19/2020. (XII. 18.) LÜ utasítás
az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról
Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő utasítást adom ki:
1. § Az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás (a továbbiakban: Ut.) 8. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:
"(15) A kizárásra tekintettel más ügyész vagy ügyészség kijelölésének tényére az ügy érdemében hozott ügyészi állásfoglalásban hivatkozni kell.
(16) E § alkalmazásában hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozót kell érteni."
2. § (1) Az Ut. 23. § (4) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy az azonos tárgyú, ismételt kérelem érdemi elbírálását az ügyészség az Ütv. 5. § (4) bekezdésére figyelemmel mellőzi."
(2) Az Ut. 23. § (5) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A felülvizsgálati kérelem előterjesztőjét tájékoztatni kell a megtett intézkedésről és arról, hogy az ügyben a helyt adó döntés ellen további felülvizsgálati kérelem nem nyújtható be, az esetleges újabb felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását az ügyészség az Ütv. 5. § (4) bekezdésére figyelemmel mellőzi."
(3) Az Ut. 23. § (9) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"Utóbbi esetben a tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy további felülvizsgálati kérelem az ügyben nem nyújtható be, valamint azt is, hogy az esetleges újabb felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását az ügyészség az Ütv. 5. § (4) bekezdésére figyelemmel mellőzi."
3. § Az Ut. 32. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Mulasztás orvoslására a felhívást úgy kell benyújtani, illetve a törvénysértés megszüntetésére kitűzött határidőt úgy kell megállapítani, hogy a felhívás eredménytelensége esetén a mulasztási per a közigazgatási cselekmény megvalósítására irányadó határidő elteltétől számított egy éves objektív határidőn belül megindítható legyen."
4. § Az Ut. 35. §-át követő "A keresetindítást megelőző ügyészi tevékenység" alcíme helyébe a következő alcím lép:
"A perindítást megelőző ügyészi tevékenység
36. § (1) Perindítás előtt az ügyész összegyűjti és ellenőrzi a bizonyítékokat. Ennek során meghallgathatja az anyagi jogosultat, a jogosult képviselőjét, az alperesként perbevonandó személyt, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli egyéb szervezet képviselőjét, illetve jogi képviselőjét, betekinthet iratokba és nyilvántartásokba, megtekintheti a helyszínt, okiratot, szakértői véleményt szerezhet be, és tájékozódhat arról, hogy a tanúvallomásokkal milyen tényeket lehet bizonyítani. Az eljárás előkészítése során - ha törvény másként nem rendelkezik - személyes megjelenésre kötelezésnek nincs helye.
(2) Ha a fél önkéntes teljesítésével a törvényes működés helyreállítható vagy a jogszabálysértés kiküszöbölhető, feltéve, hogy a per célját nem veszélyezteti, és nem jár a perindítási határidő elmulasztásával, nincs akadálya annak, hogy az ügyész a kereset benyújtását megelőzően az Ütv. 26. § (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával az ellenérdekű felet perindítási szándékáról felhívásban tájékoztassa.
(3) A (2) bekezdés szerinti felhívásból ki kell tűnnie annak, hogy az abban foglaltak az ügyész álláspontját tükrözik, amely az ellenérdekű félre nem kötelező, valamint annak, hogy az önkéntes teljesítés az ügyész egyéb jogköre esetleges gyakorlásának nem akadálya.
(4) Ha az ellenérdekű fél a felhívás eredményeként a perre okot adó körülményt megszünteti, és a per ezzel okafogyottá válik, erről a körülményről a házi iratok között rövid feljegyzést kell elhelyezni.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat a nemperes eljárások előkészítése során is megfelelően alkalmazni kell."
5. § Az Ut. 36. §-át követő "A bírósági beadvány tartalma" alcím címe helyébe a következő alcím cím lép, és az Ut. a következő 37. §-sal egészül ki:
"Az eljárást megindító beadvány előterjesztése
37. § (1) Abban az eljárásban, amelyet az ügyész törvény alapján indít, vagy ellene indítanak, amelyben fellép, perbe lép vagy beavatkozik, a bírósághoz intézett beadványban a speciális perbeli jogalany megjelölésére az "ügyész" kifejezést kell alkalmazni. Emellett kell - zárójelben - feltüntetni az adott eljárási szakaszban eljáró ügyészi szervet és annak székhelyét, telefon- és faxszámát, valamint e-mail-címét.
(2) A beadványban - az eljárás tárgyához igazodóan - hivatkozni kell a Pp. 58-60. §-ára, 72. §-ára, illetve 75. § (2) bekezdés b) pontjára, az Ütv. 2. § (2) bekezdésére, 8. § (3) bekezdésére, ezen utasítás 34. § (1) bekezdésére, valamint az attól való eltérés esetén az azt megalapozó rendelkezésre.
(3) Ha az ügyész a közérdek védelme - ideértve a közhitelesség biztosítását is - érdekében lép fel, akkor a közérdekvédelmi jogkörben eljárva [így különösen a Ptk. 6:105. § (1) bekezdés a) pontja, 6:88. § (4) bekezdése, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 60. § (1) és (2) bekezdése, az ingatlannyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 62. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 39. §-a, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 109. § (2) bekezdése, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 60. § (2) bekezdése, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 44. § (2) bekezdése alapján] indított perek, illetve a cégekre, a civil szervezetekre, továbbá egyéb jogi személyekre vonatkozó törvényi rendelkezések felhatalmazásán alapuló perek esetén a keresetlevelet a törvényszékhez kell benyújtani. Járásbírósági hatáskörbe tartoznak különösen: a személyi állapotot érintő perek, továbbá - értékhatártól függően - a jogvédelemre képtelen fél érdekében indított eljárások [Pp. 59. § (1) bekezdés] és az uzsorás perek [Ptk. 6:88. § (4) bekezdés].
(4) Az ügyész alperes ellen indítandó perekben az alperesi nyilatkozatokra az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell."
6. § (1) Az Ut. 38. §-át megelőző "A keresetindítás esetei" alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:
"A perindítás esetei"
(2) Az Ut. 38. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"38. § (1) Az ügyész pert indíthat, ha törvény erre kizárólag vagy más jogosult mellett feljogosítja.
(2) Más személy javára akkor indokolt a perindítás, ha személyi körülményei vagy más ok miatt az alapvető jogait érintő pert maga nem tudja megindítani, vagy igényének érvényesítése nagyobb nehézségbe ütközik. A jogosult jogainak védelmére képtelennek általában akkor tekinthető, ha hátrányos szociális körülményeivel összefüggő ismeretszintje, jogban való járatlansága, mentális állapota miatt nem képes átlátni az őt ért jogsérelemből adódó jogérvényesítési lehetőségeit, illetve, ha a jogos igénye érvényesítésében rajta kívül álló okból vagy fizikai állapotánál fogva akadályozott."
7. § (1) Az Ut. 43. § (3) bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"A Pp. 60. § (2) bekezdése szerinti perbelépés esetén a perbelépés engedélyezése iránti kérelemmel együtt a keresetlevelet is elő kell terjeszteni, és szükség esetén indítványt kell tenni az ügy iratainak áttételére is."
(2) Az Ut. 43. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az ügyész keresetétől az eljárás megszüntetése iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg akkor állhat el, ha az Ütv. 26. § (1) bekezdése szerinti fellépés feltételei a per során megszűnnek."
8. § Az Ut. 50. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"50. § Az ügyész nemperes eljárásbeli részvételére egyebekben - a nemperes eljárásokra vonatkozó eltérő törvényi rendelkezésekre is figyelemmel - ezen utasításnak a polgári peres eljárásra vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók."
9. § Az Ut. 50. §-át követő "Jogorvoslatok" alcíme helyébe a következő alcím lép:
"Perorvoslatok
51. § (1) Peres eljárásban az elsőfokon eljáró ügyész az ítéletet az ügy irataival együtt, a kézbesítést követően haladéktalanul elektronikus úton köteles felterjeszteni a másodfokon eljáró ügyészhez.
(2) A fellebbezést az elsőfokon eljárt ügyész nyújtja be, egyidejűleg felterjesztve azt a másodfokon eljáró ügyészhez. Ha a fellebbezés tárgyaláson kívül nem bírálható el, akkor a fellebbezésben a tárgyalás tartására irányuló kérelmet is elő kell terjeszteni.
(3) Az ellenérdekű fél által előterjesztett fellebbezés esetén a csatlakozó fellebbezést, illetve a fellebbezési ellenkérelmet a másodfokon eljáró ügyész terjeszti elő.
(4) Az első- és a másodfokon eljáró ügyész a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezés, illetve a fellebbezési ellenkérelem előkészítésekor, illetve előterjesztésekor együttműködnek.
(5) A peres eljárás során hozott fellebbezhető végzés esetén az (1), (2) és (4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az ellenérdekű fél fellebbezése esetén az arra tett észrevétel előterjesztésére az eljáró ügyész jogosult.
(6) Nemperes eljárásban a (2)-(5) bekezdésben írtakat az eljárás nemperes jellegéhez igazodóan kell alkalmazni.
52. § (1) Az eljárásban részt nem vett ügyészt a perújítási kérelem előterjesztésére való jogosultság - a felek rendelkezésére álló határidőben - akkor illeti meg, ha a perbeli részvételét egyébként a törvény szerint megalapozó körülmények fennállnak.
(2) A felülvizsgálati kérelmet a másodfokon eljárt ügyész nyújtja be, egyidejűleg felterjesztve azt a Legfőbb Ügyészségre. A felülvizsgálati kérelemben - amennyiben annak feltételei fennállnak - hivatkozni kell a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre.
(3) Az ellenérdekű fél által előterjesztett felülvizsgálat esetén a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet, illetve a felülvizsgálati ellenkérelmet a Legfőbb Ügyészség ügyésze terjeszti elő.
(4) A felülvizsgálati eljárásra egyebekben az 51. § (4)-(6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
53. § A jogegységi panaszt a Legfőbb Ügyészség ügyésze nyújtja be. Ha a jogegységi panaszt nem az ügyész terjesztette elő, a befogadott jogegységi panasszal kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség ügyésze tesz nyilatkozatot.
54. § Az ügyész által a bírósághoz benyújtott keresetlevél, írásbeli ellenkérelem, válaszirat, viszontválasz, viszontkereset-levél és más beadványok előterjesztésére, alaki és tartalmi kellékeire, a perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, az azokban való részvételre, a rendes és rendkívüli perorvoslatokra egyebekben a tárgykört szabályozó törvényi rendelkezések az irányadóak. Az első- és másodfokon, valamint a felülvizsgálat során eljáró ügyész együttműködési kötelezettségét, továbbá a polgári peres és nemperes eljárásokban irányadó felterjesztési kötelezettséget módszertani útmutató tartalmazza."
10. § (1) Az Ut. 54/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A közigazgatási perben benyújtott ügyészi kereset nem terjeszkedhet túl a felhívásban foglaltakon. A közigazgatási perben az ügyészség egyezséget nem köthet, bírósági közvetítés elrendeléséhez nem járulhat hozzá. A felek rendelkezési jogára az ügyészségnek nem kell tekintettel lennie."
(2) Az Ut. 54/B. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A közigazgatási perben elsőfokon való eljárásra a felhívást benyújtó ügyészség ügyésze illetékes. Ha a közigazgatási perben törvény alapján elsőfokon a Kúria jár el, a per megindításával és az ügyészség perbeli képviseletével kapcsolatos feladatokat akkor is a főügyészség látja el, ha a felhívást a járási ügyészség nyújtotta be. A felhívásban megállapított határidő eredménytelen leteltét követő 5 napon belül a járási ügyészség a szükséges házi iratokkal a perindítással kapcsolatos véleményes jelentését elektronikus úton felterjeszti a főügyészséghez.
(5) Ha a bíróság az ügyben tárgyalást tart, és az egyébként illetékes ügyészség ügyészének valamely tárgyaláson való részvétele az illetékes ügyészség által el nem hárítható akadályba ütközik, az akadály fennállásáig a bíróság előtti eljárásra a bíróság székhelyén működő főügyészség ügyésze is illetékes. A keresetlevelet benyújtó ügyészség ezért a keresetlevél és a szükséges házi iratok egy példányát a benyújtással egyidejűleg elektronikus úton megküldi az illetékes bíróság székhelye szerinti főügyészségnek is, továbbá annak felmerülésekor és megszűnésekor haladéktalanul tájékoztatást ad e főügyészség részére az egyébként illetékes ügyészség ügyészének akadályoztatásáról, illetve az akadályoztatás megszűnéséről."
11. § Az Ut. IV/A. Fejezet "Perorvoslatok" alcíme helyébe a következő alcím lép:
"Perorvoslatok
54/C. § (1) A fellebbezést a keresetet benyújtó főügyészség ügyésze nyújtja be. Ha a fellebbezés tárgyaláson kívül nem bírálható el, akkor a fellebbezésben a tárgyalás tartására irányuló kérelmet is elő kell terjeszteni. Ha a perben elsőfokon a járási ügyészség járt el, a fellebbezés tervezetét, illetve a fellebbezés szükségtelenségére vonatkozó véleményes jelentését a szükséges házi iratokkal elektronikus úton - a bírósági határozat kézhezvételétől számított 5 napon belül - felterjeszti a főügyészséghez.
(2) A fellebbezést a benyújtással egyidejűleg a főügyészség köteles elektronikus úton a szükséges házi iratokkal a Legfőbb Ügyészséghez felterjeszteni. Ha a főügyészség álláspontja szerint a fellebbezés benyújtására nincs szükség, az erről szóló véleményes jelentését a fellebbezési határidő kezdetétől számított 8 napon belül felterjeszti a Legfőbb Ügyészséghez.
(3) A Legfőbb Ügyészség - indokai kifejtésével - szükség esetén haladéktalanul utasítja a főügyészséget a fellebbezés visszavonására vagy módosítására, illetve a fellebbezési határidő kezdetétől számított 12 napon belül a fellebbezés benyújtására.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem benyújtásával kapcsolatban is azzal, hogy a járási ügyészség az (1) bekezdés szerinti felterjesztését a fellebbezés kézhezvételétől számított 3 napon belül, a főügyészség a (2) bekezdés szerinti véleményes jelentését a fellebbezés ügyészség általi kézhezvételétől számított 4 napon belül, a Legfőbb Ügyészség pedig a (3) bekezdés szerinti, a kérelem (ellenkérelem) benyújtására vonatkozó utasítását a fellebbezés ügyészség általi kézhezvételétől számított 6 napon belül köteles megtenni.
(5) A főügyészség a jogerős bírósági határozatot az elsőfokon eljárt járási ügyészségnek és a Legfőbb Ügyészségnek a határozat kézhezvételétől számított 3 napon belül megküldi.
54/D. § (1) A jogerős bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelmet, felülvizsgálati ellenkérelmet és csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a Legfőbb Ügyészség ügyésze nyújtja be. A felülvizsgálati eljárásban való részvétellel kapcsolatos feladatokat a Legfőbb Ügyészség ügyésze látja el.
(2) A főügyészség köteles a szükséges házi iratokkal elektronikus úton a felülvizsgálati kérelem tervezetét vagy - jogi indokai megjelölésével - a felülvizsgálati kérelem benyújtásának szükségtelenségével kapcsolatos álláspontját tartalmazó véleményes jelentését a jogerős bírósági határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Legfőbb Ügyészséghez felterjeszteni. Ha a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozat meghozatalát megelőző bírósági eljárásban a járási ügyészség ügyésze vett részt, a felterjesztést a járási ügyészségnek kell a főügyészséghez megtennie a jogerős bírósági határozat kézhezvételét követő 8 napon belül, a főügyészség pedig a felterjesztést - véleményes jelentésével - a jogerős bírósági határozat ügyészségi kézhezvételétől számított 15 napon belül továbbítja a Legfőbb Ügyészséghez.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott módon a felülvizsgálati ellenkérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem tervezetét vagy az ezek benyújtásának mellőzésére vonatkozó álláspontját a főügyészség a felülvizsgálati kérelem befogadásáról szóló kúriai végzés kézhezvételétől számított 4 napon belül köteles a Legfőbb Ügyészséghez felterjeszteni. Ha a bírósági eljárásban a járási ügyészség ügyésze vett részt, a felterjesztést a járási ügyészség a kúriai végzés kézhezvételétől számított 3 napon belül küldi meg a főügyészségre, amely a felterjesztést és az azzal kapcsolatos álláspontját a kúriai végzés ügyészség általi kézhezvételét követő 5 napon belül továbbítja a Legfőbb Ügyészséghez.
(4) A felülvizsgálati határozatot a Legfőbb Ügyészség annak kézhezvételétől számított 3 napon belül megküldi a főügyészségnek és a járási ügyészségnek. Ha a felülvizsgálati kérelem, a felülvizsgálati ellenkérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem benyújtása nem indokolt, erről a Legfőbb Ügyészség tájékoztatja a főügyészséget és a járási ügyészséget.
54/E. § (1) A jogegységi panaszt a Legfőbb Ügyészség ügyésze nyújtja be. A jogegységi panasz alapjául szolgáló közigazgatási perben eljárt főügyészség a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szerinti tartalommal javaslatot tesz a jogegységi panasz benyújtására vagy - indokai megjelölésével - annak mellőzésére. A javaslatot az érintett kúriai határozat közlésétől számított 15 napon belül kell a szükséges házi iratokkal elektronikus úton a Legfőbb Ügyészséghez felterjeszteni.
(2) Ha a jogegységi panaszt nem az ügyészség terjesztette elő, a befogadott jogegységi panasszal kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség tesz nyilatkozatot. Ha a befogadott jogegységi panaszt nem a Legfőbb Ügyészség kapta meg, a nyilatkozat tartalmára vagy annak mellőzésére a befogadott jogegységi panasz kézhezvételétől számított 15 napon belül - a szükséges házi iratok megküldése mellett - a Legfőbb Ügyészségnek elektronikus úton az a főügyészség tesz javaslatot, amelynek azt a jogegységi panasz tanács (a továbbiakban: tanács) megküldte.
(3) Ha a tanács tárgyalást tart, azon a Legfőbb Ügyészség ügyésze vesz részt. A Legfőbb Ügyészség a jogegységi panasz elbírálásáról hozott határozatot annak kézhezvételétől számított 3 napon belül megküldi az érintett főügyészségnek.
54/F. § Az ügyész perújítási kérelmet csak akkor nyújthat be, ha az eljárásban korábban részt vett. A perújításra egyebekben az 54/C. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
54/G. § A közigazgatási perekkel kapcsolatos ügyészi tevékenység során a 34. § (2) és (3) bekezdését, továbbá a 35. §-t megfelelően alkalmazni kell."
12. § Az Ut. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"56. § (1) Ha az ügyész - törvényben rögzített feltételek alapján - a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: jogi személy) működése felett felügyeletet (ellenőrzést) gyakorló bíróságnál vagy hatóságnál (a továbbiakban együtt: felügyeletet gyakorló szervezet) törvényben meghatározott eljárást kezdeményezhet, az eljárásra - a bíróság illetékességére vonatkozó eltérő törvényi rendelkezés hiányában -annak az ügyésznek van illetékessége, amelyik működési területén a jogi személy székhelye található.
(2) Az ügyész az előkészítés során köteles összegyűjteni az eljárás megindításához szükséges adatokat, azonban a jogi személy képviselőjének meghallgatására, továbbá a jogi személytől a nyilvános vagy közzétett iratokon túl további iratok beszerzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az ügyész intézkedése iránti kérelmet a jogi személy terjesztette elő.
(3) Ha az ügyész az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtására nem jogosult, a tudomására jutott jogsértést indokolt esetben bejelentés formájában közli a felügyeletet gyakorló szervezettel. Ilyen esetben a nyilvános adatok beszerzésén túl további iratok, adatok beszerzésének, személyek meghallgatásának nincs helye."
13. § Az Ut. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"57. § (1) Az ügyészt az eljárás kezdeményezésének joga akkor illeti meg, ha a keresetét vagy a nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmét - törvényben meghatározott ok megjelölése mellett - a közérdek sérelmére alapítja, és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti. A közérdek sérelme törvényi vélelem alapján fennáll, ha indítványában az ügyész a nyilvántartás adatának hibáját jelöli meg.
(2) Amennyiben egyes eljárások vagy szervezetek vonatkozásában törvény az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő szabályozást tartalmaz, úgy az eljárás kezdeményezésére e speciális szabályozás irányadó.
(3) A 36. § megfelelő alkalmazásával az ügyész a nemperes eljárás megindítására irányuló beadványának előkészítése során a közhiteles nyilvántartás adatainak figyelembevételével az Ütv. 4. § (3) bekezdése alapján adatszolgáltatásra irányuló felszólítással élhet a jogi személy felé, ha a nyilvántartás adataiból vagy a tudomására jutott más körülményekből a nyilvántartás hibájára megalapozottan lehet következtetni."
14. § Az Ut. 58. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A jogi személy működése feletti törvényességi ellenőrzési hatáskör gyakorlása során az 56. § (2) bekezdése nem alkalmazható. A hatáskör gyakorlására az adott szervezetre vonatkozó külön törvény és - ha az kifejezetten vagy eltérő rendelkezéssel nem zárja ki - az Ütv. 26. és 28. §-ának rendelkezései megfelelően irányadóak."
15. § Az Ut. 58/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az Ectv. 49. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a bíróság eljárásának kezdeményezését megelőzően törvénysértés kiküszöbölésére vonatkozó felhívás nem bocsátható ki."
16. § Az Ut. 59/A. § (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Amennyiben a szabálysértési hatóság előtt bűncselekmény miatt folyt az eljárás, az ügyész a büntetőjogi szakágnál a nyomozás elrendelését vagy az eljárás folytatásának elrendelését kezdeményezi, illetve - ha a nyomozás irányítása vagy felügyelete is a jogkörébe tartozik - e tárgyban maga intézkedik."
17. § (1) Az Ut. 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az ügyész a panasz elbírálásáról hozott döntését indokolással ellátott határozatba foglalja, amit megküld a szabálysértési hatóságnak és a panasz előterjesztőjének. Ha a panasszal érintett határozatot az ügyész hatályon kívül helyezi, az erről szóló határozatát mindazoknak megküldi, akikkel a határozatot korábban közölték. Az ügyész panasz elbírálásáról hozott határozata ellen nincs helye további jogorvoslatnak, az ilyen kérelmeket erre hivatkozással érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Az ügyész azonban indokolt esetben, megalapozott kérelem esetén élhet a törvényességi ellenőrzés általános eszközeivel."
(2) Az Ut. 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha az elkésettség okából elutasítható, illetve a nem jogosulttól származó panasz alapos, annak alapján az ügyész élhet a törvényességi ellenőrzés általános eszközeivel."
18. § Az Ut. a 63. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:
"Zárt adatkezelés
63/A. § Az ügyész szabálysértési hatásköreinek gyakorlása során köteles a tanú adatait zártan kezelni, ha azt a szabálysértési hatóság vagy a bíróság elrendelte, továbbá az erről hozott döntésig, ha a tanú kérte."
19. § Az Ut. 70/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A törvényességi ellenőrzés ellátása során az ügyész illetékességét a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytató intézmény székhelye, az egy székhellyel, de több telephellyel rendelkező intézmény esetében pedig a telephely alapozza meg."
20. § Az Ut.
a) 4. § (2) bekezdésében a "törvényben" szövegrész helyébe a "2016. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Pp.)" szöveg,
b) 58/A. § (2) bekezdésében a "legfeljebb" szövegrész helyébe a "felhívásában legfeljebb" szöveg
lép.
21. § Hatályát veszti az Ut.
a) 2. § (1) bekezdésében az "a Kúria jogegységi határozatával," szövegrész,
22. § Ez az utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.
Dr. Polt Péter s. k.,
legfőbb ügyész