EH 2003.952 A hagyaték ideiglenes hatályú átadása tárgyában született jogerős végzés az ügy érdemében hozott jogerős végzésnek minősül, ezért felülvizsgálati kérelemmel támadható [6/1958. (VII. 4.) IM r. 57. §].

Az eljárt közjegyző az örökhagyó hagyatékát (egy ingatlan 5/6 tulajdoni illetőségét, folyószámláján nyilvántartott forint követelését, devizaszámláin nyilvántartott devizaköveteléseit és a hagyatékot képező ingóságokat) ideiglenes hatállyal az örökhagyó szerződéses örökösének adta át és a törvényes örökösként öröklési igényt érvényesítő leszármazókat a jogkövetkezményekről való tájékoztatás mellett igényük per útján való érvényesítésére hívta fel.

A végzés ellen a törvényes öröklésre jogosult leszármazók fellebbeztek.

Fellebbezésükben arra hivatkoztak, hogy az örökhagyó és a szerződéses örökös az 1985. március 18-án kelt öröklési szerződést 1990. szeptember 25-én módosították. A módosító szerződés alaki hibában szenved, mert azt az örökhagyó nem a két tanú együttes jelenlétében írta alá.

A Ptk. 629. § (1) bekezdése szerinti alaki érvénytelenségre nézve a földhivatal hiánypótlásra való felhívását és a szerződésmódosítás egy olyan példányát csatolták, amelyen a szerződéses örökös és a két tanú aláírása szerepelt, az örökhagyóé nem, és az örökhagyó azt csak a hiánypótlásra való felhívását követően írta alá. Sérelmezték azt is, hogy az öröklési szerződés a lakossági folyószámlára és a devizaszámlákra nem terjedt ki.

A másodfokú bíróság végzésével a közjegyző végzését helybenhagyta.

A jogerős végzés ellen a törvényes örökösök terjesztettek elő felülvizsgálati kérelmet annak hatályon kívül helyezése, új eljárás és új határozat hozatalára utasítás iránt.

Arra hivatkoztak, hogy a jogerős végzés jogszabályt sért és a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatával is ellentétes. Az adott öröklési szerződésnek nincsenek meg a törvényben megszabott alaki kellékei, az öröklési szerződés módosítást az örökhagyó utólag, nem két tanú együttes jelenlétében írta alá és az okiratot a tanúk az örökhagyó aláírását tanúsítva ismételten nem írták alá. A végintézkedés ezért alaki hibában szenved, az alaki hiányosság pedig nem orvosolható oly módon, hogy a végintézkedésre utóbb valaki, akár az örökhagyó ráírja a hiányzó adatot vagy nevét.

A 2001. évi CV. tv. 20. § (5) bekezdésével módosított Pp. 270. §-ának (1) bekezdése szerint: az ügy érdemében hozott jogerős végzés felülvizsgálatát lehet kérni a Legfelsőbb Bíróságtól. Ezért a Legfelsőbb Bíróság mindenekelőtt azt a kérdést vizsgálta, hogy a közjegyzőnek az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzése elleni fellebbezést elbíráló jogerős végzés az ügy érdemében hozott jogerős végzésnek minősül-e.

A közjegyző a 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (továbbiakban: He.) 57. §-ának (1) bekezdése szerint végzéssel határoz a hagyatéknak az örökösök részére való átadása tárgyában, amely vagy teljes hatályú (He. 58-59. §) vagy ideiglenes hatályú (He. 60. §).

A He. 89. §-ának (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a jogszabályban nem rendezett kérdésekben a Pp. XI. fejezetének szabályait megfelelően alkalmazni kell, így a hagyatéki eljárásban meghozott végzésekre is irányadó a Pp. 227. §-a. A közjegyző a saját végzéséhez általában kötve van és azt saját hatáskörében - a Pp. 227. §-ának (2) bekezdése szerinti végzéseken kívül - csak akkor változtathatja meg, ha ezt a He. kifejezetten megengedi [He. 69. § (4) bek., 87. § (3) bek., 76/B. § (4) bek.].

A hagyaték ideiglenes hatállyal való átadása a hagyatéki eljárás érdemében hozott végzésnek minősül, ahhoz a közjegyző kötve van. Ez a kötöttség azt jelenti, hogy eltérő tartalommal a hagyatékátadás teljes hatályúvá válását sem állapíthatja meg, még akkor sem, ha a polgári perben a felek egyezően úgy nyilatkoztak, hogy attól eltérő tartalommal kívánnak a hagyaték sorsáról rendelkezni (PJD X. 531., BH 1985/1/27.).

Az ideiglenes átadásnál figyelembe nem vett igényeit az érdekelt a He. 60. § (3) bekezdésében foglaltak szerint - nem a hagyatéki eljárásban, hanem az öröklési perben érvényesítheti és a (4) bekezdés értelmében, ha a bíróság határozata az ideiglenes hatályú végzéstől eltér, a közjegyző a bírósági határozattal nem rendezett igények tekintetében hoz teljes hatályú átadó végzést, ha pedig a bíróság minden igényt rendezett, a közjegyző végzésében ezt állapítja meg.

Mindezekből következően a közjegyzőnek a hagyaték ideiglenes hatályú átadására vonatkozó végzése, és az azt fellebbezés során peren kívüli eljárásban elbíráló jogerős végzés, mint az ügy érdemében hozott jogerős végzés rendkívüli jogorvoslattal: felülvizsgálati kérelemmel támadható.

A felülvizsgálati kérelemnek azonban az adott esetben nem állnak fenn a törvényi feltételei.

A He. 61. §-ának (2) bekezdése értelmében - miként arra a jogerős végzés helyesen hivatkozott - a közjegyző csak azt vizsgálhatja, hogy annak az öröklési szerződésnek, amelyre az örökös az igényét alapítja, a törvényben megszabott alaki kellékei megvannak-e. A szerződésből és annak módosításából, mint okiratból az alaki érvényességi kellék kitűnik.

A hagyatéki eljárásban - annak nemperes jellege folytán - bizonyításnak általában nincs helye. A He. kifejezett rendelkezéseket [He. 37. §, 50. § (1) bek., 71. §, 72/C. § (2) bek., 87. § (3) bek.] tartalmaz arra az esetre, amikor azt szűk körben lehetővé teszi. Más esetben és más tényre bizonyítás felvételének nincs helye. Így az írásbeliségre vonatkozó érvényességhez megkívánt - a Ptk. 629. § (1) bekezdés feltételeinek teljesülése sem vizsgálható. Az erre vonatkozó bizonyítékok értékelésére a bíróságnak az öröklési perben van lehetősége, az érdekelt ezzel kapcsolatos igényét csak polgári perben érvényesítheti (Pfv. V. 21.119/1996.). A jogerős végzés ezzel egyezően foglalt állást.

A felülvizsgálatnak a Pp. 270. §-ában írt jogszabályi feltétele hiányzik, az jogszabályt nem sért, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 273. § (1) bekezdés alkalmazásával elutasította. (Legf. Bír. Pfv. II. 20.105/2003. sz.)