2010. évi CLXXXIV. törvény

a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról[1]

1. § (1)[2] A járásbíróságok és kerületi bíróságok (a továbbiakban együtt: járásbíróság), továbbá a törvényszékek elnevezését és illetékességi területét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az ítélőtáblák elnevezését és illetékességi területét a 2. melléklet tartalmazza.

(3)[3] A Kúria illetékességi területe az ország egész területére kiterjed.

2. § (1)[4] A járásbíróság székhelye - (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az elnevezésében megjelölt település.

(2) A kerületi bíróságok székhelye Budapest.

(3)[5] A törvényszékek székhelyét az 1. melléklet tartalmazza.

(4) Az ítélőtáblák székhelye az elnevezésükben megjelölt település, a Fővárosi Ítélőtábla esetében pedig Budapest.

(5)[6] A Kúria székhelye Budapest.

3. § (1)[7] Törvény által meghatározott ügyekben első fokon - a 3. mellékletben kijelölt törvényszékeken az ott meghatározott illetékességi területen - katonai tanácsok járnak el.

(2)[8] A kijelölt törvényszékeken működő katonai tanácsok által első fokon elbírált ügyekben másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa jár el.

3/A. §[9] A közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek közigazgatási jogvitákban a 4. mellékletben meghatározott illetékességi területen járnak el.

3/B. §[10] A járásbíróság szervezeti egységeként működő törvénykezési helyeket az 5. melléklet tartalmazza.

4. § (1) E törvény 2011. március 1-jén lép hatályba.

(2)[11] A Zalaegerszegi Törvényszék és a Zalaegerszegi Törvényszék illetékességi területéhez tartozó helyi bíróságok határozata ellen a törvény hatálybalépését követően előterjesztett jogorvoslatot bírálja el a Pécsi Ítélőtábla.

(3) Hatályát veszti az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló 2002. évi XXII. törvény.

(4)[12]

5. §[13] (1) E törvénynek a büntetőeljárások időszerűségének javítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2013. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított rendelkezéseit a Módtv. hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő ügyekben nem kell alkalmazni.

(2) Az Egri Törvényszék és az Egri Törvényszék illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok határozata ellen a Módtv. hatálybalépését követően előterjesztett jogorvoslatot a Debreceni Ítélőtábla bírálja el.

(3) A Szolnoki Törvényszék és a Szolnoki Törvényszék illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok határozata ellen a Módtv. hatálybalépését követően előterjesztett jogorvoslatot a Szegedi Ítélőtábla bírálja el.

6. §[14] E törvénynek az egyes igazságügyi és magánjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXIII. törvénnyel megállapított rendelkezéseit e rendelkezés hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

7. §[15] A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény és egyes törvények eljárásjogi kérdésekkel összefüggő módosításáról szóló 2016. évi CLVIII. törvény 21. §-ával megállapított 1. mellékletet a 2019. január 1-jét követően indult ügyekben kell alkalmazni.

8. §[16] A Székesfehérvári Törvényszék, valamint a Székesfehérvári Törvényszék illetékességi területéhez tartozó járásbíróságok határozata ellen a 2016. december 31-ét követően előterjesztett jogorvoslatot a Győri Ítélőtábla bírálja el.

9. §[17]

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2010. évi CLXXXIV. törvényhez[18]

A törvényszékek, valamint a járásbíróságok illetékességi területe

2. melléklet a 2010. évi CLXXXIV. törvényhez[19]

Az ítélőtáblák illetékességi területe

1. Fővárosi Ítélőtábla

1.1. Budapest főváros

1.2. Nógrád vármegye

1.3. Pest vármegye

2. Szegedi Ítélőtábla

2.1. Csongrád-Csanád vármegye

2.2. Bács-Kiskun vármegye

2.3. Békés vármegye

2.4. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

3. Pécsi Ítélőtábla

3.1. Baranya vármegye

3.2. Somogy vármegye

3.3. Tolna vármegye

3.4. Zala vármegye

4. Debreceni Ítélőtábla

4.1. Hajdú-Bihar vármegye

4.2. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

4.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

4.4. Heves vármegye

5. Győri Ítélőtábla

5.1. Fejér vármegye

5.2. Győr-Moson-Sopron vármegye

5.3. Komárom-Esztergom vármegye

5.4. Vas vármegye

5.5. Veszprém vármegye

3. melléklet a 2010. évi CLXXXIV. törvényhez[20]

A törvényszékek katonai tanácsai és illetékességi területük

1. Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa

1.1. Budapest főváros

1.2. Fejér vármegye

1.3. Heves vármegye

1.4. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

1.5. Komárom-Esztergom vármegye

1.6. Nógrád vármegye

1.7. Pest vármegye

2. Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa

2.1. Bács-Kiskun vármegye

2.2. Békés vármegye

2.3. Csongrád-Csanád vármegye

3. Győri Törvényszék Katonai Tanácsa

3.1. Győr-Moson-Sopron vármegye

3.2. Vas vármegye

3.3. Veszprém vármegye

4. Debreceni Törvényszék Katonai Tanácsa

4.1. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

4.2. Hajdú-Bihar vármegye

4.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

5. Kaposvári Törvényszék Katonai Tanácsa

5.1. Baranya vármegye

5.2. Somogy vármegye

5.3. Tolna vármegye

5.4. Zala vármegye

4. melléklet a 2010. évi CLXXXIV. törvényhez[21]

A közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek illetékességi területe közigazgatási jogvitákban

1. Fővárosi Törvényszék

1.1. Budapest főváros

2. Budapest Környéki Törvényszék

2.1. Nógrád vármegye

2.2. Pest vármegye

3. Debreceni Törvényszék

3.1. Hajdú-Bihar vármegye

3.2. Jász-Nagykun-Szolnok vármegye

3.3. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

4. Győri Törvényszék

4.1. Győr-Moson-Sopron vármegye

4.2. Komárom-Esztergom vármegye

4.3. Vas vármegye

5. Miskolci Törvényszék

5.1. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

5.2. Heves vármegye

6. Pécsi Törvényszék

6.1. Baranya vármegye

6.2. Somogy vármegye

6.3. Tolna vármegye

7. Szegedi Törvényszék

7.1. Bács-Kiskun vármegye

7.2. Békés vármegye

7.3. Csongrád-Csanád vármegye

8. Veszprémi Törvényszék

8.1. Fejér vármegye

8.2. Veszprém vármegye

8.3. Zala vármegye

5. melléklet a 2010. évi CLXXXIV. törvényhez[22]

A törvénykezési helyek

1.Veszprémi Járásbíróság

1. Balatonfüred