EH 2000.223 Cégjegyzékbe bejegyzett cég esetében a társasági szerződés létre nem jötte, továbbá a cég nem létezése megállapításának nincs helye [1988. évi VI. tv. 1. § (2) bek., 17. §, 24. § (1) bek., Ptk. 205. § (1) bek.].

A III. r. alperesi betéti társaságot a felperesek 1995. március 23-án elhunyt édesapja - H. A. - és az I. r. alperes alapította az 1989. december 27-én megkötött társasági szerződéssel. A III. r. alperest az 1990. január 2-án hozott végzéssel bejegyezték a cégjegyzékbe.

H. A. felperesi jogelőd, mint a III. r. alperes kültagja 1994. október 31-én benyújtott keresetében az I. r. alperes elszámolásra kötelezését és annak eredménye alapján marasztalását kérte. A perbe lépő felperesi jogutódok többször módosított végleges keresetükben annak megállapítását kérték, hogy a III. r. alperes nem létezik, továbbá kérték az alperesek elszámolásra kőtelezését, illetőleg egyetemleges marasztalását. Előadásuk szerint a felperesi jogelőd 1981. szeptember 18-án az I. r. alperessel polgári jogi társaságot alapított és nem volt tudomása a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény (továbbiakban: Gt.) 332. § (2) bekezdése által előírt szerződés-módosítási kötelezettségről. Nem írta alá a felperesi jogelőd az 1989. december 27-én kelt és a III. r. alperes alapítására vonatkozó társasági szerződést, ilyen szerződés létezéséről sem tudott. Mivel a III. r. alperes alapítására nem a Gt. 19. §-ának kötelező rendelkezései betartásával került sor, álláspontjuk szerint a III. r. alperes nem létezik, a bejegyzés a felperesekre hatálytalan. Mindezekre tekintettel kérte a Gt. 2. §-a és a Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése alapján annak közbenső ítélettel való megállapítását, hogy a III. r. alperes társasági szerződése a felek akaratának hiányában nem létezik, így a III. r. alperest is nem létezőnek kell tekinteni.

Az I. r., a II. r. és a III. r. alperesek a megállapításra irányuló kereseti kérelem elutasítását kérték.

Az elsőfokú bíróság rész- és közbenső ítéletében megállapította, hogy a III. r. alperes nem létezik. A határozat indoklásában tényként állapította meg, hogy a III. r. alperes cégiratoknál található társasági szerződésén a felperesi jogelőd aláírása nem szerepel. A társasági szerződést ellenjegyző dr. G. Gy. ügyvéd ugyan a bíróság rendelkezésére bocsátotta a cégiratoknál található társasági szerződéssel azonos tartalmú és a bíróság hitelesítő záradékával ellátott azon társasági szerződés példányát, melyen megtalálható a III. r. alperes mindkét alapító tagjának aláírása, de a perben kirendelt igazságügyi írásszakértő szerint az okiraton található "H. A." névaláírás nagy valószínűséggel - a szóban kiegészített szakértői vélemény szerint 80-90%-os valószínűséggel - nem a felperesi jogelődtől származik. Utalt arra is az indokolás, hogy az ellenjegyző ügyvéd emlékezete szerint H. A. felperesi jogelőd nem előtte írta alá az okiratot. Ezen tényállás alapján az elsőfokú bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a III. r. betéti társaság alapításakor nem került sor a Gt.19. §-ának (2) bekezdése által megkívánt alakiságú, valamennyi tag által aláírt társasági szerződés megkötésére. A szerződő felek megállapodásának hiányában viszont a társasági szerződést a Ptk. 205. §-ában írtak szerint létre nem jöttnek kell tekinteni, ebből kővetkezően a III. r. alperes nem létezik.

Az I-III. r. alperesek fellebbezésükben a rész- és közbenső ítélet megváltoztatását és a III. r. alperes nem létezésének megállapítására irányuló felperesi kereset elutasítását kérték. Álláspontjuk szerint a kereset jogalapja hiányzik, a felperesek a felperesi jogelőd aláírásának hiánya esetében is legfeljebb a társasági szerződés érvénytelenségére hivatkozhatnának. Hangsúlyozták, hogy az elsőfokú bíróságnak az írásszakértői vélemény értékelésekor azt is figyelembe kellett volna vennie, hogy a felperesi jogelőd súlyosan beteg ember volt, aláírásmintái ezért is voltak nagyon eltérőek.

A felperesek az elsőfokú bíróság határozatának helybenhagyását kérték. A perben előterjesztett megállapítási keresetűket pontosítva úgy nyilatkoztak, hogy amennyiben a bíróság a III. r. alperes társasági szerződésének nem létezését nem találná megállapíthatónak, vagylagosan kérik a társasági szerződés semmisségének a megállapítását.

Az I. r.-III. r. alperesek fellebbezése az alábbiak miatt alapos.

A Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződés a felek akaratának kölcsönős és egybehangzó kifejezésével jön létre, ebből következően tehát a szerződő felek akaratának hiányában a szerződést létre nem jöttnek kell tekinteni. A társasági szerződés azonban egy olyan speciális szerződés, melyben a szerződést aláíró személyek gazdasági társaság alapításáról döntenek. Amennyiben a társasági szerződés alapján cégbejegyzésre kerül sor, az alapításra visszamenőleg létrejön a gazdasági társaság, mint a tagoktól elkülönült olyan önálló jogalany, mely saját cégneve alatt jogok és kőtelezettségek alanyává válhat [Gt. l.§-ának (2) bekezdése, Gt. 24. § (1). bek.]. A társasági szerződés speciális jellege miatt rendelkezett úgy a Gt. 17. §-a, hogy a gazdasági társaságoknak és tagjaiknak csak a Gt.-ben nem szabályozott vagyoni és személyi viszonyaira kell a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a Ptk. olyan háttér jogszabály, melynek rendelkezései csak a Gt. speciális rendelkezéseinek hiányában, kisegítően alkalmazhatók.

Jelen esetben az 1989. december 27-én megkötött társasági szerződés alapján a III. r. alperest bejegyezték a cégjegyzékbe, így a III. r. alperes 1989. december 27-ével mint önálló jogalany létrejött a Gt. 24. §-ának (1) bekezdésében írtak szerint. A cégbírósági eljárásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (Ctvr.) 1995. július 30. napjától hatályos rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni a vonatkozásban, hogy a cég alapításával és bejegyzésével kapcsolatban mely perek indításának van helye. E rendelkezések szerint keresettel lehet kérni a cégbejegyző végzés hatályon kívül helyezését és per indítható a jogerős cégbejegyzést kővetően a társasági szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt is. A Ctvr. 18/A. §-ának (1) bekezdése kimondja, hogy a jogerős cégbejegyzést követően a társasági szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt csak a tételesen ott felsorolt feltételek fennállása esetén, ezekre hivatkozással indítható per.

A Gt. és a Ctvr. fentebb idézett rendelkezései figyelembevételével a Legfelsőbb Bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett cégek esetében a Ptk. 205. §-ának (1) bekezdésére alapítottan nincs helye a társasági szerződés létre nem jötte megállapításának, továbbá a cég nem létezése megállapításának, ilyen cégek esetében a Ptk. 205. §-ának (1) bekezdése, mint háttérjogszabály, nem alkalmazható.

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint az adott esetben arra sincs lehetőség, hogy a bíróság a Ctvr. 18/A. §-a alapján megállapítsa a III. r. alperes társasági szerződésének érvénytelenségét. Túl azon, hogy a III. r. alperes társasági szerződése nem ütközik a Ctvr. 18/A. §-a (1) bekezdésének tételes rendelkezésébe, a Legfelsőbb Bíróság az összes bizonyíték mérlegelése alapján azt sem találta bizonyítottnak, hogy a társasági szerződés megkötésekor a felperesi jogelőd akaratnyilvánítása hiányzott volna. Hangsúlyozza a Legfelsőbb Bíróság, hogy a kirendelt írásszakértő nem zárta ki, hogy a társasági szerződésen található aláírás a felperesi jogelődtől származik. Ezenkívül a felperesi jogelőd 1994. október 31-én előterjesztett keresete egyértelműen igazolja, hogy H. A. a III. r. alperes létezésének ismeretében mint a betéti társaság kültagja lépett fel elszámolási igénnyel az I. r. alperessel szemben, ami arra utal, hogy a III. r. alperes alapításában való részvéte-lét nem vitatta. Értékelte a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy a felperesi jogutódok még 1996. július 9-én előterjesztett kereset-módosításukban is az 1989. december 27-én kelt társasági szerződés 8. pontjára alapítottan tartották fenn elszámolási igényüket. Csak az 1997. december elsejei újabb keresetmódosításukban hivatkoztak arra, hogy jogelődjük a társasági szerződést nem írta alá és 1998. május 20-án, illetve 1998. október 27-én kérték a társasági szerződés létre nem jöttének, majd a III. r. alperes nem létezésének megállapítását.

Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 213. §-ának (2) bekezdése alapján meghozott részítéletével az elsőfokú határozatot a Pp. 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, és a felperes megállapításra irányuló kereseti kérelmét elutasította. (Legf. Bír. Gf. II. 30. 740/1999.sz.)