A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló T/1865. számú törvényjavaslat
2010. évi CLXXXIV. törvény
1. §
(1) A városi és kerületi bíróságok (a továbbiakban együtt: helyi bíróság), a munkaügyi bíróságok, továbbá a megyei bíróságok elnevezését és illetékességi területét az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az ítélőtáblák elnevezését és illetékességi területét a 2. melléklet tartalmazza.
(3) A Legfelsőbb Bíróság illetékességi területe az ország egész területére kiterjed.
2. §
(1) A helyi és a munkaügyi bíróság székhelye - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az elnevezésében megjelölt település.
(2) A kerületi bíróságok székhelye Budapest.
(3) A megyei bíróságok székhelyét az 1. melléklet tartalmazza.
(4) Az ítélőtáblák székhelye az elnevezésükben megjelölt település, a Fővárosi ítélőtábla esetében pedig Budapest.
(5) A Legfelsőbb Bíróság székhelye Budapest.
3. §
(1) Törvény által meghatározott ügyekben első fokon - a 3. mellékletben kijelölt megyei bíróságokon az ott meghatározott illetékességi területen - katonai tanácsok járnak el.
(2) A kijelölt megyei bíróságokon működő katonai tanácsok által első fokon elbírált ügyekben másodfokon a Fővárosi ítélőtábla katonai tanácsa jár el.
4. §
(1) E törvény 2011. március 1-jén lép hatályba.
(2) A Zala Megyei Bíróság és a Zala Megyei Bíróság illetékességi területéhez tartozó helyi bíróságok határozata ellen a törvény hatályba lépését követően előterjesztett jogorvoslatot bírálja el a Pécsi ítélőtábla.
(3) Hatályát veszti az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 2002. évi XXII. törvény.
1. melléklet az 2010. évi.............törvényhez
A megyei bíróságok, a helyi bíróságok és a munkaügyi bíróságok illetékességi területe
2. melléklet az 2010. évi.............törvényhez
Az ítélőtáblák illetékességi területe
3. melléklet az 2010. évi.............törvényhez
A megyei bíróságok katonai tanácsai és illetékességi területük
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A törvényjavaslat célja, hogy a területi illetékességi szabályok egy közös, minősített többséget nem igénylő, önálló törvényben kerüljenek rendezésre. A városi és kerületi bíróságok, a munkaügyi bíróságok, a megyei bíróságok, valamint az ítélőtáblák elnevezését és illetékességi területét, továbbá a Legfelsőbb Bíróság és a kijelölt megyei bíróságok mellett működő katonai tanácsok területi illetékességét jelenleg a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (Bszi.), valamint az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 2002. évi XXII. törvény szabályozza. A törvényjavaslat változatlan tartalommal veszi át a hatályos Bszi. mellékletében szereplő területi illetékességi felosztást. Ugyanakkor a törvényjavaslat értelmében a jelenlegi szabályozás szerint a Győri ítélőtáblához tartozó Zala megye - az OIT erre vonatkozó határozatára, továbbá arra is figyelemmel, hogy az OIT e javaslatot az általa elfogadott stratégiai célkitűzések között is megfogalmazta - átkerül a Pécsi ítélőtábla illetékességi területéhez. A módosítás hozzájárul a kiegyenlítettebb munkateher kialakításához, és ennek köszönhetően az eljárások gyorsításához.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat a városi és kerületi bíróságok és a munkaügyi bíróságok, továbbá a megyei bíróságok elnevezését és illetékességi területét az 1. mellékletben helyezi el, a Bszi. melléklete I. részének tartalmán nem változtatva.
Az ítélőtáblák elnevezését és illetékességi területét a 2. mellékletben helyezi el a törvényjavaslat, átemelve az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 2002. évi XXII. törvény rendelkezéseit, azon csak annyiban módosít, hogy a Zala Megyei Bíróságot áthelyezi a Győri ítélőtábla illetékességi területéről a Pécsi ítélőtábla illetékességi területére. A következő okokra tekintettel.
A Zala Megyei Bíróságnak a Pécsi ítélőtábla illetékességi területéhez csatolását az OIT Hivatala elemzése szerint a következők indokolják.
Az ítélőtáblák illetékességi területének kialakítása során a várható ügyforgalom tekintetében az előzetes vizsgálatok úgy ítélték meg, hogy az ügyérkezés volumene a Győri Ítélőtáblán a Pécsi Ítélőtábláéhoz hasonlóan alakul, azt legfeljebb kis mértékben haladhatja meg. Ennek megfelelően az engedélyezett bírói létszám tekintetében nem volt lényeges különbség: Pécsett a működés megkezdésekor 15, Győrött pedig 16 ítélőtáblai bírói álláshely rendszeresítésére került sor. A Pécsi ítélőtáblán nem változott, a Győri ítélőtáblán pedig jelenleg 18 fő az engedélyezett létszám.
A két ítélőtábla érkezési adatai szerint 2009-ben Győrött csaknem kétszer annyi fellebbezést nyújtottak be, mint Pécsett (1981-et, illetve 996-ot). Ez az arány egyébként az előző két évben is hasonló volt.
A Zala Megyei Bíróság áthelyezésével az ügyeloszlás szinte teljesen kiegyenlítődne, mivel a Győri Ítélőtábla peres és nem peres ügyérkezése 3/4-re csökkenne, a Pécsi Ítélőtábláé pedig másfélszeresére nőne. Sőt, az adatok tanúsága szerint a Pécsi ítélőtáblára érkező ügyek száma kis mértékben (az utóbbi két évben ez az arány 4,3-4,4 százalékkal) még meg is haladná a Győri Ítélőtábla ügyérkezését.
Az illetékességi terület megváltoztatásával az ítélőtáblákhoz tartozó megyék lakosságának száma is határozottan közeledne egymáshoz. A jelenlegi szabályozás alapján például 2009-ben 952.982 fő élt a Pécsi, 1.673.024 fő a Győri Ítélőtábla illetékességi területén, amely a Zala Megyei Bíróság áthelyezése esetén a Pécsi Ítélőtábla esetén 1.243.186-ra, a Győri Ítélőtábla esetén 1.382.820-ra módosulna. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a regisztrált gazdasági szervezetek számát illetően, a változás esetén mintegy 200 ezer lenne ezen szervezetek mennyisége a Győri és a Pécsi Ítélőtábla illetékességi területén is.
Az OIT Hivatalának vizsgálata szerint az illetékességi terület módosítása esetén a Pécsi Ítélőtábla engedélyezett létszámán nem szükséges változtatni, a jelenlegi létszám elégséges a megnövekedő ügyérkezés feldolgozásához is.
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a Legfelsőbb Bíróság illetékességi területe az ország egész területére kiterjed.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat a Bszi. hatályos rendelkezéseinek megfelelően rögzíti, hogy a helyi és a munkaügyi bíróság székhelye az elnevezésében megjelölt település, ez alól a kerületi bíróságok képeznek kivételt, amelyek székhelye Budapest.
A megyei bíróságok székhelyét az 1. melléklet tartalmazza, míg az ítélőtáblák székhelye az elnevezésükben megjelölt település, a Fővárosi Ítélőtábla esetében pedig Budapest, a Legfelsőbb Bíróság székhelye Budapest.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat a 3. mellékletben sorolja fel azokat a megyei bíróságokat, ahol - az ott meghatározott illetékességi területen - katonai tanácsok járnak el. A kijelölt megyei bíróságokon működő katonai tanácsok által első fokon elbírált ügyekben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa jár el.
A 4. §-hoz
A § a hatálybaléptető, a szükséges hatályon kívül helyező és az átmeneti rendelkezéseket tartalmazza, rögzíti, hogy a Zala Megyei Bíróság és a Zala Megyei Bíróság illetékességi területéhez tartozó helyi bíróságok határozata ellen a törvény hatályba lépését követően előterjesztett jogorvoslatot bírálja el a Pécsi Ítélőtábla.