A Győri Járásbíróság G.21710/2015/21. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 123. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 5. §, 195. §, 200. §, 215. §, 237. §, 271. §, 301/A. §, 328. §, 329. §, 339. §, 355. §, 360. §, 361. §, 363. §, 375. §, 529. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 72. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §, 227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 6. §] Bíró: Gécziné dr. Bárdosi Eszter

Kapcsolódó határozatok:

*Győri Járásbíróság G.21710/2015/21.*, Győri Törvényszék Gf.20176/2017/6., Kúria Pfv.20208/2018/5. (BH 2019.7.198), 3480/2022. (XII. 6.) AB végzés

***********

Győri Járásbíróság

G.21.710/2015/21.

A bíróság a Nemeskériné dr. Botykai Rita ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Horváth Zoltán ügyvéd által képviselt I.r. alperes és az Gáspár János felszámolóbiztos által képviselt II. r. alperes ellen kártérítés és szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság kötelezi az I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 67.245 (hatvanhétezer-kettőszáznegyvenöt) eurót és ezen összeg után 2013. augusztus 29. napjától a kifizetés napjáig járó, az Európai Központi Bank által meghatározott, az érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes irányadó kamatláb 7%-kal növelt összegével megegyező mértékű késedelmi kamatot, valamint 4.600.000,-Ft-ot (négymillió-hatszázezer forintot), és ezen összeg után 2013. augusztus 29. napjától a kifizetés napjáig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt összegével megegyező mértékű késedelmi kamatot, továbbá 2.264.364,-Ft (kettőmillió-kettőszázhatvannégyezer-háromszázhatvannégy forint) perköltséget.

A bíróság ezt meghaladóan elutasítja a felperes keresetét.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a Győri Járásbíróságnál négy példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye a Győri Törvényszékhez.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását, vagy bármely okból a tárgyaláson kívüli elbírálást a másodfokú bíróság indokoltnak tartja.

A fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni, ha a fellebbező fél a fellebbezésben, vagy a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri.

I n d o k o l á s

A bíróság a hatályon kívül helyezés folytán megismételt eljárásban a tárgyalás adatai és a csatolt okiratok alapján a következő tényállást állapította meg:

Az I. r. alperes jogelődje 2006. július 18. napján hitelszerződéseket kötött a II.r. alperessel, mint adóssal Társasház felépítése finanszírozására.

A szerződés a 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet feltételei szerinti, gazdálkodó szervezetek által lakásépítés céljára igénybe vehető, kamattámogatással járó hitel feltételrendszerét rögzítette. A szerződés alapján a bank 1.125.000.000,-Ft összegű hitelkeretet nyújtott a II.r. alperes, mint adós részére.

A többdevizás hitelkeret szerződés alapján a bank az ingatlan-beruházás finanszírozása céljából 1.375.000.000,-Ft összegű hitelkeretet nyújtott a II.r. alperes, mint adós részére. A szerződés 2.6 pont második bekezdésében rögzítették, hogy ha az adósnak esedékessé válik a törlesztési kötelezettsége, az adós a jelen szerződés aláírásával jogot enged arra, hogy a bank az adós erre irányuló külön rendelkezés nélkül az adós bármely, szabad rendelkezésű bankszámlájáról a követelését kielégítse. A szerződés 6. pontja alapján az adós a hitelt 2007. július 31. napján köteles visszafizetni a Banknak.

A szerződés 10.1. pontja rögzítette a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket. Eszerint a szerződést biztosító két készfizető kezességi szerződés, valamint a 2006. június 28. napján létrejött keretbiztosítéki ingatlan jelzálogszerződés mellett felek az adós fizetési kötelezettségei biztosítékául árbevétel-engedményezésben állapodnak meg. A II.r. alperes a beruházás tárgyát képező ingatlanon értékesítés/bérbeadás céljára lakásokat épít, melyek eladására, bérbeadására vonatkozó, jelen szerződés megkötésekor érvényben lévő és a jövőben megkötendő adásvételi/bérleti szerződésekből a jelen szerződés hatálya alatt kizárólag a részére járó bármely jogcímű pénzköveteléseit a Bankra engedményezi. Az engedményezés alapján a Banknál vezetett és a Banknál vezetett minden egyéb számlájára vételár jogcímén befolyt összegeket a Bank az adósnak az összeg jóváírása időpontjáig lejárt tartozásai kiegyenlítésére, vagy annak hiányában a befolyt vételárat a bank zárolt óvadékként kezeli, a hitel visszafizetési napjáig. A hitelszerződésből eredő teljes tartozás maradéktalan visszafizetése után fennmaradó összeget a Bank haladéktalanul átutalja az adós nála vezetett bankszámlájára, és az engedményezés alapján befolyt összeg felhasználásáról elszámolást küld az adósnak.

A hitelszerződés ugyanezen, a ingatlanon megvalósítandó beruházás ÁFA tartalmának finanszírozása céljából jött létre, 500.000.000.- Ft összegre. A szerződésben a mellékkötelezettségek között az árbevétel-engedményezést a többdevizás hitelkeret szerződésben írtakkal azonos módon rögzítették, és rendelkeztek arról is, hogy az engedményezés alapján befolyt összegeket a bank az adósnak az összeg jóváírásáig lejárt tartozásai kiegyenlítésére fordítja. A lejárt tartozás hiányában a befolyt vételárat óvadékként kezeli a hitel visszafizetése napjáig.

Az I. r. alperes jogelődje 2006. július 18. napján a fenti hitelszerződések biztosítására vételi jogot alapító szerződést kötött a II.r. alperessel az ingatlanra. A két ingatlan együttes vételárát a szerződés 7. pontjában 262.000.000.- Ft +ÁFA összegben határozták meg, amely az ingatlan készültségi fokától függően, tíz százalékonként sávosan emelkedik, 100%-os készültségnél 3.220.000.000.- Ft. Rögzítették, hogy az ingatlanok tulajdoni lapján társasház alapító okirat került feljegyzésre és a II. r. alperes az alapító okiratban meghatározott ingatlanokat folyamatosan értékesíti. Az I. r. alperes jogelődje feltétlen és visszavonhatatlan hozzájárulását adta ahhoz, hogy a II. r. alperes a társasházi alapító okiratban szereplő ingatlanokat az I. r. alperes jogelődje írásbeli beleegyezése nélkül is értékesítse. A szerződés 8. pontja szerint a bank a jogosult a vételár összegébe a II. r. alperes hitelszerződésekből a vételárfizetéskor fennálló lejárt tartozásait beszámítani. A szerződés szerint a bank vételi jogával 2007. december 31. napjáig élhet. Kikötötték, hogy a szerződés bármely pontja érvénytelensége nem érinti az egész szerződés érvényességét.

2007. december 14. napján az I. r. alperes jogelődje és a II. r. alperes módosította e vételi jogot alapító szerződést. Megállapodtak abban, hogy a bank a vételi jogát legkésőbb 2011. július 18. napjáig gyakorolhatja. A 6. pontban rögzítették, hogy a korábbi szerződés 7. pontja akként változik, hogy lakás esetében a vételár 250.000.- Ft/m2, terasz esetében 100.000.- Ft/m2, tetőterasz esetében 50.000.- Ft/m2. Rögzítették, hogy a korábbi szerződés további rendelkezései változatlanok.