1978. évi 28. törvényerejű rendelet

az ipari minták oltalmáról[1]

I. fejezet

Az ipari mintaoltalom tárgya és tartalma

Az oltalomképes ipari minta

1. § (1) Az ipari termék külső formája (a továbbiakban: "minta") ipari mintaoltalomban (a továbbiakban: "mintaoltalom") részesülhet, ha új és oltalmát a (4) bekezdés nem zárja ki.

(2) Új a minta, ha nem jutott olyan mértékben nyilvánosságra, hogy azt bárki előállíthatta.

(3) A bejelentő a mintára mintaoltalmat nyer, ha a minta

a) az elsőbbség időpontjában kielégíti az (1) bekezdésben meghatározott követelményeket;

b) bejelentése megfelel az e törvényerejű rendeletben megszabott alaki feltételeknek.

(4) A minta nem részesülhet mintaoltalomban, ha

a) a termék rendeltetésszerű használatát hátrányosan befolyásolja;

b) kizárólag a termék műszaki megoldásának vagy rendeltetésének a következménye;

c) korábbi elsőbbségű mintaoltalom tárgyával egyezik, vagy ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít;

d) hasznosítása jogszabályba vagy társadalmilag elfogadott erkölcsi szabályba ütközik, kivéve, ha a jogszabály csak a termék forgalmát korlátozza.

2. § (1)[2] A minta szerzője az, aki a mintát megalkotta. Amíg jogerős bírósági ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell a minta szerzőjének tekinteni, aki a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtott korábbi elsőbbségű bejelentésben szerzőként szerepel.

(2) A minta szerzőjét megilleti az a jog, hogy a mintaoltalmi iratok őt e minőségében feltüntessék.

(3) A minta szerzője a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szabályai szerint felléphet azzal szemben, aki e minőségét kétségbe vonja, vagy mintával kapcsolatos személyhez fűződő egyéb jogát megsérti.

A mintaoltalom jogosultja

3. § (1)[3] A mintaoltalom a szerzőt vagy jogutódját illeti meg. Jelzálogjog alapításához a zálogszerződés írásba foglalása és a jelzálogjognak a mintaoltalmi lajstromba való bejegyzése szükséges. A mintából és a mintaoltalomból eredő jogok - a szerző személyhez fűződő jogai kivételével - átszállhatnak, átruházhatók és megterhelhetők.

(2) Ha szerzőnek munkaviszonyból vagy más jogviszonyból folyó kötelessége, hogy a mintát megalkossa (szolgálati minta), a mintaoltalom a munkáltatót vagy a más jogviszony alapján jogosultat illeti meg. Ha a munkáltató (a más jogviszony alapján jogosult) a mintaoltalomra nem tart igényt, vagy ha a szerző írásbeli megkeresésére hatvan napon belül nem nyilatkozik, a mintával a szerző, illetőleg jogutódja rendelkezhet.

(3) Ha többen közösen alkották a mintát, a mintaoltalom a szerzőket, illetőleg jogutódjaikat közösen illeti meg; a közös mintaoltalomra a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy amennyiben a mintát az egyik társjogosult hasznosítja, köteles társainak részesedési hányaduk arányában megfelelő díjat fizetni.

(4)[4] Amíg jogerős bírósági ítélet, vagy egyéb hatósági határozat mást nem állapít meg, azt a személyt kell jogosultnak tekinteni, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz.

(5)[5] Ha többen egymástól függetlenül alkották meg a mintát, a mintaoltalom azt a szerzőt, vagy jogutódját illeti meg, aki a mintát korábbi elsőbbséggel jelentette be a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz.

(6) A mintát a bejelentési eljárás során történő közzététel előtt csak a jogosult hozzájárulásával szabad nyilvánosságra hozni.

A mintaoltalom jogosultjának és a szolgálati minta szerzőjének díjazása

4. § (1)[6] A mintaoltalom jogosultját a hasznosítás engedélyezése esetén licenciadíj, átruházás esetén vételár, a szolgálati minta szerzőjét a minta értékesítése esetén díjazás illeti meg a gazdasági eredménnyel arányosan. A mintaoltalom jogosultját megillető licenciadíj, vételár, továbbá a minta szerzőjének járó díjazás mértékére és egyéb feltételeire a hasznosítóval, a jogszerzővel, illetőleg a munkáltatóval kötött szerződés az irányadó.[7]

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem érintik a szerzői jogi védelemben részesülő minta jogosultjának a szerzői jogi szabályok alapján járó díjazását.

(3)[8] A szolgálati minta szerzőjének díjazásával kapcsolatos jogviták eldöntése bírósági útra tartozik.[9]

A mintaoltalom keletkezése és időtartama

5. § (1) A mintaoltalom a bejelentés napjára visszaható hatállyal a lajstromozás elrendelésével keletkezik.

(2) A mintaoltalom a bejelentés napjától számított öt évig tart.

(3) A mintaoltalmat - a jogosult kérelmére - egy alkalommal további öt évi időtartamra meg kell hosszabbítani. Az újabb oltalmi idő az előző oltalmi idő lejártát követő nappal kezdődik.

A mintaoltalom hatálya, terjedelme, korlátai

6. § (1)[10] A mintaoltalom alapján a mintaoltalom jogosultjának - a jogszabályok keretei között - kizárólagos joga van arra, hogy a minta szerinti terméket gazdasági tevékenység körében előállítsa, forgalomba hozza, az országba behozza (hasznosítás), vagy arra másnak engedélyt adjon.[11]

(2) Jóhiszemű és ellenérték fejében jogot szerző harmadik személlyel szemben szerződésen alapuló jogutódlásra, illetőleg hasznosítási szerződésre csak akkor lehet hivatkozni, ha azt a mintaoltalmi lajstromba bejegyezték.

(3) A mintaoltalom terjedelmét a mintaoltalmi lajstromban elhelyezett fényképből, illetőleg rajzból megállapítható külső forma határozza meg.

(4) A mintaoltalom hatálya - viszonosság esetén - nem érvényesül az olyan közlekedési és szállító eszközök tekintetében, amelyek csak átmenőben vannak az ország területén, továbbá az olyan külföldi áruk tekintetében, amelyek belföldön nem kerülnek forgalomba.

A mintaoltalom megszűnése

7. § (1) A mintaoltalom megszűnik, ha

a) az oltalmi idő lejárt és az oltalmat nem hosszabbították meg, az oltalmi idő lejártát követő napon;

b) a mintaoltalom jogosultja az oltalomról lemondott, a lemondás beérkezését követő napon, illetőleg a lemondó által megjelölt korábbi időpontban;

c) a mintaoltalmat megsemmisítették, a bejelentés napjára visszaható hatállyal.

(2)[12] A mintaoltalmi lajstromba bejegyzett jogosult a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a mintaoltalomról lemondhat. Ha a lemondás másnak jogszabályon, hatósági határozaton, vagy a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett hasznosítási szerződésen alapuló jogát érinti, vagy ha a mintaoltalmi lajstromba per van bejegyezve, a lemondás csak az érdekelt hozzájárulásával hatályos.

(3)[13] A mintaoltalmat meg kell semmisíteni, ha a mintaoltalom tárgya nem felelt meg az 1. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A megsemmisítő határozatot be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba és meg kell hirdetni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.

II. fejezet

Mintahasznosítási szerződés

A hasznosítási szerződés

8. § (1) Hasznosítási szerződés (ipari minta licenciaszerződés) alapján a mintaoltalom jogosultja engedélyt ad a minta hasznosítására, a hasznosító pedig ennek fejében díjat fizet.

(2) A felek a hasznosítási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha jogszabály az eltérést nem tiltja.

(3) A hasznosítási szerződésre az e törvényerejű rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései irányadók.

A felek jogai és kötelességei

9. § (1) A mintaoltalom jogosultja a hasznosítási szerződés egész tartamára szavatolja, hogy harmadik személynek nincs a mintaoltalomra olyan joga, amely a hasznosítást megakadályozza vagy korlátozza. Erre a szavatosságra az eladónak a tulajdonjog átruházásáért való szavatosságára irányadó szabályokat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a hasznosító elállás helyett a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(2) A hasznosítási szerződés időbeli és területi korlát nélkül az oltalom fennállása idejére, a hasznosítás minden módjára és mértékére kiterjed. A hasznosítási szerződés azonban csak kifejezett kikötés esetében ad kizárólagos hasznosítási jogot.

(3) A hasznosító a minta hasznosítására vonatkozó engedélyt harmadik személyre csak abban az esetben ruházhatja át, ha azt a mintaoltalom jogosultja kifejezetten megengedte.

(4) Ha a mintaoltalom keletkezésére visszaható hatállyal szűnik meg, a hasznosító a fizetett díjnak csak azt a részét követelheti vissza, amelyet a minta hasznosításából származó hasznos eredmény nem fedezett.

III. fejezet

A minta és a mintaoltalom megsértése

A minta jogosulatlan átvétele

10. § Ha a mintaoltalmi bejelentésnek vagy mintaoltalomnak a tárgyát jogosulatlanul más mintájából vették át, a sértett, illetőleg jogutódja követelheti a mintaoltalmi bejelentésnek vagy a mintaoltalomnak egészben vagy részben a javára történő átruházását.

A mintaoltalom megsértése

11. § (1) A mintaoltalom megsértését követi el, aki az oltalom alatt álló mintát jogosulatlanul hasznosítja.

(2)[14] A mintaoltalom jogosultja a jogsértővel szemben a Ptk. 84. § (1) bekezdésében meghatározott polgári jogi igényeket támaszthatja. Követelheti továbbá, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a mintaoltalom megsértésében érintett termékek előállításában és forgalmazásában részt vevőkről, valamint az ilyen termékek terjesztésére kialakított üzleti kapcsolatokról.

(3) A jogsértő ellen a mintaoltalmi lajstromba bejegyzett hasznosító saját nevében abban az esetben léphet fel, ha a mintaoltalom jogosultját előzetesen felhívta, hogy a jogsértés abbahagyására szükséges intézkedéseket tegye meg, és felhívása harminc napon belül nem vezetett eredményre.

Nemleges megállapítás

12. § (1) Aki attól tart, hogy ellene mintaoltalom megsértése miatt eljárást indítanak, ennek megindításáig kérheti annak megállapítását, hogy az általa előállított vagy előállítandó termék nem ütközik valamely általa megjelölt mintaoltalomba.

(2) A nemleges megállapítást kimondó jogerős határozat kizárja, hogy a megjelölt mintaoltalom alapján ugyanarra a termékre vonatkozóan mintaoltalom megsértése miatt eljárást indítsanak.

IV. fejezet

A Magyar Szabadalmi Hivatal eljárása a mintaoltalmi ügyekben[15]

Hatáskör, általános eljárási szabályok

13. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatal hatáskörébe tartoznak:[16]

a) a mintaoltalom megadásával,

b) a mintaoltalom meghosszabbításával,

c) a mintaoltalom megszűnésének megállapításával,

d) a mintaoltalom megsemmisítésével,

e) a nemleges megállapítással,

f) a mintaoltalom nyilvántartásával

kapcsolatos ügyek.

(2)[17] A Magyar Szabadalmi Hivatal a mintaoltalmi ügyekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény alapján jár el, az e törvényerejű rendeletben meghatározott eltérésekkel.

A mintaoltalmi bejelentés

14. § (1)[18] A mintaoltalom megadására irányuló eljárás a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz intézett bejelentéssel indul meg.

(2)[19] A mintaoltalmi bejelentés a kérelemből, a minta fényképéből, illetőleg rajzából és a termék megnevezéséből áll, amelyen a mintát alkalmazni kívánják.[20]

(3) Jogot csak olyan bejelentésre lehet alapítani, amely legalább a bejelentő nevét és címét, továbbá a minta fényképét, illetve rajzát tartalmazza.

Származtatás használati mintaoltalmi bejelentésből[21]

14/A. §[22] (1)[23] Ha a bejelentő korábban használati mintaoltalmi bejelentést tett, akkor az azonos tárgyú ipari mintaoltalmi bejelentéssel együtt előterjesztett elsőbbségi nyilatkozatában - a használati mintaoltalmi bejelentés napjának megtartása mellett - igényt tarthat a használati mintaoltalmi bejelentést megillető elsőbbségre.

(2)[24] Az ipari mintaoltalmi bejelentést csak akkor illeti meg a származtatás alapján a használati mintaoltalmi bejelentés elsőbbsége és napja, ha a bejelentés és az elsőbbségi nyilatkozat a használati mintaoltalmi bejelentési eljárás során a használati mintaoltalmat adó határozat jogerőre emelkedéséig vagy a használati mintaoltalmi bejelentést elutasító határozat jogerőre emelkedésétől számított három hónapon belül a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz beérkezett.

(3) Az ipari mintaoltalmi bejelentés származtatásának csak a használati mintaoltalmi bejelentés napjától számított tíz éven belül van helye.

A mintaoltalmi ügyek intézése

15. § (1)[25] A mintaoltalmi bejelentés elsőbbsége, vizsgálata, közzététele, valamint a mintaoltalom megadása, megszűnésének megállapítása, megsemmisítése, továbbá a nemleges megállapítás és a mintaoltalmi ügyek nyilvántartása tekintetében a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvénynek és végrehajtási rendeletének - a teljes vizsgálatú szabadalmi ügyekre vonatkozó - rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.[26]

(2)[27] A mintaoltalom jogosultjának az oltalom meghosszabbítására irányuló kérelmét - a mintaoltalom lajstromszámának közlése mellett - a Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtania. Az oltalom meghosszabbítását legkésőbb a lejárat napjától számított hat hónapon belül lehet kérni; e határidő elmulasztása esetén az igazolás ki van zárva.

(3)[28] Az oltalom meghosszabbítását be kell jegyezni a mintaoltalmi lajstromba és meg kell hirdetni a Magyar Szabadalmi Hivatal hivatalos lapjában.

V. fejezet

Bírósági eljárás mintaoltalmi ügyekben és perekben

A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatása[29]

16. § (1) A Magyar Szabadalmi Hivatalnak[30]

a) a mintaoltalom megadása és meghosszabbítása,

b) a mintaoltalom megszűnésének megállapítása,

c) a mintaoltalom megsemmisítése és

d) a nemleges megállapítás

kérdésében hozott határozatát a bíróság kérelemre megváltoztathatja.

(2)[31] A határozat megváltoztatását kérheti, aki a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban félként részt vett, továbbá az ügyész.

(3)[32] A kérelmet a határozatnak a féllel való közlésétől számított harminc napon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása esetén a Polgári Perrendtartás (a továbbiakban: Pp.) szabályai szerint van helye igazolásnak; az igazolás felől a bíróság határoz.[33]

(4)[34] A kérelem a Magyar Szabadalmi Hivatalnál nyújtható be, amely azt a mintaoltalmi ügy irataival együtt tizenöt napon belül továbbítja a bírósághoz.[35]

A bírósági eljárás általános szabályai

17. § (1) A bíróság a mintaoltalmi ügyben hozott határozat megváltoztatására irányuló kérelmet - az e fejezetben foglalt eltérésekkel - a polgári nemperes eljárás szabályai szerint bírálja el.

(2)[36] A Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának megváltoztatására irányuló eljárás a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartozik. Az ilyen ügyekben a Fővárosi Bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.

(3)[37] Az ügy elintézéséből ki van zárva, és abban bíróként nem vehet részt - a Pp. 13-15. és 21. §-ában foglalt eseteken kívül - az, aki a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának meghozatalában részt vett, továbbá e személynek a Pp. 13. § (2) bekezdésében megjelölt hozzátartozója vagy volt házastársa. Ezt a rendelkezést a jegyzőkönyvvezető és a szakértő kizárására is alkalmazni kell.[38]

(4) Az eljárás során meghatalmazottként a Pp. 67. § (1) bekezdésében meghatározott személyeken kívül szabadalmi ügyvivő is eljárhat.

Határozathozatal

18. § (1)[39] A bíróság a felet határozathozatal előtt - kívánságára - köteles meghallgatni. Ha az ügyet az iratok alapján nem lehet elbírálni, a bíróság a Pp. szabályai szerint tárgyalást tart és bizonyítást folytat le. Az ügy tárgyalásáról a nyilvánosságot a Pp. 7. §-ában foglalt feltételek nélkül is ki lehet zárni.

(2)[40] A bíróság a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának a megváltoztatása iránti kérelmet elutasítja, vagy a megtámadott határozatot megváltoztatja, a (3) bekezdésben felsorolt esetekben pedig hatályon kívül helyezi. Ha a bíróság a határozatot megváltoztatja, végzése a Magyar Szabadalmi Hivatal határozatának a helyébe lép.

(3) A bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és a Magyar Szabadalmi Hivatalt új eljárásra utasítja, ha[41]

a) a határozat meghozatalában olyan személy vett részt, akivel szemben kizáró ok áll fenn;

b)[42] a Magyar Szabadalmi Hivatal előtti eljárásban olyan egyéb lényeges eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem orvosolható.

(4)[43] A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

Felülvizsgálat[44]

19. §[45] A Fővárosi Bíróság végzése ellen felülvizsgálatnak van helye.

Mintaoltalmi perek

20. § (1) A bíróság a mintaoltalom megsértése miatt indított perben és a mintaoltalommal kapcsolatos más jogvitás ügyben - a (2) és (3) bekezdésekben megjelölt eltérésekkel - a Pp. általános szabályai szerint jár el.

(2)[46] A mintaoltalom megsértése miatt indított perek a Fővárosi Bíróság hatáskörébe és kizárólagos illetékessége alá tartoznak. Az ipari mintákkal kapcsolatos, minden más jogvitás ügy elbírálása a megyei bíróság hatáskörébe tartozik.

(3)[47] A mintaoltalom megsértése miatt indított perekben az ideiglenes intézkedést a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelméhez szükségesnek kell tekinteni, ha a kérelmező igazolja, hogy a minta oltalom alatt áll, valamint, hogy ő a mintaoltalom jogosultja vagy a minta olyan hasznosítója, aki jogosult saját nevében fellépni a jogsértéssel szemben.

(4)[48] A (3) bekezdés nem alkalmazható, ha a mintaoltalom megsértésének megkezdése óta hat hónap, illetve a kérelmezőnek a jogsértésről és a jogsértő személyéről való tudomásszerzése óta hatvan nap már eltelt.

(5)[49] A bíróság az ideiglenes intézkedés tárgyában soron kívül, legkésőbb az ilyen intézkedés iránti kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határoz.

(6)[50] Ha a mintaoltalom megsértése miatt indított perben az egyik fél tényállításait már elvárható mértékben valószínűsítette, a bíróság a bizonyító fél kérelmére az ellenfelet kötelezheti a birtokában lévő okirat és egyéb tárgyi bizonyíték bemutatására, valamint a szemle lehetővé tételére.

(7)[51] A mintaoltalom megsértése miatt indított perekben a bíróság az előzetes bizonyítás elrendelését biztosítékadáshoz kötheti.

(8)[52] A mintaoltalom megsértése miatt indított perekben is alkalmazni kell a 17. § (2) bekezdésének a bíróság összetételére, a 17. § (4) bekezdésének a szabadalmi ügyvivő eljárására és a 18. § (1) bekezdésének a nyilvánosság kizárására vonatkozó rendelkezéseit.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

21. § (1) Ez a törvényerejű rendelet az 1979. évi március hó 1. napján lép hatályba.

(2) Egyidejűleg hatályukat vesztik:

- a szabadalmazható találmányoknak, a mintáknak és a védjegyeknek kiállításon való időleges oltalmáról szóló 1911. évi XI. törvény még hatályban levő - a mintákra vonatkozó - rendelkezései, valamint az ezek végrehajtása tárgyában kibocsátott 30.500/1911. Ker. M. rendeletnek a mintákra vonatkozó rendelkezései;

- a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény 72. § (3) bekezdése;

- az ipari mustrák és minták jogi oltalmáról és azok lajstromozásáról szóló 107.709/1907. Ker. M. rendelet még hatályban levő rendelkezései, valamint az ezeket kiegészítő és módosító jogszabályi rendelkezések.

(3) A hatálybalépéskor folyamatban levő ügyekben és az oltalom alatt álló minták tekintetében már e törvényerejű rendelet szabályait kell alkalmazni. A hatálybalépéskor oltalom alatt álló minták oltalmának időtartamára a korábbi jogszabályok rendelkezései irányadók, azonban az oltalom az 5. § (3) bekezdése alapján meghosszabbítható. A mintaoltalom hasznosítására a hatálybalépés előtt megkötött szerződések megtartják érvényüket.

(4)[53] Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy - az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével és a Magyar Szabadalmi Hivatal elnökével egyetértésben - a mintaoltalmi ügyekben a bírósági eljárás részletes szabályait rendelettel megállapítsa.