A Fővárosi Ítélőtábla Pf.21066/2018/6. számú határozata kártérítés tárgyában. [Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XV. cikk] Bírók: Kollár Zoltán, Lukács Zsuzsanna, Örkényi László

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.21.066/2018/6-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Bősze-Magyar Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe, ügyintéző: dr. Kovács Orsolya ügyvéd) által képviselt alperes neve alperes ellen jogalkotással okozott kár megtérítése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. július 9. napján kihirdetett 18.P.20.545/2016/51. számú ítélete ellen a felperes által 52. és 53. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 837.355 (Nyolcszázharminchétezer-háromszázötvenöt) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak az illetékügyi hatóság külön felhívására 2.500.000 (Kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperesi gazdasági társaság 1990-ben alakult, kezdetben flippergépek, később pénznyerő automaták értékesítésével és bérbeadásával foglalkozott.

A pénznyerő automaták működtetésére vonatkozó 1991. évi XXXIV. törvény (Szjtv.) többször módosult. A 2011. november 1-jén hatályba lépett 2011. évi CXXV. törvény 27.§ az I. és II. kategóriájú játéktermekben üzemelő pénznyerő automatákra kivetett adót a korábbi ötszörösére, havi 500.000 forintra emelte azzal, hogy az üzemeltető negyedévente a pénznyerő automata tiszta játékbevétele 900.000 forintot meghaladó része 20%-át is köteles játékadóként megfizetni (a továbbiakban: adóemelés).

A törvény 30.§-a akként rendelkezett, hogy az I. kategóriába tartozó játékteremben, valamint elektronikus kaszinóban pénznyerő automata üzemeltetésére 2011. november 1. előtt indult eljárásban kiadott engedélyek az abban foglalt időtartamban, de legfeljebb 2012. december 31-ig érvényesek. A törvény 24.§ (2) bekezdése az Szjtv. 26.§-át úgy módosította, hogy az I. kategóriába tartozó játékteremben - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - kizárólag szerver alapú pénznyerő automata üzemeltethető. A rendelkezés 2012. december 31-ig ún. kivezető időszakot biztosított, amely alatt az üzemeltetők a szerver alapú pénznyerő automata üzemeltetésére állhattak át.

A 2012. október 10-én hatályba lépett 2012. évi CXLIV. törvény 5.§-ával módosított Szjtv. 26.§ értelmében pénznyerő automata kizárólag játékkaszinóban üzemeltethető. A törvény 8.§-ával beiktatott Szjtv. 40/A.§ szerint a módosítás hatálybalépését megelőzően kiállított játékterem-engedélyek és pénznyerő automata üzemeltetésére jogosító engedélyek 2012. október 11-én hatályukat vesztik (a továbbiakban: tiltás).

A 2012. évi CXLIV. törvény 5.§-ával megállapított Szjtv. 26.§ (3) bekezdésének első mondata és a módosító törvény 8.§-ával beiktatott Szjtv. 40/A.§ (1) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt, valamint alkotmányjogi panaszokat az Alkotmánybíróság a 26/2013. (X. 4.) AB határozatával elutasította.

E jogszabályi rendelkezésekre tekintettel a felperes 2011. november 1-jét követően azon pénznyerő automatáit selejtezte le, amelyek esetében technikailag nem volt biztosítható a szerver alapú működésre való átalakítás. 2012. október 10-ét követően pedig valamennyi a tulajdonában még megmaradt pénznyerő automata leselejtezésére sor került.

A felperes keresetében 37.289.025 forint és annak 2013. január 1-jétől a kifizetésig járó, az 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 301.§ (1) bekezdés szerinti késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Keresetét elsődlegesen arra alapította, hogy az alperes az Szjtv. 2011. és 2012. évi módosításaival megsértette az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSz) 34., 35., 56. és 61. cikkét, valamint az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz) 6. cikkét és az Alapjogi Charta 17. cikkét, ezzel szerződésen kívüli kártérítés jogcímén a régi Ptk. 339.§ és 349.§ szerint kártérítési kötelezettsége keletkezett.

Másodlagosan arra hivatkozott, hogy a sérelmezett jogalkotás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény rendelkezéseibe is ütközik. Harmadlagosan arra alapította igényét, hogy az alperes az Alkotmánybíróság határozatában írt kártalanítási kötelezettségének nem tett eleget, mulasztásával pedig a felperes károsodását okozta. Ez utóbbi igényének jogalapjaként a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:518.§ és 6:519.§-t is megjelölte.

Azzal érvelt, hogy a 2011. évi törvénymódosítást követően a hagyományos pénznyerő automatákat 2012. december 31-ig, illetve még e határidő előtt a kétévenkénti időszakos műszaki vizsga lejártakor ki kellett vonni a forgalomból. A 2012. évi teljes tiltás pedig a felperesi vállalkozás tevékenységét teljes mértékben ellehetetlenítette, mert ezután már nem tudott nyerőgépeket sem értékesíteni, sem bérbe adni. A magyarországi piac megszűnt, az üzemelő gépek több mint 62%-át kivonták a forgalomból. A Magyarországon kivont pénznyerő automaták elárasztották a szomszédos államok piacait, ahol a megnövekedett kínálat miatt nyomott áron, önköltségi ár alatt, illetve alkatrész áron lehetett értékesíteni. Az európai kontinensen kívül pedig a nagy távolság növelte meg a szállítási költségeket. Végső soron az automaták eladhatatlanná váltak, ezért a felperes a tulajdonában lévő 79 db pénznyerő automatát veszélyes hulladékként adta le a hulladékkezelőnek. A leselejtezett 79 db pénznyerő automata könyv szerinti értéke pedig 37.289.025 forint volt.

Állította, hogy a N.-ban, illetve H.-ban honos tagokkal rendelkező M. S. Kft. és S. L. Kft., valamint egy ... honosságú gazdasági társaság részére is nyújtott szolgáltatást, illetve értékesített termékeket. Nézete szerint azonban az Európai Unió Bírósága (EuB) C-98/14. számú ún. Berlington-ítélete szerint az uniós jog alkalmazásához - határon átnyúló szolgáltatás bizonyítása nélkül - elegendő az is, ha nem zárható ki, hogy tagállami állampolgárok vagy más tagállamban letelepedett cégek kívánnak pénznyerő automaták üzemeltetésével foglalkozni, illetve pénznyerő automaták szolgáltatásait igénybe venni.

Arra is hivatkozott, hogy a Berlington-ítéletben az EuB megállapította az uniós jog megsértését. A tagállamok európai jogot sértő magatartása pedig olyan nemzetközi jogsértés, amely az európai jogban az ún. Brasserie-teszt szerint kártérítési felelősséget von maga után. Az alperes uniós rendelkezésekbe ütköző törvénymódosítása súlyos jogsértés, mert sérti a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvét, valamint az Alapjogi Charta által védett tulajdonhoz való jogot is. A jogsértés és a felperesnek a nyerőgépek teljesen értéktelenné válása miatti károsodása közötti okozati összefüggés pedig egyértelműen fennáll. Az alperes nem igazolta, hogy a jogalkotás célja a játékfüggőség, illetve az ezzel kapcsolatos bűncselekmények visszaszorítása lett volna. Az pedig egyértelműen kiderült, hogy a jogalkotás során említett nemzetbiztonsági kockázat nem állt fenn, azzal kapcsolatos vizsgálat vagy eljárás nem volt folyamatban.