EH 2000.350 Több üzemi tanács esetén csak a munkahelyi üzemi tanács választásával kapcsolatban lehet bírósághoz fordulni, a magasabb szintű üzemi tanács megalakításának jogszerűségét a bíróság akkor sem vizsgálhatja, ha annak tagjait - eltérően a jogszabálytól - választották [Mt. 44. § (1) bek. és (2) bek., 54. §, 1/1999. MJE.].

1998. novemberében az Rt. K. és F. Üzletágánál üzemi tanács választásokat tartottak. A korábbi gyakorlatnak megfelelően, a munkáltatói jogkörök elosztásához igazodóan nyolc önálló telephelyen választottak üzemi tanácsot és létrehoztak egy üzletági központi üzemi tanácsot, amelybe az üzletági központból két, a többi hét üzemi tanácsból egy-egy üzemi tanács tagnak (póttagnak) megválasztott személy került. A szavazólap két részből állt: az első rész a központi üzemi tanácsba javasolt valamennyi, a második rész az adott helyi üzemi tanácsba javasolt személyek nevét tartalmazta. Az egyes telephelyeken ennek megfelelően mind a helyi üzemi tanács, mind az üzletági központi üzemi tanács tagjairól szavaztak.

A kérelmező egyeztetést kért, mert a szavazólapon az üzletági központi üzemi tanácsba választhatóknál csak az I. rendű kérelmezett által jelölt kilenc főt tüntették fel. A kérelmező - állítása szerint - az üzletági központi üzemi tanácsba is jelölt, de a jelöltje csak a munkahelyi üzemi tanácsba választhatók között szerepelt a szavazólapon. Kifogásolta, hogy az előzetes megállapodástól eltérően egyszintű üzemi tanácsokat választottak, a szavazatok összeszámlálása nem felelt meg a jogszabály előírásainak.

Az egyeztetés sikertelensége miatt a kérelmező az üzemi tanács választás érvénytelenségének megállapítása iránt a munkaügyi bírósághoz fordult.

A munkaügyi bíróság végzésével megállapította, hogy az üzletág üzemi tanácsának megválasztása érvénytelen, mert a jegyzőkönyv nem tartalmazta a szavazóurnák felbontásának körülményeit.

A végzés ellen a IV. rendű kérelmezett fellebbezett.

A másodfokú eljárásban a kérelmező kizárólag az I. és a IV. rendű kérelmezett tekintetében és azzal a változtatással tartotta fenn a kérelmét, hogy jogellenes volt az üzletágnál központi tanácsot felállítani és a szavazólapon az ide jelölt személyt feltüntetni.

A megyei bíróság végzésével a II. és a III. rendű kérelmezettek tekintetében az eljárást megszüntette, az első fokú végzést megváltoztatva az I. és a IV. rendű kérelmezettekkel szemben a kérelmet elutasította.

A megyei bíróság álláspontja szerint a szavazás eredményét a választásra jelölt tagok tekintetében nem befolyásolta, hogy a szavazólapon az üzletági üzemi tanácsba delegált személy nevét is feltüntették. Az üzemi tanácsok strukturális felépítését és a központi üzemi tanácsba történő delegálást a bíróság nem bírálhatja felül, mert az Mt. 54. §-a szerint ez nem tartozik a hatáskörébe. A delegálók ellen a kérelmező nem is nyújtott be kérelmet.

A jogerős végzés megváltoztatása iránt a kérelmező felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, mert a IV. rendű kérelmezett a választással kapcsolatban megsértette az Mt. 50. §-ának (1) bekezdésében és 51. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat. A IV. rendű kérelmezett eljárása folytán az Rt.-nél három szinten működik üzemi tanács. A szavazólap összeállításával az üzletág központi üzemi tanácsából kizárta a más szakszervezet vagy a munkavállalók által jelölteket. Ennek folytán a szavazatoknak a reprezentativitás szempontjából történő összeszámlálásánál az I. rendű kérelmezetten kívüli szakszervezetek hátrányos helyzetbe kerültek.

A IV. rendű kérelmezett a jogerős végzés hatályban tartását kérte.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A másodfokú bíróság tévesen állapította meg, hogy a kérelmező a központi üzemi tanácsba jelölteket állító szakszervezet ellen nem nyújtott be kérelmet. A rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá azt a következtetést sem, hogy a központi üzemi tanácsba delegálták a tagokat. A szavazólap egyértelműen választásra utal, a IV. rendű kérelmezett az adatokat összesítve állapította meg az üzletági üzemi tanács választás eredményét.

A tényállás ilyen kiegészítése mellett is helytállóan következtetett a megyei bíróság a hatáskör hiányára, de ebből nem vonta le a megfelelő jogi következtetést.

Az Mt. 44. § (1) bekezdése szerint, ha a munkáltatónál több üzemi tanács, illetve üzemi megbízott működik, az üzemi tanácsok megválasztásával egy időben központi üzemi tanácsot is létre kell hozni.

A központi üzemi tanács tagjait nem a munkavállalók választják, hanem az egyes önálló telephelyen megválasztott üzemi tanácsok delegálják a munkavállalók létszámával arányos számban [Mt. 44. § (2) bekezdés].

Az iratokból megállapíthatóan az Rt.-nél működik központi üzemi tanács, ebből következően az üzletágnál létrehozott és központinak nevezett üzemi tanács nem tekinthető az Mt. Hivatkozott rendelkezése szerint üzemi tanácsnak. Az Mt. szerinti részvételi jogokat csak az egyes munkahelyeken megválasztott üzemi tanácsok gyakorolhatják, illetőleg az egész munkáltató tekintetében a központi üzemi tanács.

Az Mt. 54. §-a szerint ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, öt napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni. Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló, a munkáltató, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet és a választási bizottság jogosult. Az egyeztetés során a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek öt napon belül közösen határoznak. A határozat ellen, illetve az egyeztetés eredménytelensége esetén az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak öt napon belül bírósághoz fordulhatnak. A bíróság tizenöt napon belül, nemperes eljárásban határoz.

Ez a rendelkezés az önálló telephelyen tartott üzemi tanács választással kapcsolatban engedi meg a bírósághoz fordulást. Az üzemi tanács választás lebonyolításával kapcsolatos vitára vonatkozó szabályok hatálya nem terjed ki a központi üzemi tanács delegálás útján történő megalakítására (1/1999. MJE). Ez a korlátozás vonatkozik arra az esetre is, ha a munkáltatónál nem önálló telephelyen működő üzemi tanácsot választás útján hoznak létre. A megyei bíróság a saját álláspontjához képest is akkor járt volna el helyesen, ha a Pp.-nek a 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet 14. §-ának (3) bekezdése folytán alkalmazandó 157. §-a a) pontja alapján, a 130. § (1) bekezdésének f) pontjában írt okból az első fokú végzést a fellebbezéssel érintett részében hatályon kívül helyezi, és a IV. rendű kérelmezettel szemben az eljárást hatáskör hiánya miatt megszünteti.

Az előbbiekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275/A. §-ának (2) bekezdése alapján a jogerős végzést a felülvizsgálati kérelemmel érintett részében az első fokú végzésre is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az eljárást az érintett kérelmezővel szemben megszüntette. (Legf. Bír. II. 10.474/1999. sz.).