25/1988. (XII. 22.) MM rendelet

a felsőoktatási intézményekbe való felvételről

Az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény (a továbbiakban: Tv.) végrehajtásáról rendelkező 41/1985. (X. 5.) MT rendelet 2. §-a (1) bekezdésének h) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a felsőoktatási intézményeket irányító miniszterekkel és. országos hatáskörű szervek vezetőivel (a továbbiakban együtt: irányító miniszter) egyetértésben - a következőket rendelem:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a magyar felsőoktatási intézményekben nappali, esti, illetőleg levelező tagozaton folyó alapképzésre jelentkező magyar állampolgárokra, valamint azokra a nem magyar állampolgárokra, akik a Tv. 165. §-ának a) pontjában foglaltak alapján nem tekintendők külföldieknek.

(2) A rendeletet a külföldi felsőoktatási intézményben folytatandó tanulmányokhoz magyar állami ösztöndíjra pályázó és felvételi vizsgára kötelezett személyekre is - a megállapított eltérésekkel - alkalmazni kell.

A FELVÉTEL FELTÉTELEI

2. §

(1) Nem szükséges a Tv. 102. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt bizonyítvánnyal, illetőleg oklevéllel rendelkeznie annak,

a) aki a szakmunkások felsőfokú tanulmányokra előkészítő tanfolyamát eredményesen elvégezte, a tanfolyam elvégzésétől számított három éven belül:

b) akit valamely tantárgyból, tudomány- vagy művészeti területen elért kiemelkedő teljesítménye alapján a jelentkezés előtt a művelődési miniszter - a felsőoktatási intézmény javaslatára - az előképzettség alól felmentett.

(2) Külföldi oktatási intézményben szerzett, befejezett középiskolai vagy felsőfokú iskolai tanulmányokról kiállított bizonyítvány, illetőleg oklevél nemzetközi szerződés alapján történő elismerésre tekintettel vagy honosítás után fogadható el az előképzettség igazolásául.

3. §

(1) A második vagy további főiskolai, illetőleg egyetemi végzettség megszerzésére irányuló képzésre való felvételre - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a rendelet rendelkezéseit azzal kell alkalmazni, hogy a felsőoktatási intézmény (kar) egyes szakok (tagozatok) tekintetében az általa meghatározott felsőfokú végzettséggel rendelkezőket a felvételi vizsga alól felmentheti, s a felvételükre más feltételeket állapíthat meg. E feltételeket az évente külön kiadványként megjelenő felvételi tájékoztatóban (a továbbiakban: felvételi tájékoztató), illetve más alkalmas módon közzé kell tenni.

(2) A főiskolai szintű, képzés befejezése után egyetemi végzettség megszerzésére irányuló kiegészítő képzésre való felvétellel kapcsolatban - a tv. 103. §-ának keretei között - az egyetem állapítja meg a felvételi eljárás szabályait, továbbá meghatározza és közzéteszi a felvétel feltételeit.

(3) Kétszintű vagy elágazó képzést folytató egyetemen az egyetemi végzettség megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának feltételeit az egyetem határozza meg és teszi közzé.

4. §

(1) A felsőoktatási intézménybe (kar, szak, tagozat) való felvételt - a Tv. 102. §-ának (1) bekezdésében foglalt felvételi feltételeken (a továbbiakban: általános feltételek) túl - a felsőoktatási intézmény kötheti további feltételhez (a továbbiakban: különös felvételi feltételek).

(2) A különös felvételi feltételeket a felvételi tájékoztatóban közzé kell tenni.

5. §

(1) A Tv. 102. §-ának (3) bekezdésében foglaltak alapján az irányító miniszter - a felsőoktatási intézmény javaslatára - a művelődési miniszterrel egyetértésben a felvétel feltételeit egyes felsőoktatási intézmények, szakok, illetőleg a jelentkezők meghatározott köre tekintetében e rendeletben foglaltaktól eltérően állapíthatja meg.

(2) A feltételeket a Művelődési Közlönyben és a felvételi tájékoztatóban közzé kell tenni.

A JELENTKEZÉS

6. §

(1) Felsőoktatási intézménybe az erre a célra rendszeresített nyomtatvány (a továbbiakban: jelentkezési lap) benyújtásával lehet jelentkezni.

(2) Egyidejűleg csak egy felsőoktatási intézménybe (karra) lehet a jelentkezési lapot benyújtani. A jelentkezési lapon - az erre vonatkozó szabályok szerint - két további felsőoktatási intézménybe való átjelentkezést lehet feltüntetni.

(3) A felvételi tájékoztatóban kivételként megjelölt felsőoktatási intézményekbe való jelentkezésre a (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik.

7. §

(1) A jelentkezési laphoz csatolni kell

a) az általános felvételi feltételekre, és ha szükséges, a különös felvételi feltételekre vonatkozó okiratokat,

b) önéletrajzot,

c) hatósági erkölcsi bizonyítványt,

d) a felvételi költségtérítés befizetésének igazolását,

e) a jelentkezés évében érettségiző jellemzését és továbbtanulási szándékának véleményezését külön jogszabály rendelkezései szerint.

(2) Nem kell hatósági erkölcsi bizonyítványt csatolnia annak a nappali tagozatra jelentkezőnek, aki a jelentkezés évében középiskola nappali tagozatának tanulója, illetve akinek a munkaköre betöltéséhez hatósági erkölcsi bizonyítvány szükséges. Ez utóbbi körülményt a munkáltató igazolja.

(3) Aki a jelentkezés évében szerez érettségi, illetőleg érettségi-képesítő bizonyítványt, az (1) bekezdés a) pontjában említett okiratokat legkésőbb a szóbeli, a gyakorlati, illetőleg az alkalmassági vizsgán köteles benyújtani.

(4) Ha a munkaviszonyban vagy tagsági viszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) álló jelentkezőt a munkáltatója, sorkatonai szolgálatot teljesítő jelentkezőt pedig a parancsnoka - kérelemre - jellemezte, illetőleg a továbbtanulási szándékát véleményezte, a jelentkező a jellemzést, illetve véleményt a jelentkezési laphoz csatolhatja.

8. §

(1) A jelentkezési lapot - a jelentkezés évében érettségiző kivételével - a jelentkező a felvételi tájékoztatóban meghatározott időpontig nyújthatja be a felsőoktatási intézményéhez. A jelentkezéssel kapcsolatos részletes tudnivalókat a felvételi tájékoztató tartalmazza.

(2) Ha a jelentkező igazolja, hogy a jelentkezés időpontját önhibáján kívül mulasztotta el, a felsőoktatási intézmény vezetője a jelentkezést legkésőbb tizenöt nappal a felvételi vizsgák kezdete előtt elfogadhatja; határozatáról a jelentkezőt értesíti.

(3) Ha a jelentkezési lap, illetőleg mellékletei hiányosak és a jelentkező a hiánypótlásra történt felhívás ellenére a felvételi vizsga kezdetéig a hiányokat nem pótolja, nem bocsátható felvételi vizsgára.

A FELVÉTELI ELJÁRÁS

A felvételi eljárás célja

9. §

(1) A felvételi eljárás célja a felsőfokú tanulmányokra legalkalmasabb jelentkezők kiválasztása.

(2) A felvételi eljárás során a felkészültséget, a képességeket és a szakmai rátermettséget kell vizsgálni. Ennek érdekében a felvételi eljárás során külön-külön, illetőleg együttesen

a) tantárgyi vizsga,

b) gyakorlati vizsga,

c) alkalmassági vizsga (továbbiakban: felvételt vizsga) szervezhető.

(3) A felvételi vizsga jellegét (tantárgyi, alkalmassági, gyakorlati) és összetételét (vizsgatárgyak, követelményrendszer) a felsőoktatási intézmény (kar) határozza meg.

(4) Az azonos szakmai képzést folytató intézmények közötti koordináció (átjelentkezés) érdekében a felsőoktatási intézménynek a (3) bekezdés alapján hozott döntését az irányító miniszter hagyja jóvá.

(5) A követelményeket, illetve azok megváltoztatását

a) tantárgyi vizsga tekintetében legalább két évvel,

b) gyakorlati, illetőleg alkalmassági vizsga tekintetében legalább egy évvel

az alkalmazás előtt közzé kell tenni.

A felvételi vizsga

10. §

(1) Felvételi vizsgát - a 3. §-ban, az 5. §-ban, valamint az 1. számú mellékletben meghatározott kivételekkel - minden jelentkezőnek tennie kell.

(2) A felsőoktatási intézmény a felvételi vizsga idejéről és helyéről - legalább tizenöt nappal a vizsga kezdete előtt - a jelentkezőt írásban értesíti és tájékoztatja a vizsgával kapcsolatos jogairól, valamint kötelességeiről.

(3) A felvételi vizsga nem nyilvános.

11. §

(1) A tantárgyi vizsga tárgyait (a továbbiakban: vizsgatárgyak) a felvételi tájékoztatóban közzé kell tenni.

(2) A tantárgyi vizsga általában írásbeli és szóbeli részből áll.

(3) A tantárgyi vizsga anyaga a gimnázium nevelési és oktatási alaptantervi törzsanyagának kereteit nem haladhatja meg.

(4) Ha a képzési sajátosságok indokolják, a felsőoktatási intézmény a (3) bekezdés szerinti tananyagot meghaladó követelményeket is meghatározhat, amelyeket a felvételi tájékoztatóban közzé kell tenni.

12. §

(1) A gyakorlati és az alkalmassági vizsga követelményeit, valamint a vizsgáztatás módját a felsőoktatási intézmény határozza meg.

(2) A gyakorlati és az alkalmassági vizsga követelményeit és az értékelés módját és szabályait - a felvételi tájékoztatóban részletesen közzé kell tenni. Az értékelés eredménye pontszámban is kifejezhető.

A felvételi vizsga eredménye

13. §

(1) A felvételi vizsga eredményét pontszámban kell kifejezni.

(2) A pontszámítás módját a 2. számú melléklet tartalmazza.

A bizottságok

14. §

A felvétellel kapcsolatos feladatok ellátására a felsőoktatási intézmény (kar)

a) vizsgáztató bizottságokat,

b) írásbeli vizsga esetén a vizsgadolgozatokat javító bizottságot (a továbbiakban: javító bizottság), valamint a dolgozatokat felülvizsgáló bizottságot (a továbbiakban: felülvizsgáló bizottság),

c) felvételi bizottságot hoz létre.

15. §

(1) A vizsgáztató bizottság elnökből, a vizsgatárgyak kérdezőiből és nappali tagozatra jelentkezők vizsgáztatása esetében a hallgatók képviselőjéből áll. A vizsgáztató bizottság tagjának középiskolai szaktanár is felkérhető.

(2) A vizsgáztató bizottság a vizsgaeredmény, valamint a 9. § (2) bekezdésében meghatározott egyéb szempontok alapján az intézménybe történő felvétel tárgyában indoklással ellátott javaslatot tesz. Ha a dolgozat javításában hibát észlel, javasolja az újraértékelést.

(3) A vizsgáztató bizottság döntését szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Az elnök, illetőleg a tagok különvéleményüket írásban a felvételi bizottság elé terjeszthetik.

16. §

A javító bizottság összetételét és működése - ideértve a dolgozatok javítása, valamint értékelése -rendjét a felsőoktatási intézmény (kar) határozza meg.

17. §

(1) A felülvizsgáló bizottság legalább három tagból áll. A felülvizsgáló bizottságnak nem lehet tagja az, aki a dolgozat javításában részt vett.

(2) A felülvizsgáló bizottság dönt

a) a jelentkezőknek a dolgozattal kapcsolatos beadványairól,

b) a vizsgáztató bizottságok újraértékelési javaslatairól.

(3) A felülvizsgáló bizottság a dolgozatot akkor értékeli újra, ha annak javításában érdemi vagy pontszámítási hiba van.

(4) A felülvizsgáló bizottság összetételét és működése rendjét a felsőoktatási intézmény (kar) határozza meg.

18. §

(1) A felvételi bizottság 5-9 főből áll. Elnöke a felsőoktatási intézmény (kar) vezetője, tagjai az intézmény (kar) vezetőjének illetékes helyettese, valamint az oktatóknak és a hallgatóknak az intézményi tanács által megválasztott képviselői.

(2) A felvételről - a felsőoktatási intézmény nevében - a felvételi bizottság dönt. A felvételi bizottság határozatát (Tv. 31. §) szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) A felvételi bizottság ülésére meg kell hívni azoknak a felsőoktatási intézményeknek a képviselőit, amelyek az átjelentkezők nagyobb létszáma miatt a felvételi bizottság döntésében érdekeltek. Az említettek az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt.

(4) A felvételi bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehetnek

a) a vizsgáztató bizottságok elnökei,

b) a felülvizsgáló bizottság elnöke,

c) a felsőoktatási intézmény felvételi előkészítő bizottságának elnöke,

d) a Művelődési Minisztérium, az irányító minisztérium, a képzésben érdekelt minisztériumok, valamint - előfelvétel esetén - a Honvédelmi Minisztérium képviselői.

A felvételi vizsga megszervezése, lebonyolítása

19. §

(1) Az írásbeli vizsgát úgy kell megszervezni, hogy a felvételi vizsgakérdések titkossága az írásbeli vizsga megkezdéséig, az írásbeli dolgozatot készítők személyének titkossága pedig a dolgozatok értékelésének befejezéséig biztosítva legyen.

(2) A dolgozatok értékelésének szempontjait, valamint az írásbeli vizsga eredményeit a szóbeli (gyakorlati) vizsga megkezdése előtt közzé kell tenni.

20. §

(1) A jelentkezőnek joga van az értékelt dolgozatába betekinteni. A dolgozatokba való betekintés helyét és idejét a felsőoktatási intézmény állapítja meg és erről a jelentkezőket megfelelő módon tájékoztatja.

(2) A jelentkező a dolgozatába való betekintés napjától a következő munkanap végéig az intézmény (kar) vezetőjétől írásban kérheti az általa észlelt javítási, pontszámítási hiba kivizsgálását. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

21. §

(1) Ha a szóbeli, a gyakorlati, illetőleg az alkalmassági vizsgáztatást több - azonos feladatú - bizottság végzi, a jelentkezőket az egyes vizsgáztató bizottságokhoz nyilvános sorsolással kell beosztani.

(2) A sorsoláson a vizsgázók vehetnek részt. A sorsolás időpontját és módját a jelentkezőkkel közölni kell.

(3) A vizsgáztató bizottság elnöke legkésőbb az aznapi vizsgák befejezését követően köteles ismertetni a jelentkezők által szerzett pontokat. Azokban a felsőoktatási intézményekben, amelyekben a felvételi vizsga jellege, illetőleg össztétele indokolja, az irányító miniszter az eredmény ismertetésére eltérő időpontot állapíthat meg. Az időpontot a felvételi tájékoztatóban közzé kell tenni.

22. §

(1) A jelentkező a szóbeli, a gyakorlati, illetőleg az alkalmassági vizsgáztatásával kapcsolatos - a vizsgaeredményét befolyásoló - szabálytalanság miatt a pontszáma ismertetésének napjától a következő munkanap végéig írásban panaszt tehet a felsőoktatási intézmény (kar) vezetőjénél. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye.

(2) A felsőoktatási intézmény (kar) vezetője a panaszt három munkanapon belül köteles kivizsgáltatni, elbírálni és döntéséről a jelentkezőt értesíteni.

A felvételi ponthatár

23. §

(1) A felvételi követelményszintet (a felvételi ponthatárt) a felsőoktatási intézmény javaslata alapján az irányító miniszter - a művelődési miniszterrel egyetértésben - a felvételi irányszámra figyelemmel állapítja meg és hozza nyilvánosságra.

(2) Azokat a ponthatárokat, amelyeknél gyengébb teljesítmény alapján a jelentkező a felvételi vizsgát nem folytathatja, illetőleg abba a felsőoktatási intézménybe, amelyben felvételi vizsgát tett, vagy egyik felsőoktatási intézménybe sem vehető fel, a 2. számú melléklet tartalmazza.

Az átjelentkezés

24. §

(1) A vizsgatárgyak azonossága esetén a jelentkező más felsőoktatási intézménybe (karra, szakra, tagozatra) a jelentkezési lapon, illetőleg írásbeli kérelem alapján a szóbeli (gyakorlati) vizsga megkezdéséig kérhet átjelentkezést.

(2) A felsőoktatási intézmény az átjelentkezést további feltételhez kötheti, illetőleg kizárhatja. E feltételeket, illetőleg az átjelentkezés kizárását a felvételi tájékoztatóban közzé kell tenni.

A felvételi bizottság határozata; a fellebbezés

25. §

(1) Azt a jelentkezőt, aki a megállapított követelményszintet (felvételi ponthatárt) elérte és a felvétel egyéb feltételeinek is megfelelt, a megpályázott felsőoktatási intézménybe (karra, szakra) fel kell venni.

(2) Átjelentkezés esetén a felvételről az érintett felsőoktatási intézmény (kar) a saját követelményszintje (felvételi ponthatára) és a 24 § (2) bekezdésében megállapított feltételek alapján dönt.

(3) A felsőoktatási intézmény a jelentkezőnek -az intézmény (kar, szak) felvételi követelményszintje (felvételi ponthatára) és az általa elért eredmény megjelölésével - a felvételi bizottság határozatát megküldi.

26. §

(1) A felvételi bizottság elutasító határozata ellen a jelentkező a felvétellel kapcsolatos jogszabályok megsértése esetében fellebbezhet.

(2) A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül a felsőoktatási intézmény (kar) vezetőjéhez írásban kell benyújtani.

(3) Az intézmény (kar) vezetője által létrehozott bizottság a fellebbezésben foglaltak alapján

a) a felvételi bizottság elutasító határozatát megváltoztatja, vagy

b) a fellebbezést az irányító minisztériumhoz felterjeszti.

27. §

(1) A felterjesztett fellebbezést az irányító minisztérium nevében - az irányító miniszter által kijelölt - bizottság bírálja el (a továbbiakban: fellebbezést elbíráló bizottság).

(2) A fellebbezést elbíráló bizottság tagjai a felsőoktatási intézmény, valamint az irányító minisztérium és a Művelődési Minisztérium képviselői.

(3) A fellebbezést elbíráló bizottság a felvételi bizottság határozatát

a) helybenhagyja vagy

b) jogszabálysértés esetén megsemmisíti és az intézményt (kart) új döntés meghozatalára kötelezi.

A felvételi döntések, nyilvánossága

28. §

A felsőoktatási intézményben a felvett, illetőleg az elutasított jelentkezők névsorát és az elért eredményeket nyilvánosságra kell hozni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. §

Ha a másik felsőoktatási intézménybe való átvétel, illetőleg a párhuzamos képzésben való részvétel felvételi vizsgához, kötött, a felvétel feltételeire és a felvételi eljárásra e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

30. §

(1) A felsőoktatási intézmény (kar) a felvételi eljárás intézményi rendjét - e rendelet alapján - felvételi szabályzatban határozza meg.

(2) A felvételi szabályzatot 1989. június 30-ig kell elkészíteni. A szabályzat közzétételéről a felsőoktatási intézmény gondoskodik. A felsőoktatási intézmények által a felvételi szabályzatban e rendelet felhatalmazása alapján megállapított rendelkezéseket a felvételi tájékoztatóban is közzé kell tenni.

(3) Az 1989. évi felvételi vizsgákra vonatkozó intézményi követelményeket az 1989. évi felvételi tájékoztató tartalmazza.

31. §

Ez a rendelet 1989. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti

a) a felsőoktatási intézményekbe való felvétel szabályozásáról szóló 3/1968. (V. 26.) MM rendelet;

b) a felsőoktatási intézményekbe való felvétel szabályozásáról szóló 3/1968. (V. 26.) MM rendelet módosításáról rendelkező 1/1974. (I. 9.) MM rendelet;

c) a felsőoktatási intézményekbe való felvétel szabályozásáról szóló 3/1968. (V. 26.) MM rendelet módosításáról rendelkező 5/1980. (VI. 17.) OM rendelet;

d) az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről rendelkező 1981. évi I. törvénynek a művelődési területen történő alkalmazásáról szóló 21/1981. (XII. 28.) MM rendelet 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja;

e) a felsőoktatási intézményekbe való felvétel szabályozásáról szóló 3/1968. (V. 26.) MM rendelet módosításáról rendelkező 7/1984. (II. 14.) MM rendelet;

f) a művészeti főiskolákra való felvétel szabályozásáról szóló 115/1964. (MK. 7.) MM utasítás;

g) a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára való jelentkezés rendjéről szóló 105/1967. (MK. 3.) MM utasítás;

h) a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára való jelentkezés rendjéről szóló 105/1967. (MK. 3.) MM utasítás módosításáról rendelkező 109/1968. (MK. 3.) MM utasítás;

i) a művelődésügyi jogszabályokban megállapított egyes hatáskörök módosításáról szóló 187/1968. (MK. 23.) MM utasítás 7/a) pontja, valamint

j) a felsőoktatási intézmények nappali tagozatára való jelentkezés rendjéről szóló 105/1967. (MK. 3.) MM utasítás módosításáról rendelkező 116/1969. (MK. 5.) MM utasítás.

Dr. Czibere Tibor s. k.,

művelődési miniszter

1. számú melléklet a 25/1988. (XII. 21) MM rendelethez

I. A TANTÁRGYI VIZSGA ALÓLI MENTESSÉG

1. Tanulmányi versenyek eredményeinek beszámítása

a) Részben vagy egészben mentesül a tantárgyi vizsga alól az a jelentkező, aki a következőkben felsorolt tanulmányi versenyek valamelyikén a megjelölt helyezések egyikét elérte.

Országos középiskolai tanulmányi versenyek

b) A versenytárgyak, illetőleg a versenyek típusba sorolását a versenyfelhívások tartalmazzák.

c) A teljes felvételi vizsga alól mentesül a jelentkező, ha

- az általa választott szakon a felvételi vizsga tárgya matematika és fizika, s ezek bármelyikéből az a) pontban megjelölt helyezést elérte;

- az általa választott kémiatanári, vegyész vagy vegyészmérnöki szakon a felvételi vizsgatárgy a kémia mellett a matematika vagy a fizika, és az a) pontban megjelölt helyezést kémiából érte el;

- a mentességet jelentő helyezést országos szakmai tanulmányi összetett versenyben érte el.

d) A Nemes Tihamér számítástechnikai versenyen elért helyezés a matematika tárgy felvételi vizsgája alól mentesít, de a másik tárgy vizsgája alól nem. Kivétel a tudományegyetemek programozó matematika szaka, ahol szakirányú továbbtanulás esetén a teljes felvételi vizsga alól mentesít.

e) Nem mentesül az a) pontban felsorolt tanulmányi versenyeken és vetélkedőkön elért helyezés alapján a tantárgyi vizsga alól az, aki a középiskolai tanulmányait három évnél régebben fejezte be.

f) Az országos szakmai tanulmányi versenyeken elért helyezések csak szakirányú továbbtanulás esetén adnak mentességet.

g) A felsőoktatási intézmény által előírt gyakorlati, illetőleg alkalmassági vizsgát annak is kell tennie, aki egyébként részben vagy egészben mentesült a tantárgyi vizsga alól.

2. Az előző évi felvételi eredmény beszámítása

a) A jelentkező a jelentkezési lapon kérheti a felsőoktatási intézménytől az előző évben elért összpontszáma beszámításával a tantárgyi vizsga alóli felmentést.

b) A felmentést meg kell adni, ha a jelentkező ugyanazon intézményben (karon, szakon) tett vizsgát, egyéb esetekben azonban a felsőoktatási intézmény a felmentést megadhatja.

3. Külföldi ösztöndíj elnyerésére tett tantárgyi vizsga beszámítása

A jelentkező a jelentkezési lapon az írásbeli vizsga alóli felmentését kérheti, ha ugyanabban az évben ugyanabból a tantárgyból külföldi ösztöndíj elnyerésére felvételi vizsgát tett, de a külföldi ösztöndíj iránti pályázata eredménytelen volt.

4. Nemzetközi érettségi vizsga beszámítása

Mentesül a tantárgyi vizsga alól az a jelentkező, aki nemzetközi érettségi vizsgát tett, ha a vizsgája a felvételi tantárgyak egyikéből felsőfokú, a másikból pedig legalább középfokú minősítésű.

II. A FELVÉTELI VIZSGA ALÓLI MENTESSÉG POLITIKAI FŐISKOLA

A levelező tagozatra jelentkezők felvételi vizsgát nem tesznek.

TESTNEVELÉSI FŐISKOLA

a) Mentesül a teljes felvételi vizsga alól az olimpiai bajnok jelentkező.

b) A világbajnok jelentkezői mentesíteni lehet a tantárgyi vagy a teljes felvételi vizsga alól.

c) A I. 2. b) pont szerinti felmentés megadható egy éven túl is, ha az adott szakon nem indul minden évben képzés.

2. számú melléklet a 25/1988. (XII. 22.) MM rendelethez

A FELVÉTELI VIZSGA PONTSZÁMÍTÁSI RENDSZERE

A) A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK TÖBBSÉGÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS PONTOZÁSI RENDSZER

(Ez a pontozási rendszer érvényes a "B" fejezetben felsorolt intézmények kivételével valamennyi felsőoktatási intézmény tantárgyi vizsgáira).

I.

A felvételi pontrendszer

1. A felvételi vizsgán 15 fokozatú pontszámítási rendszert alkalmazva tantárgyanként 0-15 pontig terjedően külön-külön kell értékelni a dolgozatokat és a szóbeli feleleteket, illetőleg a gyakorlati, alkalmassági vizsgán a teljesítményt.

A felvételi vizsgán a vizsgatantárgyakból szerezhető pontok az ún. szerzett pontok, melyek összértéke legfeljebb 60 lehet.

2. A középiskolai tanulmányi eredmények alapján pontszámot csak osztályzatból lehet képezni, más minősítésből nem. Ha a kapott eredmény fél pontra végződik, azt felfelé kell kerekíteni (pl. a magyar nyelv és irodalom átlagolása esetén).

Az osztályzatok alapján számított pontok az ún. hozott pontok, melyek összértéke 60 lehet.

3. A felvételi összpontszámot a hozott pontok és a szerzett pontok összeadásával vagy a felvételi vizsgán szerzett pontok megkettőzésével kell kiszámítani. A felvételi összpontszám ennek megfelelően legfeljebb 120 lehet.

II.

A hozott pontok kiszámítása

1. Gimnáziumban folytatott tanulmányok esetében a hozott pontokat az a)-g) pontban megjelölt tantárgyakból szerzett osztályzatok alapján kell kiszámítani. A hozott pontokat a tantárgyak alaptantervi követelményei alapján általában a III. és a IV. évfolyamon szerzett év végi osztályzatok összege adja.

Az. egyes pontoknál megjelölt esetekben más évfolyamok év végi osztályzatai veendők figyelembe.

a) Magyar nyelv és irodalom (e tantárgyakból minden évben két-két osztályzatot kell figyelembe venni, ezért ezek átlagát kell kiszámítani),

b) matematika,

c) történelem,

d) idegen nyelv, a jelentkező választása szerint (alap- vagy fakultatív tantervű tantárgyból szerzett osztályzat egyaránt figyelembe vehető), nemzetiségi gimnáziumok esetében pedig a nemzetiségi nyelv és irodalom),

e) fizika,

f) a következő tantárgyak valamelyike, a jelentkező választása szerint:

- biológia,

- kémiai (II. és III. évfolyam),

- földrajzi (I. és II. évfolyam, ha azonban a fakultáció keretében a jelentkező tovább tanulta a tantárgyat, akkor a III. és IV. évfolyam),

- másik idegen nyelv (alap- vagy fakultatív tantervű tantárgyakból szerzett osztályzat egyaránt figyelembe vehető),

- nevelési alapismeretek (280 órás tanterv alapján tanult), tanítóképző főiskolára jelentkezés esetén,

- technika (I. és II. évfolyam, de ha fakultáció keretében tovább tanulta a tantárgyat, akkor a III. és IV. évfolyamon szerzett osztályzat), ha technika szakra jelentkezik,

g) az f) pontban felsorolt választható tantárgy helyett a következő tantárgyak osztályzatait kell beszámítani:

- ének-zene (a Művelődési Közlöny 1987. évi 11. számában a gimnáziumi nevelési-oktatási terv módosításáról található közlemény 1. számú melléklete I. részében meghatározott ének-zenei osztályból tanárképző főiskola ének-zenével kapcsolatos szakpárjaira való jelentkezés esetén),

- testnevelés (az előzőekben említett közleményben meghatározott testnevelési osztályból a Testnevelési Főiskolára, valamint tanárképző főiskola testneveléssel kapcsolatos szakpárjaira való jelentkezés esetén).

2. A dolgozók gimnáziumában folytatott tanulmányok esetében a hozott pontokat a következő tantárgyaknak a III. és IV. évfolyamon szerzett év végi osztályzatai, illetőleg - ha a jelentkező a tantárgyat utoljára a III. évfolyamon tanulta - a II. és III. évfolyamon szerzett év végi osztályzatok alapján kell kiszámítani:

a) magyar nyelv és irodalom,

b) matematika,

c) történelem,

d) kémia,

e) fizika,

f) biológia.

3. Szakközépiskolában folytatott tanulmányok esetében a hozott pontokat az a)-c) pontban megjelölt tantárgyakból a III. és a IV. évfolyamon szerzett év végi osztályzatok, továbbá a felvételi tájékoztatóban közzétett - a szakközépiskolai képzés szakirányától függően meghatározott - tantárgyakból szerzett osztályzatok alapján kell kiszámítani:

a) magyar nyelv és irodalom (e tantárgyakból minden évben két-két osztályzatot kell figyelembe venni, ezért ezek átlagát kell kiszámítani),

b matematika,

c) történelem.

4. A középiskola a jelentkezési laphoz mellékletet állít ki a hozott pontokat adó tantárgyakról és az azokból szerzett osztályzatokról.

A jelentkezési lapot a melléklettel együtt kell eljuttatni a felsőoktatási intézményhez.

5. A szakmunkások előkészítő tanfolyamát végzettek hozott pontszámait a SZET Igazgatóság által kiállított bizonyítvány alapján, az abban szereplő 12 osztályzat összegeként kell számítani.

6. A külföldi felsőoktatási intézményben folytatandó tanulmányokhoz magyar állami ösztöndíjra az érettségi évében pályázónak a IV. évfolyamon szerzett félévi osztályzatai alapján kell a hozott pontokat számítani.

III.

A felvételi összpontszám kiszámítása

1. a) Az érettségi évében a felvételi összpontszám-ba be kell számítani a középiskolai eredmények alapján számított hozott pontokat.

b) Az érettségi évét követő három évben - a dolgozók középiskolájában érettségizők esetében már az érettségi évében is - a felvételi összpontszám a középiskolai eredmények figyelembevételével vagy anél-

kül is kiszámítható. A két pontszámítás közül azt kell alkalmazni, amelyik a jelentkező számára előnyösebb.

c) Nem lehet figyelembe venni a középiskolai eredményeket az érettségi évét követő negyedik évtől kezdődően.

2. Nem kell figyelembe venni a középiskolai eredményeket az érettségi évében sem, ha a jelentkező a felvételi vizsgán legalább 50 pontot szerzett, és szerzett pontszámai elérik az adott intézmény ponthatárának a felét.

3. Ha a felvételi összpontszámot a hozott pontok nélkül számítják ki, a felvételi vizsgán elért pontszám kétszerese adja a felvételi összpontszámot.

4. Ha a jelentkező külföldi ösztöndíj elnyerése érdekében felvételi vizsgát tett, de az ösztöndíjat nem nyerte el és pontbeszámítást kér, hozott pontjait az év végi középiskolai osztályzatok alapján újból ki kell számítani.

5. Az a jelentkező, aki külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatta tanulmányait, nem kérheti az ott szerzett osztályzatainak a figyelembevételét. Felvételi összpontszámát - függetlenül a középiskola befejezésének évétől - a felvételi vizsgán szerzett pontszámának kétszerese adja. Az a jelentkező, aki a IV. évfolyamot belföldi gimnáziumban végezte el, kérheti, hogy a IV. évfolyamon szerzett - egyébként beszámítható - osztályzatainak kétszeresét vegyék hozott pontszámként figyelembe, ha ez számára kedvezőbb.

IV.

Nem bocsátható szóbeli, illetőleg gyakorlati, alkalmassági vizsgára az a jelentkező, akinek dolgozatai összpontszáma nem éri el a 10 pontot. A szóbeli, illetőleg gyakorlati alkalmassági vizsgára nem bocsátható jelentkezőt erről a tényről a felsőoktatási intézmény - értesíti és az iratait visszaküldi.

Felsőoktatási intézménybe nem vehető fel az a jelentkező,

- aki a felvételi vizsgán nem szerzett legalább 30 pontot. Ez esetben összpontszám nem számítható (a hozott pontot nem veszik figyelembe, illetőleg a szerzett pontokat nem kétszerezik);

- akinek összpontszáma nem éri el a 70 pontot.

B) EGYES FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ SPECIÁLIS PONTOZÁSI RENDSZEREK

ÁLLAMI BALETTINTÉZET

A felvételi vizsgán összesen 20 pont érhető el. A vizsga két szakaszból áll.

A táncművészeti szakon 10 pont érhető el a szakmai főtárgy, valamint a három szakmai elméleti tantárgy eredményei alapján.

"Jeles" szakmai főtárgyi eredmény esetén 4 pontot, "jó" szakmai főtárgyi eredmény esetén 3 pontot, "közepes" szakmai főtárgyi eredmény esetén 1 pontot kaphat a jelentkező.

"Jeles" szakmai elméleti tantárgyi eredmények esetén 2-2-2 pont, "jó" és "közepes" szakmai elméleti tantárgyi eredmények esetén 1-1-1 pont adható.

Az a jelentkező, aki a felvételi vizsga második szakaszában megkapja a vizsgabizottsági tagok szavazatainak a többségét, további 10 pontot kap.

TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLÁK

Ének-zene-karvezetés szakok

A felvételi vizsgán összesen 120 pont érhető el. Ebből a jelentkező a felvételi vizsgán 100 pontot szerezhet. Ha a jelentkező a jelentkezés évében vagy az azt megelőző évben zeneművészeti szakközépiskolában tett érettségi-képesítő vizsgát, "jeles" szakmai fő-tárgyi érettségi-képesítő eredmény esetén további 20 pontot, "jó" főtárgyi érettségi-képesítő eredmény esetén 10 pontot hozhat.

Annak a jelöltnek, aki nem zeneművészeti szakközépiskolában tett érettségi-képesítő vizsgát, illetőleg akinek a zeneművészeti szakközépiskolában tett érettségi-képesítő vizsgája óta két év eltelt, a felvételi vizsgán - ha tehetséges és tanári pályára való alkalmassága ezt indokolttá teszi - a vizsgabizottsági tagok többségi szavazata alapján a vizsgateljesítményére adott 100 ponton felül további 10, illetőleg 20 pont adható.

A vizsgán szerezhető pontszám megoszlása a következő:

- szolfézs, zeneelméleti írásbeli 15

- szolfézs, zeneelméleti szóbeli 20

- karvezetés 10

- zongora (és egy választott hangszer) 20

- ének 20

- népzene 15

Aki a zeneelméleti és szolfézs írásbeli vizsgán nem ér el a megszerezhető 15 pontból legalább 5 pontot, szóbeli vizsgára nem bocsátható.

LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI FŐISKOLA

A felvételi vizsgán összesen 20 pont érhető el. Ebből a jelölt 18 pontot szerezhet a hangszeres szakok, továbbá a karvezetés, karmester, zeneszerzés, zenetudomány és ének szak főtárgyi vizsgáin.

Ha a jelentkező a jelentkezés évében vagy az azt megelőző évben zeneművészeti szakközépiskolában tett érettségi-képesítő vizsgát, "jeles" szakmai főtárgyi érettségi-képesítő eredmény esetén további 2 pontot, "jó" főtárgyi érettségi-képesítő eredmény esetén 1 pontot hozhat.

Annak a jelentkezőnek, aki nem zeneművészeti szakközépiskolában tett érettségi-képesítő vizsgát, illetve akinek a zeneművészeti szakközépiskolában tett érettségi-képesítő vizsgája óta két év eltelt, a felvételi vizsgán - ha tehetsége és pályára való alkalmassága ezt indokolttá teszi - a vizsgabizottsági tagok többségi szavazata alapján a vizsgateljesítményére adott 18 ponton felül további 1, illetőleg 2 pont adható.

A jelentkezők vizsgát tesznek az ún. kötelező tantárgyakból (zeneelmélet-szolfézs, népzene, zongora) is. A kötelező tantárgyi 1-5 pontot külön számítják, és nem adják hozzá' a főtárgyi pontszámhoz.

Ha a jelentkező a zeneelmélet-szolfézs vizsgán nem szerez legalább 2 pontot, felvételére - főtárgyi eredményétől függetlenül - nem kerülhet sor.

Zeneművészeti szakközépiskolában tett érettségi -képesítő vizsga alapján zeneelmélet és szolfézs tárgyakból hozható pontok:

5-5 esetén 0,5

4-5 esetén 0,4

4-4 esetén 0,3

5-3 esetén 0,3

4-3 esetén 0,2

MAGYAR IPARMŰVÉSZETI FŐISKOLA

A felvételi vizsgán szerezhető pontok száma legfeljebb 90 lehet, a következők szerint:

- rajz-, plasztikai és színfeladat megoldására 30

- tervezési alapgyakorlatok és modellezési feladatok megoldására 45

- ábrázoló geometriára 5

- szóbeli vizsga és otthon készült munkák megítélése, pályaalkalmassági és képességvizsgálat alapján 10

A felvételi bizottság döntése alapján 10 pont adható a szakirányú szakmai gyakorlatért és a második idegen nyelv ismeretének elismerésére (a szakmai végzettséget, szakmai gyakorlatot és a nyelvismeretet a felvételi jelentkezési lap megfelelő helyén jelezni és okirattal igazolni kell).

MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLA

A felvételi vizsgán összesen legfeljebb 65 pont érhető el a következők szerint:

- szakmai feladatok megoldásáért 40

- otthon készült munkára 10 - elméiéti vizsgán, személyes beszélgetésen 15

A szóbeli vizsgán a jelentkezők irodalmi, művészettörténeti, történelmi ismereteit, tájékozottságát értékeli a bizottság.

A szóbeli vizsga pontszámába beszámítják az érettségi vizsga eredményét, ha a jelentkező a felvételi évében vagy az azt megelőző évben érettségizett.

Jeles (5) eredmény esetén 2 pont, jó (4) eredmény esetén 1 pont adható, más osztályzat esetén nem lehet pontot adni. Régebben érettségizettek vagy engedéllyel érettségi nélkül felvételizők esetén ez az 1, illetve 2 pont az otthoni munkák értékelésénél számítható be. Az előző évben szerzett pontok beszámítására nincs mód.

SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI FŐISKOLA

A felvételi vizsgán összesen 20 pont érhető el. A felvételi vizsga több szakaszból áll. Az első szakaszban vizsgázók közül pontszám nélkül kiesnek a felvételi vizsga további menetéből azok, akiket a vizsgabizottság alkalmatlannak minősít. 10 pontot kapnak, azok, akik az első alkalmassági vizsga követelményeinek is megfelelnek.

További 5 pontot kapnak azok, akik a felvételi vizsga második szakaszában megkapják a vizsgabizottsági tagok szavazatainak többségét.

A felvételi vizsga harmadik szakaszában további 5 pontot kapnak azok, akik ismét megkapják a vizsgabizottsági tagok szavazatainak többségét.

POLITIKAI FŐISKOLA

A felvételi összpontszám max. 135 lehet, amiből 120 pont az "A/A felsőoktatási inézmények többségére vonatkozó általános pontozási rendszer" szerint érthető el: hozott pontszám + írásbeli és szóbeli vizsgák pontszáma.)

További 15 pont szerezhető egy pályaalkalmassági felvételi beszélgetésen, amely a politológusi pályához szükséges személyiségjegyek, képességek, a politikai tájékozottság, valamint a mozgalmi tapasztalat felmérésére irányul.

Más felsőfokú oktatási intézményben felvételizett és átirányított hallgató alkalmassági felvételi beszélgetésen vesz részt, amelynek pontszáma hozzáadódik a hozott pontszámához.

TESTNEVELÉSI FŐISKOLA

(tanár szak, nappali tagozat)

A felvételi vizsgán összesen 120 pont érhető el. A hozott pontok száma maximum 60. A felvételi vizsgán 60 pont szerezhető a következők szerint:

- biológia írásbeli 15

- történelem írásbeli 15

- atlétika gyakorlati 10

- labdajáték gyakorlati 10

- torna gyakorlati 10

BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM

ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR

A felvételi vizsgán összesen 150 pont érhető el.

Középiskolából hozott pont 60

Matematika és fizika írásbeli és szóbeli vizsgán 60

Rajz vizsgán 15

Képességvizsgán 15

150

Átjelentkezés esetén a rajzi és a képességvizsga pontszámait nem veszik figyelembe.