25/1991. (X. 16.) PM rendelet

az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 38. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a szerencsejátékok szervezésének személyi, tárgyi, gazdasági feltételeiről, az egyes szerencsejátékok lebonyolításáról és ellenőrzéséről, valamint az egyes szerencsejátékokra vonatkozó különös szabályokról - a következőket rendelem:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) Szerencsejáték szervezésére a Tv. 2. §-a (2) bekezdésében meghatározott engedély akkor adható ki, ha a szerencsejáték szervező a TV. 11. §-ának (1) bekezdésében - a pénznyerő automaták esetében e rendelet 12. §-ában - meghatározott díjat e rendeletnek megfelelően befizette.

(2)[1] A kérelmező köteles szolgáltatni a szerencsejáték szakszerű és biztonságos lebonyolítására, személyének alkalmasságára és gazdasági helyzetére vonatkozó, a Tv.-ben és e rendeletben meghatározott, valamint a Szerencsejáték Felügyelet (a továbbiakban: Sz.F.) által kért adatokat.

(3)[2] A szerencsejátékokban kizárólag az Országos Mérésügyi Hivatal (a továbbiakban: OMH) által szerencsejáték céljára - a mérésügyi jogszabályok alapján - hitelesített és azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a szerencsejáték nyerési esélyét befolyásoló eszköz használható.

(4) A (3) bekezdés szerinti eszköz előállítója és az OMH, valamint az OMH által a műszaki vizsgálat elvégzésére kijelölt gazdálkodó szerv szerencsejáték-szervező tevékenységet nem folytathat.

(5) Az engedély megadása előtt szerencsejáték szervezésével összefüggő reklám- vagy propagandatevékenység nem folytatható.

AZ ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

2. §

(1)[3] A szerencsejáték-szervező tevékenységre irányuló engedélyezési eljárás kérelemre indul; az egyes szerencsejátékokra külön-külön kérelmet kell előterjeszteni. Játékkaszinó engedélyezésére egységenként (Tv. 37. § 11. pont) kell kérelmet előterjeszteni. Azon szerencsejátékok esetében, amelyekre a Tv. meghatározott gazdálkodó szervezeti formál ír elő, kizárólag az ilyen gazdálkodó szervezet nyújthat be kérelmet.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a tervezett szerencsejáték megjelölését;

b) a tervezett szerencsejáték lebonyolításának földrajzi, közigazgatási területét.

c)[4] a tervezett szerencsejáték szervezésének időtartamát.

(3) A kérelemhez - amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik - csatolni kell

a) a játéktervet;

b) a részvételi szabályzatot;

c) a költségvetést (gazdaságossági számítások tervezetét);

d) az 1. számú mellékletben felsorolt egyéb okiratokat, adatokat.

(4)[5] A személyi megfelelőség vizsgálatához szükséges okiratokat ugyanazon kérelmező újabb kérelme esetén - amennyiben az újabb kérelem és a korábban benyújtott kérelemhez, csatolt okiratok kiállítása közölt egy év nem telt el - kizárólag az Sz.F. felhívására kell benyújtani.

3. §

(1) A szerencsejáték-szervező tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárás során az SzF megvizsgálja, hogy a kérelmező a szerencsejáték-szervező tevékenységhez szükséges, a Tv.-ben és e rendeletben előírt személyi, tárgyi, gazdasági feltételeknek megfelel-e és alkalmas-e a kérelmezett szerencsejáték-szervező tevékenység folytatására.

(2) A személyi feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezőre és vezető tisztségviselőjére vonatkozóan:

a)[6] a Tv. 2. §-a (4) bekezdésének b) és d) pontjaiban, illetve a Tv. 2. §-ának (5) bekezdésében meghatározott feltételekre;

b) az SzF által meghatározott szakképzettségére, vagy a szerencsejáték szervezéssel kapcsolatos gyakorlatára;

c) a kérelem benyújtását megelőzően folytatott szerencsejáték szervező tevékenységére.

(3) A tárgyi feltételek vizsgálata kiterjed:

a) a szerencsejáték eszközök tulajdoni körülményeire;

b)[7] arra, hogy a játékterem, a városi fogadóiroda és a játékkaszinó megfelel-e a jogszabályokban előírt feltételeknek.

c)[8] a Tv. 2. §-ának (6) bekezdésében foglalt követelmények teljesítésére.

(4) A gazdasági feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezett szerencsejáték tevékenység biztonságos folytatásához szükséges gazdasági feltételek meglétére.

4. §

(1)[9] Az Sz.F. az engedélyezési eljárásban, a személyi feltételek vizsgálatát és a Tv. 11. § (1) bekezdésében meghatározott díj befizetését követően, kérelemre, bizonyítványt állíthat ki, amelyei a kérelmező a tervezett szerencsejáték szervező tevékenységhez szükséges hatósági eljárások során használhat fel.

(2) A bizonyítvány szerencsejáték-szervező tevékenységre nem jogosít.

(3) A bizonyítvány a kiállításának napjától számított 6 hónapig, az engedély megadása esetén annak lejártáig érvényes.

Bejelentési kötelezettség teljesítése[10]

4/A. §[11]

(1) A Tv. 16. § (2) bekezdése szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a szerencsejáték-szervező nevét (cégét), lakóhelyét (székhelyét), bankszámlaszámát,

b) a sorsjegyek árát,

c) a kibocsátásra kerülő sorsjegyek darabszámát, a sorsjegyek egyedi azonosítására alkalmas jelzését (sorozat, sorszám stb.),

d) a sorsolásos játék nyereményalapját,

e) a sorsolásos játék nyerőosztályait, a nyeremények leírását és értékét, a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módját,

f) a sorsolás helyét, idejét és lebonyolításának szabályait.

(2)[12] A Tv. 23. §-ában foglalt ajándéksorsolás szervezése esetén - legkésőbb annak meghirdetését megelőző 10 nappal - az SZF által rendelkezésre bocsátott, a 9. számú melléklet szerinti (sorszámozott) nyomtatványon kell teljesíteni a bejelentési kötelezettséget. Ezt követően a bejelentésben foglaltaktól eltérni a változtatás időpontját megelőző 10 nappal az említett nyomtatványon benyújtott bejelentés teljesítésével lehet, azonban az eltérés a játékosok érdekeit nem sértheti.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti bejelentésköteles játékok (a továbbiakban: bejelentésköteles játékok) megbízás alapján történő lebonyolításakor a megbízási szerződés egy eredeti példányát is mellékelni kell. A megbízási szerződés hiányában a bejelentési kötelezettség teljesítőjét kell a bejelentésköteles játékok szervezőjének tekinteni.

SORSOLÁSOS JÁTÉK

A sorsolásos játék engedélyezésének feltételei[13]

5. §[14]

(1) A sorsolásos játékszervezésére kiadott egy vagy több koncesszió alapján a koncessziós társaság az elnyert koncessziók számának megfelelő sorsolásos játék egyidejű szervezésének jogát nyeri el.

(2) A sorsjegyen jól látható módon fel kell tüntetni:

a) a szervező nevét, székhelyét;

b) a sorsjegy árát;

c) a nyereményre való jogosultság megállapításának módját;

d) a nyeremények kifizetésének helyét és idejét;

e)[15] az arra való utalást, hogy a nyeremény a személyi jövedelemadóval csökkentett értéken kerül kifizetésre.

(3) A sorsolásos játék engedélyezése iránti kérelemhez a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell:

a)[16] a szervezőnek a Tv. 3. §-a szerinti jogosultságát igazoló okiratot;

b) a Tv. 3. § (1) bekezdésének b) pontja esetén a koncessziós szerződés eredeti példányát és a koncessziós díj befizetéséről szóló igazolást.

(4)[17] A távközlési eszközök és rendszerek útján szervezett sorsolásos játék esetén a játékos számára a játékban való részvételt megelőzően megismerhetővé kell tenni a részvételi szabályzatot.

(5)[18] A távközlési eszközök és rendszerek igénybevételével szervezett számsorsjáték és egyéb sorsolásos játék engedélyezési eljárása során a szervező a Tv. 2. § (6) bekezdésében előírt megfelelőséget a Magyar Köztársaság területén bejegyzett, távközlési eszközök és rendszerek auditá-lására jogosult cég által kiadott igazolással köteles teljesíteni.

A játékterv, a részvételi szabályzat és a költségvetés

6. §

A sorsolásos játék játéktervében rögzíteni kell:

a)[19] a sorsolásos játékban kibocsátásra kerülő sorsjegyek árát, darabszámát, a sorsjegyek egyedi azonosítására alkalmas jelzését (sorozat, sorszám stb.), a sorsolásos játék nyereményalapját vagy annak kiszámítási módját (Tv. 30. §);

b)[20] a sorsolásos játék nyerőosztályait, vagy ezek képzésének elveit, a nyeremények leírását és értékét;

c) a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módját;

d) a sorsolásos játék lebonyolításának időtartamát, a sorsjegyek elszámolási rendszerét;

e)[21]

f)[22]

g) a sorsolás(ok) helyét, idejét és lebonyolításának szabályait;

h) a részvételre jogosító sorsjegyek meghatározását;

i)[23]

j)[24] bingójátéknál a jutalomjátékok, ajándéksorsjegyek tervezett mennyiségét, megkülönböztetésük és elszámolásuk módját.

7. §

A részvételi szabályzatban rögzíteni kell:

a) a játékosnak (Tv. 37. § 6. pont) a sorsolásos játékban való részvétellel összefüggő jogait és kötelezettségeit;

b) a nyereményre való jogosultságot és annak kifizetési feltételeit;

c) a sorsolásos játék nyerőosztályait, a nyeremények meghatározását és felosztását;

d) a játékosok érdekeit védő garanciális szabályokat;

e) az igényérvényesítés rendjét.

8. §

A költségvetésnek tartalmaznia kell:

a) a játékterv szerint tervezett árbevétel és nyereményalap összegét;

b) a tervezett költségeket az alábbiak szerinti bontásban:

1. a sorolásos játék eszközeivel kapcsolatos költségeket (sorsjegyek, bizonylatok stb.),

2. a sorsjegyek terjesztésében és értékesítésében résztvevők jutalékát,

3. a sorsolásos játék lebonyolításával összefüggő reklámköltséget,

4. a lebonyolítás során keletkező egyéb költséget,

5. a játékadó összegét,

6.[25]

7. a játékosok számára kifizethető nyereményből levonásra kerülő személyi jövedelemadót,

8.[26] a játékosok számára - a személyi jövedelemadóval csökkentett - kifizethető nyeremény összegét;

c) a vállalkozás tervezett bevételei és tervezett költségei számbavétele után a sorsolásos játék eredményes lebonyolításakor elérhető eredményt és a vállalkozási nyereségadót.

A végelszámolás, elszámolás

9. §

(1)[27] A folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén az SZF által meghatározott időszakonként és meghatározott formában időközi elszámolást, a játék megszűnése esetén végelszámolást kell készíteni. A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék és az ajándéksorsolás lebonyolításáról - a Tv. 17. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő 30 napon belül - végelszámolást kell készíteni. A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás esetén e határidőt az utolsó sorsolás napjától kell számítani. A végelszámolást meg kell küldeni az SZF-hez. Az SZF az engedélyezett sorsolásos játékok végelszámolásának jóváhagyásáról határozattal dönt.

(2)[28] A sorsolásos játékok nyertes, valamint el nem adott sorsjegyeit szigorú számadású nyomtatványként kell megőrizni, és - az SZF eltérő rendelkezésének hiányában - a sorsjegyeket a végelszámolásra vonatkozó SZF határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül meg kell semmisíteni. A megsemmisítést a vállalkozó, illetve képviseletére jogosult személy által létrehozott háromtagú bizottság hajtja végre. A megsemmisítés helyéről és időpontjáról az SZF-et 15 nappal a kitűzött időpont előtt értesíteni kell. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet meg kell küldeni az SZF-nek. A jegyzőkönyvet a szerencsejáték szervező köteles 5 évig megőrizni. A megsemmisítési jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a megsemmisítés helyét, idejét,

b) jelenlevők nevét, lakcímét, beosztását,

c) a sorsjegyek megnevezését, darabszámát,

d) nyertes és el nem adott sorsjegyeket,

e) a megsemmisítési technológiát.

A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyertes és el nem adott sorsjegyeinek megsemmisítését az SZF külön - legfeljebb ötévenként egy alkalommal előterjeszthető - kérelem alapján végelszámolás benyújtása nélkül is engedélyezheti, amennyiben legalább 5 éves megőrzési idő már eltelt. A kérelem érdemi elbírálásáról az SZF a megsemmisítéssel érintett időszak átfogó vizsgálattal történő ellenőrzését követően dönt. A megsemmisítés csak akkor engedélyezhető, ha az átfogó vizsgálat nem tárt fel olyan hiányosságot, amely a további megőrzést indokolná.[29]

(3) Ha a szerencsejáték-szervezőnek egyidejűleg több szerencsejáték szervezésére van engedélye, az egyes szerencsejátékok bevételének és tényleges költségének elszámolását egymástól és más, általa folytatott tevékenységektől elkülönítetten, ellenőrizhető módon kell nyilvántartania és vezetnie.

(4)[30] a) Az időközi és végelszámolásban szerepeltetni kell:

aa) a kibocsátott, játékra jogosított és az eladott sorsjegyek számát,

ab) a sorsolásos játék nyereményalapját, kenó játék esetében a tiszta játékbevételt,

ac) a szerencsejáték-szervezőnek az állammal szembeni - a szerencsejáték-szervező tevékenységgel összefüggésben keletkezett - befizetési kötelezettségeinek jogcímenkénti teljesített összegeit,

ad) a játékosok részére - a jogszabályok szerinti levonások után - átadott nyeremények összegét vagy értékét.

b) A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás végelszámolásának az aa) és az ac)-d) pontokban szereplő adatokat sorsolásonként elkülönítve kell tartalmaznia.

c)[31] Az ajándéksorsolás végelszámolását az SZF által rendelkezésre bocsátott, a 10. számú melléklet szerinti (sorszámozott) nyomtatvány felhasználásával kell teljesíteni.

d) Az ac) pontban foglalt adatokkal összefüggésben a kötelezettségek teljesítését igazoló bizonylatokat is csatolni kell.

(5)[32] A bejelentés-köteles játékok, valamint azon sorsolásos játékok esetében, amelyek sorsolási eseményén közjegyző jelen van, a sorsolásról készült közjegyzői okirat egy hiteles példányát a végelszámoláshoz mellékelni kell, kivéve, ha azok már az időközi elszámoláshoz hiánytalanul benyújtásra kerültek.

(6)[33] Az SZF nem hagyja jóvá a végelszámolást és meghatározott cselekmények elvégzésére kötelezheti a szerencsejáték-szervezőt, ha eltérést tapasztal a jóváhagyott játéktervben vagy a jogszabályi rendelkezésekben foglaltaktól. Ezt a rendelkezést, valamint a (7) bekezdésben foglaltakat az ajándéksorsolásra is megfelelően alkalmazni kell.

(7)[34] Az SZF a (6) bekezdés szerinti meghatározott cselekmény elvégzéseként különösen kötelezheti - határidő tűzésével - a szerencsejáték-szervezőt

a) pótlólagos sorsolás megtartására, ha a megnyert nyeremények alapján számítható nyereményekre fordítandó összeg nem éri el a jóváhagyott játéktervben, illetve a jogszabályban meghatározott mértéket,

b) arra, hogy nyilvántartási rendjét, illetve végelszámolását a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően állítsa helyre, illetve készítse el,

c)[35] amennyiben az a) pont szerinti esetben nincs lehetőség pótlólagos sorsolás megtartására, akkor a nyereményekre fordítandó összeg és a tényleges nyeremények céljára felhasznált összeg különbségét a Tv. 11. §-a (3)-(4) bekezdéseinek megfelelően fizesse be.

(8)[36] A Tv. 30. §-ának (2) bekezdése alapján nyereményre fordítandó összegek - folyamatosan szervezett játékok esetében történő - halmozódását az SZF legfeljebb egy évig engedélyezheti. Ezen összegeket elkülönítetten kell nyilvántartani és a halmozódási intervallumot követően a teljes halmozott összeget nyeremények céljára kell felhasználni. Ezen összegeket elkülönítetten kell nyilvántartani és a halmozódási intervallumot követően a teljes halmozott összeget nyeremények céljára kell felhasználni.

(9)[37] A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és ajándéksorsolások át nem vett nyereményeit legkésőbb az átvételre a Tv. 17. § (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő 180 napon belül, ajándéksorsolás esetén 30 napon belül kell nyeremények céljára fordítani. Az át nem vett nyereményekből elkülönített alapot kell képezni, amelynek nyeremények céljára történő felhasználását az SZF-nek külön jelezni kell.

(10)[38] Az (8)-(9) bekezdések szerinti elkülönített alapokról a szerencsejáték-szervezők részletes információkat kötelesek adni az SZF külön felhívására, azonban legalább évente egy alkalommal.

[39]

(11)[40] Amennyiben a (8)-(9) bekezdések szerinti elkülönített alapok az engedélyezett időtartamon belül, folyamatosan szervezett ajándéksorsolás esetén az utolsó sorsolás időpontjáig nem kerülnek megfelelően felhasználásra, a Tv. 11. §-ának (3)-(4) bekezdései szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni.

10. §[41]

A kaparós sorsjegyekre vonatkozó további szabályok[42]

10/A. §[43]

(1) Bejelentésköteles játékok kaparós sorsjeggyel nem szervezhetők.

(2)[44] A kaparós sorsjegyek mennyisége az engedély iránti kérelemben egyenlő darabszámú sorozatokra bontható.

(3) A sorsjegyek kizárólag olyan számítógéppel vezérelt zárt nyomdai technológiával nyomtathatók, amely biztosítja

a) a nyeremények összegének a Tv.-ben meghatározott nagyságát,

b) a nyerőosztályonkénti nyertes sorsjegyeknek az engedélyezett mennyiségen, illetve a sorozaton belüli egyenletes, játékterv szerinti megoszlását, továbbá

c) azt, hogy a sorsjegyek egy teljes sorozata olyan zárt gyártási folyamatban készül, amely csak a fedőréteg eltávolítása után teszi lehetővé a nyertes sorsjegyek azonosítását.

(4) A gyártás számítógépes programját Magyarországon is bejegyzett, telephellyel működő, nemzetközileg elismert könyvvizsgáló céggel auditáltatni kell.

(5) A szerencsejáték-szervező köteles

a)[45] a sorsjegyek gyártójával kötött gyártási szerződés, valamint a (4) bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentés egy eredeti példányát legkésőbb az engedélyezett tevékenység megkezdését megelőző 15. napig az SZF székhelyére benyújtani,

b) az engedélyezett sorsjegyek teljes - sorozatokra bontás esetén legalább egy sorozat - mennyiségét egyszerre legyártatni és az engedélyezett tevékenység megkezdéséig a 25/A. §-nak megfelelően vámkezeltetni,

c) a tevékenységének megkezdésétől sorsolásos játékonként nyilvántartani a terjesztőkkel kötött, valamint a terjesztők egymás közötti megállapodásait, amelyeknek tartalmazniuk kell a terjesztésre átadott sorsjegyek mennyiségét (sorozatszám, sorszám és darabszám szerint).

(6)[46]

PÉNZNYERŐ AUTOMATÁK

Engedélykérés

11. §

(1)[47] A pénznyerő automata és játékterem működtetése iránti kérelmet az SZF által rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez az 1. számú mellékletben felsorolt okiratokon túl csatolni kell

a) játékterem engedélyezése iránti kérelem esetén:

1.[48] a települési önkormányzat - a fővárosban a kerületi önkormányzat - jegyzőjének szakhatósági nyilatkozatát arról, hogy az önkormányzat területén létesítendő játékterem az építésügyi és a szerencsejáték szervezésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelel, a játékterem működéséhez hozzájárul,

2. a játékterem látogatási szabályzatát,

3. a játékterem jogszerű birtoklásának igazolását;

b) pénznyerő automata üzemeltetése iránti kérelem esetén:

1. az üzembe helyezendő pénznyerő automata jogszerű birtoklásának igazolását,

2. a pénznyerő automata típusvizsgálata alapján kiállított hitelesítési bizonyítvány egy eredeti példányát.

(2)[49]

(3)[50] Pénznyerő automatát

a) pénzérmén kívül csak az SzF. által engedélyezett eszköz használatával és

b)[51] a mechanikus pénznyerő automaták kivételével integrált ellenőrző készülékkel szabad működésbe hozni, illetve üzemeltetni.

(4)[52] A játékteremre vonatkozó részletes szabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza. Az SZF a játékterem működtetésére vonatkozó engedélyt az 5. számú mellékletben szereplő nyomtatványon adja ki, ha a kérelmező rendelkezik legalább egy db, egyidejűleg engedélyezhető vagy legalább egy db érvényes engedéllyel rendelkező pénznyerő automatával, amely az adott játékteremben üzemeltethető.

(5)[53] A pénznyerő automatákra vonatkozó engedélyezési eljárásban a 14. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyv alapján kiállított hitelesítési bizonyítvány pótolja a játéktervet is. Az SZF a pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó engedélyt a 6. számú mellékletben szereplő nyomtatványon adja ki, ha a kérelmező rendelkezik legalább egy db, egyidejűleg engedélyezhető vagy legalább egy db érvényes engedéllyel rendelkező játékteremmel, amelyben az adott pénznyerő automata üzemeltethető.

(6)[54] Az SZF által kiállított engedélyeket a Tv. 13. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével a kérelmező köteles

a) a kiállított játékterem engedélyek esetében a kiállítástól számított 30 napon belül,

b) a pénznyerő automaták esetében 6 hónapon belül az SZF Központi Ügyfélszolgálati Irodáján átvenni.

Az a) és b) pontokban meghatározott határidők elteltével az át nem vett engedélyek érvénytelenségét az SZF hivatalból állapítja meg.

(7)[55] Az SZF az általa kiállított engedélyekről a kiállítás napját követő napon a szerencsejáték szervezőt az SZF Központi Ügyfélszolgálati Irodáján, az Interneten és a területi felügyelőségeken közzétett hirdetmény útján köteles értesíteni.

(8)[56] Az üzembe helyezett pénznyerő automata jogszerű birtoklásának igazolását az SZF a szerencsejáték-szervezőtől bármikor kérheti. Ha a szerencsejáték szervező e kötelezettségének nem tesz eleget az SZF az engedélyt visszavonhatja.

(9)[57] A pénznyerő automata OMH által kiállított érvényes hitelesítési bizonyítványának egy példányát a szerencsejáték szervező köteles abban a játékteremben tartani, ahol a pénznyerő automata üzemel.

11/A. §[58]

(1) A játékterem üzemeltetésre vonatkozó engedély szerencsejáték szervező általi átvételére kizárólag a működés megkezdésekor van lehetőség. A szerencsejáték szervező a játéktermét az engedély átvételének napjától, illetve az azt követő munkanaptól a szüneteltetés kivételével működtetni köteles. A játékterem működik, ha a látogatási szabályzat szerinti nyitvatartási időben a játékteremben pénznyerő automata üzemel.

(2) A játékterem működés megszakítás nélkül legfeljebb 270 nap időtartamra szüneteltethető az SZF engedélyével. Szüneteltetés csak abban az esetben kezdeményezhető, ha a kezdő időpontot megelőzően a játékterem legalább 60 napot folyamatosan üzemel, ide nem értve a játékterem engedély első felvételét követő 60 napot.

(3) A szüneteltetés az alábbi indokok alapján engedélyezhető:

a) játékterem átépítés, felújítás, karbantartás,

b) a szerencsejáték szervező vezető tisztségviselőjének, teremfelügyelőjének betegsége, halálesete és egyéb előre nem látható, elháríthatatlan, az üzemeltetést akadályozó ok,

c) a játékterem jogszerű birtoklásával összefüggő vita rendezése,

d) szezonális üzemeltetés esetén.

A d) pont esetén a kérelmezőnek csatolnia kell a játékterem elhelyezkedése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozatát a szezonális működésre vonatkozóan.

(4) A játékterem szüneteltetését - a szerencsejáték szervezőnek az SZF által rendszeresített nyomtatványon benyújtott kérelme alapján - az SZF területileg illetékes felügyelősége nyilvántartásba vétellel engedélyezi. A kérelmet, a játékterem engedély egyidejű leadása mellett az SZF szerencsejáték szervező székhelye szerint illetékes területi felügyelőségénél kell benyújtani legkésőbb a szüneteltetés megkezdésének napján, illetve az azt követő első ügyfélfogadási napon. A szüneteltetés kezdő időpontja az erre irányuló SZF engedély kezdő napja.

(5) A kérelem előterjesztésekor a szerencsejáték szervező köteles a havi pénzforgalmi jelentést és az üzemeltetői naplót lezárni és azt az SZF illetékes területi felügyelőségén bemutatni. Az SZF az üzemeltetői napló jegyzőkönyvi részébe a szüneteltetés tényét és kezdő időpontját bejegyzi.

(6) A havi pénzforgalmi jelentés és az üzemeltetői napló ellenőrizhetőségét a szerencsejáték szervező székhelyén a szüneteltetés időtartama alatt is biztosítani kell.

(7) Ha az SZF az ellenőrzése során megállapítja, hogy a (3) bekezdés szerinti indokok alapján bejelentett szüneteltetés oka már nem áll fenn, a szerencsejáték szervezőt felszólítja a játékterem működésének a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belüli folytatására.

(8) Amennyiben a szüneteltetés oka jogszerű birtoklással összefüggő jogvita rendezése, és e tényt a szüneteltetés lejárta előtt a szerencsejáték szervező a bírósághoz intézett kereset benyújtásával igazolja - külön kérelmére -, a bírósági eljárás jogerős befejezéséig az SZF a játékterem engedélyt felfüggeszti.

(9) A játékterem engedély érvényét veszíti a 270 nap folyamatos szüneteltetés utolsó napját követő naptól, illetve az engedély nélküli szüneteltetés hivatalbóli megállapításának időpontjától.

11/B. §[59]

(1) A szerencsejáték szervező tevékenység szüneteltetését jelenti, ha a részére engedélyezett pénznyerő automaták engedélyének lejárta előtt

a) valamennyi pénznyerő automata bármely okból nem üzemeltethető, vagy

b) valamennyi játékterem bármely okból nem üzemeltethető, vagy

c) a szervező valamennyi játéktermét és pénznyerő automatáját saját döntése alapján nem üzemelteti.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben a szerencsejáték szervező a tevékenység szüneteltetését köteles az SZF részére bejelenteni, kivéve, ha a pénznyerő automaták az SZF szankciós intézkedése miatt nem üzemeltethetők. A bejelentést a tevékenység szüneteltetésének kezdő napján kell megtenni, és abban meg kell jelölni a tevékenység szüneteltetésének kezdő és befejező időpontját, továbbá csatolni kell a szerencsejáték szervező birtokában levő valamennyi játékterem és pénznyerő automata engedélyét is. A tevékenység szüneteltetése legfeljebb addig az időpontig tarthat, ameddig a szerencsejáték szervező még érvényes engedélyű pénznyerő automatával rendelkezik.

(3) A játékterem engedélyek érvényüket veszítik, ha a szerencsejáték szervező valamennyi pénznyerő automatája engedélyének érvényessége bármely okból megszűnik. Az érvényüket vesztett játékterem engedélyeket a lejártukat követő 8 napon belül a társaság székhelye szerint illetékes területi felügyelőségen le kell adni.

11/C. §[60]

(1) Ifjúsági, gyermek, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetőleg egészségügyi intézmények (a továbbiakban: védett intézmény) 200 m-es körzetében I. kategóriába tartozó játékterem nem működhet.

(2) A Tv. 26. §-ának (12) bekezdésében foglalt oktatási vagy nevelési intézmény:

- az óvoda,

- általános iskola,

- szakiskola,

- gimnázium, szakközépiskola,

- alapfokú művészetoktatási intézmény,

- gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelésioktatási intézmény,

- diákotthon és kollégium.

(3) A Tv. 26. §-ának (12) bekezdésében foglalt egészségügyi intézmény a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató.

(4) A Tv. 26. §-ának (12) bekezdésében foglalt egyházi intézmény minden egyházi kezelésben, illetve üzemeltetésben lévő vallásgyakorlás célját szolgáló létesítmény, kivéve a kizárólag műemléki célú egyházi építmények, illetve egyházi személyek lakhatását szolgáló épületek.

(5) A Tv. 26. §-ának (12) bekezdésében foglalt gyermek-és ifjúsági intézmény minden ifjúságpolitikai célból működtetett, illetve fenntartott intézmény.

(6) A Tv. 26 §-ának (12) bekezdésében meghatározott 200 m-es körzeten a játékterem és a védett intézmény közterületről nyíló bejárata közötti azon legrövidebb útvonalat kell érteni, amelyen a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet szabályait figyelembe véve gépkocsival, illetve közterületen gyalogosan a védett intézmény megközelíthető.

(7) Ha a védett intézmény épületét kizárólag az annak használatára rendelt elkerített ingatlan (udvar) veszi körül, a 200 méter távolságot az ingatlant határoló kerítésen létesített azon bejárattól kell mérni, amelyet az intézmény látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a védett intézmény több bejárattal rendelkezik, akkor - a gazdasági bejárat figyelmen kívül hagyásával - az épület, illetve az elkerített ingatlan azon bejáratától kell a mérést elvégezni, amely a játékterem közvetlen bejáratához közelebb esik, és amelyet az intézmény látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Abban az esetben, ha a védett intézmény, illetve a játékterem többfunkciójú épületben működik, a 200 méter távolságot - e rendelkezésnek megfelelő módon - a játékterem, illetve a védett intézmény azon közvetlen bejáratától kell mérni, amelyet a védett intézmény, illetve a játékterem látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a védett intézménynek, illetve a játékteremnek több bejárata van, akkor a játékteremhez, illetve a védett intézményhez legközelebb eső bejáratot kell figyelembe venni a mérés során.

11/D. §[61] A szerencsejáték-szervező köteles e rendelet 11. számú mellékletében foglalt, a pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó általános játékfeltételeket betartani.

Engedélyezési díj[62]

12. §[63]

(1) A Tv. 26. §-a (9) bekezdésének b) pontja szerinti engedélyezési díjat az SZF felhívására, az általa előírt időpontig egy összegben kell megfizetni.

(2)[64] Az (1) bekezdés szerinti engedélyezési díj összege:

a) I. kategóriájú pénznyerő automata esetén játékhelyenként 125 000 Ft,

b) II. kategóriájú pénznyerő automata esetén játékhelyenként 75 000 Ft,

c) játékterem esetén 20 000 Ft,

d) a hitelesítési bizonyítvány engedélyt érintő adatainak módosításáért játékhelyenként 5000 Ft.

(3)[65] Ha az SZF a kérelmező kérésére a Tv. 26. § (9) bekezdésében foglalt engedélyezési eljárásokat soron kívül folytatja le, a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg a (2) bekezdésben előírt engedélyezési díjak kétszeresét köteles megfizetni.

(4)[66] A játékterem soron kívüli engedélyezési eljárása során a kérelemhez a szerencsejáték szervező köteles benyújtani a játékterem céljára szolgáló helyiség birtokbaadására jogosult személy nyilatkozatát is arról, hogy kizárólag a kérelmező szerencsejáték szervezővel áll a jogszerű birtoklásra irányuló polgári jogi jogviszonyban.

(5)[67] Az SZF az engedély kiadásáról a soron kívüli eljárásban, a kérelem SZF-hez érkezését követő 5 munkanapon belül dönt.

(6)[68] Amennyiben a soron kívüli eljárás keretében hiánypótlásra kerül sor, az SZF a hiánypótlás beérkezésétől számított 3 munkanapon belül dönt.

(7)[69] Abban az esetben, ha a kérelem alapján az SZF az engedélyt kiállítja, az engedélyezési díj nem téríthető vissza.

Típusvizsgálat és hitelesítés[70]

13. §

(1)[71] Az SZF a típusvizsgálatot követően az OMH által - a mérésügyi jogszabályok figyelembevételével a szerencsejáték céljára szolgáló eszköz esetén kizárólag a gyártó által kezdeményezett típusvizsgálat alapján - hitelesített pénznyerő automatákra egy évre adhat ki engedélyt.

(2) Az OMH azokat a pénznyerő automatákat hitelesíti, amelyek

a) üzemeltetője rendelkezik az SzF által kiadott 4. § szerinti bizonyítvánnyal;

b)[72] olyan, külön-külön legalább hét helyiértékes beépített mechanikus vagy elektromechanikus számlálóval rendelkeznek, melyek a befizetett és kifizetett érmék, illetve érmehelyettesítő eszközök darabszámát vagy értékét, a befizetett és kifizetett forintok mennyiségét és az eljátszott tét összegét nem törölhető módon tárolják.

c)[73]

d)[74] hitelesítési vizsgálata az OMH által vagy az OMH által határozattal feljogosított hitelesítő laboratóriumban megtörtént, és arról a 14. § (3) bekezdése szerinti hitelesítési bizonyítvány kiállításra került.

(3)[75] A típusvizsgálat alapján kiadott hitelesítési engedélyben az OMH a Tv.-ben és az R.-ben előírtak alapján meghatározza, hogy a berendezés pénznyerő automatának vagy játékautomatának minősül. Az OMH kiadás előtt a hitelesítési engedély egy példányát az SZF-nek megküldi. Amennyiben az abban foglaltak ellen az SZF 15 napon belül kifogást nem emel, az engedély az ügyfélnek kiadható.

(4)[76] A típusvizsgálaton a szerencsejáték-szervező, illetve megbízottja nem lehet jelen.

(5) A pénznyerő automaták időszakos hitelesítésével egyidejűleg műszaki felülvizsgálatot kell végezni.

13/A. §[77]

A pénznyerő automata kizárólag érvényes

- SZF által kiadott engedéllyel és

- OMH hitelesítési bizonyítvánnyal együtt működtethető.

14. §

(1)[78] A pénznyerő automaták típusvizsgálata és hitelesítési vizsgálata a 3. számú mellékletben meghatározott követelményekre terjed ki.

(2)[79] A hitelesítési vizsgálat eredménye alapján kiállított jegyzőkönyv a következőket tartalmazza:

a) a hitelesíttető megnevezését;

b) a pénznyerő automata gyártási számát;

c) a pénznyerő automata gyártási időpontját;

d) a gyártó megnevezését;

e) a pénznyerő automata megnevezésére vagy azonosítására alkalmas jelzést;

f) a pénznyerő automatával játszható játék(ok) nevét, és egy alapjáték lefolytatásának legrövidebb időtartamát;

g) a pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó adatokat;

h) a legalacsonyabb és legmagasabb tét megjelölését;

i) a nyeremény kifizetésének módját;

j) a legnagyobb nyeremény összegét alapesetben és halmozottan;

k) a gép mechanikus vagy elektromechanikus számlálóinak hitelesítésekor leolvasott állását, a gép bevételét és kiadását folyamatosan ellenőrző berendezés meglétét;

l) a nyerési esélyeket 0 és 1 közötti valószínűségi értékekkel vagy százalékban;

m) a pénznyerő automata játékhelyeinek a számát;

n) a pénznyerő automata fekete dobozzal történő felszereltségét;

o) a pénznyerő automata hitelesítési vizsgálatának összegzését.

(3)[80] Az OMH a 13. § (2) bekezdésére figyelemmel és a hitelesítési vizsgálat jegyzőkönyve alapján hitelesítési bizonyítványt állít ki. A hitelesítési bizonyítvány kiállításával egyidejűleg az OMH a pénznyerő automatán elhelyezett hitelesítő kártyát hatósági hologramos tanúsító (HTM) jellel látja el. A hitelesítési bizonyítványnak - a (2) bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmaznia kell annak az egyedi azonosítható eszköznek az adatait is, amely a pénznyerő automata összekapcsolt rendszerben való üzemeltetését lehetővé teszi.

(4)[81] A (3) bekezdés szerinti hatósági hologramos tanúsító jel olyan maradandó lenyomat, amely lyukasztással a hitelesítés évét és hónapját tartalmazza.

(5)[82] Az OMH a hitelesítési bizonyítvány adatai közül

a) a pénznyerő automata OMH azonosítási számát,

b) a pénznyerő automata típusát,

c) a gyártási évét,

d) a gyártási számot,

e) a játék(ok) nevét,

f) a legmagasabb tétet,

g) a legnagyobb nyeremény összegét

- alapesetben,

- halmozottan,

h) a nyeremény kifizetés módját,

i) az egy kreditponthoz tartozó forintértéket,

j) az integrált ellenőrző eszköz típusát,

k) a játékhelyek számát,

l) egy számlálólépés forintértékét,

m) a levonóképes bélyegek sorszámát,

n) a függőhuzalos biztosítások jelzését, és

o) a hitelesítési bizonyítvány érvényességi idejét

a hitelesítéssel egyidejűleg a pénznyerő automatán jól láthatóan és oly módon tünteti fel, hogy azt kizárólag roncsolásos eljárással vagy a hitelesítési jelzés megsértésével lehessen eltávolítani.

(6)[83]

(7)[84]

(8)[85]

15. §

(1)[86] A pénznyerő automata integrált ellenőrző készülékének, számlálójának, valamint a játék lefolyását befolyásoló eszközének - EPROM(ok) - meghibásodása esetén szükségessé vált javítását vagy cseréjét az OMH képviselőjének jelenlétében kell végrehajtani, és erről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv alapján a pénznyerő automata hiteles állapotát az OMH visszaállítja, a hitelesítési tanúsítványokban történt változásokat a hitelesítési bizonyítványra, és a 14. § (5) bekezdésében foglaltak szerint a hitelesítési kártyára rávezeti. Ezen túlmenően a pénznyerő automatán bármilyen más változtatást kizárólag az SZF engedélyével lehet elvégezni.

(2)[87] Az SZF által kötelezően előírt szigorú számadású nyomtatványokat a szerencsejáték szervező köteles az üzemeltetés helye szerinti működő játékteremben tartani, szabályszerűen, naprakészen vezetni, azok biztonságos elhelyezéséről gondoskodni, valamint biztosítani, hogy a nyitvatartási időn kívül a pénznyerő automatákhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

(3) Az SzF indokolt esetben a pénznyerő automata újrahitelesítését rendeli el. Az újrahitelesítésre a hitelesítés szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

(4) A szerencsejáték szervező a kiürített pénzösszeget pénznyerő automatánként nyilvántartásba veszi és a pénzösszegnek a pénzintézeti számlára vagy a házi pénztárba befizetéséről haladéktalanul gondoskodik.

(5)[88] A szerencsejáték-szervező negyedévenként pénznyerő automata kategóriánként elkülönített elszámolást készít, amelyet köteles megküldeni az SZF-nek.

Az elszámolásnak tartalmaznia kell:

a) a szerencsejáték szervező nevét, címét,

b) a pénznyerő automaták engedély- és OMH azonosító számát,

c) a pénznyerő automaták a 13. § (2) bekezdése b) pontja szerinti be- és ki- számlálóinak állását a hónap első és utolsó napján,

d) pénznyerő automatánként havonként és negyedévenként összesítve a tiszta játékbevételt.

Az elszámoláshoz mellékelni kell a játékadó és ellenőrzési díj fizetésének pénzügyi teljesítését igazoló bizonylatot. Az elszámolások benyújtása az SZF által rendelkezésre bocsátott nyomtatványokon vagy az SZF által előírt elektronikus formában történhet.

(6)[89] Az SZF által előírt bizonylatok havi összesítő adatait a tárgyhót követő hónap harmadik munkanapjáig kell bejegyezni.

Játékautomaták bejelentése[90]

15/A. §[91] (1) A játékautomata üzemeltetésének nyilvántartás céljából történő bejelentéséhez a 7. számú mellékletben foglalt bejelentő lapot kell benyújtani.

(2) A bejelentő laphoz mellékelni kell:

a) a játékadó befizetését tanúsító (banki, illetve postai) bizonylatot,

b) a játékautomata hitelesítési bizonyítványának egy eredeti példányát,

c) a játékautomata játékadója bevallásának egy példányát.

(3)[92] Az SZF gépenként a 8. számú mellékletben meghatározott nyilvántartásba vételi igazolást ad ki

a) a játékadó megfizetésének időtartamáig, illetve

b) ha az OMH bizonyítvány érvényességi ideje rövidebb a befizetett játékadó időtartamánál, legfeljebb az OMH Hitelesítési Bizonyítvány érvényességének időtartamáig.

A nyilvántartásba vételi igazolást a gép üzemeltetője köteles a játékgép előlapjára, jól látható helyre felragasztani. Nyilvántartásba vételi igazolás nélkül a játékautomata nem üzemeltethető.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában szereplő hitelesítési bizonyítványra és a játékautomaták típusvizsgálatára, valamint hitelesítésére a 13. § (2) bekezdésének b) és d) pontjait, a 13. § (3)-(4) bekezdéseit, valamint a 14. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(5) A (2) bekezdés c) pontja szerinti bevallást és a Tv. 33/A. §-a szerinti játékadó összegét a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását megelőző hónap 20-áig kell benyújtani az állami adóhatósághoz, illetve megfizetni azállami adóhatóság által kezelt számlára.

JÁTÉKKASZINÓ

Engedélyezés

16. §[93]

(1)[94] A játékkaszinó üzemeltetésére létrejött gazdálkodó szervezet, gazdasági társaság, koncessziós társaság az SZF-hez a játékkaszinó működésére vonatkozó engedély iránti kérelmet nyújt be.

(2) A kérelemhez - a 2. § (3) bekezdésében és az 1. számú mellékletben foglaltakon túl - csatolni kell:

a)[95] a kérelmező természetes személy tagjainak 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát;

b) nyilvántartást, mely tartalmazza a kaszinó igazgató, igazgatóhelyettes, játéktermi felügyelő, főpénztáros, főkönyvelő, recepcióvezető, biztonsági szolgálat vezető, krupié, dealer, pénztáros, pénzváltó nevét, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, munkaszerződésük 1 példányát;

c)[96] pénzváltási tevékenység végzése esetén az ehhez szükséges - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben előírt - engedélyt;

d) a játékkaszinó 1:200 léptékű építési és berendezési tervéi, építészeti műleírását;

e) az épület, illetve helyiség jogszerű birtoklását igazoló okmányt, 3 hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot;

f) az illetékes építésügyi hatóságnak a Tv. 27. § (2) bekezdésére és a hatáskörébe tartozó egyéb jogszabályokra kiterjedő vizsgálata alapján adott előzetes szakhatósági hozzájárulását;

g) a kaszinóban működtetni kívánt szerencsejáték-eszközök hitelesítéséről készült bizonyítványok egy-egy eredeti példányát;

h) a bevezetni kívánt érték zsetonok és érmék valamennyi fajtájából egy-egy érvénytelenített példányt;

i)[97] az engedélyezési díj befizetését igazoló okmányt, valamint koncessziós társaság kérelmező esetén a koncessziós díj befizetését igazoló okiratot;

j)[98] a Tv. 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti kérelmező esetén a pénzügyminiszter nyilatkozatát arról, hogy a játékkaszinó üzemeltetéséhez - az abban meghatározott időszakra, helyszínre, valamint egyéb feltételekkel - hozzájárul;

k)[99] a Tv. 3. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti kérelmező esetén a koncessziós szerződés egy eredeti példányát és a koncessziós díj befizetéséről szóló igazolást.

l)[100] a játékkaszinó üzemeltetési helye szerint illetékes települési önkormányzatnak a Tv. 4. § (1) bekezdése szerinti egyetértő nyilatkozatát.

A játékkaszinó működtetése[101]

16/A. §[102]

(1) A játékkaszinó működtetésének tárgyi feltételei:

a) a játékkaszinónak videotechnikai ellenőrzési rendszerrel kell rendelkeznie,

b) a játékkaszinóban kizárólag az SZF szerint nemzetközileg elismert gyártótól származó játékeszközöket lehet alkalmazni.

(2) A játékkaszinó működtetés során:

a)[103] a játékkaszinóba való belépésnél a belépőkártya kiállításakor a belépő személy azonosításához be kell mutatni a belföldi természetes személy személyazonosító igazolványát (személyi igazolványa) és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát vagy útlevelét és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát, külföldi természetes személynek az útlevelét vagy az érvényes tartózkodási engedélyét, vagy személyi azonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít,

b)[104] a játékkaszinónak a játékos első belépésekor nyilvántartásában rögzítenie kell a bemutatott okiratokban szereplő adatok közül a belépő személy családi és utónevét (születési név) , amennyiben van, házassági nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, állampolgárságát, anyja születési nevét, az azonosító okmányának típusát és számát, külföldi természetes személy esetében az előzőekben felsorolt adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyét és a belépés időpontját,

c) a játékost személyi adatainak kérése előtt fel kell világosítani arról, hogy azok nyilvántartásba vételéhez történő hozzájárulása a játékkaszinó látogatásának feltétele,

d)[105] a játékkaszinó belépődíjat állapíthat meg a látogatók részére,

e)[106] a külföldi turistacsoportok szervezett formában történő játékkaszinó látogatásai esetén megemelt belépődíj jóváhagyására van lehetőség. A megemelt belépődíj - amely egyben befizetett tétként nem kezelhető belépőzsetonnak minősül - a csoporttagok által személyenként a játékasztalon tétként felhelyezett letéti összeg 17%-a, amely nem haladhatja meg a 2000 USD-t vagy ennek megfelelő konvertibilis deviza összeget, illetve annak forintban számított értékét. A megemelt belépődíj elszámolási napja a csoport távozásának a napja.

f)[107] a játékkaszinó az SZF jóváhagyásával, legfeljebb a belépődíj összegének mértékéig - a játékasztaloknál használatos és az ajándékzsetonoktól különböző - belépő zsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amelynek értéke a pénztárnál nem váltható be. A belépődíj összegének 3000 Ft-ot, illetve ennek megfelelő - az MNB napi árfolyamán számított - deviza, valuta értékét meg nem haladó része tétnek nem minősül,

g) a játékkaszinó alkalmazottai, e személyek közeli hozzátartozói, a játékkaszinó tulajdonosai, továbbá tisztségviselői, illetve ezek közeli hozzátartozói a játékkaszinóban kölcsönt nem nyújthatnak a játékosok részére,

h) a játékkaszinó ellenőrzése során tapasztalt jogszabálysértő tevékenység, az engedélytől, illetve a jóváhagyott játéktervtől történő eltérés, avagy visszaélés esetén az SZF a borravaló elfogadására vonatkozó külön engedélyt időlegesen vagy véglegesen visszavonhatja.

i)[108] a játékkaszinó az SZF jóváhagyásával legalább az érvényes belépődíjnak megfelelő mértékben - esetenként belépődíj felszámítása nélkül vagy ajándéksorsolás, illetve egyéb, a forgalom növelése érdekében szervezett akció keretében - a játékasztaloknál használatos és a belépőzsetonoktól különböző ajándékzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amelynek értéke pénztárnál nem váltható be és befizetett tétnek minősül.

(3)[109] A játékkaszinó köteles e rendelet 12. számú mellékletében foglalt, a játékkaszinóra vonatkozó általános játékfeltételeket betartani.

Játékterv és részvételi szabályzat, gazdasági számítások

17. §

(1)[110] A játéktervben rögzíteni kell:

a) a tervezett játékfajták megnevezését, játékszabályait, valamint játékonként a minimális és maximális tét nagyságát, illetve a tétek és nyeremények arányát;

b) a játékasztalok és pénznyerő automaták darabszámát;

c) a játékkaszinó biztonsági rendszerének leírását;

d) a borravaló elszámolási rendjének leírását;

e) a játékkal összefüggő, pénzmozgással járó műveletek leírását és bizonylatolását;

f) az alkalmazott számítógépes nyilvántartási rendszerek leírását.

(2)[111] A részvételi szabályzatban rögzíteni kell:

a) a nyitvatartási időt;

b) a beléptetés és a látogatók nyilvántartásának rendjét;

c) a 18 éven aluliak látogatási tilalmát;

d) a látogatók ruházatára vonatkozó esetleges előírásokat;

e) az egyes játékokban való részvétel feltételeit, a játék egyes asztaloknál történő befejezésének, illetve szüneteltetésének szabályait;

f) a kaszinó állal használt értékzsetonok és érmék leírását, a zsetonok kezelésének rendjét;

g) a nyeremények átvételének szabályait;

h) a játék során felmerült viták rendezésével kapcsolatos eljárást;

i) a kaszinóból történő egyszeri vagy tartós kitiltás rendjét;

j) a kaszinóba történő belépés (pl. zsúfoltság miatti) ideiglenes felfüggesztésének rendjét;

k) az igényérvényesítés rendjét.

(3) A gazdasági számítások tervezetének tartalmazni kell:

a) a tervezett árbevételt,

b) a tervezett költségeket,

c) a tervezett játékadó összegét.

(4)[112] A játékkaszinóban működtetett pénznyerő automatára megfelelően kell alkalmazni a Tv. és e rendelet pénznyerő automatára vonatkozó rendelkezéseit, a Tv. 26. §-ának (8) bekezdése, továbbá e rendelet 11. §-ának (3) bekezdése és (5) bekezdése, 12. §-a, 13. §-ának (1) bekezdése, valamint 15. §-ának (4) -(6) bekezdései kivételével. Az SZF a pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó engedélyt a 6/A. számú mellékletben szereplő nyomtatványon adja ki.

(5)[113] A játékkaszinóban működő játékok szabályait tartalmazó ismertetőt a játékeszközök közelében jól látható módon kell elhelyezni.

Elszámolás, nyilvántartás[114]

17/A. §[115]

(1)[116] A játékkaszinóknak a játékbevételekről az SZF által rendszeresített bizonylatok vezetésével folyamatos elszámolást kell készíteni. A rendszeresített bizonylatok vezetése alól indokolt esetben az SZF felmentést adhat. Az elszámolás rendszerének részletes leírását az SZF-hez jóváhagyásra meg kell küldeni.

(2)[117] Az elszámolást játékhelyenként, azon belül pénznemenként kell elvégezni és bizonylatolni. Részletesen szabályozni kell:

az asztalnyitás,

b) az asztalzárás,

c) a zsetonváltás,

d) a dotálás (pót, plusz és mínusz),

e) a pénznyerő automata feltöltés és ürítés,

f) a jackpot kifizetés, valamint

g) a külföldi turistacsoportok szervezett formában történő látogatásainak és elszámolásának rendjét.

(3)[118]

(3)[119] A játékkaszinó az elszámolásának alátámasztására, a kaszinó működtetésére kidolgozott számítógépes nyilvántartási rendszerének leírását köteles megküldeni az SzF.-nek.

FOGADÁS

Engedélyezés

18. §[120]

(1) A fogadás szervezésére jogosult kérelmező az SZF-hez tevékenységének engedélyezése iránt kérelmet nyújt be. Az SZF folyamatosan szervezett totalizatőri, illetve bukmékeri rendszerű fogadás (a továbbiakban együtt: fogadási formák) szervezésére adhat engedélyt.

(2) Az engedély iránti kérelemhez a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell:

a)[121] a szervezőnek a Tv. 3. §-a szerinti jogosultságát igazoló okiratot, illetve a koncessziós szerződés egy hitelesített másolatát,

b) fogadási formánként a technikai és módszerbeli lebonyolítás leírását,

c) a fogadások megkötésére kijelölt helyek (a továbbiakban: fogadóirodák) megnevezését és címét,

d) a fogadási formák szerinti egyes fogadószelvény-mintákat,

e) az engedélyezési díj, illetve a koncessziós szerződésben meghatározott koncessziós díj megfizetését igazoló okiratot.

f)[122] a távközlési eszközök és rendszerek igénybevételével szervezett fogadások engedélyezése esetén a Tv. 2. §-ának (6) bekezdésében foglalt követelmények teljesítését igazoló, az e rendelet 5. §-ának (4) bekezdésében előírt okiratot.

(3) A fogadási hálózatban történő változtatásról a fogadásszervező köteles bejelentést tenni az SZF-nek a fogadóiroda megnyitását megelőző 8. napig, illetve legkésőbb a bezárás napjáig.

(4) A fogadásszervezőt megilleti a fogadás törlésének joga

a) a fogadási esemény megkezdése előtt, illetve

b) a fogadási esemény megkezdése után, amennyiben a fogadási esemény a lebonyolítására irányadó szabályok szerint nem fejeződik be, és ezért vagy más okból kimenetele nem állapítható meg.

Ezekben az esetekben a befizetett téteket a fogadóknak vissza kell fizetni. A fogadási ajánlat törlését az ajánlat megtételével azonos módon nyilvánosságra kell hozni.

(5) Az egyes fogadások esetében a legmagasabb tét értéke a 100 000 Ft-ot nem haladhatja meg.

A bukmékeri fogadás szervezésének különös szabályai[123]

18/A. §[124]

(1) Az egy fogadáson elérhető nyeremény legfeljebb 1 000 000 Ft. Az ezt meghaladó összegű nyereményt lehetővé tevő téttel, illetve nyereményszorzóval fogadás nem köthető.

(2) A fogadási ajánlat megtételekor a fogadásszervezőnek

a) a fogadási eseményeket a rájuk jellemző minden olyan adat, illetve körülmény - szükség szerinti - felsorolásával kell meghatároznia, amelyek lehetővé teszik a fogadási események megkülönböztetését minden más eseménytől,

b) a fogadási esemény lefogadható kimeneteleit az azokra jellemző minden olyan adat, illetve körülmény - szükség szerinti - felsorolásával kell meghatározni, amelyek lehetővé teszik az egyes kimenetelek egymástól való megkülönböztetését, továbbá utalni kell az esetleges le nem fogadható kimenetelekre,

c) meg kell határozni a fogadási ajánlatok halmozási és kombinálási lehetőségeit, továbbá fogadási ajánlatonként a fogadási ajánlatok halmozásával, illetve kombinálásával létrejött halmozott, illetve kombinált fogadásokat.

(3) A fogadásszervezőnek a fogadási ajánlatonként meg kell határoznia:

a) az egységnyi fogadást,

b) az egységnyi fogadáshoz tartozó legkisebb tétet,

c) az egy fogadással elnyerhető nyeremény legnagyobb értékét,

d) a fogadási ajánlatok, illetve az ezekben eszközölt változtatások közzétételének módját és időpontját, illetve határidejét,

e) a fogadások megkötésére nyitvaálló legkorábbi és legkésőbbi időpontot,

f) a fogadásra jogosított fogadószelvényeket,

g) a fogadási ajánlatokban szereplő, egyes fogadási események bekövetkezett kimenetelének megállapítási, valamint közzétételi módját és időpontját,

h) a nyertes fogadási ajánlat nyereményének képzési módját,

i) az egyes nyertes fogadások nyereményeinek megállapítása során alkalmazott kerekítési szabályokat.

Játékterv, részvételi szabályzat, költségvetés

19. §

(1)[125] A játéktervnek tartalmaznia kell:

a) a totalizatőri rendszerű fogadás esetén

1. a 18/A. § (2) bekezdésében foglaltakat,

2. a 18/A. § (3) bekezdésének a) és d)-g) pontjaiban foglaltakat,

3. a tervezett fogadási ajánlatokat,

4. az egységnyi fogadáshoz tartozó egységnyi tétet,

5. az egységnyi fogadások legkisebb, illetve - szükség esetén - legnagyobb és valamennyi számát, amelyekre fogadás köthető,

6. a fogadószelvény tartalmi elemeit és formáját,

7. a fogadási ajánlat törlésének részletes szabályait,

8. a tervezett fogadási ajánlatok nyereményalapjának képzési módját,

9. a tervezett fogadási ajánlatok nyerőosztályait,

10. a nyereményalap nyeremények céljára fordítandó részének képzési módját és ennek - szükség szerinti - felosztását az egyes nyerőosztályok között,

11. szükség szerint, egyes fogadási ajánlatok nyereményalapja teljes egészének vagy bizonyos részének másik fogadási ajánlatok nyereményalapjához - illetve ugyanazon fogadási ajánlatokon belül egy másik nyerőosztályra jutó nyereményhez - való csatolásának feltételeit és módját, ideértve az el nem nyert nyeremények halmozására nyitvaálló időtartamot is,

12. a nyerőosztályok nyereményének felosztási módját - nyerőosztályonként - a nyertessé vált fogadások között,

13. az egyes nyertes fogadások nyereményeinek megállapítása során alkalmazott kerekítési szabályokat, továbbá az ezek alkalmazása következtében a nyereményekből megmaradó pénzeszközök felhasználási módját, illetve a szükségessé váló nyereménykiegészítések forrását,

14. a nyereményigény érvényesítésének feltételeit, módját és idejét,

15. az át nem vett nyeremények kezelésének és felhasználásának módját;

b) bukmékeri rendszerű fogadás esetén

1. a fogadási ajánlatok közzétételének módját,

2. az alkalmazott nyereményszorzó megállapításának elveit, különös tekintettel az eseményenként lefogadható kimenetelek számára, a halmozott fogadás nyereményszorzóinak kiszámítására, valamint a nyereményszorzó változtatásának lehetőségére vagy kizárására, illetve annak kihatására a már megkötött fogadásokra,

3. fogadási ajánlat törlésének, illetve a tétek visszafizetésének rendjét,

4. a fogadás megkötésének és nyilvántartásának módszerét,

5. az a) pont 14-15. alpontjaiban foglaltakat.

(2) A részvételi szabályzatnak tartalmaznia kell:

a) a fogadásban való részvétel részletes szabályait,

b) a nyeremények átvételének szabályait,

c) az igényérvényesítés rendjét,

d) a fogadás eredményének bizonyítási módját,

e) a szerencsejáték-szervező és a játékos közötti megállapodás módját.

(3) A költségvetésnek tartalmaznia kell:

a)[126] a játékterv szerinti tervezett árbevételt, illetve nyereményalapot és bukmékeri fogadás esetén a tervezett tiszta játékbevételt,

b) a tervezett költségeket az alábbiak szerinti bontásban:

1. a fogadásszervezéssel kapcsolatos költségeket (fogadószelvények, technikai eszközök, bizonylatok stb.),

2. a játékadó összegét,

3.[127]

4. a játékosok számára kifizethető nyereményből levonásra kerülő személyi jövedelemadót,

5.[128] a játékosok számára - a személyi jövedelemadóval csökkentett - kifizethető nyeremény összegét,

c) a vállalkozás tervezett bevételei és tervezett költségei számbavétele után a fogadás lebonyolításakor elérhető eredményt és a vállalkozási nyereségadót.

(4)[129] A fogadószelvénynek tartalmaznia kell:

a) az azonosításra alkalmas jelzést, számot;

b) a fogadás megkötésének időpontját;

c) a fogadás tárgyát, a fogadással érintett esemény meghatározását;

d)[130] a fogadásban szereplő időben utolsó fogadási esemény várható időpontját,

e)[131] a megtett tét összegét és bukmékeri fogadás esetén a nyereményszorzót,

f) a fogadással érintett esemény bekövetkezésének bizonyítási módját;

g) a nyeremények kifizetésének helyét, idejét, a szervező nevét, székhelyét.

(5)[132]

(6)[133] A fogadóirodákban és a távközlési eszközök és rendszerek útján szervezett fogadás esetén a játékos számára fogadási formánként megismerhetővé kell tenni a részvételi szabályzatot.

Elszámolás, nyilvántartás[134]

19/A. §[135]

(1)[136] A fogadásokról az SZF által az engedélyben meghatározott időszakonként és meghatározott formában időszaki, a fogadás megszűnését követő 120 napon belül pedig végelszámolást kell készíteni. Az SZF a végelszámolás jóváhagyásáról határozattal dönt. A 9. § (2)-(3) bekezdéseinek, valamint a 9. § (6)-(7) bekezdéseinek rendelkezéseit a fogadásszervezői tevékenységekre is megfelelően alkalmazni kell.

(2)[137] Az időszaki és végelszámolásnak tartalmaznia kell legalább a következő adatokat:

a) totalizatőri rendszerű fogadás esetén

a fogadásra jogosított feltett tétek összegét,

a fogadásra jogosított feltett téteket,

2.[138]

3. a visszafizetett téteket,

a fogadóknak kifizetett nettó nyereményeket és az egyes nyereményekhez tartozó téteket,

4. a nyereményalapot,

a visszafizetett téteket,

5. a játékadót és más jogszabályon alapuló befizetési kötelezettséget,

a tiszta játékbevételt,

6. a fogadóknak kifizetett nettó nyereményeket,

7.[139] a meg nem nyert és az át nem vett nyereményeket, különös tekintettel az ezekből képződő elkülönített alapok és a halmozódás egyenlegére.

b) bukmékeri rendszerű fogadás esetén

1.

1.

2.

3.

4.

5.

6. a tiszta játékbevétel után fizetendő játékadót,

7. az át nem vett nyereményeket és az emiatt fizetendő játékadót.

(3) Számítógépes rendszer alkalmazásával történő elszámolás esetén az alkalmazásra kerülő számítógépes programok és az ehhez kapcsolódó nyilvántartási rendszerek leírását meg kell küldeni az SzF.-nek.

(4)[140] A totalizatőri rendszerű fogadások esetén a meg nem nyert és az át nem vett nyeremények elkülönített alapjaira, valamint a nyeremények halmozódására a 9. § (8) -(11) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELET ÉS ELLENŐRZÉS

20. §

Az SzF a szerencsejátékok törvényességi felügyelete keretében:

a) ellenőrzi a szerencsejátékok szervezésével kapcsolatos jogszabályi és az SzF által meghatározott előírások megtartását,

b) a szerencsejátékok ellenőrzése során tapasztalt jogszabálysértések esetén a jogszabálysértőkkel szemben, saját hatáskörben intézkedik, vagy más, intézkedésre jogosult szerveknél eljárás lefolytatását kezdeményezi,

c) más - a szerencsejáték-szervező tevékenységet végzők ellenőrzésére jogosult - állami szervek jogszabálysértést feltáró kezdeményezésére a hatáskörébe tartozó intézkedést foganatosít.

21. §

(1)[141] Az SZF az ellenőrzés során jogosult a szerencsejáték tevékenységet a helyszínen megtekinteni, ellenőrizni és próbajátékot lefolytatni.

(2) A szerencsejáték-szervező a szerencsejáték tevékenységre vonatkozó, az ellenőrzéshez szükséges adatot, beszámolókat, bizonylatot köteles az SzF-nek átadni.

(3) E rendelet 4. számú melléklete tartalmazza az egyes szerencsejáték tevékenység ellenőrzésének szempontjait.

22. §

(1)[142] Az ellenőrzést az SZF

a) folyamatos célellenőrzés,

b) átfogó ellenőrzés,

c) célvizsgálat,

d) témavizsgálat,

e) utóvizsgálat

útján végzi.

(2) Az ellenőrzés során az SzF az állami, vagy az önkormányzati adóhatóság, a rendőrhatóság, az OMH, az építésügyi hatóság, valamint a Vám- és Pénzügyőrség - mint szakhatóságok - szakértőit és külső szakértőket igénybe veheti.

23. §

(1) Az átfogó ellenőrzést a megbízólevélnek a szerencsejáték-szervező vezetője, vagy távollétében az általa megbízott személy (továbbiakba: vezető) részére történő bemutatása után lehet megkezdeni.

(2) A megbízólevélnek tartalmaznia kell:

a) az ellenőrző szerv nevét és címét,

b) az ellenőrzés időpontját,

c) az ellenőrzött szerencsejáték-szervező megnevezését,

d) azellenőrzésre jogosult személyek (továbbiakban: ellenőr) felsorolását.

(3)[143] Az átfogó ellenőrzés befejezésekor ellenőrzési jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza az ellenőrzés megállapításait. A jegyzőkönyv egy példányát az ellenőrzött szervezőnek át kell adni, vagy meg kell küldeni.

24. §

(1)[144] A 22. § (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzések esetében az ellenőrzési jogosultságot az SZF dolgozója az SZF által kiállított arcképes igazolvánnyal, a megbízott ellenőr megbízólevéllel és személyi igazolvánnyal köteles igazolni.

(2)[145] Az igazolvány tartalmazza a szerencsejáték ellenőrzésére szóló jogosultságot.

(3)[146] Célvizsgálattal történő ellenőrzés esetén az ellenőrnek ellenőrzési jogosultságát kizárólag a szabálytalanság észlelését követően kell igazolnia. Az ellenőrzési jogosultság igazolása az (1) bekezdésben meghatározott okiratoknak a bemutatásával történik.

(4)[147] A 22. § (1) bekezdés szerinti ellenőrzések megállapításait az ellenőrzés típusának megfelelő formátumban (ellenőrzési napló, jegyzőkönyv, jelentés) dokumentálni kell, ennek egy példányát az ellenőrzött szervezőnek át kell adni vagy meg kell küldeni.

(5)[148] Az utóvizsgálat során kell ellenőrizni az átfogó ellenőrzés, illetve célvizsgálat során felmerült hiányosságok kijavítását.

(6)[149] Az utóvizsgálat megállapításait a hiányosságok megszüntetése esetén az ellenőrzési naplóba, ismételt előfordulásuk alkalmával pedig jegyzőkönyvbe kell foglalni.

25. §

(1) A 22-24. §-okban meghatározott ellenőrzést legalább két ellenőrnek együttesen kell végeznie.

(2) A szerencsejáték-szervező az ellenőrzés során készített jegyzőkönyv, jelentés megállapításaira az aláírást követő 8 napon belül az SzF-nél írásban észrevételt tehet.

(3) A 22-24. §-okban meghatározott ellenőrzés során az SzF, ha a Tv.-ben meghatározott szabályok megsértését észleli - a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve - határozattal elrendelheti a törvénysértő tevékenység felfüggesztését.

(4)[150] Az SzF. a határozat azonnali végrehajtását rendelheti el, amennyiben a törvénysértő tevékenység folytatása vagy az azonnali végrehajtás elmaradása a közbiztonságot veszélyezteti, illetve a tevékenység egyébként a működési szabályokat kirívóan és súlyosan sérti. Az SzF. köteles megtenni mindazokat az intézkedéseket, amelyek a közbiztonság védelme érdekében szükségesek.

(5) Az SzF a (3)-(4) bekezdésben tett intézkedéseinek végrehajtásához a rendőrség közreműködését is igénybe veheti.

(6)[151] A (4) bekezdés szerinti határozat meghozataláig helyszíni intézkedésként az ellenőrök a pénznyerő automata, illetve a játékterem további működését - lebélyegzéssel - felfüggeszthetik.

(7)[152] A lebélyegzett gépnek, illetve teremnek a felfüggesztés ellenére történő további üzemeltetése esetén az SzF. a Tv. 13. § (2) bekezdésében foglalt szankciót alkalmazza.

(8)[153] Ha az SZF az engedéllyel rendelkező játéktermen kívüli helyen történő ellenőrzés során megállapítja, hogy a pénznyerő automata engedély nélkül vagy a játékautomata a 15/A. § szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül üzemel, a Tv. 26/A. §-ában meghatározott intézkedés kezdeményezése céljából jegyzőkönyvet készít, és azt a települési önkormányzat jegyzőjének továbbítja, illetve szabálysértési eljárást indíthat.

(9)[154] Ha a Tv. 36/A. §-ában ellenőrzésre felhatalmazott szervek az SZF engedélyével rendelkező játékteremben történő ellenőrzésük során jogszabálysértést tapasztalnak, azt az SZF által a játékteremben rendszeresített jegyzőkönyvbe kötelesek bevezetni, és a jegyzőkönyv egy példányát az SZF-nek megküldeni.

[155]

25/A. §[156]

Értelmező rendelkezések[157]

25/B. §[158]

E rendelet alkalmazása szempontjából:

1. kaparós sorsjegyek: azok a sorsjegyek, amelyeknek a nyerésre jogosító jelzései olyan különlegesen biztonságos fedési módszerrel vannak letakarva, amelyek különleges eljárásokkal fedhetők fel;

2. sorozat: a kaparós sorsjegyek vonatkozásában az a - megkülönböztető jelzéssel ellátott - legkisebb sorsjegy-mennyiség, amely biztosítja, hogy a nyertes sorsjegyek mennyiségének és az általuk nyerhető nyeremények összértékének aránya megegyezik az engedélyezett sorsjegyek darabszámának megfelelően biztosítandó nyertes sorsjegyek darabszámának és az általuk nyerhető nyeremények összértékének arányával;

3.[159] halmozott fogadás: több fogadási ajánlatra megköthető, egyetlen fogadás, amely csak akkor válik nyertessé, ha valamennyi ebben szereplő fogadás nyertes fogadássá vált;

4.[160] kombinált fogadás: több fogadási ajánlatra megköthető, egyetlen fogadás, amely akkor is nyertessé válik, ha az ebben szereplő fogadási ajánlatok közül bizonyosak nyertessé válnak. A kombinált fogadás annyi megkötött fogadásnak minősül, ahány fogadást a fogadónak annak érdekében kellene megtennie, hogy a teljes kombináció minden egyes elemére érvényes fogadással rendelkezzen;

5.[161] integrált ellenőrző készülék: a 3. számú melléklet V. pontjában meghatározott adatok rögzítésére szolgáló, az OMH által kiadott műszaki specifikáció alapján, a gyártó által beépített egység, amely a dobozolt és plombákkal ellátott központi egységen belül önálló eszközként működik;

6.[162] át nem vett nyeremény: a Tv. 11. § (3) bekezdése alapján át nem vett nyereménynek minősül, ha a játékos nyeremény iránti igényét kifejezett akaratnyilatkozatával vagy ráutaló magatartásával nem érvényesíti;

7. nyilvános húzás: az a sorsolás, amely kimeneteléről (eredményéről vagy eredménytelenségéről) a játékos, illetve más érdekelt személy a húzással egyidejűleg tudomást szerezhet;

8.[163] pénznyeremény: a Tv. 23. §-ának (2) bekezdése tekintetében a forgalomban lévő bankjegy és pénzérme.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. §[164]

27. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Egyidejűleg hatályát veszti:

a) a 23/1986. (VII. 27.) PM rendelet a labdarúgó-sportfogadásról (totó) és számsorsjátékról (lottó),

b) a 62/1987. (XII. 7.) PM rendelet a sorsjátékokról és az ajándéksorsolásról,

c) a 34/1990. (XII. 28.) PM rendelet az egyes szerencsejátékokkal kapcsolatos jogszabályok módosításáról,

d) a 12/1991. (V. 7.) PM rendelet a szerencsejátékokkal kapcsolatos egyes jogszabályok módosításáról,

e)[165]

Dr. Kupa Mihály s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez[166]

Szerencsejáték-szervező tevékenységre vonatkozó kérelemhez csatolandó okiratok és egyéb adatok

1. Okiratok:

a) a szerencsejáték-szervező természetes személy tagjainak, tulajdonosainak, illetve vezető tisztségviselőinek (vezetőinek) 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványa, illetve ezzel egyenértékű külföldi okirata,[167]

b) a lakó-, szék- vagy telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolása a Tv. 2. §-a (4) bekezdésének b) pontjában foglaltakról,[168]

c) a székhely, illetve lakóhely szerint illetékes állami és önkormányzati adóhatóság, illetve vámhatóság és illetékhivatal igazolása a Tv. 2. §-ának (5) bekezdésében foglaltakról,[169]

d) társasági szerződés (alapító okirat),

e) cégbejegyzést tanúsító végzés vagy cégbírósági nyilvántartásba vételről szóló végzés, valamint a jogi személyiségű tagok, illetve tulajdonosok cégbejegyzését tanúsító végzés,

f) meghatalmazás abban az esetben, ha a szerencsejáték szervező az SZF előtti eljárásokra másnak meghatalmazást ad.[170]

2. Adatok:

a) az 1/a) pont szerinti természetes személyekre vonatkozóan:

- név, születési hely és idő,

- anyja neve,

- állampolgársága,

- állandó lakóhelye,

- foglalkozása,

- legmagasabb iskolai végzettsége,

- szakképzettsége,

- munkahelye;

b) a szerencsejáték szervezését kérelmező jogi személyre vonatkozóan:

- megnevezése,

- székhelye,

- APEH bejelentkezési adatlapjának másolata,

- KSH azonosítási száma,

- bankszámláinak száma,

- azon gazdálkodó szervezetek felsorolása, amelyekben érdekeltséggel rendelkezik.

2. számú melléklet a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez[171]

A játékteremmel kapcsolatos követelmények

1. A játékterem-engedélyt és a látogatási szabályzatot a játékteremben jól látható helyen ki kell függeszteni. A játékterem bejáratánál el kell helyezni a játékterem nyitvatartási idejére vonatkozó tájékoztatót.[172]

2. A látogatási szabályzat legalább a következőket tartalmazza:[173]

a) a játékterem nevét, címét;

b) a teremfelügyelők nevét;

c) a játékterem nyitvatartási idejét;

d) I. kategória esetén 18 éven aluliak látogatási tilalmát, II. kategória esetén a pénznyerő automatán történő játszási lehetőség tilalmát;

e) a szervező nevét és székhelyének címét;

f) a reklamáció elintézésének rendjét (Ennek keretében: a szerencsejátékkal összefüggő reklamáció esetén - ezzel egy időben - a teremfelügyelő köteles jegyzőkönyvet felvenni, ennek egy példányát a játékosnak átadni, másik példányát a szervezőnek, illetve a szervező társaság vezető tisztségviselőjének továbbítani. A szervező, a szervező társaság vezető tisztségviselője, illetve az általa megbízott személy köteles a reklamációban foglaltakat 15 napon belül kivizsgálni, és ennek eredményéről a játékost értesíteni.);

g) azokat a körülményeket, amelyeket a szervező a játékos jogaként, illetve kötelezettségeként kíván érvényre juttatni (pl. belépésre vonatkozó speciális feltételek, kitiltás rendje, pénzváltás, nyereménykifizetés szabálya stb.);

h) az I. kategóriába sorolt játékterem esetében a más tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás nyújtásának tilalmát.

i) a játékteremben elhelyezett pénznyerő automatán előzetesen, illetve a játék befejezését követően, a játékos részére sem a teremfelügyelő, sem más személy közreműködése révén a további játék lehetősége nem tartható fenn. A még le nem játszott kreditpontok értékét, amennyiben a játékos a kreditpontokat nem tudja játékba vinni, és az a legkisebb megtehető tétet meghaladja, a játékosnak azonnal, de legkésőbb 24 órán belül vissza kell fizetni. A ki nem fizetett kreditpontokról a játékos részére igazolást kell adni.[174]

3. Az I. kategóriájú játéktermet úgy kell kialakítani, hogy a kívülállók ne láthassanak be a játékterembe.

4. Az I. kategóriába sorolt játékteremben a pénznyerő automata, illetve játékautomata üzemeltetésén kívül más szerencsejáték nem folytatható, továbbá más tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás nem nyújtható.

5. A játéktermet úgy kell kialakítani és a pénznyerő automatákat és a játékautomatákat úgy kell elhelyezni, hogy az automaták és a játékosok állandó ellenőrzése és felügyelete biztosított legyen.[175]

6. A szervező által üzemeltetett játékteremben pénznyerő automatán nem játszhatnak a szervező gazdasági társaság[176]

a) tagjai (részvényesei) ,

b) vezető tisztségviselői,

c) felügyelő bizottságának tagjai,

d) teremfelügyelője,

e) játékteremben foglalkoztatott egyéb alkalmazottja,

f) valamint ezen személyek a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozói.

7. A II. kategóriájú játékteremhez tartozó nyitott előtérben (terasz, kerthelyiség, egyéb) pénznyerő automata nem üzemeltethető.[177]

3. számú melléklet a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez[178]

A pénznyerő és játékautomaták típusvizsgálatának és hitelesítési vizsgálatának szempontjai

I. A pénznyerő automaták típusvizsgálata esetén:

1. Azonosítás:

a) a pénznyerő automata megnevezése,

b) a gyártó megnevezése, telephelye, azonosító adatai,

c) gyártási év, hó, nap,

d) gyártási szám,

e) kezelési utasítás,

f) az automata műszaki leírása.

2. Kategorizálás:

A műszaki jellemzők alapján:

a) a pénzérmével működtetett pénznyerő automata,

b) egyéb eszközzel (pl. kreditkulccsal, zsetonnal) működtetett pénznyerő automata.

A működési jellemzők alapján:

a) I. kategóriájú pénznyerő automata,

b) II. kategóriájú pénznyerő automata.

A játékhelyek száma alapján:

a) egyjátékhelyes,

b) többjátékhelyes.

3. Energiaellátás, biztonságtechnikai vizsgálat:

a) hálózati kábelek, csatlakozók, transzformátorok védőföldelése,

b) érintésvédelem,

c) motorok, relék, ventilátorok, belső világítástechnikai berendezések,

d) feliratok, jelölések,

e) vagyonvédelem, a készülék biztonságos zárhatósága, manipulálással szemben való védettsége,

f) a zavarérzékenység vizsgálata.

4. Üzemképesség ellenőrzése:

A pénznyerő automata rendeltetésszerű működésének ellenőrzése a kezelési útmutató és a működési leírás alapján.

5. A maximális tét és az elérhető maximális nyeremény ellenőrzése (II. kategóriába sorolt pénznyerő automatáknál):

a) a maximális tét ellenőrzése, különösen a többlépéses (alapjátékból és mellékjáték(ok)ból összetett játékok esetén,

b) az elérhető maximális nyeremény, különösen a többlépéses játékok esetén.

6. Nyerési százalék (kifizetési hányad) meghatározása (I. kategóriába sorolt pénznyerő automatáknál):

a) a gyártó által közölt játékstatisztikai adatok elemzése és ellenőrzése,

b) a nyerési százalék beállíthatósága és annak korlátozásai,

c) a nyerési százalék ellenőrzése próbajáték (úgynevezett vakjáték) alapján.

7. A pénznyerő automata típusvizsgálatánál - a gyártó által biztosított berendezéssel - a játékprogram vizsgálata"[179]

8. Könyvelési mechanizmusok vizsgálata:[180]

a) az elektromechanikus számlálók vizsgálata,

b) a könyvelési elektronika üzemszerű ellenőrzése,

c) a beépített akkumulátorok és a tárolt program vizsgálata,

d) a beépített integrált ellenőrző készülék az OMH által kiadott műszaki specifikáció szerinti ellenőrzése, manipulálhatóságának vizsgálata.[181]

9. Az érmeazonosító szerkezet és a kifizető egység ellenőrzése:[182]

a) az elfogadható érmetípusok,

b) a pénzosztályozás módja,

c) a kifizető egység működőképességének ellenőrzése,

d) a bedobott érmék és az elektromechanikus számlálók együttfutásának ellenőrzése.

10. Kezelő és kijelző egységek, a játékos informálása:[183]

a) nyomógombok, kapcsolók vizsgálata,

b) feliratok vizsgálata,

c) a pénznyerő automata kezelésére vonatkozó információk,

d) esztétikai vizsgálatok.

11. A hitelesítés tanúsíthatóságának vizsgálata[184]

A pénznyerő automatán elhelyezhető tanúsító jelek (a pénznyerő automatán folytatott játékot befolyásoló szerkezeti elemen elhelyezett tanúsító jel, mint a hologramos matrica, plomba, egyéb) más tanúsító jelek megbontása nélküli ellenőrizhetőségének biztosítása.

II. A pénznyerő automaták hitelesítése esetén:

1. A pénznyerő automata engedélyezett típusával való azonosság ellenőrzése.

2. A pénznyerő automata kategóriájának meghatározása a típusjellemzők alapján (pl. II. kategóriájú, zsetonnal működtetett, egyjátékhelyes pénznyerő automata).

3. Energiaellátás, biztonságtechnikai vizsgálat.

4. Üzemképesség ellenőrzése.

5. A játékprogramot tartalmazó elektronikus egység (pl. EPROM) ellenőrzése.

6. Könyvelési mechanizmusok ellenőrzése.

7. Az érmeazonosító szerkezet és a kifizető egység ellenőrzése.

8. Kezelő és kijelző egységek a játékos informálása.

III. A játékautomaták típusvizsgálata különösen a készülék energiaellátásához kapcsolódó és a biztonságtechnikai vizsgálatokra, az üzemképesség ellenőrzésére és a játékprogramot tartalmazó vezérlőegység ellenőrzésére terjed ki.

IV. A játékautomaták hitelesítése különösen az automata engedélyezett típusával való azonosság ellenőrzésére terjed ki.

V. Az integrált ellenőrző készüléknek 5 évig meg kell őriznie az éves, a negyedévi és a havi halmozott értékeket, valamint az utolsó 31 nap napi bontásban is a befizetett, a kifizetett és az eljátszott tétek értékét, a napi legnagyobb nyereményt, valamint a kifizetési hányad értékét. Az integrált ellenőrző készüléknek kiolvasási lehetőséget és a konfigurációs adatok bevitelét egységes szabványos csatlakozó felületen kell biztosítania az OMH által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelően.[185]

4. számú melléklet a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez

A szerencsejáték szervező tevékenység ellenőrzésének szempontjai

Az ellenőrzésnek a Tv. 36. §-ában foglaltak figyelembevételével kiemelten a következőkre kell kiterjednie:

1. Sorsolásos játék esetében:

a) a kibocsátásra kerülő sorsjegyek darabszámára,

b) a sorsjegyek azonosítására alkalmas sorszámozására,

c) a különleges fedési módszerrel takart sorsjegyek esetén a fedőréteg alatti karakterrendszer-tervére,

d) a sorsjegyek szigorú számadás alá vont nyomtatványként történő kezelésére és nyilvántartására,

e) a sorsolásos játék lebonyolítására és elszámolására,

f) a nyerési esélyre és a sorsolásos játék nyereményalapjára,

g) a nyeremény jogosultság és a nyeremény kifizetés feltételeire,

h) a sorsolásos játék terjesztésére és értékesítési rendszerére.

i) részvétel feltételeinek ellenőrzésére.

2. Pénznyerő automaták esetében:

a) a játákteremben engedélyezett pénznyerő automaták számára és rendeletetésszerű működésére;

b) a pénznyerő automatákon lévő hitelesítési kártya és a gép számlálójának, valamint integrált ellenőrző készülékének sértetlenségére;[186]

c) a pénznyerő automaták feltöltésére és ürítésére;

d) nyeremények automatán kívüli kifizetésére;

e) az SzF által előírt nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek vezetésére.

f) a havi pénzforgalmi jelentések ürítéskori bejegyzésére és a számszaki adatok pontosságára;[187]

g) az SzF. állal előírt követelmények betartására.[188]

3. Játékkaszinó esetében:

a) a játéktervben jóváhagyott asztali játékok lebonyolításának módjára, és pénznyerő automaták üzemeltetésére;

b) a szerencsejátékokhoz felhasznált szerencsejáték eszközök kezelésére, tárolására;

c) a napi nyitó- és záróelszámolások rendjére;

d) a legmagasabb tét összegére;

e) a borravaló elfogadására és annak személyzet részére történő kiosztásra;

f) az SzF által előírt nyilvántartási adatszolgáltatási kötelezettség vezetésére;

g) a nyitvatartás rendjére;

h) mindennemű olyan esemény ellenőrzésére, amely pénzmozgást, zsetonmozgást érint;

i) a látogatás feltételeire;

j) a szerencsejátékban érdemi feladatot ellátó alkalmazottak képesítésére, alkalmasságára.

4. Fogadás esetében:

a) fogadási fajtánként a tét és nyeremény meghatározásának módszerére,

b) a legmagasabb tét összegére,

c) a fogadószelvények kibocsátására, forgalmazására és elszámolására.

d) folyamatosan szervezett fogadások esetén a fogadószelvényekről a nyereményalapról és a kifizetett nyereményről készített összesítő jegyzőkönyvre,

e) bukmékeri rendszerű fogadások esetén a fogadások felvételekor a szerencsejáték-szervező rendezésére álló szabad pénzeszközökre.

5. számú melléklet a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez[189]

Engedély I. kategóriába sorolt játékterem üzemeltetésére

Engedély II. kategóriába sorolt játékterem üzemeltetésére

6. számú melléklet a 25/1991. (X. 1 G.) PM rendelethez[190]

Engedély I. kategóriába sorolt pénznyerő automata üzemeltetésére

Engedély II. kategóriába sorolt pénznyerő automata üzemeltetésére

6/A. számú melléklet a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez[191]

Engedély játékkaszinóban működtetett pénznyerő automata üzemeltetésére

7. számú melléklet a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez[192]

8. számú melléklet a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez[193]

Nyilvántartásba vételi igazolás

9. számú melléklet a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez[194]

Kitöltendő írógéppel vagy nyomtatott betűvel!

Megbízás alapján történő lebonyolításkor a megbízási szerződés egy, eredeti példányát is mellékelni kell, ennek hiányában a bejelentés teljesítőjét kell szervezőnek tekinteni!

Az ajándéksorsolás lebonyolításának adatai

Az ajándéksorsolás nyerőosztályai, a nyeremények leírása és értéke

(Ajándéksorsolás esetében nyerőosztály = az azonos fajtájú, illetve értékű nyeremények)

Bejelentési nyomtatvány kitöltési útmutatója

Azonosító adatok

Az azonosító adatok között az ajándéksorsolás szervezőjének az adatait kell szerepeltetni. Amennyiben megbízási szerződés alapján történik a szervezés, úgy a megbízott adatait is szerepeltetni kell a megbízási szerződés egyidejű becsatolásával.

Az ajándéksorsolás lebonyolításának szabályai

A lebonyolítás kezdő időpontja az az időpont, amikor a szervező nyilvánosságra hozza az ajándéksorsoláson való részvétel feltételeit.

A lebonyolítás szabályai között kell megjelölni az ajándéksorsolás jellegét, ami lehet "nem folyamatos", illetve "folyamatos" szervezésű. Nem folyamatosan szervezett az ajándéksorsolás, amennyiben a szervező a meghirdetett időszakon belül egy sorsolást tart. Folyamatosan szervezett az ajándéksorsolás, amennyiben a meghirdetett és bejelentett időszakon belül a szervező többszöri alkalommal történő és különböző időpontokban megtartott sorsoláson való részvételt tesz lehetővé úgy, hogy a sorsolásokon történő részvétel feltételei ugyanazok.

A sorsolás helyszínét és év, hónap, nap, óra megbontás szerinti időpontját meg kell adni.

Az ajándéksorsolás szervezése szempontjából sorsjegynek minősül a sorsolás alapjául szolgáló bizonylat. Ilyen például a vásárlást igazoló blokk vagy egyéb, a játékos (vásárló) későbbi azonosítását biztosító szelvény, bizonylat. Kibocsátandó sorsjegynek minősül az ajándéksorsolásra pályázati lehetőséget biztosító, a játékos (vásárló) rendelkezésre álló sorsjegy. A játékra jogosító sorsjegyek meghatározásánál azokat a feltételeket kell megjelölni, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a sorsjegyek részt vehessenek a sorsoláson.

A nyeremények tervezett összes bruttó értékénél az ajándéksorsolás alkalmával kisorsolandó nyeremények összesített, szja-t is magába foglaló értékét kell megjelölni.

A lebonyolítás adatai között kell szerepeltetni a részvételi feltételek, valamint a nyilvános sorsolás módszerének a leírását is. A részvételi feltételek esetében fontos annak a részletes és egyértelmű meghatározása, hogy az ajándéksorsoláson milyen feltételek teljesülése mellett lehet részt venni. Itt meg kell jelölni annak a terméknek vagy szolgáltatásnak a nevét, amelynek megvásárlásához vagy igénybevételéhez kötődik a sorsoláson való részvétel.

A sorsolás módszerének megjelölésénél a sorsolás technikáját és menetét kell ismertetni. A sorsolás történhet a véletlenszerűség elvének eleget tevő elektronikus berendezés (pl. számítógép) igénybevételével, illetve történhet kézi húzással is.

Az ajándéksorsolás nyerőosztályai, a nyeremények leírása és értéke

Ajándéksorsolás esetében az azonos fajtájú és értékű nyeremények alkotnak egy-egy nyerőosztályt. A bejelentés alkalmával meg kell adni a különböző nyerőosztályok megnevezését (pl. televízió, számítógép), valamint ehhez kapcso­lódóan a nyeremények darabszámát, egyedi - szja-t nem tartalmazó -, valamint összértékét.

A nyeremények azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módjánál azt az eljárást kell meghatározni, ami alapján a nyeremény és a nyertes sorsjegy egymáshoz rendelhető, valamint a nyeremény kifizetésre, átadásra kerül.

Az egyéb, a bejelentő nyomtatványon nem részletezett, de a szervezés szempontjából jelentőséggel bíró körülményeket kell az erre a célra nyomtatott rovatban leírni.

10. számú melléklet a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez[195]

Ajándéksorsolás végelszámolása

Kitöltendő írógéppel vagy nyomtatott betűvel!

Folyamatos ajándéksorsolás esetében az első sorsolás elszámolását követő minden további elszámolást másolati példányon kell benyújtani!

Azonosító adatok

Elszámolási adatok

Elszámolási nyomtatvány kitöltési útmutatója

Folyamatos ajándéksorsolás esetében a végelszámolást sorsolásonként, első sorsolás végelszámolását követő minden további végelszámolást az elszámolási nyomtatvány másolati példányán kell benyújtania, az utolsó sorsolást követően a nyeremény átvételi határidőt követő 30 napon belül.

1-8. Azonosító adatok

Az azonosító adatok között az ajándéksorsolás szervezőjének a megadott adatait kell szerepeltetni. Amennyiben megbízási szerződés alapján történt a szervezés, és a megbízási szerződést a bejelentéskor becsatolták a Szerencsejáték Felügyelethez, úgy a megbízó adatait kell itt szerepeltetni. Amennyiben megbízási szerződés alapján történik a szervezés, és a megbízási szerződést a bejelentéssel egyidejűleg nem csatolták be, úgy a bejelentési kötelezettség teljesítőjének az adatait kell szerepeltetni. Továbbá itt kell megjelölni annak a sorsolásnak az egyéb azonosítóit, amelyre az elszámolás vonatkozik (bejelentő nyomtatvány sorszáma, a sorsolás sorszáma, valamint a sorsolás időpontja) . A 7. rovatban a folyamatos sorsolások sorrendje szerinti megfelelő sorszámot kell szerepeltetni (csak folyamatos sorsolás esetében kell kitölteni) .

9-18. Elszámolási adatok

A 9., valamint a 10. rovatba a kibocsátott, illetve a játékra jogosított sorsjegyek számát kell feltüntetni. Az ajándéksorsolás szervezése szempontjából sorsjegynek minősül a sorsolás alapjául szolgáló bizonylat. Ilyen pl. a vásárlást igazoló blokk, vagy egyéb, a játékos (vásárló) későbbi azonosítását biztosító szelvény, bizonylat. Kibocsátott sorsjegynek minősül az ajándéksorsolásra pályázati lehetőséget biztosító, a játékos (vásárló) rendelkezésére álló sorsjegy. Játékra jogosított, a játékos (vásárló) által megküldött és a pályázati feltételeknek mindenben megfelelő, sorsolásba kerülő sorsjegy.

11. Ebben a rovatban a játékosok részére átadott nyeremények értékét vagy összegét kell szerepeltetni, mely egyben a kifizetői szja adóalapja is. Tárgynyeremény esetében az átadott nyeremény áfával csökkentett forgalmi értékét kell szerepeltetni. Ez a rovat abban az esetben is kitöltendő, amennyiben a nyertes nem magánszemély, és így a részére átadott nyeremény nem képez szja alapot.

12. Ebben a rovatban az átadott nyeremények után teljesítendő szja kötelezettséget kell szerepeltetni.

13. Itt a 11. rovatban megjelölt szja összegből a tényleges teljesítést kell megjelölni.

14. Ebben a rovatban a játékost megillető, de a nyereményátvételre nyitva álló határidőig át nem vett nyeremények értékét vagy összegét kell szerepeltetni. Át nem vett nyereménynek minősül a meghirdetett, de ki nem sorsolt nyeremény is.

15. Folyamatos ajándéksorsolás esetében a 14. rovatban megjelölt összegnek azt a részét kell itt szerepeltetni, amelyet a szervező a továbbiakban nem használ fel nyeremények céljára. Egyszeri ajándéksorsolás esetében a 14. rovatban megjelölt teljes összeget. Az át nem vett nyeremények címén keletkezett játékadót a szervezőnek a nyereményátvételre nyitva álló határidő lejártát követő 30 nap eltelte utáni hónap 20. napjáig kell megfizetni.

16. A ténylegesen befizetett játékadó összegét kell itt megjelölni.

17. Becsatolt, állammal szembeni kötelezettségek teljesítését igazoló bizonylatnak minősül minden olyan pénzforgalmi tranzakcióhoz kapcsolódó bizonylat, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy szervező az állammal szembeni kötelezettségeit összegszerűségét tekintve is teljesítette. Ilyen bizonylat például a megjelölt adóösszeget tartalmazó terhelési értesítő vagy a banki kivonat.

18. A sorsolásról készült közjegyzői okirat egy hiteles példányát a végelszámoláshoz csatolni kell.

11. számú melléklet a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez[196]

A pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó általános játékfeltételek

I. Fejezet

SZEMÉLYI FELTÉTELEK

1. Az engedély érvényességének időtartama alatt a szervező:

a) vezető tisztségviselőjének és természetes személy tagjának meg kell felelnie a Tv. és e rendelet előírásainak,

b) tevékenységi köre kizárólag a 92.71 szerencsejáték szervezése TEÁOR szám alá sorolt szolgáltatás nyújtására irányulhat,

c) játéktermenként köteles legalább egy teremfelügyelőt alkalmazni.

2. Játékteremben teremfelügyelőként csak büntetlen előéletű személy foglalkoztatható.

3. 1. Jogszabályban foglalt változás- és egyéb bejelentési kötelezettségének a szervező az SZF székhelyére címezve postai úton vagy személyesen az SZF Központi Ügyfélszolgálati Irodáján, a bejelentés tárgyát képező esemény bekövetkezésétől számított 30 napon belül köteles eleget tenni. E rendelkezést a szervező engedély módosításra irányuló kérelme esetében is alkalmazni kell.

3.2.A szervező köteles bejelenteni az SZF-nek a vezető tisztségviselő személyében történt változást, valamint a létesítő okirat módosítását. A bejelentéshez csatolni kell az erről szóló okiratot és átvételének cégbírósági igazolását.

3.3. A vezető tisztségviselő személyében történt változás esetén az erre vonatkozó, személyi megfelelőséget igazoló iratokat [Tv. 2. §-a (4) bekezdésének b) pontja, e rendelet 1. számú mellékletének 1. a)-c) és e) alpontja] legkésőbb a cégbírósághoz való bejelentés időpontjáig kell benyújtani az SZF-hez.

3.4. A szervező a tagjának megváltozását az erre irányuló létesítő okirat módosítását követően, legkésőbb a cégbírósághoz való bejelentés időpontjáig köteles az SZF-nek a személyi megfelelőséget igazoló iratokkal együtt [e rendelet 1. számú mellékletének 1. a) és e) alpontja] bejelenteni.

3.5.A szervező köteles az SZF-nek benyújtani a gazdasági társaságra mint szerencsejáték szervezőre vonatkozó cégbírósági végzéseket.

3.6.A szervező köteles írásban bejelenteni az SZF-nek azt a levelezési címét, amelyre a hivatalos iratok a postai szolgáltatások ellátásáról és minőségi követelményeiről szóló 79/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet szerint részére kézbesíthetők, ha az a gazdasági társaság székhelyétől eltér.

4.1.A szervező gazdasági társaság más gazdasági társasággá történő átalakulása esetén a 4.2-4.7. pontokban foglalt kötelezettségek terhelik.

4.2. Ha az átalakuló gazdasági társaságnak szerencsejáték szervező engedély kiadása iránti kérelme van folyamatban, köteles azt az átalakulásról való második döntést követően az átalakulás elhatározásáról szóló jegyzőkönyv megküldésével 30 napon belül az SZF-nek bejelenteni. Ha a jogelőd és a jogutód gazdasági társaságnak egyaránt van folyamatban lévő engedély iránti kérelme, a bejelentést mind a két gazdasági társaság nevében kell megtenni.

4.3. A jogutód gazdasági társaság az átalakulás tényét az erről szóló cégbírósági végzés és az egységes szerkezetű létesítő okirat egy-egy példányának SZF-hez történő megküldésével köteles a végzés kézbesítésétől számított 8 napon belül bejelenteni az SZF-hez.

4.4.Ha az átalakulás folytán létrejött gazdasági társaság tagjai, illetve vezető tisztségviselői személye eltér a jogelőd gazdasági társaság tagjaitól, illetve vezető tisztségviselőitől, a változással érintett személyekre vonatkozó igazolásokat a személyi megfelelőség igazolására vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni az átalakulás bejegyzéséről szóló cégbírósági végzés kézbesítését követően. A személyi megfelelőség érvényességének időpontja a jogutód gazdasági társaság esetén az igazolások csatolása után sem változik.

4.5.Az SZF a jogelőd gazdasági társaság folyamatban lévő engedélyezési eljárása során a szervező engedélyeit az átalakulás tényének SZF-hez történő bejelentését követően a jogutód gazdasági társaság nevére állítja ki.

4.6.Az átalakulás bejelentését követően az SZF felhívására a szervező 15 napon belül köteles a jogelőd gazdasági társaság valamennyi játékterem engedélyét az SZF-nél leadni. Ebben az esetben a leadáskor új jegyzői hozzájárulást nem kell benyújtani. Az adatváltozások átvezetését követően az új játékterem engedélyt az SZF értesítésének kézhezvételétől számított 15 napon belül a szervező köteles az érintett játékteremben elhelyezni. A szervező a játékterem engedély kicseréléséért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény vonatkozó rendelkezése alapján az elsőfokú államigazgatási eljárásért előírt, általános tételű eljárási illetéket köteles fizetni.

4.7. A jogutód gazdasági társaság a jogelőd gazdasági társaság nevére szóló pénznyerő automata engedély alapján a pénznyerő automatát annak érvényességi időtartama végéig üzemeltetheti.

II. Fejezet

TÁRGYI FELTÉTELEK

5. Az I. kategóriájú játékteremből a vendéglátó-ipari egység, üzlet működését elősegítő, biztosító kiszolgálóhelyiségek nem nyílhatnak.

6. A szervező köteles biztosítani a szükséges feltételeket az ellenőrzés lebonyolításához, illetve köteles az ellenőrzés technikai akadályait elhárítani, ha a pénznyerő automata, illetve a játékautomata OMH hitelesítési kártyája és a játékautomata nyilvántartásba vételi igazolása a pénznyerő automata, illetve a játékautomata mozgatása nélkül nem ellenőrizhető.

7. A játékteremben érvényes SZF által kiadott engedéllyel és OMH hitelesítési bizonyítvánnyal rendelkező pénznyerő automata, illetve nyilvántartásba vételi igazolással rendelkező játékautomata helyezhető el, illetve üzemeltethető az alábbiak szerint:

a) I. kategóriába sorolt játékteremben:

- I. kategóriába sorolt pénznyerő automata,

- II. kategóriába sorolt pénznyerő automata,

- játékautomata;

b) II. kategóriába sorolt játékteremben;

- II. kategóriába sorolt pénznyerő automata,

- játékautomata.

8. A szervező oly módon köteles gondoskodni a pénznyerő automata kulcsainak játékteremben történő elhelyezéséről, tárolásuk és felhasználásuk ellenőrizhetőségéről, hogy lehetővé váljon e rendelet 4. számú mellékletében a pénznyerő automata ellenőrzésére előírt rendelkezések érvényesítése.

III. Fejezet

ÜZEMELTETÉSI FELTÉTELEK

9. A játékteremben a teremfelügyelő a szervező képviseletében folyamatosan gondoskodik a jogszabályokban és e rendelet 2. számú melléklete szerinti látogatási szabályzatban foglaltak betartásáról, távolléte esetén gondoskodnia kell helyettesítéséről és annak jegyzőkönyvi dokumentálásáról. A teremfelügyelő az ellenőrzések során köteles segíteni az ellenőrök munkáját.

10. Ingó dolgon (pl. állóhajó, vasúti kocsi) létesített II. kategóriába sorolt játékterem helye az erre szóló engedély érvényességi időtartamán belül nem változtatható meg.

11.1.A játékteremben elhelyezett pénznyerő automatának az SZF által kibocsátott engedély érvényességének időtartama alatt meg kell felelnie:

a) a mérésügyi jogszabályokban foglaltaknak és az azok alapján kiadott hitelesítési előírásoknak,

b) a Tv. 26. §-ának,

c) az OMH által kiállított érvényes hitelesítési bizonyítványban foglaltaknak.

11.2. Ha a pénznyerő automata SZF által kiadott engedélyének érvényessége hosszabb időtartamú, mint az engedély alapjául szolgáló OMH bizonyítvány, úgy annak lejáratával a szervező köteles az új, érvényes OMH bizonyítvány egy eredeti példányát az SZF-nek megküldeni.

12. A játékhelyek számának meghatározása szempontjából a pénznyerő automata OMH által kiadott hitelesítési bizonyítványában foglaltak az irányadók.

13.1. Pénznyerő automata kizárólag az SZF által engedélyezett eszköz használatával hozható működésbe. Az engedély feltétele, hogy az OMH által az adott pénznyerő automatára vonatkozóan kiadott hitelesítési bizonyítvány tartalmazza az üzemeltetés meghatározott formájának lehetőségét (pl. pénzérme, zseton, kreditkulcs, központi kre-ditkulcs, bankjegy, mágneskártya, egyéb) .

13.2. A központi kreditkulcsos rendszer alkalmazásának feltételei a 13.1. pontban foglaltakon túl a következők:

a) egy központi távvezérlő egység csak egy játékterem pénznyerő automatáit hozhatja működésbe, és

b) a központi kreditkulcsos rendszerhez csatolt pénznyerő automata működésbe hozatalához egyidejűleg más eszköz nem engedélyezhető.

14. A soron kívüli engedélyezési eljárásra irányuló kérelmet kizárólag az SZF székhelyére címezve, postai úton vagy személyesen az SZF Központi Ügyfélszolgálati Irodáján lehet előterjeszteni.

15.1.A szervezőnek a pénznyerő automata üzemeltetés megkezdésétől folyamatosan a következő nyomtatványokkal és okiratokkal kell rendelkeznie:

A) Okiratok:

a) ENGEDÉLY I. vagy II. kategóriába sorolt pénznyerő automata üzemeltetésére (e rendelet 6. számú melléklete),

b) ENGEDÉLY I. vagy II. kategóriába sorolt játékterem üzemeltetésére (e rendelet 5. számú melléklete) .

B) Nyomtatványok:

c) Üzemeltetői napló (SZF 007) (IV. fejezet),

d) Havi pénzforgalmi jelentés (SZF 006) (V. fejezet),

e) Ellenőrzési napló,

f) Időszaki elszámolás (SZF 005) (VI. fejezet) .

15.2.A 15.1. pont a)-e) alpontjában előírt okiratokat és nyomtatványokat a szervező köteles szigorú számadású nyomtatványként kezelni és felhasználásáról játéktermenként nyilvántartást vezetni, valamint a nyilvántartást az ellenőrzés számára hozzáférhető módon székhelyén tartani.

15.3. Az okiratokat, illetve a nyomtatványokat - a 15.1. pont f) alpontja kivételével - a játékteremben kell tartani és az ellenőrzés során kötelező az ellenőrök rendelkezésére bocsátani.

15.4. A 15.1. pont a) alpontja szerinti okiratot abban a játékteremben kell tartani, amelyben a pénznyerő automata üzemel.

15.5.A 15.1. pont b) alpontban szereplő okiratot az okirat által tanúsított címen található játékteremben, jól látható helyre kell kifüggeszteni.

15.6. A felhasznált (betelt) üzemeltetői naplót, jegyzőkönyvet addig az időpontig kell a játékteremben tartani, amíg az abban foglalt bejegyzések hatályosak.

16.1. A szervező köteles - a 4.1-4.7. pontban foglaltakra is figyelemmel - játéktermenként, pénznyerő automatánként kérelmet benyújtani az SZF-hez:

a) a pénznyerő automata hitelesítési bizonyítványának engedélyt érintő adataiban történt változás,

b) a pénznyerő automata tartós üzemképtelensége,

c) az engedély érvényességének lejárata előtt, a játékterem üzemeltetésének szervező általi megszüntetése - ide nem értve a 4.7. pontban foglalt esetet -, vagy a pénznyerő automata forgalomból történő végleges kivonása esetén.

16.2.A 16.1. pont a) alpontja esetén a szervező köteles e rendelet 12. §-a (2) bekezdésének d) pontjában foglalt díj megfizetését tanúsító igazolást és a változást tartalmazó OMH bizonyítvány egy eredeti példányát csatolni a kérelméhez.

16.3.A 16.1. pont b) alpontja esetén a szervező köteles kérelmével egyidejűleg:

a) a szervező székhelye szerinti felügyelőségen a pénznyerő automata engedélyt leadni,

b) az SZF által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozni a tartós üzemképtelenség okáról.

16.4.A 16.1. pont c) alpontja esetén a szervező köteles a szervező székhelye szerinti felügyelőségen a pénznyerő automata és játékterem engedélyt kérelmének benyújtásával egyidejűleg leadni.

16.5. A szervező köteles az SZF felhívására a tartós üzemképtelenség ideje alatt az üzemképtelen pénznyerő automata ellenőrzésének lehetőségét megteremteni.

17. Ha a pénznyerő automata engedély érvényessége lejárt, az engedélyt a szervező székhelye szerinti felügyelőségen 8 napon belül le kell adni.

IV. Fejezet

ÜZEMELTETŐI NAPLÓ VEZETÉSE

18.1.Az üzemeltetői naplóban az alábbi esetekben külön-külön kategóriánként fel kell sorolni a játékteremben elhelyezett, érvényes engedéllyel rendelkező I. és II. kategóriába sorolt pénznyerő automatákat:

a) Minden hónap 3. munkanapjáig-a pénznyerő automata mozgásától függetlenül - új sorszámú bizonylaton fel kell sorolni a játékteremben elhelyezett pénznyerő automatákat a be- és kiszámláló állások feltüntetésével együtt.

b) Változás esetén (elszállítás, csere, új pénznyerő automata stb.) új sorszámú bizonylaton fel kell sorolni a játékteremben elhelyezett pénznyerő automatákat a tárgyhavi adott játékteremre vonatkozó nyitó be- és kiszámláló állások feltüntetésével együtt.

18.2. Minden esetben az utolsó sorszámú bejegyzést követően egyértelműen le kell zárni a bizonylatot úgy, hogy az utolsó sorszámú bejegyzést követő sorban egyenes vonalat kell húzni és a vonal alatt "Lezárva" feliratot kell bejegyezni, illetve aláírással ellenjegyezni.

19.Az üzemeltetői napló "Jegyzőkönyv" részében - az

A)-C) pontban előírt eseményenként új sorszámú bizonylaton - a játékteremmel és a pénznyerő automatával kapcsolatos alábbi információkat kell feltüntetni a bejegyző teljes és beazonosítható aláírásával:

A) A játékteremre vonatkozóan:

a) a játékterem átmeneti szüneteltetésének kezdő időpontját,

b) a játékterem átmeneti szüneteltetésének befejező időpontját,

c) a rendkívüli zárva tartás idejét és okát, az újbóli megnyitás időpontját,

d) a teremfelügyelő helyettesítését, távollétét, a helyettes feladatokra való kioktatásának megtörténtét,

e) a játékterem nyitvatartási idejének megváltoztatását.

B) A pénznyerő automatára vonatkozóan:

a) a pénznyerő automata üzembe helyezésének tényét (dátum, pénznyerő automata érvényes engedély száma, gyári száma, OMH azonosító száma, a be- és kiszámláló állások feltüntetésével),

b) a pénznyerő automata elszállításának tényét (dátum, pénznyerő automata érvényes engedély száma, gyári száma, OMH azonosító száma, a be- és kiszámláló állások feltüntetésével, továbbá azt, hogy pontosan mely címen található játékterembe, raktárba, szervizbe szállították el),

c) a pénznyerő automata meghibásodása esetén az alkatrészek és elemek kicserélését, kijavítását (számlálók, EPROM, integrált ellenőrző készülék),

d) az integrált ellenőrző készülék üzemelésével kapcsolatos észrevételeket és javításokat, annak időpontját,

e) a pénznyerő automata meghibásodásának és újbóli üzembe állításának időpontját,

fi a játékos által tett, pénznyerő automatával kapcsolatos reklamációt,

g) a hónap közben lejáró, illetve érvényes pénznyerő automata engedély bevonását, illetve kihelyezését (pénznyerő automata engedély cseréj ét) a pénznyerő automatára vonatkozó aktuális be- és kiszámláló állások feltüntetésével együtt.

C) A játékteremre vagy pénznyerő automatára vonatkozóan erőszakos cselekmény, illetve más jogellenes cselekmény elkövetésének módját és idejét, ha történt intézkedés, annak formáját.

V. Fejezet

HAVI PÉNZFORGALMI JELENTÉS

20.A havi pénzforgalmi jelentés az I. és II. kategóriájú pénznyerő automatára vonatkozóan külön-külön tartalmazza:

a) a szervező nevét,

b) a játékterem nevét, címét,

c) a játékterem engedélyszámát,

d) a jelentés időszakának megjelölését, a játékteremben elhelyezett pénznyerő automata engedély- és gyártási számát,

e) a számlálók nyitó és záró állásait, valamint ezek különbözetét pénznyerő automatánként,

fi egy számlálólépéshez tartozó forint értéket pénznyerő automatánként,

g) a havi tiszta játékbevétel összegét (egyenleg) pénznyerő automatánként.

21.A havi pénzforgalmi jelentésben bejegyzést kell tenni az alábbi esetekben:

a) minden hónap 3. munkanapjáig meg kell nyitni a következő sorszámú bizonylatot és külön-külön kategóriánként be kell jegyezni a játékteremben üzemelő pénznyerő automata számlálóinak nyitó állását,

b) hónap közben a pénznyerő automata játékterembe történő üzembe helyezésekor be kell jegyezni a pénznyerő automata számlálóinak aktuális állását nyitó állásként,

c) ha a pénznyerő automatát hónap közben a játékteremből elszállítják, az elszállítás napján mutatott számlálóállást kell a tárgyhavi záró állás rovatba feltüntetni,

d) ha az elszállított pénznyerő automata másik játékteremben üzemel, az elszállítás/üzembe helyezés időpontjában mutatott számlálóállások képezik a régi játékteremben az adott pénznyerő automata záró számláló állásait, az új játékteremben az adott pénznyerő automata nyitó számláló állásait,

e) a tárgyhónapot követő hónap 3. munkanapjáig be, kell jegyezni a pénznyerő automata záró számláló állásait, és a bizonylatot a bejegyző aláírásával egyértelműen le kell zárni,

f) minden játékteremre vonatkozóan a havi pénzforgalmi jelentés első példányát a negyedévi időszaki elszámolás nyomtatványhoz kell csatolni (kivéve, ha a szervező a 25. pont szerint nyújtja be a bevallását), és azokat a szervező képviselője (meghatalmazottja) köteles a tárgynegyedévet követő hónap 15-30. napja között a szervező székhelye szerinti felügyelőségen benyújtani.

VI. Fejezet

IDŐSZAKI ELSZÁMOLÁS

22.Az időszaki elszámolás tartalmazza:

a) a szervező nevét, SZF azonosítóját, székhelyét,

b) a szervező által a tárgynegyedévben üzemeltetett játéktermek számát (db),

c) a pénznyerő automaták és játékhelyek számát összesen (db),

d) pénznyerő automatánként engedély és OMH szám szerint havonkénti bontásban részletezve és negyedévre összesítve a tiszta játékbevételt forintban,

e) a tiszta játékbevételt összesen forintban,

f) az ellenőrzési tevékenység díjának összegét forintban számított és fizetett bontásban,

g) a játékhelyenkénti játékadó pontos összegét forintban, havonkénti és negyedéves összesítésben számított és fizetett bontásban,

h) az időszaki elszámoláshoz mellékelt

- havi pénzforgalmi jelentések számát (db),

- ellenőrzési díj befizetésének igazolását (db),

- játékadó befizetésének igazolását (db),

i) a kiállítás dátumát, a kiállító nevét, az ügyvezető aláírását.

23.Az időszaki elszámoláshoz csatolni kell:

a) az időszakban üzemeltetett játékterem havi pénzforgalmi jelentésének első példányát,

b) a felügyeleti ellenőrzési díj befizetésének igazolására szolgáló készpénz-átutalási megbízást, illetve a számlavezető hitelintézet terhelési értesítőjét,

c) a játékadó befizetésének igazolására szolgáló készpénz-átutalási megbízást, illetve a számlavezető hitelintézet terhelési értesítőjét.

24.A szervező jogosult időszaki elszámolását az általa alkalmazott bizonylaton benyújtani, ha annak adattartalma, formátuma és példányszáma megegyezik az SZF által előírt és rendszeresített időszaki elszámolás bizonylattal.

25.Ha a szervező bevallását elektronikus úton teljesíti, köteles az SZF által rendszeresített program alkalmazásával időszaki bevallását a 21. pont f) alpontjában előírt ha- .

táridőre benyújtani a 23. pont b) és c) alpontjában meghatározott bizonylatok egyidejű csatolásával.

12. számú melléklet a 25/1991. (X. 16.) PM rendelethez[197]

A játékkaszinóra vonatkozó általános játékfeltételek

I. Fejezet

SZEMÉLYI FELTÉTELEK

1. A játékkaszinóban csak büntetlen előéletű személy foglalkoztatható. E feltétel fennállását 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal (külföldi esetén lakóhelye szerint illetékes hatóságtól származó egyenértékű igazolással) kell igazolni.

2.1. A játékkaszinóban csak az alábbi szakmai-képesítési feltételeknek megfelelő személyek alkalmazhatók:

a) igazgatóként, igazgatóhelyettesként, aki legalább 3 éves vezetői és játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlattal,

b) főkönyvelőként, aki e munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú végzettséggel, szakmai képesítéssel és legalább 3 éves szakmai gyakorlattal,

c) főpénztárosként, aki e munkakör betöltéséhez szükséges képesítéssel, valamint legalább 2 éves pénztárosi gyakorlattal,

d) játékvezetőként, aki legalább 2 éves, játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlattal vagy szakképzettséget igazoló okirattal,

e) teremfelügyelőként, aki legalább 3 éves, játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlattal vagy szakképzettséget igazoló okirattal,

f) biztonsági szolgálat vezetőként, aki e munkakör betöltéséhez szükséges szakmai feltételekkel,

g) pénztárosként, aki ilyen irányú szakmai gyakorlattal,

h) krupiéként, aki legalább 1 éves, játékkaszinóban szerzett ilyen irányú szakmai gyakorlattal vagy ez irányú tanfolyam elvégzését igazoló okirattal,

i) a játékkaszinó egyéb személyzeteként (pl. könyvelés, titkárság, játéktermi kiszolgáló személyzet, recepció, porta stb.), aki az adott foglalkozásra érvényes jogszabályi előírásokban foglalt feltételekkel

rendelkezik.

2.2. Az alkalmazási feltételként előírt erkölcsi bizonyítványt, valamint a képesítésre vagy szakmai gyakorlatra vonatkozó feltételeket tanúsító igazolásokat a szervező köteles a foglalkoztatás megkezdésétől a munkaviszony fennállásáig a munkaszerződések mellékleteként megőrizni.

II. Fejezet

TÁRGYI FELTÉTELEK

3.1.A játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben, vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülönített, zárt egységet alkotó épületrészben működhet. A játékkaszinó közterületről egyetlen közvetlen bejárattal rendelkezhet, ezen túlmenően a játékkaszinó céljára szolgáló helyiség-együttes csak a szükséges vészkijáratokkal, személyzeti és szerviz bejáratokkal rendelkezhet, amelyek forgalmát - vészhelyzet kivételével - a szervező előre meghatározott és körülírt módon köteles ellenőrizni. Az építmény kialakításánál olyan megoldást kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a játék közterületről, illetve a játékkaszinótól elkülönült más helyiségekből ne legyen látható.

3.2. A játékkaszinón belül valamennyi játékteremnek ugyanazon épületben kell lennie és valamennyi látogatójának ugyanazon bejáraton kell közlekednie. A szervezőnek biztosítania kell a megfelelő riasztó- és az SZF által előírt videó-ellenőrzési rendszer beépítését.

3.3.A szervezőnek megfelelő helyiséget kell biztosítania a személyzet (pihenő, öltöző, mosdó, személyzeti büfé stb.) és a látogatók részére (ruhatár, mellékhelyiségek stb.), külön helyiséget kell fenntartania a biztonsági személyzet, valamint a technikai karbantartást végző személyzet részére. A külön pénztárhelyiséget a központi riasztó-rendszeren túl egyéb riasztóberendezéssel is el kell látni. A játékasztalok között annyi szabad helyet kell biztosítani, amennyi a játék kényelmes lebonyolításához szükséges.

3.4.Ha a játékkaszinóban vendéglátói tevékenység folyik, az kizárólag I. osztályú besorolással és kizárólag a játékkaszinó vendégei számára végezhető. A vendéglátó szolgáltatások közül a bárszolgáltatás kötelező. Éttermi és egyéb szolgáltatás esetén az étteremnek, bárnak, cukrászdának külön utcai bejárata nem lehet, és azt a játéktermektől elkülönítve kell üzemeltetni.

4.1. A videó-ellenőrzési rendszerrel valamennyi játékasztalon folyó játéknak megfigyelhetőnek kell lennie. A kamerákat úgy kell beállítani, típusát úgy kell kiválasztani, hogy a tétek (zsetonok színei és olvashatósága), a játékeszközök (golyó, kocka, kártya stb.), valamint a játék menete a képernyőn egyaránt jól látható és követhető legyen. A videó kamera közvetített képének tartalmaznia kell a dátumot, az időpontot, a megtett téteket, a készpénz és a borravaló átvételét úgy, hogy az asztalon történt eseményekből a személyzet vagy a játékos ne takarhasson el semmit. Ha az elszámolást közvetítő videókamera képén nem különböztethető meg egyértelműen a zseton, illetve a pénz címlet, a képpel együtt hangot is továbbítani kell.

4.2.Az épület valamennyi játéktermében olyan kamerákat is el kell helyezni, amelyekkel az egész játékterem áttekinthetővé válik oly módon, hogy minden játékhely (asztal, pénznyerő automata) megfigyelhető legyen.

4.3.A videó-ellenőrzési rendszernek biztosítani kell az automaták feltöltésének, ürítésének, jackpot kifizetésének megfigyelhetőségét. Ha az asztalok elszámolása külön helyiségben történik, ezt a helyiséget is kamerával kell ellátni, és biztosítani kell, hogy az elszámolás helyéig tartó útvonalon a zseton-, illetve pénztartó tartalma ne változzon.

4.4.A játékkaszinó látogatóinak belépését is a kamerákkal ellenőrizhetővé kell tenni. Ennek megfelelően a játékkaszinónak rögzítenie kell:

a) a belépő személyt,

b) a belépőkártya átvételét, illetve díjának megfizetését,

c) a belépő személy adatainak ellenőrzését.

4.5.A játékkaszinónak a kamerák képeit a játékkaszinó . játéktervében rögzített ellenőrzési rendszerében foglaltak szerint állandóan figyelni kell. A kamerák által nyújtott képanyagnak a játéktervben rögzített százalékát egyidejűleg videómagnón is rögzíteni kell. Az SZF által kijelölt kazettákat, felvételeket az SZF ellenőr felhívására megtekintés céljából át kell adni.

4.6. A videófelvételek megőrzési és az elszámolási bizonylatok beküldési rendjét úgy kell kialakítani, hogy az elszámolási bizonylatok kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül az SZF a beküldött bármelyik bizonylat tartalmának alátámasztására a videófelvételt egyeztetésre bekérhesse.

4.7. A szervezőnek minden esetben rögzítenie kell az asztal nyitását, zárását, pótdotálását, a jackpot pénztári kifizetést és az asztali zsetonváltást.

4.8.A szervezőnek biztosítania kell, hogy az SZF ellenőrök szükség esetén egy-egy videókazettát a helyszínen ellenőrzés céljából megtekinthessenek.

4.9. A játékkaszinóba belépőket tájékoztatni kell a videó-ellenőrzési rendszer működéséről, a játékkaszinónak és a játékosoknak a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) a játékosok azonosításával kapcsolatosan előírt kötelezettségeiről. A belépőket tájékoztatni kell továbbá arról, hogy a Pmt.-ben, illetve e rendelet 16/A. §-a (2) bekezdésének b) pontjában előírt személyi adataik nyilvántartásba vétele, valamint a videófelvétel készítéséhez való, továbbá kitiltásával kapcsolatos személyi adatok és információk más hazai játékkaszinók részére történő továbbításához való hozzájárulásuk a játékkaszinó látogatásának feltétele.

III. Fejezet

ÜZEMELTETÉSI FELTÉTELEK

A játékkaszinó nyitvatartása

5.1. A játékkaszinó nyitvatartási rendjét a részvételi szabályzatban kell meghatározni.

5.2. A játékkaszinó nyitásakor valamennyi játékasztalon és pénznyerő automatán a játékosok igényeinek megfelelően lehetővé kell tenni a játékot.

5.3. A játékkaszinó az engedélyezett zárás időpontját megelőzően az egyes játékasztalokat nem zárhatja be, kivéve, ha

a) a játékosok a játékasztaltól visszavonultak;

b) a játékosok jelen vannak ugyan, de a játékban három kör (felszólítás) úgy telt el, hogy egyetlen tétet sem tettek a tablóra;

c) a bezárandó játékasztalon kívül elegendő számú, ugyanolyan minimum téttel rendelkező játékasztal van nyitva ahhoz, hogy a jelenlevő játékosok tovább folytathassák a játékot.

5.4. A játékkaszinó a részvételi szabályzatában meghatározott zárási időponton túl is nyitva tarthat, ha a még játszani kívánó játékosok száma ezt indokolja.

A játékkaszinó látogatásának rendje

6.1.A játékkaszinó látogatására jogosult:

a) az érvényes belépőkártya tulajdonosa a nyitvatartási időben,

b) a játékkaszinó vezetője vagy képviselője által személyesen bevezetett személy,

c) a hatósági feladatainak eleget tevő személy.

6.2.A játékkaszinóba nem léphet be:

a) 18 éven aluli személy,

b) ittas vagy bódult állapotban lévő személy, továbbá akiről a körülmények folytán feltételezhető, hogy jelenlétével megzavarhatja a rendet, nyugalmat, a játékok menetét,

c) akit a játékkaszinóból véglegesen vagy meghatározott időtartamra kitiltottak, utóbbi a meghatározott időtartam lejártáig,

d) katona, rendőr, vagy más, fegyver viselésére feljogosított egyenruhás személy, ha nem hatósági feladatainak tesz eleget.

6.3.A játékkaszinóban folytatott játékokban nem vehetnek részt:

a) a szervező gazdasági társaság tagjai (részvényesei), a szervező gazdasági társaság vezető tisztségviselői, felügyelő-bizottságának tagjai, továbbá alkalmazottai és ezek hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pont];

b) a játékkaszinóban hatósági feladatokat ellátó személyek.

7.1.A szervező időlegesen vagy véglegesen kitilthatja a játékkaszinóból azt, aki:

a) botrányos magatartást tanúsít, vagy jelenlétével megzavarja a rendet, nyugalmat, a játékok menetét,

b) a játékszabályokkal visszaél,

c) belépőkártyáját másra átruházza,

d) meg nem engedett segédeszközt alkalmaz,

e) a játékkaszinó vezetésének információja szerint az a)-d) alpontban foglalt cselekmények valamelyikét más játékkaszinóban megvalósította,

f) kitiltását maga kezdeményezte.

7.2.A szervező köteles biztosítani azt, hogy a kitiltott személy a kitiltás időtartama alatt a játékkaszinót ne látogathassa.

7.3.A játékkaszinóból kitiltott személyeket a szervező köteles nyilvántartani.

7.4. A játékkaszinóból történő kitiltást a kitiltott személy kérésére indokolni kell. Ennek keretében elegendő utalni a 7.1. pontban foglalt okok valamelyikének fennállására.

7.5.A kitiltásnak a nyilvánosság kizárása mellett, végrehajtásának pedig a lehetőségekhez képest diszkréten kell történnie.

7.6. A szervező a játékkaszinó részvételi szabályzatában a játékkaszinóba való belépést, a játékban való részvétel lehetőségét, valamint a játékkaszinóból való kitiltást illetően további korlátozó rendelkezéseket tehet.

8.1.A látogatóknak - kivéve, akiket a játékkaszinó vezetője vagy képviselője személyesen vezetett be, illetve akik hatósági feladatokat látnak el - a játékkaszinóba való belépéskor belépőkártyával kell rendelkezniük. A belépőkártya kiállításához az e rendelet 16/A. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt okmányokat kell bemutatni. Hatósági feladatot végző személy belépési jogosultságát a játékkaszinóba történő belépésekor a számára előírt arcképes igazolvány felmutatásával igazolhatja. Az SZF által megbízott ellenőr ellenőrzési jogosultságát megbízólevéllel és személyi igazolványával igazolja.

8.2.A belépőkártyák lehetnek:

a) egy vagy több napra szóló megvásárolt kártyák,

b) egy vagy több napra szóló olyan megvásárolt kártyák, amelyek a privát termek látogatására is jogosítanak,

c) egy vagy több napra szóló tiszteletkártyák,

d) a szervező által meghatározott időtartamra szóló olyan tiszteletkártyák, amelyek privát termek látogatására is jogosítanak.

8.3.A belépőkártyának legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) sorszáma,

b) név,

c) a kiállítás kelte,

d) ára,

e) érvényessége,

f) a játékkaszinó bélyegzője vagy egyéb megkülönböztető jele.

8.4.A játékkaszinónak a látogató első belépésekor nyilvántartásában rögzítenie kell a Pmt. 5. §-ának (1) bekezdésében, illetve e rendelet 16/A. §-a (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott adatokat és a belépés időpontját. A játékos további látogatása alkalmával elegendő a belépés időpontjának rögzítése a már meglévő nyilvántartásban.

8.5.A szervező részvételi szabályzatában a játékkaszinó egyes játéktermeinek (ún. priváttermek) látogatását külön engedélyhez kötheti. Ezen termek látogatóinak a 8.2. pont b) vagy d) alpontjában megjelölt kártyatípussal kell rendelkezniük.

8.6.A belépőkártyákat - a 9.1. és 9.2. pontban meghatározott kivétellel - egy adott napi nyitvatartási idő mellett egységes áron kell árusítani.

8.7.A beléptetés átmenetileg szüneteltethető, ha a játékkaszinó látogatókkal megtelt.

8.8.A játékkaszinó a beléptetéssel kapcsolatos nyilvántartásában szereplő adatokat illetéktelen hozzáféréstől védeni köteles.

8.9.Tilos a belépőkártyát más személyre átruházni.

8.10. Több belépésre jogosító belépőkártya (mágneskártya, V.I.P. belépő) esetén a szervező valamennyi belépés alkalmával köteles elvégezni a játékos azonosítását. Ha a számítógépes beléptető rendszer nem teszi lehetővé a játékos fénykép alapján történő azonosítását, a szervező arcképes igazolvány alapján köteles azt elvégezni.

8.11.A játékkaszinó személyzetének kérésére a játékos a játékkaszinóban való tartózkodásának időtartama alatt köteles belépőkártyáját felmutatni.

8.12. A játékkaszinóban tartózkodó látogatónak - kivéve a 9.1. és 9.2. pontban említett csoportos játékkaszinó látogatás résztvevőit - nem kötelező játszania.

9.1. A játékkaszinó kizárólag a külföldi játékosok számára szervezett csoportos utaknál (a továbbiakban: csoport) a 9.2. pontban meghatározott feltételek együttes teljesülése esetén megemelt belépődíjat állapíthat meg.

9.2. A csoport az alábbi felsorolt feltételek együttes fennállása esetén minősül a 9.1. pont szerinti szervezett csoportnak:

a) a csoportok látogatásának és elszámolásának rendjét az SZF jóváhagyja,

b) legalább 10 fős csoportlétszám,

c) a csoport tagjai itt tartózkodásuk alatt a játékban tartósan részt vegyenek (a letéti összeg a játékasztalon tétként jelenjen meg),

d) a csoport tagjai minimum 2 vendégéjszakát töltsenek el egy legalább négycsillagos minősítésű szállodában.

A játékokban való részvételhez kapcsolódó közös szabályok

10.1.A szervező a játékkaszinó részvételi szabályzatában megtilthatja a játékokban technikai segédeszközök felhasználását. Erről köteles tájékoztatni a játékosokat.

10.2. A szervező a játékosok részére kifizetést csak készpénzben teljesíthet.

10.3.A szervező a játékosok részére szerencsejáték céljára kölcsönt (hitelt) nem nyújthat.

10.4.Azok, akik a játékkaszinóban folyó játékban nem vehetnek részt (6.3. pont), a játékkaszinóban annak nyitvatartási ideje alatt a játékosok részére kölcsönt (hitelt) sem nyújthatnak.

10.5. A játékkaszinó épületében a játékosok részére pénzt váltani csak az erre kijelölt pénztárban lehet.

11.1.A szervező a játékos kérésére az SZF által előírt bizonylaton nyereményigazolást köteles kiállítani.

11.2.Nyereményigazolás csak ugyanazon játéknapon a játékos folyamatos játékkaszinóban tartózkodása alatt kizárólag a játékban ténylegesen elért nyereményéről adható.

11.3.Nyereményigazolást csak a játékos játékkaszinóból történő eltávozásakor lehet kiadni, visszamenőlegesen nem.

12.1.Tétek megtételére - a pénznyerő automata kivételével - zsetonon kívül más eszköz (pl. pénz, egyéb értéktárgy) nem alkalmazható.

12.2. A szervező a játékkaszinóban általa rendszeresített zsetonokat, vagy azok bizonyos típusait bármikor bevonhatja. A zsetonok bevonásának a nyitvatartási idő alatt történő elrendelésekor lehetővé kell tenni a játékkaszinóban tartózkodó játékosok számára a birtokukban lévő zsetonok visszaváltását.

12.3.A játékosokat a szervező köteles -jól látható módon - tájékoztatni arról, hogy a játékkaszinóból zsetonokat tilos kivinni.

Egyes játékeszközökre vonatkozó speciális szabályok

13.1.A játékkaszinóban kizárólag a játék biztonságos lebonyolítását garantáló játékkártyákat, rulett golyókat és kockákat (a továbbiakban együtt: kiegészítő játékeszközök) lehet alkalmazni.

13.2.A játékkaszinóban lévő kiegészítő játékeszközökről típusonként nyilvántartást kell vezetni, azokat olyan helyen kell tárolni, amelyhez a játékkaszinó igazgatóján és az általa feljogosított személyen kívül más nem férhet hozzá.

13.3.Az újonnan használatba vett kiegészítő játékeszközöket a játék megkezdése előtt ellenőrizni kell, hogy azok hiánytalanok és sérülésmentesek-e, illetve nem található-e rajtuk azonosító jel. E körülmények vizsgálatát bármely játék alkalmával a játékosok is kérhetik. Arról, hogy a játékeszközök használatban maradhatnak-e, a játékkaszinó igazgatója dönt.

13.4.A hiányos kártyacsomagokat a játékból azonnal ki kell vonni és a többiektől elkülönítetten kell tárolni. Úgyszintén elkülönítetten kell kezelni a használt, sérült és megjelölt kiegészítő játékeszközöket is. Az elhasználódott kártyákat hiánytalanul sorrendbe állítva, míg a sérült és megjelölt kártyákat a tartalékcsomagban sorrend szerint a kicserélt kártyák helyén kell tartani. A szervező a használt, sérült és megjelölt kártyák - legalább félévenként történő - selejtezéséről jegyzőkönyv felvétele mellett köteles gondoskodni.

A pénznyerő automaták működtetésének szabályai

14.1. A játékkaszinóban üzemeltetett pénznyerő automatának legalább a következő elemekkel kell rendelkeznie:

a) minimum 3 db, 7 helyiértékes, zárt (hozzá nem férhető), az OMH által leplombált elektromechanikus számlálóval,

b) IN (COIN IN): a credittel növelt bedobott érmék számlálójával,

c) OUT (COIN OUT): a credittel növelt kifizetett érmék számlálójával,

d) ATP (ATTENDANT PAID): a gép által ki nem fizetett nyeremények számlálójával,

e) olyan érmeellenőrző rendszerrel, amely csak a játékban használt érmét (tokent) fogadja el,

f) az OMH által leplombált programpanellal.

14.2.A szervezőnek gondoskodnia kell arról, hogy nyitvatartási időn kívül illetéktelen személy a pénznyerő automatán játékot ne folytathasson. Nyitvatartási idő alatt a szervezőnek gondoskodnia kell a pénznyerő automaták állandó felügyeletéről.

14.3.A szervező játéktervében szabályozhatja, hogy a játékban használt egyes érmékhez (tokenekhez) milyen értéket rendel. Kifizetések közvetlenül pénzérme vagy értékzseton formájában, közvetett formában - amikor a pénznyerő automata automatikus kifizetési határát a nyeremény összege túllépi (halmozott credit, jackpot, szuper jackpot)- a pénztárnál készpénzben történhetnek.

14.4.A szervező köteles írásban bejelenteni az SZF-hez annak a pénznyerő automatának az adatait, amelyen a halmozott nyeremény (szuper jackpot) megnyerhető.

14.5.A pénznyerő automata eredményének megállapítását a tárgyhó utolsó napját követő zárás után kell elvégezni. A szervezőnek lehetősége van az SZF-fel egyeztetve a pénznyerő automata eredményének megállapítását és az ahhoz kapcsolódó bizonylatolást a következő hó első napján, közvetlenül nyitás előtt elvégezni. A szervezőnek lehetősége van továbbá a hetenkénti zárásra is, de ennek pontos idejét az SZF felé írásban be kell jelenteni.

14.6.Az eredmény megállapításakor kötelező az érmetartókban (hopperben és dropban) lévő érmék leszámolása, majd a hopper alapdotációval való feltöltése. A leszámolt érméket és a számlálók alapján megállapított eredményt össze kell hasonlítani. Ha az összehasonlítás 1%-nál nagyobb eltérést mutat, az eltérésről és annak okáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

14.7.A pénznyerő automata kinyitásánál - függetlenül a kinyitás okától - minden esetben jelen kell lennie a teremfelügyelőnek, a főpénztárosnak és az automatatechnikusnak (vagy belső ellenőrnek) . Az elektromechanikus számlálók meghibásodása esetén az üzemeltetést a hiba kijavításáig szüneteltetni kell. A javítást vagy cserét csak az OMH képviselőjének jelenlétében, illetve közreműködésével lehet végrehajtani. A javítás időpontjáról az SZF-et előzetesen értesíteni kell. A javításról vagy cseréről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell a javítás előtti, valamint a javítás utáni, illetve új számlálóállásokat is.

A gazdátlan zsetonok (árvák)

15.1.Árváknak minősülnek a földön talált, játékasztalokon maradt, vagy játszma közben ott felejtett gazdátlan zsetonok (összegek) és tétek, melyeket nem vettek át, vagy egyébként tulajdonosai ismeretlenek.

15.2.Az árvákat azonnal be kell fizetni a játékkaszinó főpénztárába, a befizetést pedig be kell jegyezni az árvák nyilvántartási naplójába.

15.3.Annak a személynek, aki az árvák feletti tulajdonjogát minden kétséget kizáróan igazolta ezt az összeget - zseton esetén az értékének megfelelő pénzösszeget -a polgári jog elévülésre vonatkozó szabályai szerint meghatározott időn belül kell visszafizetni.

15.4.A visszafizetett pénzösszeget fel kell jegyezni az árvák nyilvántartási naplójába. Ennek tartalmaznia kell a visszafizetés időpontját, az érintett nevét és lakhelyét, valamint az eseménnyel kapcsolatos előzetes vizsgálat eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet.

15.5.A visszafizetésre nem kerülő árvákat a megtalálásuk időpontját követő egy év elteltével a játékkaszinó egyéb bevételei között kell szerepeltetni.

Borravalók

16.1.A játékkaszinóban borravalót csak az SZF engedélyével lehet elfogadni. Az alkalmazottaknak közvetlenül felajánlott borravaló elfogadása azonban ilyen esetben is tilos.

16.2.Ha a borravaló elfogadása tilos, erről a játékosokat a játékkaszinó bejáratánál vagy a belépőpénztárnál jól láthatóan elhelyezett táblán kell tájékoztatni.

16.3.Ha a borravaló elfogadását az SZF engedélyében lehetővé teszi, a borravaló elfogadása három helyszínen történhet:

a) játékasztaloknál, pénznyerő automatáknál,

b) zsetonpénztáraknál,

c) belépőpénztárnál.

16.4.A játékasztaloknál és zsetonpénztáraknál kizárólag zsetonként, a belépőpénztáraknál készpénzként fogadható el a borravaló. A belépőzseton borravalóként nem fogadható el.

16.5.A játékkaszinó egyetlen alkalmazottja sem kérhet borravalót, és erre utaló magatartást sem tanúsíthat.

16.6.Az alkalmazottak a játékosok által felajánlott borravalót kizárólag az erre a célra fenntartott közös tartókban helyezhetik el. A tartókat olyan biztonsági zárrendszerrel kell ellátni, amely biztosítja, hogy azokat csak ellenőrzött módon lehessen kinyitni.

16.7.A játékasztalnál adott borravalót a borravalótartó mellett fel kell fektetni úgy, hogy az a videókamera által is ellenőrizhető legyen.

16.8. A borravalótartóban csak az a zseton helyezhető el, amelyet a játékos adott, vagyis a címlete, darabszáma nem változtatható meg. Ettől a szervező a játéktervében az SZF jóváhagyásával eltérhet.

16.9.Ha a játékos a borravalót színzsetonban is adhatja, az adott színzsetont a borravalótartó mellett fel kell fektetni, majd mellé kell helyezni a megfelelő értékzsetont. A kettőt hangosan leszámolva meg kell feleltetni egymásnak, és ezután kell az értékzsetont a borravalótartóba dobni.

16.10. A borravalót a fenti szabályok szerint eljárva azonnal, a krupié akadályoztatása esetén pedig legkésőbb a következő játék megkezdéséig a borravalótartóba kell helyezni.

16.11.A borravalótartók kinyitására a játékidő végén a főpénztáros, az igazgató vagy helyettese, valamint a borravalóval érintett helyszínre beosztott dolgozók jelenlétében kerülhet sor. A bizonylaton a borravaló teljes összegét rögzíteni kell. A napi elszámolási bizonylaton a játékasztal, a zsetonpénztár, a belépőpénztár és a pénznyerő automata kifizetések utáni borravalót elkülönítetten kell feltüntetni.

Elszámolás, nyilvántartás, adatszolgáltatás

17.1.A játékkaszinónak a játékbevételeiről elszámolást kell készíteni, melyet bizonylattal kell alátámasztani. A játékbevétel elszámolásának ellenőrzésére és a nyilvántartani rendelt más adatok rögzítésére az SZF által rendszeresített bizonylatok vezetése kötelező.

17.2.Ha a játékkaszinó a játéktervében olyan speciális, belső ellenőrzéssel kiegészített elszámolási rendszert rögzít, amely adattartalmát illetően megfelel az SZF bizonylati rendszerének, a játékterv jóváhagyása során az SZF határozattal azt elfogadhatja.

17.3.A bizonylatok kitöltésének általános elvei:

a) A bizonylatok előre sorszámozottak és szigorú számadásúak.

b) Az SZF által rendszeresített tömböket az SZF hitelesíti, és sorszám szerint adja át a játékkaszinó részére.

c) A játékkaszinó köteles a bizonylatok biztonságos tárolásáról, valamint a tömbök nyilvántartásáról gondoskodni.

d) Minden megkezdett bizonylattömböt úgy kell tárolni, hogy a játékkaszinó nyitvatartási ideje alatt az SZF megtekinthesse, de nyitvatartási időn kívül elzárva kell tartani.

e) A bizonylatokat a rögzítendő eseményekkel egyidejűleg a játékkaszinó alkalmazottja tölti ki.

f) Az előre nyomtatott, aláíróként feltüntetett beosztástól a játékkaszinó belső szabályzatában eltérően rendelkezhet, de az aláírók számát nem csökkentheti.

g) Ha a bizonylatolandó eseményt az SZF ellenőrzi, úgy ennek tényét az ellenőr aláírásával igazolja.

h) Kitöltési hiba a hibás adat egyszeri áthúzásával és a helyes adat mellé írásával javítható, melyet le kell szignálni.

i) Nem javítható adat a dátum és az asztal száma. Nem javítható hiba esetén a bizonylatot érvényteleníteni kell és új bizonylatot kell kiállítani. Az érvénytelenítés okáról minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni és a rontott bizonylattal együtt az SZF-hez kell megküldeni.

j) A bizonylatok első példányát ellenőrzés után bizonylattípusonként, emelkedő sorszám szerint kell összeállítani és kísérő jegyzékkel ellátni.

k) A bizonylatokat kísérőlevéllel az SZF-hez kell beküldeni a tárgyhót követő hónap 5. munkanapjáig.

l) A kísérőlevélnek tartalmaznia kell a látogatók naponkénti létszámát hazai és külföldi bontásban, az adott hónap dropját, a játékadót devizában és forintban, negyedévente pedig a felügyeleti ellenőrzési díj összegét devizában és forintban.

18.1. A játékkaszinóban folyó szerencsejáték szervező tevékenység meg-, illetve újrakezdésekor, megszűnésekor, továbbá a naptári év végén a szervező köteles nyitó, illetve záró zseton- és token-leltárt készíteni. A szervező köteles a leltár időpontjáról 10 nappal megelőzően az SZF-et értesíteni, továbbá az erről készült leltárív egy példányát 8 napon belül megküldeni.

18.2.A 18.1. pont szerinti leltárívnek tartalmaznia kell:

a) a felvételének idejét, helyét,

b) a pénznyerő automata gyártási számát,

c) a feltöltött, illetve kivett tokenek darabszámát és összesítését,

d) a zsetonok címletenkénti darabszámát,

e) a zsetonok értékét,

f) a pénztáros és a teremfelügyelő aláírását.

19.1. A szervező a 9.1. pont szerinti csoport fogadását megelőző 10 nappal köteles bejelenteni az SZF-nek:

a) a csoport létszámát,

b) a származási országot,

c) az utazást szervező iroda nevét, címét,

d) a fogadó szálloda nevét, címét,

e) a szállodában töltendő éjszakák számát,

f) a tervezett játékkaszinó látogatás időtartamát.

19.2.A csoport fogadásának napján a szervező köteles az SZF részére telefaxon megküldeni a beléptetett csoport tényleges létszámát, illetve a csoporttagok névsorát.

19.3.A látogatás befejezését követően elszámolást kell készíteni, amelyet az SZF-hez 30 napon belül be kell küldeni.

19.4.A csoportok 19.3. pont szerinti elszámolása során a 17.1. pont előírásait megfelelően alkalmazni kell.

20. Olyan rendkívüli eseményről, amelyre nézve e rendelet, illetve a játékkaszinó jóváhagyott játékterve nem tartalmaz rendelkezéseket, a szervező köteles az SZF-et haladéktalanul telefaxon és postai úton is tájékoztatni.