizikai ellenőrzése;

c) az EMGA finanszírozási rendszerén belül végrehajtott ügyletekhez vezető vagy azok következtében keletkező pénzmozgások nyilvántartásával történő összehasonlítások; valamint

d) a vizsgálat során a könyvvitellel, illetve a pénzügyi mozgások nyilvántartásával kapcsolatban végzett olyan ellenőrzések, amelyek bizonyítják, hogy a kifizető ügynökség birtokában levő, a kedvezményezett támogatásának kifizetését igazoló okmányok pontosak.

(2) Különösen amennyiben a vállalkozások, közösségi vagy nemzeti rendelkezéseknek megfelelően, a készletről külön nyilvántartást kötelesek vezetni, az ilyen nyilvántartás vizsgálatának adott esetben ki kell terjednie a kereskedelmi okmányokkal és szükség szerint a tényleges készletmennyiségekkel történő összehasonlításra.

(3) Az ellenőrzendő ügyletek kiválasztása során maradéktalanul figyelembe kell venni a felmerült kockázat mértékét.

4. cikk

A vállalkozások a kereskedelmi okmányokat legalább az okmány keletkezési évének a végétől számított három évig megőrzik.

A tagállamok az említett okmányok megőrzésére hosszabb időtartamot is előírhatnak.

5. cikk

(1) A vállalkozásért felelős személyeknek vagy egy harmadik személynek gondoskodnia kell arról, hogy minden kereskedelmi okmányt és kiegészítő információt a vizsgálatért felelős tisztviselők, illetve az erre felhatalmazott személyek rendelkezésére bocsássanak. Az elektronikusan tárolt adatokat megfelelő adathordozó eszközön kell rendelkezésre bocsátani.

(2) A vizsgálatért felelős tisztviselő vagy az arra felhatalmazott személy kérheti, hogy az (1) bekezdésben említett okmányok kivonatát vagy másolatát rendelkezésére bocsássák.

(3) Amennyiben az e rendelet szerint végzett vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a vállalkozás által vezetett kereskedelmi okmányok a vizsgálat céljára nem megfelelőek, a vállalkozást utasítani kell arra, hogy a jövőben a vizsgálatért felelős tagállam által előírt módon készítse el az ilyen okmányokat, az érintett ágazatra vonatkozóan más rendeletekben megállapított kötelezettségek sérelme nélkül.

A tagállamok meghatározzák, hogy mely időponttól kell ilyen okmányokat készíteni.

Amennyiben az e rendelet alapján vizsgálandó kereskedelmi okmányok mindegyike vagy azok egy része olyan - akár a Közösség területén belül, akár azon kívül elhelyezkedő - vállalkozásnál található, amely ugyanabba a kereskedelmi csoportba, társaságba vagy egységes alapon irányított vállalkozások társulásába tartozik, mint a vizsgált vállalkozás, az említett kereskedelmi okmányokat a vállalkozás a vizsgálat végrehajtásáért felelős tagállamok által meghatározott helyen és időpontban, a vizsgálatért felelős tisztviselők rendelkezésére bocsátja.

6. cikk

(1) A tagállamok biztosítják a vizsgálatért felelős tisztviselők jogát a kereskedelmi okmányok lefoglalására, illetve lefoglaltatására. Ezt a jogot a vonatkozó nemzeti rendelkezések kellő figyelembevételével kell gyakorolni, és az nem érinti az iratok lefoglalására vonatkozó büntetőeljárási szabályok alkalmazását.

(2) A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak azon természetes, illetve jogi személyekkel szembeni szankciók kiszabására, akik elmulasztják az e rendeletből fakadó kötelezettségeik teljesítését.

7. cikk

(1) A tagállamok a 2. és a 3. cikk szerinti vizsgálat végrehajtásában egymásnak segítséget nyújtanak a következő esetekben:

a) ha a vállalkozás vagy a harmadik személy más tagállamban rendelkezik székhellyel, mint ahol a kérdéses összeg kifizetése vagy átvétele történt, illetve történnie kellett volna;

b) vagy más tagállamban rendelkezik székhellyel, mint ahol a vizsgálathoz szükséges okmányok és adatok találhatók.

A Bizottság összehangolhatja a két vagy több tagállam közötti kölcsönös segítségnyújtást magukban foglaló közös intézkedéseket. Az összehangolást szabályozó rendelkezéseket az 1290/2005/EK rendelet 41. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell megállapítani.

Amennyiben két vagy több tagállam a 10. cikk (2) bekezdése értelmében benyújtott programba jelentős kölcsönös segítségnyújtást magában foglaló együttes fellépésre szóló javaslatot épít be, a Bizottság - kérésre - az érintett tagállam számára a 2. cikk (2)-(5) bekezdéseivel összhangban meghatározott minimális vizsgálati számból legfeljebb 25 %-os csökkentést engedélyezhet.

(2) A tagállamok a kifizetés szerinti EMGA-pénzügyi évet követő első három hónapban az (1) bekezdés a) pontjában említett vállalkozások jegyzékét minden olyan tagállamnak megküldik, amelyben ilyen vállalkozás letelepedett. A jegyzéknek minden olyan adatot tartalmaznia kell, amely szükséges ahhoz, hogy a rendeltetési hely szerinti tagállam a vállalkozásokat azonosítsa, és vizsgálati kötelezettségeit teljesítse. A rendeltetési hely szerinti tagállam felelős az ilyen vállalkozásoknak a 2. cikkel összhangban történő vizsgálatáért. Minden jegyzékről másolatot kell küldeni a Bizottság részére.

A kifizetést teljesítő, illetve átvevő tagállam, kérése indokolásának és különösen az azzal összefüggő kockázatoknak a feltüntetése mellett, felkérheti a vállalkozás letelepedésének helye szerinti tagállamot, hogy a 2. cikkel összhangban végezze el az említett jegyzéken szereplő vállalkozások közül néhánynak a vizsgálatát.

A kéréssel megkeresett tagállam kellően figyelembe veszi a vállalkozással összefüggő kockázatokat, amelyeket a megkereső tagállam közöl.

A megkeresett tagállam a megkereső tagállamot tájékoztatja a kérés nyomán tett intézkedésekről. Ha egy, a jegyzéken szereplő vállalkozás vizsgálatára sor kerül, a vizsgálatot végző megkeresett tagállam, legkésőbb a vizsgálati időszak végétől számított három hónap elteltével, tájékoztatja a megkereső tagállamot a vizsgálat eredményéről.

Az ilyen kérelmekről negyedévente, minden negyedév végét követő egy hónapon belül áttekintést kell küldeni a Bizottságnak. A Bizottság követelheti az egyes kérelmek másolatának rendelkezésre bocsátását.

(3) A tagállamok a kifizetés szerinti EMGA-pénzügyi évet követő első három hónap folyamán megküldik a Bizottság részére az olyan, harmadik országban letelepedett vállalkozások jegyzékét, amelyek tekintetében az adott tagállamban a kérdéses összeg kifizetése vagy átvétele történt, illetve történnie kellett volna.

(4) Amennyiben egy vállalkozással kapcsolatban a 2. cikkel összhangban végzett vizsgálat során egy másik tagállam további tájékoztatást igényel, különös tekintettel a 3. cikkel összhangban végzett keresztellenőrzésekre, egyedi vizsgálati kérelmek nyújthatók be az indok megjelölésével. Az ilyen egyedi kérelmekről szóló áttekintést negyedévente, minden negyedév végét követő egy hónapon belül kell elküldeni a Bizottságnak. A Bizottság követelheti az egyes kérelmek másolatának rendelkezésre bocsátását.

A vizsgálati kérelmeket kézhezvételüket követően legkésőbb hat hónapon belül teljesíteni kell; a vizsgálat eredményéről haladéktalanul tájékoztatni kell a kérelmező tagállamot és a Bizottságot. A Bizottságnak szóló tájékoztatást negyedévente, minden negyedév végét követő egy hónapon belül kell megadni.

(5) A Bizottság az 1290/2005/EK rendelet 41. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően meghatározza az e cikk (2) és (4) bekezdésben említett kérések tartalmával kapcsolatos minimumkövetelményeket.

8. cikk

(1) Az e rendeletben előírt vizsgálat során összegyűjtött információ szakmai titoktartás tárgyát képezi. Az ilyen információ kizárólag azokkal a személyekkel közölhető, akiknek - a tagállamokban vagy a Közösség intézményeiben teljesítendő feladataikból kifolyólag - e feladataik ellátásához az adott információra szükségük van.

(2) E cikk nem sérti a jogi eljárásokra vonatkozó nemzeti rendelkezéseket.

9. cikk

(1) A tagállamok e rendelet alkalmazásáról a vizsgálati időszakot követő január 1-je előtt részletes jelentést küldenek a Bizottságnak.

A jelentésben ismertetni kell minden felmerült nehézséget, az azok leküzdésére tett intézkedéseket és szükség esetén a helyzet javítására irányuló javaslatokat.

(2) A tagállamok és a Bizottság e rendelet alkalmazásáról rendszeres véleménycserét folytatnak.

(3) A Bizottság a pénzalapok kezeléséről szóló - az 1290/2005/EK rendelet 43. cikkében említett - éves jelentésében minden alkalommal értékeli az elért haladást.

10. cikk

(1) A tagállamok a 2. cikknek megfelelően végrehajtandó vizsgálatokhoz vizsgálati programokat dolgoznak ki a következő vizsgálati időszakra.

(2) A tagállamok minden évben április 15-e előtt megküldik a Bizottságnak az (1) bekezdésben említett programjukat, amelyben meghatározzák a következőket:

a) a vizsgálatnak alávetendő vállalkozások száma és azok ágazatonkénti lebontása a hozzájuk kapcsolódó összegeket figyelembe véve;

b) a program kidolgozására elfogadott kritériumok.

(3) A tagállamok által kidolgozott és a Bizottságnak továbbított programokat a tagállamok végrehajtják, ha a Bizottság nyolc héten belül nem tette meg észrevételeit.

(4) A programoknak a tagállamok által történő módosítása esetében ugyanilyen eljárást kell alkalmazni.

(5) A Bizottság kivételesen bármikor kérheti, hogy adott vállalkozási kategóriával egészítsék ki egy vagy több tagállam programját.

11. cikk

(1) Minden tagállamban külön hivatalt kell kijelölni, amely e rendelet alkalmazásának nyomon követéséért és a következőkért felel:

a) az e rendeletben előírt vizsgálatnak a szóban forgó hivatal által közvetlenül alkalmazott tisztviselők közreműködésével történő végrehajtásáért; vagy

b) az egyéb hivatalokhoz tartozó tisztviselők által végzett vizsgálat összehangolásáért és felügyeletéért.

A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy az e rendelet szerint végrehajtandó vizsgálatok elvégzése a külön hivatal és más nemzeti hivatalok között megosztva történjen, feltéve, hogy azok összehangolásáért az előbbi felelős.

(2) Az e rendelet alkalmazásáért felelős hivatalt vagy hivatalokat oly módon kell megszervezni, hogy azok a kifizetésekért és a kifizetések előtt végrehajtott vizsgálatért felelős hivataltól vagy hivatali szervezeti egységektől függetlenek legyenek.

(3) Az (1) bekezdésben említett külön hivatal e rendelet megfelelő alkalmazásának biztosítására minden szükséges intézkedést megtesz.

(4) A külön hivatal ezen túlmenően a következőkért felelős:

a) az e rendelet szerinti vizsgálatok végrehajtásáért felelős nemzeti tisztviselők olyan képzéséért, amely lehetőséget nyújt számukra a feladataik ellátásához szükséges ismeretanyag elsajátítására;

b) a vizsgálati jelentések és minden egyéb, e rendelet alapján és annak előírásai szerint végzett vizsgálatokkal összefüggő okmány kezeléséért;

c) a 9. cikk (1) bekezdésében említett jelentések és a 10. cikkben említett programok elkészítéséért és közléséért.

(5) Az érintett tagállam a külön hivatalt a (3) és (4) bekezdésben említett összes feladat ellátásához szükséges hatáskörrel ruházza fel.

A hivatalnak az említett feladatok ellátásához megfelelően képzett, elegendő számú tisztviselővel kell rendelkeznie.

(6) Ez a cikk nem alkalmazható, ha a vizsgálatnak alávetendő vállalkozások 2. cikk (2)-(5) bekezdése szerinti minimális száma tíznél kevesebb.

12. cikk

Az e rendeletben szereplő, euróban megadott összegeket a vizsgálati időszak megkezdése évének első munkanapján érvényes átváltási árfolyam alkalmazásával át kell váltani az érintett valutákra, és közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

13. cikk

Szükség szerint e rendelet alkalmazására részletes szabályokat kell elfogadni az 1290/2005/EK rendelet 41. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően.

14. cikk

A Közösség által e rendelet alapján finanszírozott egyedi kiadások vizsgálatára az 1290/2005/EK rendelet 36. és 37. cikkét kell alkalmazni.

15. cikk

(1) A Bizottság tisztviselői a vonatkozó nemzeti törvényi rendelkezéseknek megfelelően jogosultak hozzáférni minden, akár az e rendelet alapján szervezett vizsgálat céljából, akár azt követően kiállított okmányhoz és a tárolt adatokhoz, ideértve az adatfeldolgozó rendszerekben tárolt adatokat is. Kérésre ezeket az adatokat megfelelő adathordozó eszközön rendelkezésre kell bocsátani.

(2) A 2. cikkben említett vizsgálatokat a tagállamok tisztviselői hajtják végre.

A Bizottság tisztviselői részt vehetnek ezekben a vizsgálatokban. Ők maguk nem gyakorolhatják a nemzeti tisztviselőkre ruházott vizsgálati hatásköröket; azonban a tagállamok tisztviselőivel azonos jogaik vannak a helyiségekbe való bejutáshoz és az iratokhoz való hozzáféréshez.

(3) A 7. cikk alapján végzett vizsgálatok esetében a megkereső tagállam tisztviselői a megkeresett tagállam hozzájárulásával jelen lehetnek a megkeresett tagállamban folyó vizsgálatnál, és azonos jogaik lehetnek a helyiségekbe való bejutáshoz és az iratokhoz való hozzáféréshez.

A megkereső tagállamnak a megkeresett tagállamban folyó vizsgálatokban jelen lévő tisztviselői kötelesek készen állni arra, hogy hivatalos minőségüket bármikor igazolják. A vizsgálatokat minden esetben a megkeresett tagállam tisztviselői hajtják végre.

(4) Abban az esetben, ha a büntetőeljárásra vonatkozó nemzeti rendelkezések bizonyos jogi aktusokat a nemzeti jog által külön kijelölt tisztviselők számára tartanak fenn, a Bizottság tisztviselői és a tagállam (3) bekezdésben említett tisztviselői ezekben az aktusokban nem vehetnek részt. Semmilyen körülmények között nem vehetnek részt különösen a személyek otthonában a tagállam büntetőjoga szerint végzett házkutatásokban, és a személyeknek a tagállam büntetőjoga szerint történő hivatalos kihallgatásában. Az ezek nyomán szerzett információkhoz azonban hozzáférhetnek.

16. cikk

Az I. mellékletben felsorolt rendeletekkel módosított 4045/89/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

17. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. május 26-án.

a Tanács részéről

az elnök

D. RUPEL

(1) 2007. június 19-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) HL L 388., 1989.12.30., 18. o. A legutóbb a 2154/2002/EK rendelettel (HL L 328., 2002.12.5., 4. o.) módosított rendelet.

(3) Lásd az I. mellékletet.

(4) HL L 209., 2005.8.11., 1. o. A legutóbb az 1437/2007/EK rendelettel (HL L 322., 2007.12.07., 1. o.) módosított rendelet.

(5) HL L 270., 2003.10.21., 1. o. A legutóbb a 293/2008/EK bizottsági rendelettel (HL L 90., 2008.4.2., 5. o.) módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

A HATÁLYON KÍVÜL HELYEZETT RENDELET ÉS ANNAK MÓDOSÍTÁSAI

II. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT