BH 2016.7.162 I. A bűncselekmény elkövetéséből származó és az annak elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyongyarapodás összegére rendelhető el vagyonelkobzás. Nem lehet a vagyonelkobzás alapja a költségvetés felé fennálló követelés kivételével az az összeg, amit a terhelt az őt terhelő jogi kötelezettség ellenére a jogosultnak még nem fizetett meg, de vagyona ennek folytán nem növekedett [Btk. 74. § (1) bek. d) pont, 396. § (9) bek. b) pont; 69. BK vélemény I. pont].

Kapcsolódó határozatok:

Budaörsi Járásbíróság B.200/2012/10., Kúria Bfv.1544/2015/5. (*BH 2016.7.162*)

***********

II. A vagyonelkobzás alkalmazásának nem akadálya, ha a sértett a polgári jogi igényét polgári perben kívánja érvényesíteni, de az még jogerősen nem fejeződött be [Btk. 74. § (5) bek. a) pont; 69. BK vélemény II. pont].

III. A terhelt vagy a védő felülvizsgálati indítványa alapján a jogerős ügydöntő határozat vagyonelkobzásra vonatkozó rendelkezésével kapcsolatban felülvizsgálatnak van helye, mert ezen intézkedés törvénynek nem megfelelő alkalmazása miatti sérelem csak hivatalból vagy az ügyész indítványára folytatható különleges eljárásban orvosolható [Be. 416. § (1) bek. b) pont, (4) bek. c) pont, 570. § (1) bek.].

[1] A járásbíróság ítéletével az I. és a II. r. terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként, folytatólagosan elkövetett szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűntettében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 329/A. § (1) bek., valamint (3) bek. a) és b) pont].

[2] Ezért az I. r. terheltet 220 napi tétel, napi tételenként 310 forint, összesen 68 200 forint, a II. r. terheltet 220 napi tétel, napi tételenként 280 forint, összesen 61 600 forint pénzbüntetésre ítélte, valamint rendelkezett a pénzbüntetések meg nem fizetésének esetére azok szabadságvesztésre való átváltoztatásáról. Az I. és II. r. terheltekkel szemben 2 878 240 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, és a lefoglalt üres adathordozókat is elkobozta.

[3] Az elsőfokú ítélet fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett.

[4] A jogerős ítéletben megállapított tényállás szerint a terheltek - egymás cselekményéről tudva, rendszeres bevételhez jutás érdekében - több internetes oldalon kínáltak fel ismeretlen módon megszerzett adathordozókat alacsony áron eladásra.

[5] A terheltek hirdetésére felfigyelt az ARTISJUS Magyar Szerzői Iroda Jogvédő Egyesület, és próbavásárlást eszközölt, melynek keretében - megrendelésük alapján - az I. r. terhelt 2010. szeptember 20. napján 4 csomag, összesen 400 darab DVD-lemezt adott át.

[6] A terheltek a lakásukon 32 455 darab DVD- és 6780 darab üres CD-lemezt tároltak, melyek a próbavásárlást követően tartott házkutatás során lefoglalásra kerültek.

[7] 2008-2009. évtől kezdődően a terheltek az internetes ajánlattételre jelentkezett személyek részére anyagi haszonszerzés céljából rendszeresen értékesítettek üres adathordozókat, így 19 személy részére összesen 1345 darab 4,7 GB-os DVD-lemezt, 330 darab 700 MB-os CD-lemezt és 1 darab 4 GB-os pendrive-ot adtak el.

[8] A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 20. § (1) bekezdése alapján a kép- vagy hanghordozón forgalomba hozott művek szerzőit, előadó-művészi teljesítmények előadóművészeit, továbbá filmek és hangfelvételek előállítóit műveik, előadó-művészi teljesítményeik, illetve filmjeik és hangfelvételeik magáncélú másolására tekintettel megfelelő díjazás illeti meg.

[9] A hivatkozott törvényhely (2) bekezdése szerint e díjat az ARTISJUS Magyar Szerzői Iroda Jogvédő Egyesület állapítja meg a többi jogosult közös jogkezelő szervezeteivel egyetértésben. A díjat az üres kép- és hanghordozó gyártója, külföldi gyártás esetén pedig a jogszabály szerint vám fizetésére kötelezett személy, vagy - vámfizetési kötelezettség hiányában - egyetemlegesen a hordozót az országba behozó személy és az azt belföldön először forgalomba hozó személy köteles az ARTISJUS-hoz a vámkezelés befejezésétől, vámfizetési kötelezettség hiányában pedig a forgalomba hozataltól vagy - ha ez a korábbi - a forgalomba hozatali céllal történő raktáron tartás megkezdésétől számított nyolc napon belül megfizetni.

[10] A terheltek az üres kép- és hanghordozók után DVD-típusra 4,7 GB memóriától darabonként 75 forint, CD-R típus esetén 700 MB memóriáig 44 forint, pendrive esetén 4 GB-ig 400 forint reprográfiai díjat lettek volna kötelesek megfizetni, azonban sem a próbavásárlás során, sem az interneten értékesített, sem a lakásukon raktározott üres adathordozók után nem fizettek díjat.

[11] Ezzel az ARTISJUS Magyar Szerzői Iroda Jogvédő Egyesületnek 2 878 240 forint kárt okoztak.

[12] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. és II. r. terheltek védője - a Be. 416. § (1) bekezdés b) pontjára alapítva - terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben a jogerős ítélet megváltoztatását és a terheltekkel szemben alkalmazott vagyonelkobzás mellőzését kérte.

[13] Indokai szerint a támadott intézkedés alkalmazása törvénysértő.

[14] A védő utalt rá: a bíróság az eljárás során megkereste az ARTISJUS-t, és tájékoztatást kért arra nézve, hogy kívánnak-e polgári jogi igényt előterjeszteni, és kérte, hogy - igenlő esetben - jelöljék meg annak pontos összegét.

[15] A felhívásra az ARTISJUS főosztályvezetője írásban úgy nyilatkozott, hogy polgári jogi igényüket külön eljárásban kívánják érvényesíteni.

[16] Ezt követően a bíróság "a bűncselekménnyel összefüggésben okozott kárral megegyező 2 878 240 forint" erejéig vagyonelkobzást rendelt el, egyúttal a lefoglalt üres hordozókat elkobozta, a Be. 259. § (1) bekezdése szerint indokolt ítélet azonban nem tartalmaz további indokolást a vagyonelkobzás összegének megállapítása kapcsán.

[17] Az indítvány kiemelte: a korábbi Btk. 77/B. § (1) bekezdés a) pontja szerint vagyonelkobzást arra a bűncselekmény elkövetéséből eredő vagyonra kell elrendelni, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett.

[18] Az intézkedésnek tehát akkor van helye, ha a bűncselekmény a terhelt vagyonában növekedést idézett elő. Az intézkedés célja ennek elvonása, nem pedig a büntetés; így a terhelt eredeti - a bűncselekmény elkövetése előtt szerzett - vagyonát nem érinti, sőt éppen az eredeti vagyoni helyzetet állítja vissza.

[19] Jelen esetben a terheltek cselekménye kétségkívül kárt okozott a sértettnek, az azonban vagyonelkobzás alapja nem lehet; a sértett vagyonában bekövetkezett hiány nem járt az elkövetői oldalon vagyonnövekménnyel.

[20] A védő kitért arra is: amennyiben a sértett polgári jogi igényét a büntetőeljárás keretein belül érvényesítette volna, a bíróság kötelezte volna a terhelteket a 2 878 240 forint teljes kár megfizetésére, és a vagyonelkobzás alkalmazása párhuzamosan fel sem merült volna.

[21] Ugyanakkor előadta, hogy a sértett a jogerős ítélet kézbesítését követően már 2013. október 24. napján írásban - polgári peres eljárás kezdeményezésének terhe mellett - felszólította a terhelteket az okozott kár megtérítésére.

[22] Ezzel pedig ugyanúgy előállt az a helyzet, hogy a terheltek kétszeresen kötelesek az okozott kárt megfizetni. Az indítvány szerint hátrányos e rendelkezés a sértett számára is, mert polgári jogi igénye kielégítésének alapját veszélyezteti.