227/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet

a pénzforgalmi szolgáltatásokról és az elektronikus fizetési eszközökről

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 451. §-a (1) bekezdésének g) pontjában, a postáról szóló 2003. évi CI. törvény (a továbbiakban: Pt.) 53. §-a (1) bekezdésének e) pontjában és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. §-a (2) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Hatály

1. §

A rendelet hatálya kiterjed

a) a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének d)-e) pontjában meghatározott - kivéve a csekkre vonatkozó - pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szervezetekre, ideértve törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a Magyar Nemzeti Bankot (a továbbiakban: MNB) és -jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a Magyar Államkincstárt (a továbbiakban: Kincstár),

b) az elektronikus fizetési eszközzel végzett fizetési és pénzfelvételi műveletekre, ideértve az elektronikus fizetési eszközzel végzett azon műveleteket is, amelyeket nem elektronikus módon bonyolítanak le,

c) e rendelet 19. §-a tekintetében az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény szerinti elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetre,

d) e rendelet IV. Fejezete tekintetében a Pt. 4. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti postai pénzforgalmi közvetítő tevékenységet végző szolgáltatóra,

e) törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, e rendelet 3. §-ának (4)-(5) bekezdése, 4-5. §-a, valamint 7. §-a tekintetében a Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 102. pontja szerinti ügyfélszámla vezetésére jogosult szervezetre az ügyfélszámla tekintetében, valamint

f) az a)-e) pontban megjelölt szolgáltatások igénybevevőire (a továbbiakban: ügyfél) .

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

1. elektronikus fizetési eszköz: a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz és az elektronikus pénzeszköz;

2. elektronikus pénzeszköz: a Hpt. 2. számú melléklete I. Fejezetének 5.3 pontjában meghatározott fizetési eszköz;

3. értéknap: az a nap, amelyet a hitelintézet a fizetési műveletek tekintetében kamatszámítás szempontjából figyelembe vesz;

4. fizetési megbízás: az MNB elnökének a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletében meghatározott művelet;

5. fizetési művelet: az MNB elnökének a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletében meghatározott bármely fizetési mód alkalmazása útján történő fizetés;

6. hitelintézet: a Hpt. 5. §-ának (1) bekezdése szerinti hitelintézet, ideértve a külföldi hitelintézet magyarországi fióktelepét, de ide nem értve az elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetről szóló 2004. évi XXXV. törvény szerinti elektronikus pénzt kibocsátó szakosított hitelintézetet, továbbá törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az MNB, valamint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a Kincstár;

7. intézmény: a 6. pontban meghatározott hitelintézet és az a hitelintézetnek nem minősülő jogi személy, amely résztvevő államok közötti átutalásokat a Pt. 3. §-ának 31. pontjában meghatározott tevékenység keretében üzletszerűen végez, valamint a hitelintézet különböző tagállamokban található azon fióktelepei, amelyek részt vesznek a résztvevő államok közötti átutalásban, ezen átutalás tekintetében;

8. irányadó kamatláb:

8.1. Magyarország vonatkozásában: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 301. §-ának (2) bekezdésében vagy a 301/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamat;

8.2. más résztvevő állam vonatkozásában: annak a résztvevő államnak a szabályaival összhangban megállapított, késedelmi kamat számítása során alkalmazandó kamatláb, amelyben a késedelmi kamat fizetésére kötelezett intézmény székhelye található;

9. jogosult: az az ügyfél, akinek javára a fizetési megbízás összegét jóvá kell írni egy olyan számlán, amely felett rendelkezni jogosult (amelyről számára az összeg hozzáférhetővé válik), vagy akinek a készpénzt ki kell fizetni azzal, hogy ezen esetekben a jogosult és a megbízó személye megegyezhet;

10. közvetítő intézmény: a megbízó vagy a jogosult által megbízott intézményektől elkülönülő olyan intézmény, amely részt vesz a résztvevő államok közötti átutalás lebonyolításában;

11. megbízás befogadásának időpontja: az MNB elnökének a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendeletében meghatározott időpont;

12. megbízó: a jogosult részére történő fizetési megbízás teljesítésére rendelkezést adó ügyfél;

13. pénzforgalmi jogszabály: e rendelet, valamint az MNB elnökének a pénzforgalom lebonyolításáról szóló rendelete;

14. pénzügyi intézmény: a 6. pontban meghatározott hitelintézet és a Hpt. 6. §-ában meghatározott pénzügyi vállalkozás;

15. rendelkezésre jogosult: a számlatulajdonos, a képviseletében jogszabály alapján eljárni jogosult személy, illetve a számla feletti rendelkezésre általuk feljogosított más személy;

16. résztvevő állam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam;

17. résztvevő államok közötti átutalás: a megbízó rendelkezése alapján végzett olyan fizetési művelet, amelynek során az átutalás összege a résztvevő államok egyikében lévő intézmény közreműködésével a jogosult számára egy másik résztvevő államban lévő intézménynél válik hozzáférhetővé;

18. résztvevő államok közötti átutalási megbízás: a megbízó egy intézménynek adott bármely formájú, feltétel nélküli rendelkezése a résztvevő államok közötti átutalás teljesítésére;

19. számla:

19.1. bankszámla: a Ptk. 529. §-a szerinti bankszámlaszerződés alapján megnyitott számla, amely elnevezésétől és pénznemétől függetlenül a számlatulajdonos pénzköveteléseinek és pénztartozásainak nyilvántartására, kezelésére szolgál, és amelynek terhére vagy javára -jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a pénzforgalmi jogszabályban meghatározott bármely, fizetési mód alkalmazható;

19.2. belföldi bankszámla: a Magyar Köztársaság területén nyitott és vezetett bankszámla;

19.3. kincstári számla: a Kincstár által - jogszabályban meghatározott pénzforgalmi feladataihoz kapcsolódóan - vezetett számla;

19.4. pénzforgalmi bankszámla: az a belföldi bankszámla, amelyet a számlatulajdonos az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. §-ának 28. pontja szerinti vállalkozási tevékenységével kapcsolatos pénzforgalmának lebonyolítása céljából törvényben vagy kormányrendeletben megállapított kötelezettség alapján nyit, illetve nyitott - ideértve a 2002. január 1. előtt a korábban hatályban volt devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény 48. §-a és 50. §-a alapján nyitott devizaszámlákat, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 103. §-ának (2) bekezdése szerint a helyi, helyi kisebbségi önkormányzat költségvetési elszámolási számláját, valamint a külföldi vállalkozásnak az Art. 9. §-a (3) bekezdése alapján nyitott pénzforgalmi bankszámláját is -, továbbá az a bankszámla, amely a számlatulajdonos rendelkezésének megfelelően kifejezetten pénzforgalmi bankszámlaként kerül megnyitásra;

19.5. ügyfélszámla: a Tpt. 5. §-a (1) bekezdésének 102. pontjában meghatározott számla;

20. számlatulajdonos: a számlavezetővel számlaszerződést kötő fél, továbbá az a szervezet, amelynek a számlavezető jogszabály alapján számlát vezet;

21. számlavezető: a 6. pontban meghatározott hitelintézet és az ügyfélszámla vezetésére törvényben felhatalmazott jogi személy;

22. távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz: az az elektronikus fizetési eszköz, amellyel az ügyfél - rendszerint személyazonosító kód, illetőleg más azonosító használata révén - rendelkezhet a hitelintézettel szemben fennálló számlaköveteléséről vagy a pénzügyi intézmény által nyújtott hitellehetősége igénybevételéről, így különösen a bankkártya, valamint a számlakövetelésről való rendelkezést távközlési eszköz vagy számítógép útján biztosító egyéb eszköz;

23. végrehajtó: a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 225. § (1) bekezdésének a)-d), pontjában megjelölt szervek és személyek, az Art. 144. §-a szerinti adóvégrehajtó, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 131. §-ában meghatározott szervek és személyek.

II. Fejezet

A BANKSZÁMLA

A bankszámla megnyitása

3. §

(1) A belföldi jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - a készpénzben teljesíthető fizetések céljára szolgáló pénzeszközök kivételével, köteles pénzeszközeit pénzforgalmi bankszámlán tartani, pénzforgalmát pénzforgalmi bankszámlán lebonyolítani, s ennek érdekében bankszámlaszerződést kötni. E rendelkezést alkalmazni kell a gazdasági tevékenységgel kapcsolatos pénzeszköz tekintetében az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyre, ideértve az egyéni vállalkozót is.

(2) Pénzforgalmi bankszámla nyitására kötelezett a vele szemben folyó csődeljárás vagy felszámolási eljárás alatt csak egyetlen pénzforgalmi bankszámlával rendelkezhet és fizetési forgalmát azon köteles lebonyolítani. Ennek érdekében a csődeljárásban a fizetési haladékot tartalmazó végzés, illetőleg a felszámolási eljárásban a felszámolást elrendelő végzés Cégközlönyben történő közzétételét követően haladéktalanul köteles az általa választott pénzforgalmi bankszámláján kívüli bankszámlájára vonatkozó bankszámlaszerződést azonnali hatállyal felmondani és a bankszámlaszerződés felmondásának napján az egyéb bankszámlán lévő egyenleg összegének átutalását kezdeményezni.

(3) Pénzforgalmi bankszámlát a hitelintézet akkor nyithat, ha

a) a jogi személy és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság létrejöttéhez szükséges nyilvántartásba (a továbbiakban: nyilvántartás) már bejegyzett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a nyilvántartást vezető szervezettől származó, 30 napnál nem régebbi okirattal igazolta, hogy a nyilvántartásban szerepel, valamint adószámát és statisztikai számjelét közölte,

b) a nyilvántartásba még be nem jegyzett jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság létesítő okiratát (társasági szerződését) egy másolati példányban átadta, valamint - ha cégbejegyzésre kötelezett és a pénzforgalmi bankszámla megnyitása nem feltétele a cégbejegyzési kérelem benyújtásának - csatolta a cégbejegyzési kérelem benyújtásakor a cégbíróságon kapott tanúsítvány másolatát,

c) az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személy, illetve az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett egyéni vállalkozó az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál történt nyilvántartásba vételéről szóló okirat másolati példányát átadta, egyéni vállalkozó az egyéni vállalkozói, illetőleg a tevékenység végzéséhez szükséges más igazolvány másolatát csatolta,

d) a pénzforgalmi bankszámla nyitására nem kötelezett szervezet - a szervezet jogi formájára vonatkozó előírások szerint - a létrejöttére, illetve nyilvántartásba vételére vonatkozó okmányokat, iratokat bemutatta.

(4) A pénzforgalmi bankszámlát a hitelintézet a 8. § (7) bekezdésében foglaltakat figyelembe véve azonnali hatállyal megszünteti, ha a számla megnyitását követő 90 napon belül a pénzforgalmi bankszámlanyitásra kötelezett szervezet a nyilvántartást vezető szervezettől származó, 30 napnál nem régebbi okirattal nem igazolja, hogy a nyilvántartásban szerepel.

(5) A (3) bekezdés b) pontja alapján:

a) gazdasági társaság és szövetkezet részére megnyitott pénzforgalmi bankszámla terhére, illetve - az alapítói vagyon kivételével - javára fizetési megbízást teljesíteni mindaddig nem lehet, amíg a számlatulajdonos nem igazolta, hogy nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelmét benyújtotta, valamint adószámát és statisztikai számjelét nem közölte,

b) nyilvántartásba vétellel létrejövő egyéb jogi személyek részére megnyitott pénzforgalmi bankszámla terhére, illetve - az alapítói vagyon kivételével - javára fizetési megbízást teljesíteni az a) pontban meghatározott feltételek teljesítése esetén is kizárólag a nyilvántartásba vétel megtörténtének igazolását követően lehet.

(6) A hitelintézet köteles a bankszámlák megnyitásához benyújtott dokumentumokat, illetőleg azok másolatát a bankszámla fennállása során, valamint a megszűnését követően legalább 10 évig megőrizni.

A bankszámla feletti rendelkezés

4. §

(1) A bankszámla felett természetes személy számlatulajdonos a bankszámlaszerződésben meghatározott módon, önállóan vagy más személlyel együttesen vagy külön-külön rendelkezhet.

(2) Jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság számlatulajdonos bankszámla feletti rendelkezéséhez a nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg bejegyzésre bejelentett teljes vagy rövidített nevének (cégnevének) betű szerinti használata, valamint a számlatulajdonos által a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy vagy személyek aláírása szükséges. Az Art. szerinti egyéb szervezet a létesítő okiratában, ennek hiányában a bankszámlaszerződésben meghatározott módon rendelkezhet bankszámlája felett.

(3) A számlatulajdonos vagy a képviseletében jogszabály alapján eljárni jogosult személy által feljogosított rendelkezésre jogosult rendelkezési joga bármikor visszavonható vagy - a bankszámlaszerződésben meghatározott esetben és módon - korlátozható.

(4) A bankszámla feletti rendelkezés bankszámlaszerződésben meghatározott esetben és módon írásban vagy távközlési eszközön keresztül szóban vagy elektronikusan történhet. Az aláírás - külön megállapodásban meghatározott módon - elektronikus kódolással helyettesíthető, ha a hitelintézet és a számlatulajdonos elektronikus adatátviteli kapcsolatban áll egymással.

(5) A hitelintézet a tőle elvárható gondossággal köteles biztosítani, hogy a rendelkezési jogosultságot csak a számlatulajdonos és az általa feljogosított gyakorolhassa.

(6) A rendelkezési jog gyakorlása során a hitelintézet a tőle elvárható gondossággal köteles ellenőrizni, hogy a megbízáson feltüntetett aláírás (ideértve az elektronikus kódot is) megegyezik-e a rendelkezésre jogosult hitelintézetnél bejelentett aláírásával (elektronikus kódjával) .

(7) A hitelintézet az aláírások bejelentésének, nyilvántartásának és vizsgálatának belső eljárási rendjét köteles szabályozni.

A bankszámla felett rendelkezők bejelentése

5. §

(1) A számlatulajdonos vagy számlatulajdonos szervezet esetében a szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályban a szervezet képviseletére jogszabály erejénél fogva jogosultként meghatározott személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: vezető)- a hitelintézet által rendszeresített módon - írásban vagy a Hpt. 210. §-ának (1) bekezdése szerinti elektronikus okirat formájában jelenti be (e § alkalmazásában a továbbiakban: bejelentés) a bankszámla felett rendelkezni jogosultat. A számlavezető hitelintézet nem vizsgálja, hogy a számlatulajdonos, illetve a vezető által a bankszámla feletti rendelkezésre bejelentett személy az egyéb jogszabályokban előírt feltételeknek megfelel-e.

(2)[1] A vezető bejelentési, illetve rendelkezési jogosultságát abban az esetben gyakorolhatja, ha a megválasztását (kinevezését), valamint aláírását - a szervezet jogi formájára vonatkozó sajátosságok figyelembevételével - hitelt érdemlő módon (pl. illetékes cégbíróság által érkeztetett bejegyzési vagy változásbejegyzési kérelemmel és közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldánnyal vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírás-mintával) igazolja. A hitelintézet nem felel a változásbejegyzési kérelem utóbb történő elutasítása esetén a számlatulajdonosnál bekövetkező károkért. Ha a vezető megbízatása megszűnik, az általa bejelentett aláírók-rendelkezési joga mindaddig érvényes, amíg az új vagy más vezető másként nem rendelkezik.

(3) Ha a számlatulajdonos szervezet jogi formáját szabályozó jogszabályból következően a szervezetnek több, önálló képviseleti joggal rendelkező vezetője van, bármelyik vezető bejelentése érvényes. Ha a számlatulajdonos szervezet létesítő okirata alapján a vezetők közül egy vagy több személy kizárólagosan jogosult a bejelentésre, akkor az általuk tett bejelentés az érvényes. Több egymásnak ellentmondó bejelentés közül a legutolsó bejelentés az érvényes. Együttes képviseleti jog esetében a jogosultak a bejelentést csak együttesen tehetik meg.

(4) Ha vitatott a bejelentő jogosultsága a szervezet képviseletére, a hitelintézet a bejelentés szempontjából a szervezet képviseletére jogosultnak tekinti a bejelentőt mindaddig, amíg a szervezet nyilvántartására vonatkozó jogszabályok szerint a szervezet képviseletére jogosult.

A bankszámla feletti rendelkezés korlátozása

6. §

(1) A számlatulajdonos a bankszámlája felett - a (2)-(3) bekezdésben, valamint a 7-8. §-ban foglaltak kivételével - szabadon rendelkezik.

(2) A meghatározott célból elkülönített, a számlatulajdonos szabad rendelkezése alól kikerült pénzeszközök (így különösen az óvadékként elkülönített pénzeszközök, a fedezetigazolással kapcsolatos, a Tpt. 82. §-a szerinti befektetési eszköz vásárlására adott megbízás fedezeteként történő elkülönítés) az elkülönítés tartama alatt csak a meghatározott célra használhatók fel.

(3) A számlatulajdonos rendelkezése nélkül vagy rendelkezése ellenére a bankszámla csak a következő esetekben terhelhető meg:

a) a számlavezető hitelintézet téves bejegyzésének a bankszámlán történő helyesbítése,

b) törvény vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján benyújtott azonnali beszedési megbízás (jogszabályon alapuló azonnali beszedés),

c) a kötelezett számlatulajdonos hitelintézetnek szóló bejelentése (felhatalmazó levél) alapján benyújtott azonnali beszedési megbízás (felhatalmazáson alapuló azonnali beszedés),

d) a Vht. szerinti átutalási végzésre történő teljesítés,

e) a váltó alapján benyújtott azonnali beszedési megbízás (váltóbeszedés),

f) a számlavezető által a számlatulajdonos részére nyújtott pénzügyi szolgáltatás körében keletkezett esedékes követelés, továbbá az ügyfelével kötött megállapodás alapján a befektetési szolgáltatás körében keletkezett esedékes követelés érvényesítése.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti azonnali beszedési megbízás törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában csak pénzforgalmi bankszámla terhére nyújtható be.

(5) A hitelintézet (3) bekezdés f) pontja szerinti követelését a 8. § (1) bekezdésében foglalt követelések teljesítését követően, a fizetési haladékot tartalmazó végzés közzétételéig, a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételét követő napig, illetve az adósságrendezési eljárás megindításának közzétételéig érvényesítheti.

A fizetési megbízások teljesítésére vonatkozó szabályok csődeljárás, adósságrendezési eljárás, felszámolási eljárás és végelszámolás alatt álló számlatulajdonos esetén

7. §

(1) Csődeljárás esetén a hitelintézet a csődeljárás alatt álló számlatulajdonos számlájáról bankszámlák közötti elszámolást csak átutalással teljesíthet a fizetési haladékot tartalmazó végzésnek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 11. §-a szerinti közzététele napjától a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés bemutatásáig. A Cstv. 12. §-a (1) bekezdésében meghatározott követelések érvényesítése érdekében végrehajtható bírósági és közigazgatási határozat alapján benyújtott azonnali beszedési megbízást a hitelintézet a fizetési haladék tartama alatt is köteles befogadni, illetve teljesíteni.

(2) A csődeljárás alatt álló számlatulajdonos legkésőbb a fizetési haladékot tartalmazó végzés közzétételével egyidejűleg köteles a hitelintézetnek bejelenteni

a) a csődeljárásban kirendelt vagyonfelügyelő jóváhagyásával teljesíthető fizetési megbízások értékhatárát (összegét), és

b) a vagyonfelügyelő hitelt érdemlő módon (pl. közjegyző által) igazolt aláírását.

(3) A fizetési haladék tartama alatt a hitelintézet (2) bekezdés a) pontja szerinti összeget meghaladó összegű fizetési megbízást kizárólag a vagyonfelügyelő jóváhagyásával teljesíthet.

(4) A hitelintézet a csődeljárás alatt álló számlatulajdonossal szemben a fizetési haladékot tartalmazó végzés közzétételétől a csődeljárást befejezetté nyilvánító végzés bemutatásáig terjedő időszakban benyújtott és a (2) bekezdés a) pontja szerint bejelentett értékhatárt meghaladó összegű azonnali beszedési megbízásokat teljesítés előtt köteles megküldeni a vagyonfelügyelőnek jóváhagyás céljából. Ez az előírás nem vonatkozik az (1) bekezdés szerinti végrehajtható bírósági és közigazgatási határozat alapján benyújtott azonnali beszedési megbízásra.

(5) Az adósságrendezési eljárás megindításáról szóló végzés közzétételét követően a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 10. §-a (5) bekezdésének megfelelően a hitelintézet számla megterhelésre vonatkozó fizetési megbízást csak a pénzügyi gondnok ellenjegyzésével rendelkező megbízások alapján teljesíthet.

(6) Az adósságrendezési eljárás alatt álló számlatulajdonos a pénzügyi gondnok hitelt érdemlő módon (pl. közjegyző által) igazolt aláírását legkésőbb az adósságrendezési eljárást megindító végzés közzétételét követő 8 napon belül köteles a saját, valamint a felügyelete alatt működő költségvetési szerv bankszámláját vezető hitelintézetnek bejelenteni.

(7) Az azonnali beszedési megbízás jogosultja az adósságrendezési eljárás alatt álló számlatulajdonossal, valamint a felügyelete alatt működő költségvetési szervvel szemben az adósságrendezési eljárás tartama alatt benyújtott beszedési megbízásokat benyújtás előtt köteles ellenjegyzés céljából megküldeni a pénzügyi gondnoknak.

(8) A vagyonfelügyelő a (3) bekezdésben meghatározott jóváhagyását, a pénzügyi gondnok az (5) bekezdésben meghatározott ellenjegyzési jogát a fizetési megbízásra rávezetett - a (2) bekezdés b) pontja, illetve a (6) bekezdés szerint bejelentett - aláírásával ("ellenjegyzem" szöveg feltüntetése mellett) gyakorolhatja.

(9) A csődeljárás alatt álló számlatulajdonos köteles a hitelintézetnek haladéktalanul bemutatni a fizetési haladék meghosszabbításáról rendelkező, illetve a csődeljárást befejezetté nyilvánító vagy megszüntető jogerős bírósági végzést. Az adósságrendezési eljárás alatt álló számlatulajdonos köteles a (6) bekezdésben említett hitelintézet részére haladéktalanul bemutatni az adósságrendezési eljárás megszüntetéséről szóló jogerős bírósági végzést.

(10) A Cstv. 24/A. §-a szerinti ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése esetén, az ideiglenes vagyonfelügyelő tevékenységének a Cstv. 24/A. §-ának (3) bekezdése szerinti megkezdésével egyidejűleg a számlatulajdonos köteles a hitelintézetnek bejelenteni az ideiglenes vagyonfelügyelő hitelt érdemlő módon (pl. közjegyző által) igazolt aláírását.

(11) Az ideiglenes vagyonfelügyelő a Cstv.-ben meghatározott hozzájárulását a fizetési megbízásra rávezetett - a (10) bekezdés szerint bejelentett - aláírásával ("ellenjegyzem" szöveg feltüntetése mellett) gyakorolhatja.

(12) Felszámolás alatt álló számlatulajdonos bankszámlája, ügyfélszámlája feletti rendelkezés a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételét követő naptól csak a felszámolótól fogadható el.

(13) A számlavezető hitelintézet a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételét követő naptól a számlatulajdonos nevét "felszámolás alatt", illetve a számla elnevezését "f.a." toldattal látja el. A számla felett az igazolt felszámoló által bejelentett rendelkezésre jogosult a számlatulajdonos "felszámolás alatt" toldattal ellátott neve megjelölésével rendelkezhet.

(14) Végelszámolás alatt álló számlatulajdonos bankszámlája feletti rendelkezés a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 102. §-a (3) bekezdésének f) pontja szerinti értesítés kézhezvételét követően csak a végelszámolótól, illetve az általa bejelentett rendelkezésre jogosulttól fogadható el. Végelszámolás alatt álló számlatulajdonos részére bankszámlát nem vezető ügyfélszámla-vezető ezt a rendelkezést a végelszámolási eljárásról szóló bírósági végzés Cégközlönyben történő közzétételét követően köteles alkalmazni.

(15) A számlát vezető hitelintézet a végelszámolás kezdő időpontjáról a (14) bekezdés szerinti értesülése időpontjában a számla elnevezését "v.a." toldattal látja el. A számla felett a végelszámoló, illetve az általa bejelentett rendelkezésre jogosult a számlatulajdonos "végelszámolás alatt" toldattal ellátott neve megjelölésével rendelkezhet.

III. Fejezet

A FIZETÉSI MEGBÍZÁSOK SORBA ÁLLÍTÁSA

8. §

(1) A hitelintézet a pénzügyi fedezet hiánya miatt részben vagy egészben nem teljesíthető, a következőkben felsorolt fizetési megbízásokat (előnyösen rangsorolt fizetési megbízások) a jogosult azonnali visszaküldést kérő rendelkezése hiányában a teljesítéshez szükséges fedezet biztosításáig - legfeljebb azonban 35 napig - sorba állítja az alábbiak szerint:

a) a számlát vezető hitelintézet téves bejegyzésének a számlán történő helyesbítése;

b) jogszabályon alapuló azonnali beszedési megbízás és átutalási végzés, ezen belül

ba) a végrehajtó, a Ket. 133. §-ának (1) bekezdése alapján a végrehajtást foganatosító, továbbá az Art. 144. §-a, illetőleg a Vht. 82/A. §-a alapján az Art. szerinti adóhatóság által benyújtott azonnali beszedési megbízás és a bíróság által hozott átutalási végzés (Vht. 80. §),

bb) törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb esetekben a jogosult által pénzkövetelés behajtására benyújtott azonnali beszedési megbízás, amely a ba) alpontban meghatározottakon kívüli végrehajtás alapjául szolgáló okiraton alapul,

bc) a ba)-bb) alpontokban meghatározott eseteken kívüli, törvény vagy kormányrendelet alapján benyújtott azonnali beszedési megbízás, ide nem értve a felhatalmazó levélen és a váltón alapuló beszedési megbízást;

c) a Kincstár által benyújtott, a helyi önkormányzatok nettó finanszírozása során megelőlegezett követelések.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felsorolás teljesítési sorrendet is jelöl. Az azonos pont alá tartozó megbízások között - függetlenül az (1) bekezdés b) pontjában szereplő alpontoktól - az érkezés időpontja határozza meg a teljesítés sorrendjét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának ba) alpontja szerinti megbízások és az átutalási végzés tekintetében a hitelintézet a Vht. 79/A-79/E. és 82/A. §-ában foglaltak szerint jár el.

(4) A számlatulajdonosnak az ugyanazon hitelintézetnél vezetett pénzforgalmi bankszámlái a rendelkezéseknek (megbízásoknak) az (1) bekezdés a) pontja, b) pontjának bb)-bc) alpontjai és c) pontja szerinti teljesítése szempontjából egy bankszámlának minősülnek.

(5) Az (1) bekezdés b) pontjának bc) alpontjában és c) pontjában foglalt fizetési megbízás teljesítése során, amennyiben a megbízásban megjelölt számlán nem, vagy csak részben volt fedezet és a hitelintézet a számlatulajdonos javára forintban és külföldi pénznemben is vezet pénzforgalmi bankszámlát, először a számlatulajdonos forintban vezetett, majd azt követően az egyéb pénznemben vezetett pénzforgalmi bankszámláját kell figyelembe venni. Pénznemek közötti átváltás esetén a terhelést végző hitelintézet által jegyzett - a bankszámla megterhelésének napján érvényes - devizavételi árfolyamot kell alkalmazni.

(6) Az (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontjában meghatározott fizetési megbízás teljesítése során - ha a kötelezett rendelkezik ilyen pénzforgalmi bankszámlával - a fizetési megbízásban szereplő pénznemmel azonos pénznemben vezetett pénzforgalmi bankszámlát kell figyelembe venni. Amennyiben a kötelezett nem rendelkezik ilyen pénznemben vezetett pénzforgalmi bankszámlával, illetve az azonos pénznemben vezetett számlán nem, vagy csak részben volt fedezet, akkor a forintban, majd az egyéb pénznemben vezetett pénzforgalmi bankszámlát kell figyelembe venni. Pénznemek közötti átváltás esetén a terhelést végző hitelintézet által jegyzett - a bankszámla megterhelésének napján érvényes - devizavételi árfolyamot kell alkalmazni. A terhelést végző hitelintézet által nem jegyzett pénznemre szóló fizetési megbízás esetén a megbízást forintban kell teljesíteni. A forintra történő átváltást az MNB által közzétett, a terhelés napján érvényes árfolyamon kell elvégezni.

(7) Az (1) bekezdés szerinti sorba állítás időtartama alatt kezdeményezett bankszámla megszüntetésre irányuló kérelem, illetve a számlatulajdonos súlyos szerződésszegése miatti, a bankszámlaszerződés hitelintézet részéről történő azonnali hatályú felmondása esetén a bankszámla legkorábban a sorba állítás időtartamának leteltét követő napon szüntethető meg. A bankszámla megszüntetési igény befogadását vagy a hitelintézet általi azonnali hatályú felmondást követően a hitelintézethez beérkezett azonnali beszedési megbízások legfeljebb a számla megszűnésének időpontjáig állíthatók sorba, melyről a hitelintézet az azonnali beszedési megbízás benyújtóját a megbízás befogadását követően haladéktalanul, de legfeljebb 5 munkanapon belül tájékoztatni köteles.

(8) Az azonnali beszedési megbízásra és az átutalási végzésre a rendelkezésre álló részfedezet erejéig részfizetést kell teljesíteni.

(9) A számlatulajdonos és a hitelintézet eltérő tartalmú megállapodása hiányában a hitelintézet a bankszámla terhére benyújtott fizetési megbízásokat a bankszámlához kapcsolódó hitelkeret terhére is teljesíti. Az előnyösen rangsorolt fizetési megbízások teljesítését megelőzően más, terhelésre vonatkozó megbízás vagy bankkártyával történő fizetés a hitelkeret terhére nem teljesíthető.

IV. Fejezet

A RÉSZTVEVŐ ÁLLAMOK KÖZÖTTI ÁTUTALÁSOK KÜLÖN SZABÁLYAI

9. §

E fejezet rendelkezéseit a résztvevő államok közötti azon átutalásokra kell alkalmazni - ide nem értve azt az átutalást, amely esetében a megbízó pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás vagy biztosító - melyeket legfeljebb 50 000 euro vagy ennek megfelelő, a résztvevő államok egyéb devizanemében meghatározott összegben teljesítenek.

10. §

(1) A felek eltérő megállapodása vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a résztvevő államok közötti átutalási megbízás esetén a megbízó és a kedvezményezett viseli saját intézményének költségeit.

(2) Az intézmény köteles az átutalást a megállapodásban rögzített határidőben és - az átutalás során szükség szerint alkalmazott átváltási árfolyamtól eltekintve - az előzetesen közölt díj és költség fejében teljesíteni.

(3) A megbízó eltérő rendelkezése hiányában az átutalás összegét a jogosult javára teljes összegben, levonás nélkül kell átutalni. A jogosult által igénybe vett intézmény köteles a jogosultat tájékoztatni, ha a megbízó úgy rendelkezik, hogy az átutalás díja és költsége részben vagy egészben a jogosultat terheli.

(4) A megbízó által igénybe vett intézmény - a megbízó írásbeli kérésére - köteles saját költségére átutalni a jogosult részére a (3) bekezdésben foglalt előírás ellenére levont összeget, kivéve, ha a megbízó úgy rendelkezik, hogy az összeget neki írja jóvá.

(5) A közvetítő intézmény a saját költségére köteles a (3) bekezdésben foglalt előírás ellenére levont összeget jóváírni a megbízó által igénybe vett intézmény részére, illetve a megbízó által igénybe vett intézmény ez irányú rendelkezése esetén átutalni a jogosult részére.

(6) A jogosult által igénybe vett intézmény köteles saját költségére a (3) bekezdésben foglalt előírás ellenére levont összeget a jogosult részére jóváírni.

11. §

(1) A megbízó által igénybe vett intézmény késedelmi kamatot fizet a megbízó részére, ha a megállapodásban rögzített határidőt nem tartották be, vagy határidőre vonatkozó megállapodás hiányában az összeg jóváírása a jogosult által igénybe vett intézmény bankszámláján nem történt meg a résztvevő államok közötti átutalási megbízás befogadásának időpontját követő banki munkanaptól számított ötödik banki munkanapon.

(2) A késedelmi kamatot az átutalás összegére vonatkozóan, az irányadó kamatláb alkalmazásával kell kiszámítani a megállapodásban rögzített határidő elteltétől vagy ennek hiányában a résztvevő államok közötti átutalási megbízás befogadásának időpontját követő banki munkanaptól számított ötödik banki munkanap végétől az összegnek a jogosult által igénybe vett intézmény bankszámláján történő jóváírásáig terjedő időszakra.

(3) Amennyiben a résztvevő államok közötti átutalás egy közvetítő intézménynek tulajdoníthatóan nem teljesül a megállapodásban rögzített határidőben, illetve ennek hiányában a résztvevő államok közötti átutalási megbízás befogadásának időpontját követő banki munkanaptól számított öt banki munkanapon belül, a közvetítő intézmény köteles a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a megbízó által igénybe vett intézmény részére késedelmi kamatot fizetni.

(4) A jogosult által igénybe vett intézmény köteles a jogosult részére késedelmi kamatot fizetni, ha a megállapodásban rögzített határidőt nem tartotta be, vagy a határidőre vonatkozó megállapodás hiányában a résztvevő államok közötti átutalás összegét a jogosult által igénybe vett intézmény a bankszámláján történő jóváírás, illetőleg az intézmény részére az átutalásról érkezett értesítés közül az utóbbi napot követő banki munkanapon nem írta jóvá a jogosult bankszámláján.

(5) A (4) bekezdés szerinti késedelmi kamat az átutalás összegére vonatkozó, az irányadó kamatláb alkalmazásával kiszámított kamat a megállapodásban rögzített határidő elteltétől, vagy ennek hiányában az összegnek a jogosult által igénybe vett intézmény bankszámláján történt jóváírását követő banki munkanap végétől az összegnek a jogosult bankszámláján történő jóváírása napjáig terjedő időszakra illeti meg a jogosultat.

(6) Nem jár késedelmi kamat, ha a megbízó vagy a jogosult által igénybe vett intézmény bizonyítani tudja, hogy a késedelem a megbízónak vagy a jogosultnak róható fel.

(7) Jelen Fejezet értelmezésében a banki munkanapok számítása szempontjából nem minősülnek banki munkanapnak azok a napok, amelyeken a fizetési megbízás teljesítésében közreműködő bármely intézmény üzletvitel céljából nem tart nyitva.

12. §

(1) A megbízó által igénybe vett intézmény a megbízó kérelmének igazolt kézhezvételét követő tizennégy banki munkanapon belül köteles a megbízó javára jóváírni egyrészt legfeljebb 12 500 euronak megfelelő összeg erejéig az átutalás összegét, másrészt az átutalás összege után a megbízás befogadásának időpontjától a jóváírásáig terjedő időszakra az irányadó kamatláb alkalmazásával kiszámított kamatot és az átutalás megbízót terhelő költségét, ha a résztvevő államok közötti átutalási megbízást a megbízó által igénybe vett intézmény befogadta, de az összeg jóváírása a jogosult által igénybe vett intézmény bankszámláján nem történt meg. E kötelezettség alól a megbízó által igénybe vett intézmény mentesül, ha az átutalás összegét időközben a jogosult által igénybe vett intézmény bankszámláján jóváírják.

(2) A megbízó (1) bekezdés szerinti kérelmét a megállapodásban rögzített határidő leteltét követően vagy határidőre vonatkozó megállapodás hiányában a megbízás befogadásának időpontját követő banki munkanaptól számított hatodik banki munkanaptól kezdve terjesztheti elő.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a közvetítő intézmény köteles legfeljebb 12 500 euronak megfelelő összeg erejéig az átutalás összegét költségekkel és kamattal növelten visszatéríteni az őt megbízó intézménynek, ha a résztvevő államok közötti átutalási megbízást befogadta, de az összeg jóváírása a jogosult által igénybe vett intézmény bankszámláján nem történt meg, kivéve, ha az átutalás a megbízó intézmény hibás vagy hiányos megbízása miatt nem teljesült. A közvetítő intézménynek ez utóbbi esetben is haladéktalanul intézkednie kell az átutalás összegének visszatérítésére.

(4) Ha a résztvevő államok közötti átutalás a jogosult által igénybe vett intézmény által választott közvetítő intézmény magatartása vagy mulasztása miatt nem teljesült, a jogosult által igénybe vett intézmény köteles legfeljebb 12 500 euronak megfelelő összeg erejéig az átutalás összegét, valamint az (1) bekezdés szerinti kamatot a jogosult javára jóváírni.

(5) Az (1) és a (4) bekezdésben foglaltak alapján átutalt legfeljebb 12 500 euronak megfelelő összeget és az átutalás költségét a megbízó, illetve a jogosult haladéktalanul, de legfeljebb két banki munkanapon belül köteles az általa igénybe vett intézménynek visszafizetni, ha annak átutalását követően az átutalás eredeti összegét jóváírták a jogosultjavára.

(6) Ha a résztvevő államok közötti átutalás a megbízó által adott hibás vagy hiányos megbízás vagy a megbízó kifejezett rendelkezésére választott közvetítő intézmény magatartása vagy mulasztása miatt nem teljesült, a megbízó által igénybe vett intézménynek, valamint az átutalás teljesítésében részt vevő más intézményeknek ez esetben is haladéktalanul, de legfeljebb két banki munkanapon belül intézkedni kell az átutalás összegének visszatérítésére. Ha a megbízó által igénybe vett intézmény bankszámlájára az átutalás összege jóváírásra kerül, köteles azt a megbízó javára haladéktalanul, de legfeljebb két banki munkanapon belül jóváírni. A visszatérített összeg jóváírásakor ez esetben az intézmények mentesülnek a megbízó felé fennálló (1) bekezdés szerinti kamatfizetési és költség-visszatérítési kötelezettség alól. Az átutalás összegének visszatérítéséből adódó költséget az intézmények a visszatérített összegből levonhatják, amennyiben tételesen felsorolják azokat.

13. §

A résztvevő államok közötti átutalási megbízás végrehajtásában résztvevő intézmény mentesül a késedelmes teljesítés jelen rendeletben foglalt jogkövetkezménye alól, ha bizonyítja, hogy a késedelmet tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok (vis maior) idézte elő.

V. Fejezet

AZ ELEKTRONIKUS FIZETÉSI ESZKÖZÖK

Az elektronikus fizetési eszközök kibocsátása és használata

14. §

(1) A bankkártya és az elektronikus pénzeszköz fizetési műveletre azoknál a jogi személyeknél, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságoknál és egyéni vállalkozóknál használható fel, amelyek ezek elfogadására a kibocsátóval vagy más hitelintézettel szerződést kötöttek.

(2) A kibocsátó csak az ügyfél (birtokos) erre irányuló kifejezett kérelmére bocsáthat rendelkezésre elektronikus fizetési eszközt, kivéve, ha az ügyfél már meglévő elektronikus fizetési eszközét cseréli ki. Távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz szerződésbe vagy jogszabályba ütköző használata esetén a kibocsátónak jogában áll a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközt visszavonni.

(3) A kibocsátó köteles gondoskodni arról, hogy az ügyfél (birtokos) legkésőbb a szerződés aláírásakor megismerje az elektronikus fizetési eszköz használatának és őrzésének (biztonságban tartásának), valamint az ezekkel kapcsolatos felelősségének szabályaira vonatkozó szerződési feltételeket. A szerződés feltételeit közérthetően, jól áttekinthető formában írásba kell foglalni.

(4) A kibocsátó a kibocsátás során köteles gondoskodni arról, hogy az ügyfélnek (birtokosnak) az elektronikus fizetési eszköz használatához szükséges személyazonosító, illetve egyéb kódját vagy más hasonló azonosító adatát - az ügyfélen (birtokoson) kívül - senki más ne ismerhesse meg.

(5)[2] Az ügyfél (birtokos) nem vonhatja vissza a bankkártya igénybevételével történt fizetési műveletét, kivéve, ha a fizetési művelettel egyidejűleg az összeg nem került meghatározásra.

(6) Bankkártyával belföldön lebonyolított fizetési művelet esetén, ha a bizonylaton szereplő összeg devizaneme megegyezik a bankkártya-használat fedezetét biztosító bankszámla vagy a hitelkártyához kapcsolódó hitelkeret devizanemével, a bankszámlára terhelt vagy a hitelkeret terhére elszámolt összegnek minden esetben meg kell egyeznie a bizonylaton szereplő összeggel.

A szerződés tartalma és módosítása

15. §

(1) Az elektronikus fizetési eszköz kibocsátására kötött szerződésnek tartalmaznia kell:

a) az elektronikus fizetési eszköz leírását, használatának módját, beleértve az esetleges összeg-, illetve tranzakciószám korlátozásokat és azok módosításának módját is,

b) ha a birtokosnak az elektronikus fizetési eszköz használatához meghatározott technikai berendezéssel kell rendelkeznie, e berendezés elengedhetetlen műszaki jellemzőinek leírását és használatának módját,

c) azt az időtartamot, amelyen belül a bankkártyával történő fizetéseknek, illetve az egyéb elektronikus fizetési eszköz útján adott fizetési megbízásnak a kibocsátó tudomására jutásától számítva az ügyfél számláját megterhelik vagy jóváírják, illetve, ha az ügyfél a kibocsátónál számlával nem rendelkezik, a fizetési felszólításra vonatkozó időtartamot,

d) az ügyfél (birtokos) 16. § (2) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét, a bejelentés módját és a szükséges adatokat,

e) a kibocsátó és az ügyfél (birtokos) kötelezettségeit és felelősségét, ideértve az ügyféltől (birtokostól) az adott helyzetben általában elvárható mindazon magatartási szabályokat, amelyeket az elektronikus fizetési eszköz és a használatához szükséges személyazonosító kód, illetőleg más hasonló azonosító használata és őrzése során be kell tartania,

f) az ügyfél (birtokos) egyes műveletekkel kapcsolatos panasza esetén a panasz benyújtásának és elintézésének módját, határidejét, továbbá az ügyfél (birtokos) figyelmének felhívását a jogorvoslati lehetőségekre, azok felsorolásával,

g) a külföldön történő használatra alkalmas elektronikus fizetési eszköz esetében a külföldi pénznemnek a bankszámla pénznemére, illetve hitelkártya esetén a hitel devizanemére történő átszámításnál alkalmazandó árfolyam meghatározásának módját,

h) a felszámításra kerülő kamatot, jutalékot, díjat és költséget, ideértve az állandó költségeket is,

i) a bankkártya-használat fedezetét biztosító bankszámla, illetve a hitelkártyához kapcsolódó hitelkeretből igénybe vett hitel összegére vonatkozóan a kamatszámítás módját és az értéknapot, amennyiben az eltér a könyvelés napjától,

j) a kibocsátó bankszámlakivonat vagy bankszámla hiányában forgalmi kivonat kiállításával - az azokra vonatkozó előírások szerinti tartalommal, módon és gyakorisággal - történő értesítési kötelezettségét az elektronikus fizetési eszközzel végzett müveletekről.

(2) A szerződésben az e rendeletben foglaltaktól kizárólag az ügyfél javára lehet eltérni. Ha a kibocsátó a szerződés egyoldalú módosításának jogát a szerződésben kikötötte [Hpt. 210. § (3)-(4) bekezdés] és a módosításra irányuló ajánlatáról az ügyfelet értesítette, a módosítás a szerződésben vagy az ajánlatban meghatározott időtartam elteltével - amely az ügyfél számára kedvezőtlen változás esetén nem lehet rövidebb az ajánlat kézhezvételétől számított 30 napnál - hatályba lép, kivéve, ha az ügyfél - az említett felmondási idő alatt - a szerződést felmondja. Az ügyféltől e felmondásra tekintettel kamat, díj, költség vagy kártérítés nem követelhető. A felmondási idő lejártáig a szerződés az eredeti feltételekkel áll fenn.

(3) A (2) bekezdésben foglalt időtartam nem vonatkozik a bankkártya-használat fedezetét biztosító bankszámlaösszegre, illetve hitelkártya-használat esetén a hitelkártyához kapcsolódó hitelkeretből igénybe vett hitel összegére felszámított kamatláb változására, amely a változást közzétevő hirdetményben megjelölt napon lép hatályba. Az évi 0,7 százalékpontos vagy azt meghaladó mértékű kamatláb-módosításról a kibocsátó - az ügyfél felmondási jogának változatlan fenntartása mellett - legkésőbb a legközelebbi számlakivonaton köteles az ügyfelet tájékoztatni.

Az ügyfél kötelezettségei

16. §

(1) Az ügyfél (birtokos) az elektronikus fizetési eszközt a fizetési eszköz kibocsátására és használatának feltételeire vonatkozó szerződésben foglalt szabályoknak megfelelően használhatja. Köteles minden, az adott helyzetben általában elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy az elektronikus fizetési eszközt és a használatához szükséges egyéb eszközt - így a személyazonosító kódot (PIN kódot) vagy egyéb kódot - biztonságban tartsa. Az ügyfél (birtokos) személyazonosító kódját vagy az elektronikus fizetési eszköz használatához szükséges egyéb kódot nem jegyezheti fel, illetve nem rögzítheti az elektronikus fizetési eszközre, vagy bármely más, az elektronikus fizetési eszközzel együtt őrzött más tárgyra.

(2) Az ügyfél (birtokos) köteles az elektronikus fizetési eszköz használata során az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani, így különösen köteles a kibocsátónak vagy az általa megbízott, a szerződésben meghatározott intézménynek az ott meghatározott módon haladéktalanul bejelenteni, ha észlelte, hogy

a) az elektronikus fizetési eszköz kikerült a birtokából,

b) az elektronikus fizetési eszköz használatához szükséges személyazonosító, illetve egyéb kód, vagy más hasonló azonosító adata jogosulatlan harmadik személy tudomására jutott,

c) az elektronikus fizetési eszközzel felhatalmazás nélküli fizetési tranzakciót kezdeményeztek.

A kibocsátó bejelentéssel kapcsolatos kötelezettségei

17. §

(1) A kibocsátó köteles gondoskodni arról, hogy az ügyfél (birtokos) a 16. § (2) bekezdés szerinti bejelentését a hét bármely napján, a nap bármely szakában megtehesse.

(2) A bejelentésekről olyan nyilvántartást kell vezetni, amely legalább öt évig megbízhatóan és megváltoztathatatlanul biztosítja a bejelentések időpontjának és tartalmának bizonyítását. A kibocsátó az ügyfél (birtokos) kérelmére köteles - ugyanarra a bejelentésre vonatkozóan egy alkalommal - térítésmentesen igazolást kiadni a bejelentés időpontjáról és tartalmáról. A kibocsátó az egy éven belüli bejelentésre vonatkozóan a bejelentéstől számított 15 munkanapon, az egy évnél régebbi bejelentésre vonatkozóan pedig 30 munkanapon belül adja ki az igazolást.

Felelősségi és kárviselési szabályok

18. §

(1) A 16. § (2) bekezdése szerinti bejelentés megtételét megelőzően bekövetkezett, az elektronikus fizetési eszköz elvesztéséből, ellopásából vagy elrablásából eredő kárt - a (2) bekezdésben foglaltak szerint - az ügyfél (birtokos), a bejelentés megtételét követően bekövetkezett, az elektronikus fizetési eszköz elvesztéséből, ellopásából vagy elrablásából eredő kárt legfeljebb tizenötmillió forint erejéig a kibocsátó viseli. A kibocsátó mentesül felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a kár az ügyfél (birtokos) szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott szerződésszegése folytán következett be.

(2) Az ügyfél (birtokos) a bejelentés megtételét megelőzően bekövetkezett kárt legfeljebb negyvenötezer forint erejéig viseli, kivéve, ha a kár az ügyfél (birtokos) szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása miatt következett be.

(3) Az ügyfél (birtokos) a (2) bekezdésben foglalt összeg erejéig sem tehető felelőssé, ha az elektronikus fizetési eszközt annak fizikai jelenléte vagy elektronikus azonosítása nélkül használták.

(4) Bejelentés esetén a kibocsátó köteles az elektronikus fizetési eszköz további használatának megakadályozása érdekében minden, az ilyen tevékenységet folytató szervezettől általában elvárható intézkedést megtenni akkor is, ha az ügyfél az elektronikus fizetési eszköz használata és őrzése során megszegte a szerződés előírásait. A kibocsátó felel az intézkedés elmulasztása miatt bekövetkezett kárért.

(5) A kibocsátó felel azért a kárért, amely a 17. §-ban meghatározott kötelezettségének elmulasztásából származik, ideértve azt a kárt is, amely abból származik, ha az ügyfél a kibocsátónak felróható technikai-műszaki ok miatt nem tudott eleget tenni a 16. § (2) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének.

(6) A kibocsátó felelős:

a) a távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközzel kezdeményezett átutalás, a bankkártyával történő készpénzfelvétel és az elektronikus pénzeszköz feltöltése vagy kiürítése végrehajtásának elmulasztásáért, valamint ezek hibás végrehajtásáért akkor is, ha ezeket a műveleteket olyan eszköznél (terminálnál) vagy berendezésnél kezdeményezték, amely nem tartozik közvetlen vagy kizárólagos felügyelete alá, kivéve, ha a műveletet a kibocsátó által használatra nem engedélyezett eszköznél (terminálnál) vagy berendezésnél kezdeményezték,

b) azon műveletek végrehajtásáért, amelyek nem az ügyfél megbízásán alapulnak.

(7) A (6) bekezdésben foglalt felelőssége alapján a kibocsátó köteles az ügyfelet ért kárt megtéríteni, amely magában foglalja:

a) a hibásan végrehajtott művelet összegét és az irányadó kamatlábbal meghatározott kamatot, ekkor a kamatszámítás átutalás esetén a megbízás befogadásának időpontjától a jogosult részére történő jóváírásig, az ügyfél megbízása nélküli művelet végrehajtása esetén pedig a művelet végrehajtásának időpontjától kezdődően az ügyfél számlájára történő visszaírásig terjed, vagy

b) a végre nem hajtott művelet összegét és a megbízás befogadásának időpontjától a jogosult részére történő jóváírás időpontjáig terjedő időszakra számított, az irányadó kamatlábbal meghatározott kamatot.

(8) A kibocsátó felelős az elektronikus fizetési eszköznek az ügyfél (birtokos) részére történő átadásáért. Az elektronikus fizetési eszköz ügyfélhez (birtokoshoz) történő eljuttatása során keletkezett kárt a kibocsátó nem háríthatja át az ügyfélre.

(9) A bankkártya jogosulatlan személy általi használatából eredő olyan kifizetést, amely a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet, illetőleg a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény hatálya alá tartozó távértékesítési ügyletekkel kapcsolatos, az ügyfél kérésére törölni kell, és az ilyen megbízásból eredően kifizetett összeget a kibocsátó köteles az ügyfél részére jóváírni vagy részére visszafizetni. Az ügyfél a kérelem iránti jogáról nem mondhat le.

(10) A bankszámla vezetésével, illetve a forgalmi kivonat kiállításával összefüggésben a kibocsátó és az ügyfél közötti jogviszonyban felmerülő azon felelősségi kérdésekre, amelyek nem az elektronikus fizetési eszköz jogosulatlan használatával kapcsolatosak, a polgári jog általános szabályai az irányadók.

(11) A (6) bekezdés a) pontjában meghatározott műveletekkel kapcsolatban a kibocsátó és az ügyfél között keletkezett jogvitában a kibocsátót terheli annak bizonyítása, hogy

a) a művelet lebonyolítását nem befolyásolta a kibocsátónak felróható technikai-műszaki hiba vagy más ok,

b) a műveletet pontosan rögzítették és könyvelték.

Az elektronikus pénzeszközre vonatkozó külön rendelkezések

19. §

(1) Az elektronikus pénzeszközre a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel kizárólag e rendelet 14. §-ának (1) bekezdését, 15. §-a (1) bekezdésének a) és f)-g) pontját, 16. §-ának (1) bekezdését és 18. §-a (6) bekezdésének a) pontját kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően e rendelet elektronikus fizetési eszközökre vonatkozó összes rendelkezését kell alkalmazni, ha távolról hozzáférést biztosító fizetési eszköz segítségével az elektronikus pénzeszközt bankszámláról töltik fel, vagy a visszaváltott pénzérték ellenértékét bankszámlára utalják át.

(3) Újratölthető elektronikus pénzeszköz esetén a kibocsátó köteles biztosítani, hogy az elektronikus pénzeszközön tárolt elektronikus pénz értéke és az utolsó öt művelet tételesen megállapítható legyen.

(4) A kibocsátó felel azért a kárért, amely az elektronikus pénzeszköz, a használatához szükséges berendezés vagy bármely más eszköz hibája miatt következett be, kivéve, ha a hibát az ügyfél az elektronikus pénzeszköz, a berendezés vagy más eszköz nem rendeltetésszerű használatával maga okozta.

VI. Fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

20. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2007. március 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet 14. §-ának (6) bekezdése 2007. június 1-jén lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

21. §

(1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kezdeményezett fizetési műveletekre a fizetési művelet kezdeményezésekor hatályos előírásokat kell alkalmazni.

(2) A 8. § (7) bekezdésében meghatározott rendelkezést a rendelet hatálybalépését követően sorba állított fizetési megbízásokra, illetve az ezt követően kezdeményezett bankszámla megszüntetés esetén kell alkalmazni.

22. §[3]

Az Európai Unió jogának való megfelelés

23. §

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács a határokon átnyúló átutalásokról szóló, 1997. január 27-i 97/5/EK irányelve [a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LXVIII. törvény 60. § (1) bekezdése h) pontjának ha) alpontja alapján megalkotott MNB elnöki rendelettel együtt],

b) az Európai Parlament és a Tanács a távollevők között kötött szerződések esetén a fogyasztók védelméről szóló 1997. május 20-i 97/7/EK irányelvének 8. cikke, valamint 12. cikk (1) bekezdése,

c) az Európai Parlament és a Tanács a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7 EK irányelv és a 98/27 EK irányelv módosításáról szóló 2002. szeptember 23-i 2002/65/EK irányelvének 8. cikke, valamint 12. cikk (1) bekezdése,

d) a Bizottságnak az elektronikus fizetési eszközökkel végzett müveletekről, különösen a kibocsátó és birtokos közötti viszonyról szóló 97/489/EK ajánlása.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök