6/B/1994. AB határozat

az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 25/1991. (X. 16.) PM rendelet 11. § (1) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és hatásköri összeütközés megszüntetésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 25/1991. (X. 16.) PM rendelet 11. § (1) bekezdés a) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja, a hatásköri összeütközés megszüntetésére vonatkozó kérelmet pedig visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó beadványában az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 25/1991. (X. 16.) PM rendelet (a továbbiakban: Szr.) 11. § (1) bekezdés a) pontja alkotmányossági vizsgálatát kérte. Álláspontja szerint az Szr. kifogásolt előírása ellentétes a szerencsejátékok szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 4. § (1) bekezdésével és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 1. § (3) bekezdésével. Arra hivatkozott, hogy az Szr. sérelmezett rendelkezésében az Sztv. 4. § (1) bekezdésével összhangban a jegyző helyett az önkormányzatot kellett volna nevesíteni, mert a játékterem engedélyezésére vonatkozó nyilatkozat is a lakosság érdekkörét, helyi közügyet érint.

Az indítványozó szerint az Szr. vizsgált előírásában foglalt jegyzői és a Sztv. 4. § (1) bekezdésében megállapított képviselőtestületi jogosítvány hatásköri összeütközést is eredményez és kérte annak megszüntetését.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következőkkel indokolja.

1. Az Alkotmány 37. § (3) bekezdése kimondja: "A miniszterelnök és a Kormány tagjai feladatuk ellátása körében rendeleteket adhatnak ki. Ezek azonban törvénnyel, vagy a Kormány rendeletével és határozatával nem lehetnek ellentétesek".

Az Sztv. 1. § (3) bekezdése szerint: "A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. tv. (a továbbiakban: Ktv.) 1. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott szerencsejátékok szervezésére irányuló tevékenységnek minősül

a) sorsolásos játék szervezése,

b) pénznyerő automaták üzemeltetése,

c) szerencsejátékok lebonyolítására szervezet (a továbbiakban: játékkaszinó) alapítása, működtetése,

d) a lóversenyfogadás és az a)-c) pontok alá nem tartozó e törvényben meghatározott egyéb, szerencsejáték szervezésére irányuló tevékenység (a továbbiakban együtt: szerencsejáték szervező tevékenység)".

Az Sztv. 2. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy: "Szerencsejáték szervező tevékenység folytatásához - az e törvényben meghatározott kivétellel - a Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: SZF) engedélye szükséges".

Az Sztv. 4. § (1) bekezdése kimondja: "A koncessziós szerződés megkötésére a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerint nyilvános pályázatot a pénzügyminiszter írja ki. Játékkaszinó, játékterem az 1. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott tevékenység folytatásához, valamint a bingóterem működtetésére vonatkozó pályázat kiírásához az érintett helyi önkormányzat egyetértése szükséges".

Az Szr. kifogásolt 11. § (1) bekezdése a) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy a pénznyerő automata működtetésére vonatkozó engedélyezési kérelemhez többek között csatolni kell "a helyi önkormányzat jegyzőjének nyilatkozatát arról, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékterem működését nem kifogásolja".

A fentiek alapján megállapítható, hogy az Sztv. 4. § (1) bekezdése és az Szr. 11. § (1) bekezdés a) pontja nem azonos ügyben állapít meg az önkormányzat és a jegyző részére eltérő jogosítványokat. Az Sztv. 4. § (1) bekezdése a koncessziós szerződés megkötésére vonatkozó pénzügyminiszteri pályázat kiírásához írja elő az önkormányzat egyetértését. Az Szr. 11. § (1) bekezdés kifogásolt a) pontja pedig a pénznyerő automata működtetésére vonatkozó engedélyezési kérelem mellékleteként rendeli csatolni a helyi önkormányzat jegyzőjének a játékterem működésére vonatkozó nyilatkozatát.

Az Ötv. 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy: "A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket". Az Ötv. e rendelkezése az önkormányzat szabályozási és igazgatási önállóságát a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyek tekintetében biztosítja. Az Szr. vizsgált rendelkezésében foglalt, a pénznyerő automata működésére vonatkozó engedélyezési jogkör az Sztv. fentiekben már idézett 2. § (2) bekezdése szerint a Szerencsejáték Felügyelet hatáskörébe tartozik. A jegyző az engedélyezési kérelemhez csatolandó nyilatkozatának megtételekor jogszabályi felhatalmazáson nyugvó véleményezési jogot gyakorol és az Ötv. 36. § (2) bekezdés f) pontjában biztosított jogkörében jár el. Az Szr. kifogásolt rendelkezése nem ellentétes az Ötv. 97. § a) pontjával, amely szerint a miniszter "rendeletben határozza meg a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a jegyző, a főjegyző, a fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője államigazgatási feladatai ellátásának szakmai szabályait, és ellenőrzi azok érvényesülését.".

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Szr. 11. § (1) bekezdés a) pontja nem ellentétes az Sztv. 4. § (1) bekezdésével és az Ötv. 1. § (3) bekezdésével, nem sérti az Alkotmány 37. § (3) bekezdését.

Az Alkotmánybíróság indokoltnak tartja megjegyezni, hogy az önkormányzat képviselőtestülete az Ötv. 101. § (1) bekezdésében biztosított felterjesztési jog alapján az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és ennek keretében - többek között - az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.

2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 50. § (1) bekezdése szerint: "Ha - a bíróságok kivételével - az állami szervek között, továbbá az önkormányzatok között, illetőleg az önkormányzat és - a bíróságok kivételével - az állami szervek között hatásköri összeütközés merül fel, ezek a szervek az Alkotmánybíróságnál indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését".

Az Abtv. idézett rendelkezése szerint hatásköri összeütközés állami szervek között, önkormányzatok között, valamint önkormányzat és állami szerv között tehát akkor áll fenn, ha két vagy több szerv ugyanabban az ügyben állapítja meg a hatáskörét vagy hatáskörének hiányát.

A képviselőtestület és a jegyző utóbb vizsgált jogosítványának viszonyára vonatkozó indítványozói megállapítással ellentétben az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az nem minősül az Abtv. 50. § (1) bekezdésében meghatározott hatásköri összeütközésnek. Ezért annak elbírálása nem tartozik alkotmánybírósági hatáskörbe. Ennek alapján az Alkotmánybíróság a hatásköri összeütközés megállapítására vonatkozó indítványt visszautasította.

Budapest, 1995. április 3.

Dr. Ádám Antal s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Szabó András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró