A Fővárosi Törvényszék P.20545/2016/51. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 349. §, 1989. évi XXXII. törvény (Abtv.) 46. §] Bíró: Pap Eszter

Fővárosi Törvényszék

...P..../2016/51.

A Fővárosi Törvényszék

dr. Bősze-Magyar Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Magyar Balázs ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt

felperes neve (felperes címe.)

felperesnek

Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, ügyintéző dr. Kovács Orsolya ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt

alperes neve

alperes ellen,

kártérítés iránt indított perében meghozta az alábbi

ÍTÉLETET

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 1.651.000 (azaz egymillió-hatszázötvenegyezer) Ft perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak külön felhívásra 1.500.000 (azaz egymillió-ötszázezer) Ft feljegyzett illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de jelen bíróságnál 3 példányban benyújtandó, elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus úton előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a fellebbező fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve, ha a fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjeszt elő, vagy a bíróság a kérelmet egyéb okból köteles elutasítani. Ha a fellebbezést előterjesztő fél nem rendelkezik jogi képviselővel, a bíróság -a fenti kivételtől eltekintve- a perorvoslati kérelmet hivatalból elutasítja.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára vagy viselésére, a kamatfizetési kötelezettségre, a kamat mértékére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, akkor azt a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül is elbírálhatja, kivéve, ha a fellebbező a fellebbezésében, vagy a másik fél a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri.

I N D O K O L Á S

A felperes gazdasági társaság 1990-ben alakult, flipper gépek, majd később pénznyerő automaták értékesítésével és bérbeadásával foglalkozott.

A pénznyerő automaták működtetésére vonatkozó 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban Szjtv.) többször módosult.

A 2011. november 1. napján hatályba lépő, az államháztartás stabilitását elősegítő egyes adótörvények módosításáról szóló 2011. évi CXXV. törvény 27. §-a az I. és II. kategóriájú játéktermekben üzemelő pénznyerő automatákra kivetett adót a korábbi ötszörösére, azaz havi 500.000 Ft-ra emelte fel azzal, hogy az üzemeltető negyedévente a pénznyerő automata tiszta játékbevétele 900.000 Ft-ot meghaladó része 20 %-át is köteles játékadóként megfizetni (a továbbiakban: adóemelés).

Ugyanezen törvény 30. §-a akként rendelkezett, hogy az I. kategóriába tartozó játékteremben, valamint elektronikus kaszinóban pénznyerő automata üzemeltetésére 2011. november 1. napja előtt indult eljárásban kiadott engedélyek az abban foglalt időtartamban, de legfeljebb 2012. december 31. napjáig érvényesek. A törvény 24. § (2) bekezdése az Szjtv. 26. §-át akként módosította, hogy az I. kategóriába tartozó játékteremben - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - kizárólag szerver alapú pénznyerő automata üzemeltethető. A rendelkezés 2012. december 31-ig egy úgynevezett kivezető időszakot biztosított, amely alatt az érintett üzemeltetők a szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetésére állhattak át.

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2012. október 10-én hatályba lépett 2012. évi CXLIV. törvény 5. §-ával módosított Szjtv. 26. § értelmében pénznyerő automata kizárólag játékkaszinóban üzemeltethető. E törvény 8. §-ával beiktatott Szjtv. 40/A. § értelmében a módosítás hatálybalépését megelőzően kiállított játékterem engedélyek és pénznyerő automata üzemeltetésére jogosító engedélyek 2012. október 11-én hatályukat vesztik (a továbbiakban: tiltás).

A 2012. évi CXLIV. törvény 5. §-ával megállapított Szjtv. 26. § (3) bekezdésének első mondata és az Szjtv.-nek a módosító törvény 8. §-ával beiktatott 40/A. § (1) bekezdése alaptörvény ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, valamint alkotmányjogi panaszokat az Alkotmánybíróság a 26/2013. (X. 4.) AB határozatával elutasította.

A felperes a fenti jogszabályi rendelkezésekre tekintettel a tulajdonában lévő pénznyerő automatákat leselejtezte. 2011. november 1. napját követően azon gépek kerültek leselejtezésre, amelyek esetében technikailag nem volt biztosítható a szerver alapú működésre való átalakítás. 2012. október 10. napját követően pedig valamennyi, a felperes tulajdonában még megmaradt pénznyerő automata leselejtezésre került.

A felperes keresetében kérte, hogy kötelezze a bíróság az alperest 37.289.025 Ft és ezen összeg után 2013. január 1. napjától a kifizetésig járó, az 1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű, a mindenkori késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező kamat megfizetésre kérte. Költségigénye az alperessel szemben volt.

Előadta, hogy az alperes az Szjtv. 2011. és 2012. évi módosításaival megsértette az Európai Unió működéséről szóló szerződés 34., 35., 56., és 61. cikkét, valamint az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikkét, továbbá az Alapjogi Charta 17. cikkét, és ezzel a alperesnek kártérítési kötelezettsége keletkezett az 1959. évi IV. törvény 339. §-a, illetve a 349.§ alapján szerződésen kívüli kártérítés jogcímén.

Másodlagosan hivatkozott arra, hogy a sérelmezett jogalkotás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezéseibe is ütközik.

Hivatkozott továbbá arra, hogy az alperes mulasztással okozott kárt a felperesnek, amikor az alkotmánybírósági határozatban írt kártalanítási kötelezettségének nem tett eleget. E körben az új Ptk. 6:518. és 6:519. §-aira hivatkozott.

Előadta, hogy a 2011. évi törvénymódosítást követően a hagyományos pénznyerő automatákat 2012. december 31-ig, illetve az öt évre engedélyezett üzemeltetési időn belül a két évenként elvégzendő időszakos műszaki vizsga lejártakor a határidő előtt ki kellett vonni a forgalomból. A 2012. évi törvénymódosítás a vállalkozás tevékenységét teljes mértékben ellehetetlenítette. E törvény hatálybalépése után a felperes már nem tudott nyerőgépeket sem értékesíteni, sem bérbe adni, miután az országban üzemelő gépek több, mint 62 %-át kivonták a forgalomból. Így a raktáron lévő gépek értéke az amortizációt meghaladó mértékben csökkent, sőt a már bérbe adott gépek egy részét is visszaadták, amelyek a forgalomból kivont gépek nagy száma miatt nem voltak újra bérbe adhatóak. A magyar szerencsejáték piac megszüntetése után a magyarországi üzemeltetésből kivont több ezer pénznyerő automatával elárasztották a szomszédos államok piacait, amelyeket a megnövekedett kínálat miatt nyomott áron, jellemzően az önköltségi ár alatt, illetve alkatrészáron lehetett eladni. Az európai kontinensen kívül a nagy távolság megnövelte a szállítási költségeket is. Ezek azt eredményezték, hogy végső soron az automaták eladhatatlanná váltak. Ezért a felperes a 2012. október 10. napján a tulajdonában lévő 79 db pénznyerő automatát veszélyes hulladékként adta le a hulladékkezelőnek az Szjtv. 26. § (19) bekezdése értelmében. A felperes által leselejtezett 79 db pénznyerő automata könyv szerinti értéke 37.289.025 Ft volt.