BH 2004.2.66 I. Az elmulasztott cselekmény egyidejű pótlása ellenére sem teljesíthető az igazolási kérelem, ha a fél a kérelemben nem adja elő a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik [Pp. 106-110. §].

II. A Pp. 130. § (1) bekezdésének i) pontja alapján a keresetlevelet csak akkor lehet idézés kibocsátása nélkül elutasítani, ha azt eredetileg is a jogi képviselő nyújtotta be.

III. A keresetlevél beadásának jogi hatályai akkor maradnak fenn, ha a felperes az elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 nap alatt alakilag és tartalmilag is kifogástalan újabb keresetlevelet nyújt be [Pp. 132. § (1) bek.].

A Magyar Szabadalmi Hivatal az ipari mintaoltalmi bejelentést elutasító határozatának megváltoztatása iránt a kérelmező - jogi képviselő nélkül eljárva - terjesztett elő kérelmet. Az elsőfokú bíróság végzésével felhívta a kérelmezőt, hogy elutasítás terhe mellett a kérelem alaki és tartalmi hiányait pótolja, azaz terjessze elő a kérelem indokolását és rójon le 3750 Ft eljárási illetéket. E felhívást a kérelmező 2002. június 4-én vette át. A felhívásban megjelölt 15 napos határidő 2002. június 19-én lejárt. E határidő leteltét követően, 2002. június 21-én a kérelmező (most már jogi képviselője útján) pótolta a megváltoztatási kérelem tartalmi hiányát és előterjesztette a kérelem indokolását. Eljárási illetéket azonban e beadványon sem rótt le. Ezt követően az elsőfokú bíróság 2002. június 24-én kelt és a kérelmező jogi képviselője részére 2002. július 4-én kézbesített végzésével a megváltoztatás iránti kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, az ipari minták oltalmáról szóló 1978. évi 28. tvr. 17. §-ának (1) bekezdése, a 105/1952. (XII. 28.) Mt r. 13. §-ának (3) bekezdése, illetve a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i), illetve j) pontjai alapján. A határozat meghozatalát követő napon érkezett a bíróságra a kérelmező beadványa, amelyen 3800 forint eljárási illetéket lerótt, illetve amelyben bejelentette, hogy az eljárási illetéket "technikai okok" miatt ezen a beadványon rója le.

Az elsőfokú bíróság sérelmezett végzésével megállapította: a kérelmezőnek 2000. június 25-i keltezésű beadványa nem alkalmas a 2002. január 29-én előterjesztett megváltoztatási kérelem benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartására. A határozat indokolása szerint a beadvány nem felelt meg sem az igazolási kérelem, sem a fellebbezés kritériumainak és nem minősíthető a Pp. 132. §-a (1) bekezdése szerinti beadványnak sem azzal, hogy a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja miatti elutasítás orvoslására egyébként sem alkalmas perjogi eszköz a hiánypótlás.

Ezután a kérelmező 3. sorszám alatt bejelentette, hogy még e végzés kézhezvételét megelőzően az eljárási illetéket lerótta, ezért kérte a mulasztását igazoltnak tekinteni és a megváltoztatási kérelmet érdemben elbírálni, majd pedig 4. sorszám alatt fellebbezést nyújtott be az elsőfokú bíróság végzése ellen, kérve annak hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által figyelmen kívül hagyott beadványt csak igazolási kérelemnek lehetett volna tekinteni és annak helyt kellett volna adni, mert az elmulasztott cselekményt az illeték lerovásával pótolta. A Pp. 132. §-a pedig nem ír elő alakszerű igazolási kérelmet.

A fellebbezés az alábbiak szerint alaptalan.

Érdemben helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor a megváltoztatási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította. Ennek jogi indoka azonban kizárólag a Pp. 130. §-a (1) bekezdésének j) pontja lehetett, azaz a hiánypótlás elmulasztása. A Pp. 130. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján ugyanis a keresetlevelet (megváltoztatási kérelmet) csak akkor lehet idézés kibocsátása nélkül elutasítani, ha azt eredetileg is a jogi képviselő nyújtotta be. A jelen esetben a keresetlevélnek minősülő megváltoztatás iránti kérelmet nem a jogi képviselő nyújtotta be, így az i) pont alkalmazására nem volt lehetőség.