12/1996. (III. 22.) AB határozat
a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 28/1995. (III. 24.) Korm. rendelet egyes rendelkezései alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány alapján meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 28/1995. (III. 24.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés c) pontja alkotmányellenes, ezért ezt a rendelkezést megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó a felsőoktatási intézményekbe való felvételről szóló 25/1988. (XII. 22.) MM rendelet (a továbbiakban: MM r.) 7. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. A felsőoktatási intézmények felvételi eljárásainak általános szabályairól szóló 28/1995. (III. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. r.) az MM r.-t hatályon kívül helyezte. Az Alkotmánybíróság - az MM r. támadott rendelkezései és a Korm. r. 5. § (1) bekezdés c) pontja részleges tartalmi azonosságára tekintettel - az indítványt a Korm. r.-ben foglalt új szabályozást érintő utólagos normakontroll kezdeményezésének tekintette és az eljárást ennek megfelelően folytatta le.
Az indítványozó azt kifogásolta, hogy az MM r. erkölcsi bizonyítvány benyújtását kívánja meg a felsőoktatási intézményekbe való felvételhez. Az indítványozói álláspont szerint azáltal, hogy a felsőoktatási intézményekbe csak büntetlen előéletű személy vehető fel, a sérelmezett jogszabályi rendelkezés "a felsőfokú tudás, műveltség, ismeretanyag megszerezhetőségének, elsajátításának alapjogát" a büntetett előéletű személyek számára nem biztosítja, sőt e személyeket az említett jog gyakorlásából kizárja.
Az indítvány utalt arra is, hogy a támadott szabályozás ellentétes az Alkotmány 70/F. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakkal. Az indítványozó úgy ítélte meg, hogy a sérelmezett rendelkezés "alkotmányellenesen kirekeszti a felsőoktatási szolgáltatás igénybevételéből azokat a személyeket, ..., akik büntetésüket töltik vagy büntetett előéletűek".
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkkel indokolja.
1. Az Alkotmány 70/F. § a felsőoktatáshoz való jogról a következőket állapítja meg.
"(1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.
(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg."
A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 82. § (1) bekezdése így rendelkezik: "Minden magyar állampolgárnak joga van - a 83. § keretei között - az általa választott felsőoktatási intézményben és szakon felsőfokú tanulmányokat folytatni." E § (2) bekezdése szerint "az (1) bekezdésben említett jog nem illeti meg azt a személyt, aki cselekvőképtelen, továbbá azt, aki a közügyektől való eltiltás büntetés hatálya alatt áll". A 35/1995. (VI. 2.) AB határozat az idézett bekezdés második fordulatát 1996. december 31. napjával megsemmisítette, mivel a felsőoktatás valamennyi intézménytípusából, szakágazatából, képzési szintjéből és formájából megkülönböztetés lehetősége nélkül kizárja azt a személyt, aki a közügyektől eltiltás büntetésének hatálya alatt áll.
A Korm. r. 5. § (1) bekezdés c) pontjának megfelelően a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezésnél a jelentkezési laphoz hatósági erkölcsi bizonyítványt kell csatolni. A hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló 12/1983. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr.) 5. §-a meghatározza, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítványnak mely adatokat kell tartalmaznia. E § c) és d) pontja alapján a hatósági bizonyítványban fel kell tüntetni a büntetlen vagy büntetett előéletre utaló közlést (utóbbi esetben a büntetésekre vonatkozó adatokat), valamint annak megjelölését, hogy a bizonyítványt milyen célból állították ki. (A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 100. § (1) és (2) bekezdése alapján büntetett előéletűnek minősül az a személy, aki az elítéléséhez fűzött hátrányos következmények alól még nem mentesült.)
Az Ftv. 83. § (5) bekezdés első mondata azt írja elő, hogy a felsőoktatási intézménybe alapképzésre való felvételről a felsőoktatási intézmény e célra szervezett bizottsága dönt. A Korm. r. 6. § (6) bekezdés első mondata szerint "a felsőoktatási intézmény ponthatár alkalmazásával dönt a felvehető jelentkezettekről".
Az Alkotmánybíróság az Ftv., a Korm. r. és a BM r. összevetése alapján azt állapította meg, hogy a büntetett előélet ténye - e jogszabályok rendelkezései szerint - önmagában véve nem akadálya a felsőoktatási intézménybe való felvételnek. A Korm. r. 5. § (5) bekezdése kizárólag a jelentkezés érvényességi feltételeként írja elő a hatósági erkölcsi bizonyítvány - mint a jelentkezési lap melléklete - benyújtásának kötelezettségét. E rendelkezés alapján "ha a jelentkezési lap, illetőleg mellékletei hiányosak, és a jelentkező a hiánypótlásra történt felhívás ellenére a felsőoktatási intézmény által meghatározott időpontig a hiányokat nem pótolja, kizárja magát a felvételi eljárásból". A támadott előírás tehát az erkölcsi bizonyítvány benyújtását a felvételi eljárás alaki feltételeként, a felvételre vonatkozó érdemi döntéssel való összefüggés meghatározása nélkül írta elő.
2. Az Alkotmánybíróság a továbbiakban azt vizsgálta, hogy a felvételi lap mellékleteként benyújtott hatósági erkölcsi bizonyítványban a büntetett előéletre vonatkozó közlés nem jelenti-e a személyes adatok védelméhez való alapjog alkotmányellenes sérelmét.
Az Alkotmány 59. § (1) bekezdése szerint: "A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a jóhírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez, valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog". A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. § 2. b) pontja alapján a büntetett előélet ténye különleges személyes adatnak minősül. E törvény 3. § (2) bekezdése szerint a különleges adat akkor kezelhető, ha
"a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy
b) a 2. § 2. a) pontjában foglalt adatok esetében, ha az nemzetközi egyezményen alapul, vagy Alkotmányban biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli;
c) egyéb esetekben azt törvény elrendeli".
Az Avtv. 3. § (3) bekezdésének első és második mondata a következőket írja elő. "Törvény közérdekből - az adatok körének kifejezett megjelölésével - elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát. Minden egyéb esetben a nyilvánosságra hozatalhoz az érintett hozzájárulása, különleges adat esetében írásbeli hozzájárulása szükséges."
Az Avtv. 2. § 4. pontja alapján adatkezelés "az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt), adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is". Az idézett rendelkezésből kitűnik, hogy a jelentkezési laphoz csatolt hatósági erkölcsi bizonyítvány átvétele, nyilvántartása - amennyiben a bizonyítvány büntetett előélet tényét tartalmazza - különleges személyes adat kezelésének minősül. A vizsgált szabályozás a büntetett, illetve büntetlen előéletre vonatkozó adat tartalmára tekintet nélkül írja elő a hatósági erkölcsi bizonyítvány benyújtásának kötelezettségét a jelentkezési lap mellékleteként.
Az Avtv. idézett előírásai figyelembevételével megállapítható, hogy kormányrendelet sem kifejezetten, sem közvetve nem írhatja elő a büntetett előéletre vonatkozó adat közlésének, illetve kezelésének kötelezettségét. Az Alkotmány 35. § (2) bekezdése szerint a Kormány rendelete a törvénnyel nem lehet ellentétes. A különleges személyes adat feltárására, illetve kezelésére irányuló vizsgált kormányrendeleti rendelkezés a vázoltaknak megfelelően alkotmányellenes, ezért az Alkotmánybíróság a Korm. r. ilyen tartalmú rendelkezését megsemmisítette.
3. A vizsgált ügy kapcsán az Alkotmánybíróság megjegyzi a következőket:
3.1. Az Alkotmány idézett 70/F. §-a a felsőfokú oktatáshoz való jogot a megfelelő egyéni képességekkel rendelkezők számára biztosítja. A képességek mérésének az Ftv.-ben szabályozott módja pedig a felvételi vizsga, amelyet a Korm. r. ugyancsak idézett előírásainak megfelelően pontrendszerrel kell értékelni.
Az Ftv. 83. § (2) bekezdése lehetőséget teremt arra, hogy a felsőoktatási intézmény a felvételt az e § (1) bekezdésében meghatározott, kötelezően alkalmazandó feltételeken túl "további követelményhez, különösen az érettségi minősítéséhez, munkaviszonyhoz, meghatározott munkakör betöltéséhez, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlathoz, végzettséghez kötheti". Mindezek alapján nem zárható ki, hogy a felsőoktatási intézmény az idézett rendelkezésben említett körülmények sorában a büntetett előélet tényére is tekintettel legyen, ha a felvételre jelentkező személy az ilyen adatáról önkéntesen számot ad, és az adat kezeléséhez írásban hozzájárul.
3.2. Az Alkotmánybíróság szükségesnek tartja felhívnia figyelmet arra is, hogy az oktatás az emberi személyiség kibontakoztatására irányuló tevékenység. A felsőfokú tanulmányok folytatásának joga pedig - amint arra az e határozat indokolásában már említett 35/1995. (VI. 2.) AB határozat rámutatott - közvetlenül kapcsolódik az emberi méltóság általános személyiségi jogának ahhoz az összetevőjéhez, amely "az ember önrendelkezési jogával és magánszférájának érvényesülésével együtt a személyiség kibontakozását, a személyi adottságok és törekvések nem alkotmányellenes kifejleszthetőségét, illetve érvényesíthetőségét garantálja. Az emberi méltósághoz való jog abszolút jellegű lényeges tartalmát minden ember egyenlő méltósága testesíti meg. Az emberi méltóság általános személyiségi jogának a személyiség szabad kibontakozását lehetővé tevő második összetevőcsoportjába tartozik az a nevesített jog is, amely a megfelelő képességű magyar állampolgárokat felsőoktatási intézményben felsőfokú tanulmányok folytatására jogosítja" (ABH 1995. május, 200.).
Az oktatásnak az emberi személyiségre gyakorolt sokoldalú hatásával szemben támasztott követelményeket hangsúlyoz az 1976. évi 9. tvr.-rel kihirdetett Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 13. cikk 1. pontja is, a következőképpen: "az iskolai nevelésnek minden személyt képessé kell tennie arra, hogy hasznos szerepet töltsön be a szabad társadalomban, előmozdítsa a megértést, türelmet és barátságot valamennyi nemzet, valamint minden faji, népi és vallási csoport között". A 13. cikk 2. c) pontja pedig arra utal, hogy "a felsőoktatást teljesen egyenlő feltételekkel a képesség alapján mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni, minden megfelelő eszközzel, különösen az ingyenes oktatás fokozatos bevezetése útján".
A vázoltak alapján megállapítható, hogy a büntetett előéletű személyek felsőoktatáshoz való jogának korlátozása a személyes adatok védelméhez való jog, a felsőoktatáshoz való jog és e jognak az emberi méltóság alapjogához fűződő kapcsolata figyelembevételével szabályozható.
Dr. Ádám Antal s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Lábady Tamás s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,
alkotmánybíró