BH 1985.7.263 I. Ha az életbiztosítási szerződés kedvezményezettjének a biztosított örökösét kell tekinteni, az örökös nem az örökösi, hanem kedvezményezetti minőségénél fogva - vagyis közvetlenül az életbiztosítási szerződés alapján - tarthat igényt a biztosítási összegre. Ez az összeg nem tartozik a hagyatékhoz, így a hagyatéki hitelezők arra nem támaszthatnak igényt. [Ptk. 560. § (1) bek., PK 83. sz.]

II. Elhalt személy eltemetésére jogosultak sorrendje, a temetési költségek viselésének szempontjai [10/1970. (IV. 17.) ÉVM-EüM sz. r. 11. §, Ptk. 685. § b) pont].

Az örökhagyó végintézkedés hátrahagyása nélkül meghalt. Törvényes örököse egyetlen gyermeke (az alperes).

Az örökhagyót élettársa (a felperes) temettette el, és a temetési költségeket is ő viselte.

Az örökhagyó hagyatékához összesen 3460 forint értékű ingó vagyon tartozott, örökösét, illette továbbá az örökhagyó CSÉB biztosítási szerződése alapján járó 40 000 forint biztosítási összeg is.

A hagyatéki eljárásban a felperes a temetéssel és sírkeret készítéssel felmerült összesen 17 871 forint költsége erejéig hagyatéki hitelezőként fellépett, és követelését a hagyatéki ingóságokkal, illetőleg a biztosítási összegből kívánta kiegyenlíteni. A közjegyző a hagyatékátadó végzéssel az ingó vagyonból álló hagyatékot a felperesnek mint hagyatéki hitelezőnek adta át.

A felperes módosított keresetében a temetéssel felmerült 8321 forint megfizetésére kérte az alperest kötelezni. Arra hivatkozott, hogy az alperes mint az örökhagyó törvényes örököse a 40 000 forint biztosítási összeggel is felel a hagyatéki tartozásért.

A városi bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 8321 forintot 15 nap alatt a felperesnek fizessen meg. Az ítélet indokolása utal arra, hogy a Ptk. 677. §-ának (1) bekezdése alapján az örökhagyó illő eltemetésének költsége mint hagyatéki tartozás a hagyatékot terheli. A bíróság álláspontja szerint azonban "az a tény, hogy az örökhagyó után számos ingó- és ingatlan vagyon nem maradt, nem zárja ki a temetési költségnek az örökös által történő viselését. Nem zárja ki többek között azért sem, mert a CSÉB biztosítási összeget az örökös megkapta, és a kifizetésnek akadálya az nem lehet, hogy a gyámhatóság által ún. zárolt betétben van az összeg."

A jogerős ítélet ellen emelt törvényességi óvás alapos.

A Ptk. 560. §-ának (1) bekezdése szerint az életbiztosítási szerződésben kedvezményezett lehet

a) a szerződésben megnevezett személy,

b) a bemutatóra szóló kötvény birtokosa,

c) a biztosított örököse, ha a kedvezményezettet a szerződésben nem jelölték meg, és bemutatóra szóló kötvényt sem állítottak ki.