3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás

az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól

Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 29. cikkének (1)-(2) bekezdése alapján az ügyészség részére az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvényben (a továbbiakban: Ütv.), valamint más törvényekben megállapított büntetőjogon kívüli közérdekvédelmi feladat- és hatáskörök hatékony ellátása érdekében az Ütv. 8. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel az Ütv. 2. §-ának (2) bekezdésére - a következő utasítást adom ki:

I. Fejezet

Alapvető rendelkezések

Az ügyész közérdekvédelmi tevékenységének eszközei, terjedelme

1. § Az ügyész közérdekvédelmi tevékenysége keretében törvényben meghatározott esetekben és módon

a) peres és nemperes eljárást, valamint törvényben szabályozott egyéb eljárást indít és kezdeményez, illetve azokban részt vesz,

b)[1] a tudomására jutott jogsértés vagy jogsértő mulasztás esetén ellenőrzi a hatósági jogkört gyakorló, illetve a bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek bíróság által felül nem vizsgált jogerős, végleges vagy végrehajtható egyedi döntéseinek, valamint hatósági intézkedéseinek és eljárásának törvényességét,

c) törvényben meghatározott szervezetek és szervek eljárása, döntései és működése felett törvényességi ellenőrzést gyakorol,

d)[2] közreműködik abban, hogy az igazságszolgáltatás elérhető legyen azok számára is, akik jogaik érvényesítésére vagy védelmére fogyatékosságuknál, koruknál, helyzetüknél fogva, vagy bármely más okból nem képesek,

e)[3] közreműködik abban, hogy a jogszabályokat a bírósági eljárásban helyesen alkalmazzák, ezzel összefüggésben részt vesz a joggyakorlat továbbfejlesztésében és az egységes ítélkezési gyakorlat biztosításában, valamint

f)[4] közreműködik a kiskorúak jogainak érvényre juttatásában és eljár a szükséges gyermekvédelmi intézkedések megtétele érdekében.

2. § (1)[5] Az ügyészség törvényben rögzített közérdekvédelmi feladatainak ellátása során kizárólag azt vizsgálja, hogy a hatáskörébe tartozó szerv (szervezet) eljárása, működése, illetve döntése törvényes-e. Törvényellenesnek tekintendő az olyan magatartás (tevékenység vagy mulasztás), döntés vagy intézkedés, amely ellentétben áll az Alaptörvénnyel, a jogszabállyal, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó kötelező jogi aktusával, az Alkotmánybíróság határozatával, a közjogi szervezetszabályozó eszközzel, továbbá a jogszabályi keretek között kiadott belső normával (például alapszabály).

(2)[6] Az ügyész a közérdek védelmében a törvényesség helyreállítása érdekében súlyos törvénysértés esetén lép fel.

(3) A törvényellenesség fennállásának megállapításához szükséges jogértelmezés során az Alaptörvény R. cikkének (3) bekezdésében és 28. cikkében foglaltakra figyelemmel kell lenni.

(4) Valamely döntés célszerűségi, szakmai és gazdaságossági vizsgálata - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem tartozik az ügyészség hatáskörébe.

(5) Ha a döntés jogszabályban biztosított mérlegelési jogkörön alapul, az ügyészség azt vizsgálhatja, hogy a döntés meghozatala a jogszabályban meghatározott mérlegelési szempontok figyelembevételével, okszerűen történt-e.

(6) Ha az ügyész törvényességi ellenőrzése alá tartozó törvénysértő döntés vagy mulasztás kiskorú vagy cselekvőképtelen, illetve korlátozottan cselekvőképes nagykorú személy jogait, kötelezettségeit hátrányosan érinti és a törvény az ügyésznek mérlegelési jogot biztosít arra, hogy tesz-e, vagy milyen tartalommal tesz intézkedést, akkor az ügyésznek e személyek érdekeinek elsődlegességét szem előtt tartva kell eljárnia.

(7)[7] Az olyan hatósági intézkedés törvényességét, amelyet a hatóság nem foglalt írásba, az ügyész az intézkedésről készült vagy azzal összefüggő más iratok és a rendelkezésre álló egyéb bizonyítási eszközök alapján vizsgálja.

3. § Az Ütv. 1. §-ának (2) bekezdésére figyelemmel - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az ügyész a törvényesség érdekében akkor köteles fellépni, ha a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alaptörvényben, valamint a jogszabályban vagy a közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg, vagy ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség. Azonnali ügyészi intézkedést igényel különösen az emberi életet vagy egészséget veszélyeztető helyzet felszámolása vagy következményeinek mérséklése, illetve ha a késedelem jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járna.

Hatáskör és illetékesség

4. § (1) A Legfőbb Ügyészség látja el

a) a legfőbb ügyész törvényekben megállapított közvetlenül gyakorolt hatásköreivel összefüggő előkészítő feladatokat, továbbá

b) a Kúria előtti eljárásokkal kapcsolatos közérdekvédelmi feladatokat,

c) azokat a feladatokat, amelyeket a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettes, a főosztályvezető ügyész, vagy az önálló osztályvezető ügyész a Legfőbb Ügyészség hatáskörébe von.

(2)[8] A fellebbviteli főügyészség a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben (a továbbiakban: Pp.) meghatározott rendes perorvoslati eljárásokkal, illetve egyes rendkívüli perorvoslati eljárásokkal kapcsolatos tevékenységet lát el. A Legfőbb Ügyészség a fellebbviteli főügyészséget más közérdekvédelmi feladatra is kijelölheti.

(3)[9] Ha ez az utasítás másként nem rendelkezik a vármegyei főügyészség, illetve a Fővárosi Főügyészség (a továbbiakban együtt: főügyészség) látja el az (1) és (2) bekezdésben felsorolt eseteken kívül a közérdekvédelmi feladatokat.

(4)[10] A legfőbb ügyész vagy a vármegyei, fővárosi főügyész (a továbbiakban együtt: főügyész) rendelkezhet úgy, hogy a közérdekvédelmi feladatokat vagy azok egy részét a főügyészség, illetve a járási ügyészség vagy a járási szintű ügyészség (a továbbiakban együtt: járási ügyészség) látja el. A Fővárosi Főügyészségen a főügyészségi osztályok, illetve a Budapesti Közérdekvédelmi Ügyészség közötti feladatmegosztásról a főügyészség ügyrendjében kell rendelkezni.

(5) Ha a közérdekvédelmi feladat ellátása több főügyészséget érint, akkor a főügyészek megállapodása irányadó a feladatellátást illetően. Megegyezés hiányában a Legfőbb Ügyészség dönt.

(6)[11] A fellebbviteli főügyészség közérdekvédelmi feladatokat ellátó ügyészének szükséges helyettesítését a fellebbviteli főügyészség székhelyén működő vármegyei főügyészség, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség esetében a Fővárosi Főügyészség közérdekvédelmi ügyésze látja el a főügyész és a fellebbviteli főügyészség vezetőjének közös megállapodása alapján. A helyettesítés nem érinti a fellebbviteli főügyészség ügyrendjében szabályozott vezetői helyettesítési rendet.

5. § (1)[12] A közérdekvédelmi feladat ellátására a szabálysértési eljárást érintő, továbbá a jogi személy működésével kapcsolatos eljáráskezdeményezési ügyben - jelen utasítás, illetve a 4. § (4) bekezdése szerinti esetben a legfőbb ügyész, illetve a főügyész eltérő rendelkezésének hiányában - annak a főügyészségnek az ügyésze illetékes, aki az ügyben történő fellépés [Ütv. 26. § (1) bekezdés] esetén az adott eljárásra irányadó szabályok szerint a peres és nemperes eljárás kezdeményezése, valamint a jogorvoslat benyújtása során eljár. Hatósági eljárás kezdeményezésére annak a főügyészségnek az ügyésze illetékes, amelynek eljárása során a hatósági eljárás kezdeményezésének szükségessége felmerült.

(1a)[13] A közigazgatási hatósági eljárást érintő közérdekvédelmi feladat ellátására az elsőfokon eljárt (mulasztás esetén az eljárásra köteles) közigazgatási szerv székhelye szerinti főügyészség ügyésze illetékes.

(1b)[14] Az (1) és (1a) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a közérdekvédelmi feladat ellátására jogosult járási ügyészség ügyészének illetékességére is.

(1c)[15] Ha a közigazgatási hatósági ügyben a végleges döntést miniszter hozta, az eljárásra a Fővárosi Főügyészség ügyésze illetékes.

(2)[16] A közigazgatási területbeosztástól eltérő, illetve különös illetékességi területen működő közigazgatási szervek tekintetében (pl. környezetvédelmi hatóság) annak a főügyészségnek az ügyésze illetékes, amelynek területét az ügy leginkább érinti. Vita esetén az illetékes főügyészséget a Legfőbb Ügyészség Közérdekvédelmi Főosztályának vezetője jelöli ki.

(3)[17] A Pest vármegye területén működő, az ügyész közérdekvédelmi tevékenységével érintett szerv (szervezet) tekintetében - a működés-felügyeleti ügyek kivételével - a Pest Vármegyei Főügyészség ügyésze az illetékes, akkor is ha a szerv, szervezet székhelye a fővárosban van.

(4)[18] Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó magánjogi ügyekben, továbbá azon szabálysértési ügyekben, amelyekben ügyészi fellépésre nem kerülhet sor a 34. § és az 59. § szerinti illetékességi szabályok az irányadóak.

(4a)[19] A 31. § szerinti esetkörben - a főügyész eltérő rendelkezése hiányában - az eljáró szerv székhelye szerinti ügyészség ügyésze az illetékes.

(5)[20] Ha a közérdekvédelmi tevékenység során illetékességi területen kívüli személyes ügyészi eljárás szükségessége merül fel, elsősorban az illetékes ügyészséget kell megkeresni. Az illetékes ügyészség a megkeresést a megkereső ügyészség által megadott határidőben teljesíti. Halaszthatatlan vagy indokolt esetben az ügyészség illetékességi területén kívül is eljárhat, erről az eljárás szerint illetékes ügyészséget tájékoztatni kell.

(6) Ha a bíróság az olyan ügyet, amelyben az ügyész részt vesz, más bírósághoz teszi át, illetve kijelölés folytán más bíróság jár el, a további részvételre az utóbbi bíróság előtt eljáró ügyészség illetékes. Ha az ügy jellege, különösen a tényállás összetettsége, a jogi megítélés bonyolultsága indokolja, az érintett ügyészségek szakági vezetőinek megállapodása alapján az áttétel vagy kijelölés a korábban eljáró ügyészség illetékességét nem érinti.

(7) Az ügyész a tevékenységével érintett személlyel, szervvel, vagy annak képviselőjével közvetlenül tarthat kapcsolatot akkor is, ha e személyek vagy szervek lakhelye, tartózkodási helye vagy székhelye az ügyészség működési területén kívül van.

6. § A Legfőbb Ügyészség és a főügyészség az alárendelt ügyészség hatáskörében és illetékességi területén eljárhat, vagy eljárásra más alárendelt ügyészséget jelölhet ki. A kijelölés történhet általános jelleggel, ügyek egy csoportjára vonatkozóan, vagy egyedi ügyben.

7. §[21] Ha az ügyész más ügyészség hatáskörébe vagy illetékességébe tartozó közérdekvédelmi intézkedés szükségességéről szerez tudomást, hatásköre és illetékessége keretei között az intézkedés megalapozásához szükséges adatokat, iratokat beszerzi, vagy azokba elektronikus úton betekint, és azokat álláspontjának kifejtésével - a szolgálati út betartásával - az intézkedésre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészséghez továbbítja.

Az ügyész kizárása

8. § (1) A közérdekvédelmi ügy intézésében nem vehet részt az az ügyész aki, vagy akinek a hozzátartozója

a) az ügyész intézkedése iránti kérelmet előterjesztette,

b) az ügyészi intézkedés vagy annak elmaradása következtében jogot szerezne vagy kötelezettségétől részben vagy egészben mentesülne,

c) az ügyész tevékenységével érintett eljárásban részt vett, részt vesz vagy az eljárásban való részvételét elrendelték,

d) az ügyész tevékenységével érintett döntés meghozatalában részt vett vagy a döntés meghozatalára önállóan, vagy a testület tagjaként jogosult, vagy köteles lett volna,

e) az ügyész tevékenységével érintett jogi személynek, jogi személyiség nélküli szervezetnek tagja, vagy tisztségviselője, az ezen jogviszonyának megszűnésétől számított két évig.

(2) A közérdekvédelmi ügy intézésében ügyészként nem vehet részt az, akinek, vagy aki hozzátartozójának - a nyilvánosan működő részvénytársaságot kivéve - közvetlenül, vagy közvetve tulajdoni részesedése van az (1) bekezdéssel érintett jogi személyben, jogi személyiség nélküli szervezetben, a tulajdoni részesedés megszűnésétől számított két évig.

(3)[22] Hatósági eljárást érintő közérdekvédelmi ügy intézésében nem vehet részt ügyészként az, aki a döntést hozó közigazgatási szerv dolgozója volt, a közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszonya megszűnését követő két évig, vagy aki az ügyben mint bíró vagy hatósági közvetítő járt el.

(4)[23] Az egyéb közérdekvédelmi ügy intézésében nem járhat el az sem, aki az ügyben mint bíró, bírósági titkár vagy közvetítő, bírósági ügyintéző vagy jogvitát intéző szerv tagja eljárt.

(5) A közérdekvédelmi ügy intézésében nem vehet részt az az ügyész, akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyébként bármely okból nem várható el.

(6) Az ügyben nem járhat el azon ügyészi szervhez beosztott ügyész, amelynek vezetője - a legfőbb ügyészt kivéve - az (1)-(5) bekezdések szerint kizárt az ügy intézéséből.

(7)[24]

(8) Az ügyész köteles az ügyészség vezetőjének, az ügyészség vezetője a felettes ügyészségnek bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn, vagy erre a kérelmező hivatkozik.

(9)[25] A kizárási kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem jelöli meg azt az (1)-(6) bekezdés szerinti kizárási okot (okokat), amely a kérelmező szerint az ügyész, a szervezeti egységet vezető ügyész, vagy az ügyészség vezetője személyével összefüggésben fennáll.

(10)[26] A kizárásra irányuló kérelem elbírálása előtt be kell szerezni az érintett ügyésznek a kérelemmel kapcsolatos nyilatkozatát.

(11)[27] Ha az ügyészi intézkedés iránti kérelmet és a kizárási kérelmet együtt nyújtották be, először a kizárási kérelmet kell elbírálni.

(12)[28] A kizárási kérelemnek az ügyészséghez való érkezésétől annak elbírálásáig az ügyészi intézkedés megtételére irányuló kérelem ügyintézési határideje nyugszik.

(13)[29] A kizárás tárgyában - ideértve a (9) bekezdés szerinti döntést is - az ügyésszel szembeni kizárási ok esetén az ügyészség vezetője, az ügyészség vezetőjével szembeni kizárási ok esetén a felettes ügyészség dönt. Az ügyész kizárása esetén az eljárásra más ügyészt, az ügyészség vezetőjének kizárása esetén más ügyészséget kell kijelölni. A Legfőbb Ügyészség szervezeti egységének vezetőjével szemben fennálló kizárási ok esetén a szolgálati felettes dönt.

(14)[30] A kizárás tárgyában hozott döntés ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye. A kizárási kérelem benyújtóját a döntésben erről tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak azt is tartalmaznia kell, hogy az esetleges felülvizsgálati kérelmet az ügyészség válaszadás nélkül irattárba helyezi.

(15)[31] A kizárásra tekintettel más ügyész vagy ügyészség kijelölésének tényére az ügy érdemében hozott ügyészi állásfoglalásban hivatkozni kell.

(16)[32] E § alkalmazásában hozzátartozó alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozót kell érteni.

Együttműködési kötelezettség

9. § (1) A közérdekvédelmi tevékenységet ellátó ügyész együttműködik a büntetőjogi szakág ügyészeivel. A birtokába jutott, a büntetőjogi szakágat érintő információkat haladéktalanul továbbítja, a büntetőjogi szakágtól kapott jelzés alapján az indokoltnak látszó intézkedést megteszi.

(2) Ha az ügyész olyan törvénysértést észlel, amellyel kapcsolatban másik szakágnak intézkednie kellene, az illetékes szakág részére - a 26. § (2) bekezdésében foglalt esetkör kivételével - a tényállás rövid összefoglalását is tartalmazó feljegyzést készít.

Az alárendelt ügyészség irányítása

10. § A felettes ügyészség irányítja és ellenőrzi az alárendelt ügyészségek közérdekvédelmi tevékenységét. Ennek módszerei különösen:

a) az alárendelt ügyészségek által felterjesztett intézkedések észrevételezése, szükség esetén az ügyészi intézkedések előzetes felülvizsgálata,

b) a közérdekvédelmi tevékenységet segítő szakmai konzultációk,

c) írásbeli tájékoztatások, állásfoglalások és iránymutatások,

d) a konkrét ügyekben adott utasítások,

e) hivatali munkaértekezletek,

f) a közérdekvédelmi munkát végző ügyészek felettes ügyészséghez történő kirendelése,

g) az alárendelt ügyészség közérdekvédelmi tevékenységének időközönkénti vizsgálata (szakági és célvizsgálatok).

h)[33] az alárendelt ügyészség instruálása.

11. §[34] Ha más irányító intézkedés eltérően nem rendelkezik a főügyészség és a fellebbviteli főügyészség felettes ügyészséghez történő felterjesztési kötelezettségét a főosztályvezető ügyész körlevele határozza meg. A járási ügyészség felterjesztési kötelezettségét a főügyész határozza meg.

Hivatalos feljegyzés

12. §[35] Hivatalos feljegyzést vagy elektronikus másolatot kell készíteni azokról az ügyészi házi irat részét nem képező papíralapú idegen iratban fellelhető adatokról, amelyek fénymásolása az észszerű takarékosságra figyelemmel vagy más okból nem indokolt, és amelyeken az érdemi döntés alapszik, vagy amelyekre az ügyésznek eljárása során szüksége lehet, feltéve, hogy ezeket az iratokat az ügyész által indított eljárás során bizonyítékként csatolni nem kell.

Tájékoztatási kötelezettség az ügyészség által kezelt adatokról[36]

12/A. §[37] A közérdekvédelmi tevékenység során keletkezett és kezelt adatokról való tájékoztatási kötelezettség szempontjából [Ütv. 34. § (4) bekezdés] érintettnek az minősül, akire a megismerni kívánt adat vonatkozik. Jogi személy érintett esetén a jogi személy tagja (alapítvány esetén a kurátor, a kuratórium tagja) a rá vonatkozó adatok vagy a jogi személy által hozott, rá nézve jogot vagy kötelezettséget megállapító döntése tekintetében minősül érintettnek.

A közös szabályoktól eltérő rendelkezések

13. §[38] A IV-VIII/A. Fejezet szerinti közérdekvédelmi tevékenység során a I-III. Fejezetben foglaltakat az adott tevékenységet szabályozó Fejezet rendelkezéseiben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

II. Fejezet

A törvénysértések feltárása

Az ügyészi vizsgálat

14. §[39] Az ügyész - törvény eltérő rendelkezése hiányában - intézkedésének megalapozása érdekében egyedi ügyben hivatalból vizsgálatot folytat, ha a tudomására jutott adat vagy más körülmény megalapozottan súlyos törvénysértésre utal. A vizsgálat lefolytatását megalapozhatja a jogszabályi kötelezettség alapján közzétett hatósági, bírósági döntés, egyéb adat vagy nyilvántartás adata, illetve irata is.

Iratbetekintés

15. § (1)[40] Az ügyész a közérdekvédelmi feladat- és hatásköreinek ellátása során a bíróságok és bíróságon kívüli más jogalkalmazó szervek eljárásaiban keletkezett iratokba, az általuk vezetett nyilvántartásokba korlátozás nélkül betekinthet, az iratokból másolatot, a nyilvántartásokból adatszolgáltatást kérhet, illetve az elektronikus formában rendelkezésre álló iratokat letöltheti vagy azokhoz hozzáférhet. Adatok és iratok szolgáltatása érdekében az ügyész más közhatalmat gyakorló szerveket, gazdálkodó és más szervezeteket megkereshet. Amennyiben a szerv (szervezet) megkeresése nem vezet eredményre, az ismételt megkeresést - határidő megjelölésével - a szerv (szervezet) vezetőjének kell címezni.

(2) A közérdekvédelmi tevékenység során az adatkezelésnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben, az Ütv.-ben, az Adatvédelmi és Adatbiztonsági Szabályzat kiadásáról, valamint a közérdekű adatok szolgáltatásáról, továbbá a minősített adatok védelmére kiadott Biztonsági Szabályzatáról szóló legfőbb ügyészi utasításokban foglalt szabályait be kell tartani.

Szakértő igénybevétele

16. § (1) Ha az ügy megítélése szempontjából bizonyítandó jelentős tény vagy egyéb adat megállapításához különleges szakértelemre van szükség és a tény (adat) más eszközök - elsősorban közhiteles nyilvántartás, eljárási irat - igénybevételével nem állapítható meg, a megalapozott ügyészi intézkedéshez szükséges terjedelemben, költségkímélő módon szakértő vehető igénybe. Ennek megtörténte előtt az ügyész köteles meggyőződni arról, hogy más szakágban, vagy az eljárásban szakértői vélemény beszerzésére nem került sor.

(2) Ha a szakértői vélemény beszerzése az ügyészi eljárásban nem mellőzhető, úgy az ügyész a szakértő igénybevételére irányuló, annak indokait tartalmazó előterjesztést tesz

a)[41] a járási ügyészségen és a főügyészségen a főügyésznek,

b) a fellebbviteli főügyészségen a fellebbviteli főügyésznek,

c) a Legfőbb Ügyészségen a főosztályvezető ügyésznek.

(3) A szakértő igénybevételéről a (2) bekezdés szerinti előterjesztés címzettje a szakvéleménnyel igazolható ténynek az ügy eldöntésére gyakorolt hatására, a várhatóan felmerülő költségekre, továbbá a kötelezettségvállalásnak a Legfőbb Ügyészség egyes gazdálkodási szabályairól szóló utasításban meghatározott előírásaira figyelemmel dönt. Ha a döntéshozó az előre várható szakértői díjra és az egyéb szakértői költségekre figyelemmel a kötelezettségvállalásra nem jogosult, az ügy iratait véleményes jelentéssel a kötelezettségvállalásra jogosult felettes ügyészhez terjeszti fel.

(4)[42] Az előterjesztést, valamint a döntést és annak indokait tartalmazó feljegyzést az ügyészségi házi iratok között el kell helyezni.

A kérelmek elbírálása

17. § (1) Az ügyész elbírálja a jogszabálysértő hatósági döntés, intézkedés ellen, mulasztás miatt, valamint a peres és nemperes eljárásokban való részvétele, illetve más magánjogi intézkedése érdekében hozzá intézett kérelmeket, közérdekű bejelentéseket, panaszokat, jogsértésre utaló jelzéseket (a továbbiakban együtt: kérelem).

(2) Ha a kérelmező írástudatlan, illetve ha idős kora, testi fogyatékossága miatt, vagy egyéb okból kérelmét nem, vagy csak nagy nehézséggel tudná írásban benyújtani, továbbá az azonnali intézkedést igénylő esetekben a szóban előadott kérelmet írásban rögzíteni kell, egyszerűbb esetekben feljegyzés formájában, egyébként pedig jegyzőkönyvben. Mellőzni kell az írásba foglalást, ha a fél kérelme szóbeli jogi tanácsadással, vagy felvilágosítással elintézhető.

(3)[43] A kérelmet beérkezését követően haladéktalanul meg kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy szükség van-e azonnali ügyészi intézkedésre. Amennyiben a kérelem vagy ahhoz kapcsolódó más adatok alapján azonnali ügyészi intézkedés szükségessége merül fel, az ügyész köteles az iratok beszerzése, illetve az azokba való betekintés és a kérelem elbírálása iránt haladéktalanul intézkedni.

17/A. §[44] Ha a kérelem, illetve a rendelkezésre álló adatok (iratok) alapján sem állapítható meg egyértelműen a kérelem tartalma, vagy a hatásköri és illetékességi kérdésekben, illetve a vizsgálat feltételei fennállása kérdésében nem hozható megalapozott döntés, az ügyész a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül, legfeljebb tizenöt napos határidő kitűzésével a kérelmezőt felszólíthatja a kérelem kiegészítésére. A kérelmezőt figyelmeztetni kell arra, hogy a felszólítás közlésétől számított, a kérelem kiegészítésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltét követően az ügyész a kérelmet a rendelkezésre álló adatok alapján bírálja el. A kérelem tisztázásának időtartama a 18. § (1) bekezdése, illetve a 22. § szerinti határidőkbe nem számít be.

18. §[45] (1) A nem ügyészi hatáskörbe tartozó kérelmet nyolc napon belül a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez kell áttenni, a más ügyészség hatáskörébe vagy illetékességébe tartozó kérelmet pedig ugyanezen határidő alatt az eljárásra jogosult ügyészséghez (ügyészségi szervezeti egységhez) kell megküldeni (felterjeszteni). Azonnali ügyészi intézkedés szükségessége esetén a megküldés (felterjesztés) iránt haladéktalanul intézkedni kell.

(1a)[46] Az összes körülmény gondos mérlegelése alapján áttételnek akkor van helye, ha a kérelem tartalma alapján egyértelműen megállapítható a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv.

(2)[47] Az áttételről és a megküldésről a kérelmezőt tájékoztatni kell, amelyben - áttétel esetén - az Ütv. 5. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva ki kell oktatni a felülvizsgálat lehetőségéről. Az áttett és a megküldött (felterjesztett) kérelemről a házi iratok között rövid feljegyzést kell készíteni, vagy a kérelem fénymásolt vagy elektronikus példányát kell az iratok között elhelyezni.

(3)[48] A hatáskörrel rendelkező ügyészség közérdekvédelmi szakterületének - szervezeti tagozódásától függetlenül - a kérelmet egységesen kell elbírálni akkor is, ha az több, egymástól (a belső munkamegosztás szerint is) elkülöníthető közérdekvédelmi jogkör gyakorlására irányuló részből áll.

19. § (1)[49] A kérelem érdemi elbírálásához - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - be kell szerezni az ügyre vonatkozó adatokat és iratokat. Ezek beszerzése iránt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell intézkedni. A felettes ügyészség az iratokat (adatokat) vagy közvetlenül vagy a kérelem egyidejű megküldése mellett az illetékes ügyészség útján szerzi be, illetve - ha az elektronikus úton közvetlenül is elérhető - azokba betekint.

(2) Mellőzhető az iratok (adatok) beszerzése, ha a kérelemből, illetve a mellékelt iratokból a kérelem nyilvánvaló alaptalansága vagy az kétséget kizáróan megállapítható, hogy a kérelem érdemi elbírálása az Ütv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján mellőzhető.

(3) Az Ütv. 5. §-a (4) bekezdésének alkalmazása során a kérelem akkor tekintendő határidőn túl érkezettnek, ha az ügyészi intézkedés lehetőségét jogszabály kizárólag az időmúlásra tekintettel zárja ki és az előírt határidő eltelt.

20. § (1) Az iratokat a Legfőbb Ügyészségre véleményes jelentéssel kell felterjeszteni, ha

a) a felterjesztett iratok között nincs olyan határozat vagy ügyészségi állásfoglalás, amely a kérelem elbírálásához szükséges tényállást és az irányadó jogszabályok rendelkezéseit egyaránt tartalmazza;

b) a főügyészség nyilatkozni kíván a kérelmező egyes állításaira, illetőleg érveire; vagy

c) a Legfőbb Ügyészség utasítást ad az iratok véleményes jelentéssel történő felterjesztésére.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben elegendő, ha a főügyészség a részére megküldött kérelemre vonatkozóan tesz érdemi észrevételt, erre azonban a felterjesztésben utalni kell.

21. §[50] Ha az iratok (adatok) beszerzésén, illetve az iratokba történő betekintésen túl a kérelem vagy a tényállás további tisztázása válik szükségessé, az ügyész ennek érdekében a kérelmezőt, az érintett másik felet, továbbá azt, akiről feltehető, hogy az üggyel kapcsolatban érdemleges felvilágosítást tud adni - a megjelenésével kapcsolatos tájékoztatás megadása mellett - meghallgathatja. A kérelmezőt a meghallgatásról szóló értesítésben figyelmeztetni kell arra, hogy megjelenése nem kötelező, távolmaradása esetén az ügyészség a kérelmet a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján bírálja el, illetve - ha a meghallgatás a kérelem tartalmának tisztázására irányult - az ügyet lezártnak tekinti. A meghallgatáson megjelent személyt tájékoztatni kell arról, hogy nem köteles nyilatkozni és figyelmeztetni kell a hamis vád, valamint a hatóság félrevezetése jogkövetkezményére. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

22. §[51] (1)[52] A kérelmet az iratok hiánytalan beérkezésétől - ha iratbekérés nem szükséges, vagy az iratok közvetlenül, elektronikus úton megtekinthetők, a kérelem beérkezésétől - számított 30 napon belül kell elbírálni.

(2) Ha a kérelem elbírálása a megérkezéstől számított 30 napon belül nem lehetséges, vagy a kérelem alapján az ügyész felhívással [Ütv. 26. § (3) bekezdés] él, az ügyész a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül a kérelmezőt arról tájékoztatja, hogy a kérelem érdemi elbírálására az ügyészi vizsgálat lezárultát követően nyílik mód.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás oka az, hogy az ügyész felhívással élt, a kérelem elbírálásáról a felhívásban a törvénysértés megszüntetésére adott határidő leteltétől, vagy a címzett felhívással való egyet nem értésének megérkezésétől számított 30 napon belül, illetve a törvénysértés orvoslásáról szóló értesítés megérkezésétől számított 15 napon belül kell tájékoztatni a kérelmezőt.

23. § (1)[53] Ha az ügyész a kérelmet alaposnak tartja, fellép a törvénysértés orvoslása érdekében és ennek tényéről a kérelmezőt tájékoztatja, vagy - ha időközben a törvénysértés kiküszöbölése megtörtént - ez utóbbiról tájékoztatja a kérelmezőt.

(2) Ha törvény alapján a törvénysértés megállapítása esetén az ügyészi intézkedés megtételét vagy annak mellőzését illetően az ügyészt mérlegelési jog illeti meg, és a törvénysértés ellenére az ügyész intézkedést nem tesz, erről - az indok megjelölésével - a kérelmezőt állásfoglalásában tájékoztatja.

(3) Ha az ügyész a kérelmet alaptalannak minősíti, erről a kérelmezőt állásfoglalásában - az indokok közlése mellett - tájékoztatja. A kérelmet elutasító ügyészi állásfoglalásban tájékoztatni kell a kérelmezőt arról is, hogy

a) az elutasítás kézhezvételétől számított 8 napon belül felülvizsgálat végett a felettes ügyészséghez fordulhat (a továbbiakban: felülvizsgálati kérelem),

b)[54] a felülvizsgálati kérelmet a sérelmezett állásfoglalást hozó ügyészségen - elektronikus úton benyújtott kérelem esetén ahhoz címzetten - kell előterjeszteni.

(4)[55] Nincs helye felülvizsgálati kérelemnek, ha a kérelem érdemi elbírálását az ügyész a Ütv. 5. §-ának (4) bekezdése alapján mellőzte, valamint a felettes ügyésznek a felülvizsgálati kérelmet elbíráló állásfoglalása ellen. A kérelmezőt erről tájékoztatni kell. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy az azonos tárgyú, ismételt kérelem érdemi elbírálását az ügyészség az Ütv. 5. § (4) bekezdésére figyelemmel mellőzi.

(5)[56] A felülvizsgálati kérelmet annak beérkezését követő tizenöt napon belül a sérelmezett állásfoglalás kiadmányozója - szükség esetén a tényállás további tisztázásával - megvizsgálja abból a szempontból, hogy szükséges-e az állásfoglalás megváltoztatása. E vizsgálat eredményéről rövid feljegyzést kell készíteni. Amennyiben az állásfoglalást adó ügyészség a felülvizsgálati kérelemnek helyt ad, a törvényi feltételeknek megfelelően fellép. Ha a felülvizsgálati kérelem kizárólag adathelyesbítésre irányul, állásfoglalását az ügyészség indokolt esetben a felülvizsgálati kérelemben foglaltaknak megfelelően helyesbíti. A felülvizsgálati kérelem előterjesztőjét tájékoztatni kell a megtett intézkedésről és arról, hogy az ügyben a helyt adó döntés ellen további felülvizsgálati kérelem nem nyújtható be, az esetleges újabb felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását az ügyészség az Ütv. 5. § (4) bekezdésére figyelemmel mellőzi.

(6)[57] Az első fokon eljárt ügyészség állásfoglalását sérelmező beadványt vagy annak önállóan elbírálható részét a kérelem szabályai szerint kell elbírálni, ha az a korábbi kérelemben meg nem jelölt jogszabálysértés orvoslására vonatkozik.

(7)[58] A felülvizsgálati kérelmet - elkésettség esetén is - a kapcsolódó ügyiratokkal együtt a felettes ügyészséghez kell felterjeszteni elbírálásra, ha az (5)-(6) bekezdésben foglaltak alkalmazásának nincs helye. A felterjesztéshez a felülvizsgálati kérelemben előadott esetleges új tényekre vagy új indokokra vonatkozó ügyészi álláspontról rövid jelentést kell csatolni.

(8)[59] A felettes ügyészség a felülvizsgálati kérelemről a beérkezését követő 30 napon belül dönt. Ha az ügy 30 napon belül nem bírálható el, erről a kérelmezőt tájékoztatja.

(9)[60] A felülvizsgálati kérelem megalapozottsága esetén a felettes ügyészség ügyésze a kérelmezőt tájékoztatja az általa megtett intézkedésről, megalapozatlansága esetén pedig a felülvizsgálati kérelem elutasításáról. Utóbbi esetben a tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy további felülvizsgálati kérelem az ügyben nem nyújtható be, valamint azt is, hogy az esetleges újabb felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálását az ügyészség az Ütv. 5. § (4) bekezdésére figyelemmel mellőzi. A felettes ügyészség ügyésze a felülvizsgálati kérelem elbírálásáról szóló iratot megküldi a felterjesztő ügyészségnek.

(10)[61] A (2) bekezdés szerinti esetben a (3)-(9) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az ügyészi állásfoglalás elleni felülvizsgálati kérelem elbírálására a felettes ügyész jogosult.

(11)[62] A (10) bekezdés alkalmazásában felettes ügyészen a felettes ügyészség ügyészét kell érteni.

24. §[63] (1) A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény (a továbbiakban: Bejelentő Tv.) szerinti közérdekű bejelentéseket, panaszokat akkor kell a Bejelentő Tv. szerint elintézni, ha azok nem minősülnek az Ütv. 5. § (2) bekezdése szerinti kérelemnek vagy a legfőbb ügyész hatáskörének gyakorlására irányuló kezdeményezésnek.

(2) A Bejelentő Tv. szerint elbírálandó beadványokat annak az ügyészi szervnek kell megküldeni, amelynek ügykörét a beadvány leginkább érinti.

24/A. §[64] (1) Az Ütv.-ben meghatározott, a legfőbb ügyészt megillető kizárólagos hatáskör gyakorlását kezdeményező beadvány nem minősül az Ütv. 5. §-ának (2) bekezdése szerinti kérelemnek.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti beadvány nem a Legfőbb Ügyészségre érkezik, azt nyolc napon belül - a beadványozó egyidejű tájékoztatása mellett - a Legfőbb Ügyészségre kell felterjeszteni. Ha a beadvány csak részben irányul a legfőbb ügyész Ütv. szerinti kizárólagos hatáskörének gyakorlására, a beadvány e részét - a beadvány többi részének elbírálását követően - kell a Legfőbb Ügyészségre felterjeszteni.

(3) A beadványozónak a Legfőbb Ügyészség ad tájékoztatást arról, hogy a beadványban foglaltak alapján a legfőbb ügyész gyakorolja-e az Ütv. szerinti kizárólagos hatáskörét. A tájékoztatás kitér arra is, hogy e jogkör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspont ellen felülvizsgálati kérelemnek nincs helye, az esetleges erre irányuló kérelmet a Legfőbb Ügyészség válaszadás nélkül irattárba helyezi.

III. Fejezet

Bírósági eljárás kezdeményezésén kívüli ügyészi intézkedések

Más szerv eljárása kezdeményezésének közös szabályai

25. § (1) Az ügyész a jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén - a rendelkezésre álló adatok egyidejű megküldésével - büntető, fegyelmi, szabálysértési, illetve hatósági eljárást kezdeményez.

(2) Ha az (1) bekezdésben írt eljárás azért nem kezdeményezhető, mert az eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő eltelt, vagy az eljárás kezdeményezését külön jogszabály kizárja, vagy meghatározott személy kizárólagos hatáskörébe utalja, az ügyész indokolt esetben az eljárás lefolytatására illetékes szervet megállapításairól és az eljárás-kezdeményezés akadályáról értesíti. Az eljárás kezdeményezésének mellőzéséről és ennek okáról az iratok között feljegyzést kell elhelyezni.

(3) Az eljárást kezdeményező iratnak - a büntetőeljárás kezdeményezéséről szóló feljegyzés kivételével - tartalmaznia kell azt is, hogy a címzett szerv az érdemi határozatát - az eljárásra irányadó ügyintézési határidőn belül - az ügyészségnek az Ütv. 5. §-ának (1) bekezdése alapján köteles megküldeni.

(4) Ha a címzett a (3) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, erről az ügyész a felettes, ennek hiányában a felügyeleti szervet tájékoztatja.

Büntetőeljárás kezdeményezése

26. § (1) Ha az ügyész által észlelt jogsértés vagy jogszabálysértő mulasztás bűncselekmény gyanúját kelti, az ügyész feljegyzést készít az illetékes büntetőjogi szakági ügyész részére. A feljegyzés a bűncselekmény gyanújára utaló cselekmény megállapított tényállását és a rendelkezésre álló bizonyítékokat is tartalmazza.

(2) Nem szükséges feljegyzés készítése akkor, ha a közérdekvédelmi szakághoz benyújtott beadvány a büntetőjogi szakághoz áttételre kerül.

Fegyelmi eljárás kezdeményezése

27. § (1) Ha az ügyész által észlelt jogsértés vagy jogszabálysértő mulasztás fegyelmi felelősségrevonást alapozhat meg, az ügyész a fegyelmi jogkör gyakorlójánál fegyelmi eljárást kezdeményez.

(2) A fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló iratnak a 25. § (3) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

a) a fegyelmi vétséget megállapító jogszabály felhívását,

b) az ügyész indítványát az eljárás megindítására,

c) a kezdeményezéstől elkülönített indokolást, amely magában foglalja a megállapított tényállást, az annak alátámasztására szolgáló bizonyítékokat, továbbá az indítvány jogi indokait.

(3) Ha a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik, az iratban a fegyelmi jogkör gyakorlójának megnevezését és a jogellenes magatartást elkövető személy nevét és beosztását is fel kell tüntetni.

Szabálysértési eljárás kezdeményezése

28. § (1) Ha a jogsértés vagy jogszabálysértő mulasztás szabálysértést valósít meg, az ügyész a szabálysértési eljárás lefolytatására illetékes szervnél szabálysértési eljárást kezdeményez.

(2) A szabálysértési eljárás kezdeményezéséről szóló iratnak a 25. § (3) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

a) a szabálysértési eljárásra illetékes szerv megnevezését,

b) a szabálysértés megjelölését az azt megállapító jogszabály felhívásával,

c) ügyészi kezdeményezést az eljárás megindítására,

d) a kezdeményezéstől elkülönített indokolást, amely magában foglalja a megállapított tényállást, az annak alátámasztására szolgáló bizonyítékokat, továbbá az indítvány jogi indokait.

(3) Ha a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik, az iratban a szabálysértés elkövetőjének nevét és az eljárás lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges személyi adatait is fel kell tüntetni.

Hatósági eljárás kezdeményezése

29. § (1)[65] Hatósági eljárás kezdeményezésének van helye, ha az ügyész által észlelt, valamely magánszemély, jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet cselekvése vagy mulasztása következtében megvalósult jogszabálysértés miatt közigazgatási hatósági eljárás lefolytatása indokolt. Az Ütv. 34. §-ának (1) bekezdésére figyelemmel a büntetőjogi ügyészi tevékenység során keletkezett személyes és különleges adat hatósági eljárás kezdeményezése céljából nem továbbítható.

(2)[66] A közérdekvédelmi tevékenység során keletkezett adatok alapján történő hatósági eljárás kezdeményezéséről szóló iratnak a 25. § (3) bekezdésén kívül tartalmaznia kell a megállapított tényállást, az eljárás kezdeményezésére okot adó jogszabály megjelölését, az ügyészi kezdeményezés tényét, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat.

(3) Ha a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik, az iratban a jogszabálysértés elkövetőjének nevét és az eljárás lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges személyi adatait is fel kell tüntetni.

Ügyészi jelzés

30. §[67] Az Ütv.-ben meghatározott körben benyújtandó jelzésnek a 32. § (1) bekezdésének a)-c) és h) pontjában foglaltakat, ha a jelzés a döntés módosítására (visszavonására), vagy a mulasztás megszüntetésére irányul, a d) pont szerinti indítványt, valamint - ha az ügyész ezt kéri - azt kell tartalmaznia, hogy az illetékes szerv vezetője a jelzéssel kapcsolatos álláspontjáról az ügyészt 30 napon belül értesítse.

Ügyészi jóváhagyás

31. § (1) Törvény alapján ügyészi jóváhagyáshoz kötött kényszerintézkedés, adatigénylés vagy egyéb eljárási cselekmény jóváhagyását akkor kell megtagadni, ha

a) a rendelkezésre álló adatok alapján az eljárás megindítására nem volt, vagy folytatására az eljárás jelenlegi szakaszában nincs már ok,

b) alkalmazásának jogszabályi feltételei hiányoznak.

(2) A jóváhagyás megtagadásával egyidejűleg - amennyiben szükséges és lehetséges - a jogszabálysértés orvoslása iránt is intézkedni kell.

(3)[68] Az ügyészi jóváhagyás a járási ügyészség hatáskörébe tartozik. A főügyész ezt az intézkedést a főügyészség hatáskörébe vonhatja.

Az ügyészi felhívás

32. § (1) A fellépést megelőző, az Ütv. 26. §-ának (3) bekezdése szerinti ügyészi felhívásnak tartalmaznia kell:

a) a címzett szerv vagy szervezet megnevezését,

b) a kifogásolt döntés, intézkedés, szabályzati rendelkezés (a továbbiakban e § alkalmazásában együtt: döntés) ügyszámát (számozását), keltét, a döntés, vagy kifogásolt részének tömör tartalmi összefoglalását, a döntést hozó szerv megnevezését,

c) a törvénysértést megvalósító tényállást és annak kifejtését, hogy a jogszabálysértés miben nyilvánul meg,

d) a törvénysértés megszüntetésére, a megszüntetés módjára és határidejére vonatkozó indítványt,

e) a törvénysértő döntés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó esetleges indítványt, tájékoztatást a végrehajtás felfüggesztésére és az ügyészség értesítésére vonatkozó kötelezettségről,

f) tájékoztatást arról, hogy a törvénysértés orvoslásáról, továbbá ha a címzett szerv vagy szervezet a felhívással nem ért egyet, ennek indokairól az ügyészt a megadott határidőben értesíteni kell,

g) azt a tájékoztatást, hogy ha a címzett az ügyész által megadott határidőn belül a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, vagy a felhívásban foglaltakkal nem ért egyet, az ügyész 30 napon belül (testületi döntést igénylő esetben a testületi ülés időpontjától számított 30 napon belül) a döntés ellen, illetve a jogsértés megszüntetése iránt törvényben meghatározattak szerint felléphet,

h) a kiadmányozó elérhetőségét, ha a felhívás kiadmányozója és ügyintézője nem azonos, az ügyintéző nevét, és az ügyintéző elérhetőségét is.

(2) Ha a törvénysértés mulasztásban nyilvánul meg, a felhívásnak az (1) bekezdés a), c), d) és f)-h) pontjaiban foglaltakat kell tartalmaznia.

(3) A közigazgatási hatósági döntés érdemére kiható törvénysértés megszüntetése érdekében benyújtott felhívásban a legfeljebb 60 napon belüli határidőt - ha jogszabályi akadálya nincs - a törvénysértés megszüntetésére kell kitűzni.

(3a)[69] Mulasztás orvoslására a felhívást úgy kell benyújtani, illetve a törvénysértés megszüntetésére kitűzött határidőt úgy kell megállapítani, hogy a felhívás eredménytelensége esetén a mulasztási per a közigazgatási cselekmény megvalósítására irányadó határidő elteltétől számított egy éves objektív határidőn belül megindítható legyen.

(4) Ha a törvénysértő döntést testületi szerv hozta, az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy a testületi döntés lehetőség szerinti 60 napon belüli meghozatalát kell indítványozni.

(5) Felhívás kiadása esetén a törvénysértés orvoslására adott határidő időtartamának megállapításakor elsődlegesen a törvénysértés súlyosságát, továbbá a törvényesség helyreállításának reális időigényét kell figyelembe venni.

33. § (1) Ha törvény alapján az ügyész a törvényesség helyreállítása érdekében történő fellépését megelőzően felhívás kibocsátására jogosult, annak alkalmazásáról vagy mellőzéséről az ügy összes körülményeit, valamint a törvénysértést elkövető hasonló ügyben tanúsított korábbi magatartását mérlegelve aszerint dönt, hogy valószínűsíthetően melyik megoldás vezet előbb a törvénysértés megszüntetéséhez.

(2) A felhívás eredménytelensége esetén - ha az ügy nem kérelemre indult - a fellépés mellőzésének okairól feljegyzést kell készíteni.

IV. Fejezet

A polgári peres és a nemperes eljárásokban való ügyészi részvétel[70]

Illetékesség

34. § (1) Ha a legfőbb ügyész egyedi vagy általános rendelkezése másként nem rendelkezik, a magánjogi tevékenységet annak a főügyészségnek, illetve annak a járási ügyészségnek az ügyésze látja el, amelyik az illetékes bíróság területén működik. Az ítélőtáblához tartozó ügyekben az ítélőtábla illetékességi területén működő fellebbviteli főügyészség ügyésze jár el.

(2) A Legfőbb Ügyészség ügyésze bármely bíróságnál, a főügyészség ügyésze pedig a főügyészség illetékességi területén lévő bármely járási (kerületi) bíróságnál eljárhat.

(3) A főügyész úgy is rendelkezhet, hogy a területén működő bármely járási (kerületi) bíróságnál részben vagy egészben a főügyészség ügyésze látja el a magánjogi tevékenységet.

Az iratok megtekintése

35. §[71] Az ügyész azokat az adatokat és iratokat, amelyeket közvetlenül is megtekinthet, illetve megismerhet, teljes terjedelmében tanulmányozhatja az eljárás megindítására való tudomásszerzés céljából is.

A perindítást megelőző ügyészi tevékenység[72]

36. §[73] (1) Perindítás előtt az ügyész összegyűjti és ellenőrzi a bizonyítékokat. Ennek során meghallgathatja az anyagi jogosultat, a jogosult képviselőjét, az alperesként perbevonandó személyt, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli egyéb szervezet képviselőjét, illetve jogi képviselőjét, betekinthet iratokba és nyilvántartásokba, megtekintheti a helyszínt, okiratot, szakértői véleményt szerezhet be, és tájékozódhat arról, hogy a tanúvallomásokkal milyen tényeket lehet bizonyítani. Az eljárás előkészítése során - ha törvény másként nem rendelkezik - személyes megjelenésre kötelezésnek nincs helye.

(2) Ha a fél önkéntes teljesítésével a törvényes működés helyreállítható vagy a jogszabálysértés kiküszöbölhető, feltéve, hogy a per célját nem veszélyezteti, és nem jár a perindítási határidő elmulasztásával, nincs akadálya annak, hogy az ügyész a kereset benyújtását megelőzően az Ütv. 26. § (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával az ellenérdekű felet perindítási szándékáról felhívásban tájékoztassa.

(3) A (2) bekezdés szerinti felhívásból ki kell tűnnie annak, hogy az abban foglaltak az ügyész álláspontját tükrözik, amely az ellenérdekű félre nem kötelező, valamint annak, hogy az önkéntes teljesítés az ügyész egyéb jogköre esetleges gyakorlásának nem akadálya.

(4) Ha az ellenérdekű fél a felhívás eredményeként a perre okot adó körülményt megszünteti, és a per ezzel okafogyottá válik, erről a körülményről a házi iratok között rövid feljegyzést kell elhelyezni.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat a nemperes eljárások előkészítése során is megfelelően alkalmazni kell.

Az eljárást megindító beadvány előterjesztése[74]

37. §[75] (1) Abban az eljárásban, amelyet az ügyész törvény alapján indít, vagy ellene indítanak, amelyben fellép, perbe lép vagy beavatkozik, a bírósághoz intézett beadványban a speciális perbeli jogalany megjelölésére az "ügyész" kifejezést kell alkalmazni. Emellett kell - zárójelben - feltüntetni az adott eljárási szakaszban eljáró ügyészi szervet és annak székhelyét, telefon- és faxszámát, valamint e-mail-címét.

(2) A beadványban - az eljárás tárgyához igazodóan - hivatkozni kell a Pp. 58-60. §-ára, 72. §-ára, illetve 75. § (2) bekezdés b) pontjára, az Ütv. 2. § (2) bekezdésére, 8. § (3) bekezdésére, ezen utasítás 34. § (1) bekezdésére, valamint az attól való eltérés esetén az azt megalapozó rendelkezésre.

(3) Ha az ügyész a közérdek védelme - ideértve a közhitelesség biztosítását is - érdekében lép fel, akkor a közérdekvédelmi jogkörben eljárva [így különösen a Ptk. 6:105. § (1) bekezdés a) pontja, 6:88. § (4) bekezdése, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 60. § (1) és (2) bekezdése, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 62. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 39. §-a, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 109. § (2) bekezdése, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 60. § (2) bekezdése, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 44. § (2) bekezdése alapján] indított perek, illetve a cégekre, a civil szervezetekre, továbbá egyéb jogi személyekre vonatkozó törvényi rendelkezések felhatalmazásán alapuló perek esetén a keresetlevelet a törvényszékhez kell benyújtani. Járásbírósági hatáskörbe tartoznak különösen: a személyi állapotot érintő perek, továbbá - értékhatártól függően - a jogvédelemre képtelen fél érdekében indított eljárások [Pp. 59. § (1) bekezdés] és az uzsorás perek [Ptk. 6:88. § (4) bekezdés].

(4) Az ügyész alperes ellen indítandó perekben az alperesi nyilatkozatokra az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A perindítás esetei[76]

38. §[77] (1) Az ügyész pert indíthat, ha törvény erre kizárólag vagy más jogosult mellett feljogosítja.

(2) Más személy javára akkor indokolt a perindítás, ha személyi körülményei vagy más ok miatt az alapvető jogait érintő pert maga nem tudja megindítani, vagy igényének érvényesítése nagyobb nehézségbe ütközik. A jogosult jogainak védelmére képtelennek általában akkor tekinthető, ha hátrányos szociális körülményeivel összefüggő ismeretszintje, jogban való járatlansága, mentális állapota miatt nem képes átlátni az őt ért jogsérelemből adódó jogérvényesítési lehetőségeit, illetve, ha a jogos igénye érvényesítésében rajta kívül álló okból vagy fizikai állapotánál fogva akadályozott.

39. § (1)[78] Szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt az ügyész a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében indíthat keresetet, melynek alapjául a társadalom egészének vagy csoportjának sérelme szolgálhat. E körben értékelni kell a jogsértés súlyát, jellegét, vagyoni és nem vagyoni következményeit.

(2) Nem akadálya a keresetindításnak a jogellenes szerződésben kikötött szolgáltatások és ellenszolgáltatások időközbeni teljesítése, valamint az sem, hogy a szerződő felek érdeksérelme nem állapítható meg.

(3) Nem indokolt a keresetindítás, ha az érvénytelenség jogkövetkezményeinek a levonása más közérdeknek a szerződéssel okozott sérelemnél aránytalanul nagyobb sérelmét idézheti elő.

40. §[79] Uzsorás szerződés esetén a szerződés semmisségének megállapítása vagy a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt az ügyész keresetet indíthat. Az ügyész a büntetőeljárás megindításától, illetve annak eredményétől függetlenül élhet keresetindítási jogával.

41. §[80]

42. § (1) Nem indíthat az ügyész keresetet olyan jog iránt, amelyet csak jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet érvényesíthet, továbbá a keresetindítási jognak az anyagi jogszabályokban meghatározott korlátaira is figyelemmel kell lennie.

(2) Nem indítható kereset olyan esetben sem, amikor az igény más eljárás útján, egyszerűbben érvényesíthető.

[81]

43. §[82]

[83]

44. §[84]

[85]

45. §[86][87]

A felek rendelkezési jogának tiszteletben tartása

46. § (1)[88] Ha valamely perbeli cselekményhez a felek kölcsönös megegyezésére, közös kérelmére vagy az ellenérdekű fél hozzájárulására van szükség, az ügyész hozzájáruló nyilatkozatát csak közérdekből vagy más személy törvényes érdekének védelme céljából tagadhatja meg.

(2) Ha a felek a jogvitát egyezséggel kívánják befejezni, az egyezség jóváhagyását az ügyész csak akkor ellenezheti, ha az egyezség nem felel meg a jogszabályoknak. Ennek elbírálásánál azonban tekintettel kell lenni arra is, hogy a felek jogaikról, vagy annak egy részéről lemondhatnak az egyezségben.

A polgári nemperes eljárásokban való ügyészi részvétel[89]

47. §[90]

48. §[91]

49. §[92]

50. §[93]

Perorvoslatok[94]

51. §[95] (1) Peres eljárásban az elsőfokon eljáró ügyész az ítéletet az ügy irataival együtt, a kézbesítést követően haladéktalanul elektronikus úton köteles felterjeszteni a másodfokon eljáró ügyészhez.

(2) A fellebbezést az elsőfokon eljárt ügyész nyújtja be, egyidejűleg felterjesztve azt a másodfokon eljáró ügyészhez. Ha a fellebbezés tárgyaláson kívül nem bírálható el, akkor a fellebbezésben a tárgyalás tartására irányuló kérelmet is elő kell terjeszteni.

(3) Az ellenérdekű fél által előterjesztett fellebbezés esetén a csatlakozó fellebbezést, illetve a fellebbezési ellenkérelmet a másodfokon eljáró ügyész terjeszti elő.

(4) Az első- és a másodfokon eljáró ügyész a fellebbezés, a csatlakozó fellebbezés, illetve a fellebbezési ellenkérelem előkészítésekor, illetve előterjesztésekor együttműködnek.

(5) A peres eljárás során hozott fellebbezhető végzés esetén az (1), (2) és (4) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy az ellenérdekű fél fellebbezése esetén az arra tett észrevétel előterjesztésére az eljáró ügyész jogosult.

(6) Nemperes eljárásban a (2)-(5) bekezdésben írtakat az eljárás nemperes jellegéhez igazodóan kell alkalmazni.

52. §[96] (1) Az eljárásban részt nem vett ügyészt a perújítási kérelem előterjesztésére való jogosultság - a felek rendelkezésére álló határidőben - akkor illeti meg, ha a perbeli részvételét egyébként a törvény szerint megalapozó körülmények fennállnak.

(2) A felülvizsgálati kérelmet a másodfokon eljárt ügyész nyújtja be, egyidejűleg felterjesztve azt a Legfőbb Ügyészségre. A felülvizsgálati kérelemben - amennyiben annak feltételei fennállnak - hivatkozni kell a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre.

(3) Az ellenérdekű fél által előterjesztett felülvizsgálat esetén a csatlakozó felülvizsgálati kérelmet, illetve a felülvizsgálati ellenkérelmet a Legfőbb Ügyészség ügyésze terjeszti elő.

(4) A felülvizsgálati eljárásra egyebekben az 51. § (4)-(6) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

53. §[97] A jogegységi panaszt a Legfőbb Ügyészség ügyésze nyújtja be. Ha a jogegységi panaszt nem az ügyész terjesztette elő, a befogadott jogegységi panasszal kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség ügyésze tesz nyilatkozatot.

54. §[98] Az ügyész által a bírósághoz benyújtott keresetlevél, írásbeli ellenkérelem, válaszirat, viszontválasz, viszontkereset-levél és más beadványok előterjesztésére, alaki és tartalmi kellékeire, a perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra, az azokban való részvételre, a rendes és rendkívüli perorvoslatokra egyebekben a tárgykört szabályozó törvényi rendelkezések az irányadóak. Az első- és másodfokon, valamint a felülvizsgálat során eljáró ügyész együttműködési kötelezettségét, továbbá a polgári peres és nemperes eljárásokban irányadó felterjesztési kötelezettséget módszertani útmutató tartalmazza.

IV/A. Fejezet[99]

A közigazgatási perekben való ügyészi részvétel

Általános szabályok[100]

54/A. §[101] Az ügyészség a közigazgatási perben a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényben meghatározott jogosítványokat gyakorolja, és az abban szabályozott eljárási rend szerint jár el.

54/B. §[102] (1) A bírósághoz intézett beadványokban felperesként vagy perbe lépő félként az "ügyészség" szót kell alkalmazni. Emellett zárójelben fel kell tüntetni az adott eljárási szakaszban eljáró ügyészi szervet, annak székhelyét, telefon és faxszámát, valamint e-mail-címét. A beadványban hivatkozni kell az Ütv. 8. §-ának (3) bekezdésére.

(2)[103] A közigazgatási perben benyújtott ügyészi kereset nem terjeszkedhet túl a felhívásban foglaltakon. A közigazgatási perben az ügyészség egyezséget nem köthet, bírósági közvetítés elrendeléséhez nem járulhat hozzá. A felek rendelkezési jogára az ügyészségnek nem kell tekintettel lennie.

(3) A más által indított közigazgatási perbe az ügyészség csak akkor léphet be, ha a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényben meghatározott esetben a bíróság erre felhívja. A bíróság felhívását - a szükséges házi iratokkal - a perbe lépésre megállapított határidő lejárta előtt legalább 5 nappal a felettes ügyészségre véleményes jelentéssel fel kell terjeszteni.

(4)[104] A közigazgatási perben elsőfokon való eljárásra a felhívást benyújtó ügyészség ügyésze illetékes. Ha a közigazgatási perben törvény alapján elsőfokon a Kúria jár el, a per megindításával és az ügyészség perbeli képviseletével kapcsolatos feladatokat akkor is a főügyészség látja el, ha a felhívást a járási ügyészség nyújtotta be. A felhívásban megállapított határidő eredménytelen leteltét követő 5 napon belül a járási ügyészség a szükséges házi iratokkal a perindítással kapcsolatos véleményes jelentését elektronikus úton felterjeszti a főügyészséghez.

(5)[105] Ha a bíróság az ügyben tárgyalást tart, és az egyébként illetékes ügyészség ügyészének valamely tárgyaláson való részvétele az illetékes ügyészség által el nem hárítható akadályba ütközik, az akadály fennállásáig a bíróság előtti eljárásra a bíróság székhelyén működő főügyészség ügyésze is illetékes. A keresetlevelet benyújtó ügyészség ezért a keresetlevél és a szükséges házi iratok egy példányát a benyújtással egyidejűleg elektronikus úton megküldi az illetékes bíróság székhelye szerinti főügyészségnek is, továbbá annak felmerülésekor és megszűnésekor haladéktalanul tájékoztatást ad e főügyészség részére az egyébként illetékes ügyészség ügyészének akadályoztatásáról, illetve az akadályoztatás megszűnéséről.

Perorvoslatok[106]

54/C. §[107] (1) A fellebbezést a keresetet benyújtó főügyészség ügyésze nyújtja be. Ha a fellebbezés tárgyaláson kívül nem bírálható el, akkor a fellebbezésben a tárgyalás tartására irányuló kérelmet is elő kell terjeszteni. Ha a perben elsőfokon a járási ügyészség járt el, a fellebbezés tervezetét, illetve a fellebbezés szükségtelenségére vonatkozó véleményes jelentését a szükséges házi iratokkal elektronikus úton - a bírósági határozat kézhezvételétől számított 5 napon belül - felterjeszti a főügyészséghez.

(2) A fellebbezést a benyújtással egyidejűleg a főügyészség köteles elektronikus úton a szükséges házi iratokkal a Legfőbb Ügyészséghez felterjeszteni. Ha a főügyészség álláspontja szerint a fellebbezés benyújtására nincs szükség, az erről szóló véleményes jelentését a fellebbezési határidő kezdetétől számított 8 napon belül felterjeszti a Legfőbb Ügyészséghez.

(3) A Legfőbb Ügyészség - indokai kifejtésével - szükség esetén haladéktalanul utasítja a főügyészséget a fellebbezés visszavonására vagy módosítására, illetve a fellebbezési határidő kezdetétől számított 12 napon belül a fellebbezés benyújtására.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem benyújtásával kapcsolatban is azzal, hogy a járási ügyészség az (1) bekezdés szerinti felterjesztését a fellebbezés kézhezvételétől számított 3 napon belül, a főügyészség a (2) bekezdés szerinti véleményes jelentését a fellebbezés ügyészség általi kézhezvételétől számított 4 napon belül, a Legfőbb Ügyészség pedig a (3) bekezdés szerinti, a kérelem (ellenkérelem) benyújtására vonatkozó utasítását a fellebbezés ügyészség általi kézhezvételétől számított 6 napon belül köteles megtenni.

(5) A főügyészség a jogerős bírósági határozatot az elsőfokon eljárt járási ügyészségnek és a Legfőbb Ügyészségnek a határozat kézhezvételétől számított 3 napon belül megküldi.

54/D. §[108] (1) A jogerős bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelmet, felülvizsgálati ellenkérelmet és csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a Legfőbb Ügyészség ügyésze nyújtja be. A felülvizsgálati eljárásban való részvétellel kapcsolatos feladatokat a Legfőbb Ügyészség ügyésze látja el.

(2) A főügyészség köteles a szükséges házi iratokkal elektronikus úton a felülvizsgálati kérelem tervezetét vagy - jogi indokai megjelölésével - a felülvizsgálati kérelem benyújtásának szükségtelenségével kapcsolatos álláspontját tartalmazó véleményes jelentését a jogerős bírósági határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Legfőbb Ügyészséghez felterjeszteni. Ha a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozat meghozatalát megelőző bírósági eljárásban a járási ügyészség ügyésze vett részt, a felterjesztést a járási ügyészségnek kell a főügyészséghez megtennie a jogerős bírósági határozat kézhezvételét követő 8 napon belül, a főügyészség pedig a felterjesztést - véleményes jelentésével - a jogerős bírósági határozat ügyészségi kézhezvételétől számított 15 napon belül továbbítja a Legfőbb Ügyészséghez.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott módon a felülvizsgálati ellenkérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem tervezetét vagy az ezek benyújtásának mellőzésére vonatkozó álláspontját a főügyészség a felülvizsgálati kérelem befogadásáról szóló kúriai végzés kézhezvételétől számított 4 napon belül köteles a Legfőbb Ügyészséghez felterjeszteni. Ha a bírósági eljárásban a járási ügyészség ügyésze vett részt, a felterjesztést a járási ügyészség a kúriai végzés kézhezvételétől számított 3 napon belül küldi meg a főügyészségre, amely a felterjesztést és az azzal kapcsolatos álláspontját a kúriai végzés ügyészség általi kézhezvételét követő 5 napon belül továbbítja a Legfőbb Ügyészséghez.

(4) A felülvizsgálati határozatot a Legfőbb Ügyészség annak kézhezvételétől számított 3 napon belül megküldi a főügyészségnek és a járási ügyészségnek. Ha a felülvizsgálati kérelem, a felülvizsgálati ellenkérelem és a csatlakozó felülvizsgálati kérelem benyújtása nem indokolt, erről a Legfőbb Ügyészség tájékoztatja a főügyészséget és a járási ügyészséget.

54/E. §[109] (1) A jogegységi panaszt a Legfőbb Ügyészség ügyésze nyújtja be. A jogegységi panasz alapjául szolgáló közigazgatási perben eljárt főügyészség a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény szerinti tartalommal javaslatot tesz a jogegységi panasz benyújtására vagy - indokai megjelölésével - annak mellőzésére. A javaslatot az érintett kúriai határozat közlésétől számított 15 napon belül kell a szükséges házi iratokkal elektronikus úton a Legfőbb Ügyészséghez felterjeszteni.

(2) Ha a jogegységi panaszt nem az ügyészség terjesztette elő, a befogadott jogegységi panasszal kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség tesz nyilatkozatot. Ha a befogadott jogegységi panaszt nem a Legfőbb Ügyészség kapta meg, a nyilatkozat tartalmára vagy annak mellőzésére a befogadott jogegységi panasz kézhezvételétől számított 15 napon belül - a szükséges házi iratok megküldése mellett - a Legfőbb Ügyészségnek elektronikus úton az a főügyészség tesz javaslatot, amelynek azt a jogegységi panasz tanács (a továbbiakban: tanács) megküldte.

(3) Ha a tanács tárgyalást tart, azon a Legfőbb Ügyészség ügyésze vesz részt. A Legfőbb Ügyészség a jogegységi panasz elbírálásáról hozott határozatot annak kézhezvételétől számított 3 napon belül megküldi az érintett főügyészségnek.

54/F. §[110] Az ügyész perújítási kérelmet csak akkor nyújthat be, ha az eljárásban korábban részt vett. A perújításra egyebekben az 54/C. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

54/G. §[111] A közigazgatási perekkel kapcsolatos ügyészi tevékenység során a 34. § (2) és (3) bekezdését, továbbá a 35. §-t megfelelően alkalmazni kell.

IV/B. Fejezet[112]

A legfőbb ügyész Ütv. szerinti közérdekvédelmi tevékenységgel kapcsolatos hatásköre.

Jogegységi eljárás kezdeményezése, a legfőbb ügyész véleménye a Kúria előtti eljárásban

55. § (1) A fellebbviteli főügyészség, illetőleg a főügyészség előterjesztést tehet jogegységi eljárásnak a legfőbb ügyész általi kezdeményezésére, ha

a) az elvi kérdés olyan eljárásban merül fel, amelynek megindítására, vagy az abban való részvételre az ügyészt külön jogszabály feljogosítja, és

b) a jogegységi határozat meghozatala a joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében szükséges.

(2) A jogegységi eljárást kezdeményező indítvány tervezetét a Legfőbb Ügyészség készíti el.

(3) Az Ütv. alapján a Kúria előtti eljárásban a legfőbb ügyész által kifejthető vagy kifejtendő szakmai vélemény tervezetét a Legfőbb Ügyészség készíti el.

A legfőbb ügyész alkotmánybírósági eljárást kezdeményező hatásköre

55/A. §[113] (1) A fellebbviteli főügyészség, illetve a főügyészség indokolással ellátott javaslatában indítványozhatja, hogy a legfőbb ügyész kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál

a) az Alaptörvényben meghatározott feltételek fennállása esetén az Alaptörvény és Alaptörvény módosítása felülvizsgálatát a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében;

b) a jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálatát;

c) a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.

(2) A felterjesztő ügyészségnek a Legfőbb Ügyészség tájékoztatást ad arról, hogy a felterjesztésben kifogásolt jogi szabályozás felülvizsgálata érdekében a legfőbb ügyész az Alkotmánybírósághoz fordul-e.

(3) Az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményező indítvány tervezetét a Legfőbb Ügyészség készíti el.

V. Fejezet

A jogi személy működésével kapcsolatos ügyészi jogkörök[114]

Az ügyész eljáráskezdeményezési joga[115]

56. §[116] (1) Ha az ügyész - törvényben rögzített feltételek alapján - a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban együtt: jogi személy) működése felett felügyeletet (ellenőrzést) gyakorló bíróságnál vagy hatóságnál (a továbbiakban együtt: felügyeletet gyakorló szervezet) törvényben meghatározott eljárást kezdeményezhet, az eljárásra - a bíróság illetékességére vonatkozó eltérő törvényi rendelkezés hiányában - annak az ügyésznek van illetékessége, amelyik működési területén a jogi személy székhelye található.

(2) Az ügyész az előkészítés során köteles összegyűjteni az eljárás megindításához szükséges adatokat, azonban a jogi személy képviselőjének meghallgatására, továbbá a jogi személytől a nyilvános vagy közzétett iratokon túl további iratok beszerzésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha az ügyész intézkedése iránti kérelmet a jogi személy terjesztette elő.

(3) Ha az ügyész az (1) és (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtására nem jogosult, a tudomására jutott jogsértést indokolt esetben bejelentés formájában közli a felügyeletet gyakorló szervezettel. Ilyen esetben a nyilvános adatok beszerzésén túl további iratok, adatok beszerzésének, személyek meghallgatásának nincs helye.

A cégnek nem minősülő szervezetekre vonatkozó eltérő szabályok[117]

57. §[118] (1) Az ügyészt az eljárás kezdeményezésének joga akkor illeti meg, ha a keresetét vagy a nemperes eljárás megindítására irányuló kérelmét - törvényben meghatározott ok megjelölése mellett - a közérdek sérelmére alapítja, és e közérdek sérelmének fennállását valószínűsíti. A közérdek sérelme törvényi vélelem alapján fennáll, ha indítványában az ügyész a nyilvántartás adatának hibáját jelöli meg.

(2) Amennyiben egyes eljárások vagy szervezetek vonatkozásában törvény az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő szabályozást tartalmaz, úgy az eljárás kezdeményezésére e speciális szabályozás irányadó.

(3) A 36. § megfelelő alkalmazásával az ügyész a nemperes eljárás megindítására irányuló beadványának előkészítése során a közhiteles nyilvántartás adatainak figyelembevételével az Ütv. 4. § (3) bekezdése alapján adatszolgáltatásra irányuló felszólítással élhet a jogi személy felé, ha a nyilvántartás adataiból vagy a tudomására jutott más körülményekből a nyilvántartás hibájára megalapozottan lehet következtetni.

Az ügyész által gyakorolt törvényességi ellenőrzés[119]

58. §[120] (1) Ha az ügyészt külön törvény feljogosítja a jogi személy feletti törvényességi ellenőrzés gyakorlására, az ügyész - törvény eltérő rendelkezése hiányában - azt vizsgálja, hogy a tudomására jutott jogsértés megalapozza-e az ügyész külön törvény szerinti fellépését.

(2)[121] Az ügyész a jogi személy működésének ellenőrzését hivatalból, a hivatalosan tudomására jutott tények, adatok alapján elrendelt vizsgálat keretében végzi. A hivatalos tudomásszerzés alapja lehet különösen állampolgári bejelentés, kérelem, hatóságok és egyéb szervezetek megkeresése, más ügyészségi eljárásokban felmerült információ, az érintett jogi személy nyilvántartási iratai és adatai.

(3) A vizsgálat elrendelése akkor indokolt, ha az ügyész tudomására jutott tények, adatok alapján alappal lehet következtetni az ügyészi fellépés szükségességére a jogi személy törvényes működését akadályozó, illetve veszélyeztető jogsértés fennállása miatt.

(4)[122] A jogi személy működése feletti törvényességi ellenőrzési hatáskör gyakorlása során az 56. § (2) bekezdése nem alkalmazható. A hatáskör gyakorlására az adott szervezetre vonatkozó külön törvény és - ha az kifejezetten vagy eltérő rendelkezéssel nem zárja ki - az Ütv. 26. és 28. §-ának rendelkezései megfelelően irányadóak.

V/A. Fejezet[123]

A közhasznúsággal kapcsolatos ügyészi jogkör

A cégnek minősülő közhasznú szervezetek[124]

58/A. §[125] (1) A cégjegyzékbe bejegyzett közhasznú jogállású jogi személy működése feletti törvényességi ellenőrzés kizárólag az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) szerinti közhasznú működés és vagyonfelhasználás, valamint a letétbe helyezett beszámoló Ectv. 32. §-a követelményeinek való megfelelés vizsgálatára terjed ki.

(2)[126] Ha az (1) bekezdés szerinti ügyészi vizsgálat eredményeként megállapítható, hogy a szervezet működése vagy vagyonfelhasználása az Ectv. rendelkezéseibe ütközik, és a feltárt törvénysértés az ügyészi fellépést megalapozza, az ügyész felhívásában legfeljebb hatvannapos határidő tűzésével indítványozza a törvénysértés megszüntetését.

58/B. §[127] (1) Az ügyész a cégbíróságnál nemperes eljárás kezdeményezésével indítványozza a közhasznú jogállás megszüntetését, ha a törvénysértés kiküszöbölésére vonatkozó indítvány nem vezetett eredményre.

(2) A törvénysértés kiküszöbölésére vonatkozó indítványtételre a 33. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3)[128] Az Ectv. 49. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a bíróság eljárásának kezdeményezését megelőzően törvénysértés kiküszöbölésére vonatkozó felhívás nem bocsátható ki.

A cégnek nem minősülő közhasznú szervezetek[129]

58/C. §[130] (1) A cégnek nem minősülő, bírósági bejegyzés eredményeként közhasznú jogállású jogi személy esetén az ügyész kizárólag azt vizsgálja, hogy a szervezet a közhasznú minősítés követelményeinek továbbra is megfelel-e. E körben azt is ellenőrzi, hogy a szervezet eleget tett-e a számviteli beszámoló letétbehelyezési és közzétételi kötelezettségének.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálata körében arra vonatkozó adat, irat szerezhető be, hogy a közhasznú szervezet az Ectv. szerinti közhasznúsági feltételeknek változatlanul megfelel.

VI. Fejezet[131]

A szabálysértési ügyekkel kapcsolatos ügyészi feladatok

Hatáskör és illetékesség

59. § (1) Szabálysértési ügyben az elővezetést elrendelő, valamint az eljárást megszüntető határozatok felülvizsgálata, továbbá a panaszok elbírálása - ha a főügyész eltérően nem rendelkezik - a járási ügyészség hatáskörébe tartozik.

(2)[132] A főügyész eltérő rendelkezése hiányában szabálysértési ügyben annak a főügyészségnek vagy a közérdekvédelmi feladat ellátására jogosult járási ügyészségnek az ügyésze illetékes, amelynek területén az ügyben eljáró hatóság, bíróság székhelye van. Pest vármegye területén illetékes szerv tekintetében a Pest Vármegyei Főügyészség ügyésze az illetékes akkor is, ha a szerv székhelye a fővárosban van.

Ügyészi felhívás

59/A. § (1)[133] Az ügyész a szabálysértési eljárásban tapasztalt törvénysértő határozat miatt közvetlenül az eljáró szabálysértési hatósági hatáskört gyakorló szervet hívja fel a törvénysértés kiküszöbölésére.

(2) A felhívásnak pontos indítványt kell tartalmaznia a törvénysértés kiküszöbölésére, a határozat visszavonására vagy módosítására, annak részletesen kifejtett indokával együtt. A felhívás elbírálásának határidejéről, valamint a válaszadás kötelezettségéről, és a jogkövetkezményekről a szabálysértési hatóságot a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 43. §-ában foglalt előírások megjelölésével kell tájékoztatni.

(3)[134] Amennyiben a szabálysértési hatóság előtt bűncselekmény miatt folyt az eljárás, az ügyész a büntetőjogi szakágnál a nyomozás elrendelését vagy az eljárás folytatásának elrendelését kezdeményezi, illetve - ha a nyomozás irányítása vagy felügyelete is a jogkörébe tartozik - e tárgyban maga intézkedik. A nyomozás vagy a nyomozás folytatásának elrendelése esetén a szabálysértési határozat ellen felhívást kell benyújtani, és indítványozni kell a szabálysértési eljárás megszüntetését [Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés g) pont] és az iratoknak a nyomozást folytató hatósághoz való áttételét. A nyomozás elrendelése iránt akkor is intézkedni kell, ha az ügyész a panasz elbírálása során észleli, hogy bűncselekmény miatt folyik a szabálysértési hatóság előtt az eljárás. A nyomozás elrendelésének kezdeményezését közölni kell a szabálysértési hatósággal.

(4) Ha a felhívás benyújtására az elkövető javára, az Ütv. 30. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, de az elévülési idő elteltét követően kerül sor, az ügyész a felhívás indítványában az elévülés miatt a szabálysértési eljárás megszüntetésére tesz indítványt.

(5) Ha a felhívásban az eljárás folytatásának vagy a határozat elkövető terhére való módosításának indítványozása indokolt, az ügyésznek előzetesen meg kell ítélnie, nem évült-e el a szabálysértési cselekmény, illetve van-e reális lehetősége annak, hogy a felhívás nyomán még az elévülési időn belül szülessen a felelősség kérdésében döntés.

(6)[135] Az ügyész a felhívás eredménytelensége esetén a szabálysértési hatóság székhelye szerint illetékes járásbíróság előtt támadja meg a jogerős határozatot, és indítványozza, hogy a bíróság kötelezze a szabálysértési hatóságot a törvénysértés - felhívás tartalmának megfelelő - megszüntetésére. Az ügyész indítványának bírósághoz való megküldésével egyidejűleg - az indítvány egy példányával - a szabálysértési hatóságot is értesíti. Az értesítésben az ügyiratok bírósághoz való megküldésének kötelezettségéről és határidejéről a Szabs. tv. 43. § (3) bekezdésében foglalt előírások megjelölésével tájékoztatást kell adni. Az indítvány szabálysértési hatóságnak való megküldéséről a bíróságot tájékoztatni kell.

(7)[136] Az ügyész az eredménytelen felhívás miatt a bírósághoz benyújtott indítványát - a szükséges házi iratokkal - haladéktalanul felterjeszti a felettes ügyészséghez. A felterjesztett iratok tartalma alapján a felettes ügyészség 8 napon belül utasíthatja az ügyészt az indítvány visszavonására vagy módosítására.

(8) Ha a szabálysértési hatóság a bíróság előtti fellépés után értesíti az ügyészt a felhívással való egyetértéséről és az annak alapján megtett intézkedéséről, amennyiben azt indokoltnak tartja, az ügyész az indítványát a bíróság döntésének meghozataláig visszavonja.

(9) A szabálysértési hatóság felhívással kapcsolatos észrevételeire az ügyész a bíróság előtti eljárásban minden esetben nyilatkozatot tesz. [Ütv. 30. § (3) bekezdés]

Az elővezetés

60. § (1)[137] Az elővezetést elrendelő határozat felülvizsgálatát az ügyész soron kívül - legkésőbb öt napon belül - a teljes ügyirat tanulmányozásával végzi el. Ha az elővezetés jogszabályi feltételei hiányoznak, az ügyész - legkésőbb az elővezetés napját megelőző napig - indokolt határozatot hoz az elővezetési határozat hatályon kívül helyezéséről.

(2)[138]

Panasz

61. § (1)[139] Az ügyész a szabálysértési hatóság által rendelkezésre bocsátott iratok alapján a kényszerintézkedés miatt benyújtott panaszt három, az egyéb panaszt nyolc napon belül elbírálja. A határidőt a szabálysértési iratok rendelkezésre bocsátásától kell számítani.

(2)[140] Az ügyész a panasz elbírálásáról hozott döntését indokolással ellátott határozatba foglalja, amit megküld a szabálysértési hatóságnak és a panasz előterjesztőjének. Ha a panasszal érintett határozatot az ügyész hatályon kívül helyezi, az erről szóló határozatát mindazoknak megküldi, akikkel a határozatot korábban közölték. Az ügyész panasz elbírálásáról hozott határozata ellen nincs helye további jogorvoslatnak, az ilyen kérelmeket erre hivatkozással érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. Az ügyész azonban indokolt esetben, megalapozott kérelem esetén élhet a törvényességi ellenőrzés általános eszközeivel.

(3)[141] Ha a panaszt közvetlenül az ügyésznél terjesztik elő, azt haladéktalanul meg kell küldeni a szabálysértési hatóságnak abból a célból, hogy élhessen a panasz saját hatáskörben való orvoslása jogával. Egyidejűleg fel kell hívni a szabálysértési hatóságot, hogy ha a panasznak nem kíván helyt adni, azt az ügyre vonatkozó iratok rendelkezésre bocsátása mellett és esetleges észrevételeivel együtt 3 napon belül az ügyésznek kell továbbítania.

(4)[142] Ha az elkésettség okából elutasítható, illetve a nem jogosulttól származó panasz alapos, annak alapján az ügyész élhet a törvényességi ellenőrzés általános eszközeivel.

Eljárást megszüntető határozat

62. § (1) A szabálysértési hatóság és a Szabs. tv. 117. §-a alapján előkészítő eljárást folytató rendőri szerv (a továbbiakban: szabálysértési hatóság) által a törvényben meghatározott esetekben kötelezően megküldött eljárást megszüntető határozatot az ügyész felülvizsgálja, és ha azzal szemben törvényességi szempontból aggály nem merül fel, a határozatot irattárba helyezi.

(2)[143] Ha az ügyész olyan adatot észlel, amelyből arra lehet következtetni, hogy az eljárást megszüntető határozat jogszabálysértő, intézkedik a szabálysértési ügy iratainak megismerése iránt. Súlyos jogszabálysértés esetén felhívással, egyéb esetben az Ütv. 26. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint jelzéssel él a szabálysértési hatósághoz. Ha felhívás vagy jelzés benyújtása nem indokolt, erről átirattal értesíti a szabálysértési hatóságot.

Perújítás

63. § (1) Ha a bíróság szabálysértési eljárásban bűncselekményt bírált el szabálysértésként, az ügyész a büntetőjogi szakág állásfoglalásának ismeretében terjeszti elő a perújítási kérelmet.

(2)[144]

(3) Ha az Alkotmánybíróság a jogerős határozattal befejezett szabálysértési eljárás felülvizsgálatát rendelte el, az ügyész a perújítási kérelmet hivatalból köteles az elkövető javára előterjeszteni akkor is, ha a bírósági határozat jogerőre emelkedését követő egy év eltelt, de az ügyben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés végrehajtása folyamatban van, illetve az elkövető még szerepel ezen ügy miatt a szabálysértési nyilvántartásban.

(4) A bíróság pénzbírság szabálysértési elzárásra történt átváltoztatásáról hozott döntése ellen az ügyész perújítási eljárást kezdeményez, ha a bíróság döntése jogszabálysértő, ideértve azt, ha a bíróság annak ellenére döntött az átváltoztatásról, hogy a felülvizsgált alapügyben hozott határozat súlyosan törvénysértő (pl. bűncselekményt bíráltak el szabálysértésként, az elbíráláskor a cselekmény miatt az elkövető felelőssége elévült, az elkövetővel szemben büntethetőséget kizáró ok állt fenn).

(4a)[145] A perújítási kérelem részletes indítványt tartalmaz a bíróság döntésének tartalmára.

(5)[146] A perújítás kezdeményezéséről a felettes ügyészséget a kérelem eldöntése szempontjából lényeges szabálysértési iratok felterjesztésével egyidejűleg értesíteni kell. A felettes ügyészség a felterjesztett iratok tartalma alapján nyolc napon belül utasíthatja az ügyészt a perújítási kérelem módosítására vagy - szükség esetén a felettes ügyészség büntető szakágától beszerzett vélemény alapján - annak visszavonására.

(6)[147] A perújítás elutasítása ellen az ügyész nyolc napon belül fellebbezést nyújt be, amelyet egyidejűleg a jogorvoslati kérelem szempontjából lényeges szabálysértési iratokkal együtt a felettes ügyészhez fel kell terjeszteni. Amennyiben az ügyész nem él fellebbezéssel, úgy azt részletes indokolással jelentenie kell a felettes ügyésznek.

Zárt adatkezelés[148]

63/A. §[149] Az ügyész szabálysértési hatásköreinek gyakorlása során köteles a tanú adatait zártan kezelni, ha azt a szabálysértési hatóság vagy a bíróság elrendelte, továbbá az erről hozott döntésig, ha a tanú kérte.

Szabálysértési eljárási jogsegély

64. § A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvényben a legfőbb ügyész részére adott, a szabálysértési jogsegéllyel kapcsolatos feladatokat a Legfőbb Ügyészség látja el. A jogsegély iránti kérelmet haladéktalanul a Legfőbb Ügyészségre kell felterjeszteni.

VII. Fejezet

A megbízhatósági vizsgálatokkal kapcsolatos ügyészi feladatok

A kijelölt ügyész

65. § (1) A megbízhatósági vizsgálatokkal kapcsolatos ügyészi feladatokat a legfőbb ügyész által kijelölt főügyészségek látják el, a kijelölésben meghatározott illetékességi területen. A Legfőbb Ügyészségen a főügyészségek e tevékenységével kapcsolatos felettes ügyészi feladatokat a legfőbb ügyész által kijelölt ügyész látja el.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt ügyekben eljáró főügyészségi ügyész kijelöléséről és helyettesítéséről illetékességi területén a főügyész gondoskodik.

(3)[150] Tevékenysége ellátásához az ügyésznek rendelkeznie kell az ügyészség biztonsági vezetője által kiállított, a felhasználni kívánt adat minősítési szintjének megfelelő személyi biztonsági tanúsítvánnyal és titoktartási nyilatkozattal.

A megbízhatósági vizsgálat elrendelésével kapcsolatos ügyészi tevékenység

66. § A megbízhatósági vizsgálat elrendelésének jóváhagyását vagy a jóváhagyás megtagadását az elrendelő határozatra kell felvezetni. A jóváhagyás megtagadását - a határozaton vagy külön iratban - indokolni kell.

A megbízhatósági vizsgálatot befejező határozattal kapcsolatos ügyészi tevékenység

67. § (1) A megbízhatósági vizsgálatot befejező határozat megküldésére előírt határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a határozatot a vizsgálat befejezéséről az érintettnek szóló tájékoztatás törvényes határidőn belüli kiadását követően késedelem nélkül küldik meg. A vizsgálatot befejező határozat törvényességi vizsgálata során szükség szerint haladéktalanul be kell szerezni az eljárás iratait.

(2) Ha az ügyész új határozat hozatalára utasítja a megbízhatósági vizsgálatot befejező határozatot hozó szervet, az erről szóló határozatban elő kell írni a törvénysértő határozat hatályon kívül helyezését és iránymutatást kell adni a törvénysértés orvoslására.

(3)[151] Büntetőeljárást az ellen kell kezdeményezni, aki a végrehajtási tervben megjelölt cél vagy módszer kereteit túllépi.

VIII. Fejezet

A környezetvédelmi ügyekkel kapcsolatos ügyészi feladatok

A kijelölt ügyész

68. § A főügyészségeken a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ügyészi feladatokat a kijelölt ügyész (a továbbiakban e Fejezet alkalmazásában: ügyész) végzi. A környezetvédelmi tevékenység folyamatosságáról az ügyész távolléte vagy akadályoztatása esetére is gondoskodni kell.

A környezetvédelmi tevékenység hatálya

69. § (1) Az ügyészi környezetvédelmi tevékenység kiterjed a környezet védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó, valamint a külön törvényekben szabályozott környezetvédelmi részterületekre is.

(2) E Fejezet rendelkezéseit az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvényben szabályozott ügyészi tevékenységre is alkalmazni kell.

Együttműködés

70. § Az ügyész eljárása során szükség és lehetőség szerint együttműködik a környezetvédelmi és természetvédelmi társadalmi szervezetekkel a fellépés összehangolása céljából.

VIII/A. Fejezet[152]

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos ügyészi feladatok[153]

[154]

70/A. §[155] (1) Az ügyész az állami és önkormányzati fenntartású gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytató intézményeknél és a gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozó otthont nyújtó ellátások közül a speciális gyermekotthonokban évente tart ellenőrzést.

(2) Az ügyész bármely gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytató intézménynél az ellenőrzést soron kívül végzi el, ha a kiskorú jogainak sérelmével járó jogsértés vagy jogsértő mulasztás jut a tudomására.

(3) Az ügyész a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytató intézményeknél végzett törvényességi ellenőrzés során a kiskorúak jogainak érvényre juttatása érdekében jár el, a speciális gyermekotthonok törvényességi ellenőrzése során különös figyelmet fordít a személyes szabadságot korlátozó intézkedések jogszerűségének vizsgálatára.

(4) Törvénysértés esetén az ügyész az Ütv. 29. § (7) bekezdése szerint jár el.

(5)[156] A törvényességi ellenőrzés ellátása során az ügyész illetékességét a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytató intézmény székhelye, az egy székhellyel, de több telephellyel rendelkező intézmény esetében pedig a telephely alapozza meg.

(6) Az (1)-(2) bekezdés szerinti ellenőrzésről készült feljegyzést és az ellenőrzés alapján tett intézkedést a Legfőbb Ügyészséghez fel kell terjeszteni.

[157]

70/B. §[158] (1) Az ügyész a büntető szakágtól érkező jelzés alapján a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, megszüntetése érdekében szükséges gyámhatósági eljárást haladéktalanul kezdeményezi.

(2) Az ügyész a felhívásban a törvénysértés orvoslására adott határidőt mindenek előtt a kiskorú érdekeit szem előtt tartva a törvényesség helyreállításához szükséges lehető legrövidebb időtartamban állapítja meg.

[159]

70/C. §[160] Az ügyész a részére megküldött határozatok vizsgálatával folyamatosan figyelemmel kíséri a gyámhivatalok gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése tárgyában hozott határozatainak törvényességét, továbbá megvizsgálja abból a szempontból, hogy fennáll-e bűncselekmény gyanúja, amennyiben igen, megkeresi a büntetőjogi szakág ügyészét.

[161]

70/D. §[162] A szabálysértési tényállást megvalósító fiatalkorúak és gyermekkorúak ügyében, valamint a gyermekkel koldulás és a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése miatt indult szabálysértési eljárásokban az ügyész különös gonddal vizsgálja a speciális szabályok érvényesülését, valamint azt, hogy a szabálysértési hatóság indokolt esetben kezdeményezte-e az eljárás alá vont védelembe vételét vagy az annak érdekében szükséges egyéb intézkedést.

[163]

70/E. §[164] (1) Az ügyész együttműködik a család-, gyermek- és ifjúságvédelemben érdekelt szervekkel, amelynek keretében vizsgálati tapasztalataival és ügyészi eszközeivel elősegíti a kiskorúak veszélyeztetettségének megelőzését, valamint törvényes jogainak érvényesítését. A központi államigazgatási szervek tekintetében ezt a feladatot a Legfőbb Ügyészség látja el.

(2) Az ügyész külön törvény szerint jelzéssel él a gyermekjóléti szolgálatnál a gyermek veszélyeztetettsége esetén.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

Hatályba léptető rendelkezés

71. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

72. § (1) A hatálybalépéskor folyamatban lévő közérdekvédelmi ügyekben a továbbiakban ezen Utasításban foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Ahol az Utasítás helyi ügyészségről, vagy városi bíróságról tesz említést azon 2013. január 1-jétől járási ügyészséget vagy járási szintű ügyészséget, illetve járásbíróságot kell érteni.

(3)[165] Ezen utasításnak az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról 22/2013. (X. 31.) LÜ utasítással (a továbbiakban: Mód. Ut.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Ut. hatálybalépésekor folyamatban lévő közérdekvédelmi ügyekben is alkalmazni kell.

72/A. §[166] Ezen utasításnak az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról szóló 3/2017. (II. 21.) LÜ utasítással (a továbbiakban: Mód1. Ut.) megállapított rendelkezéseit a Mód1. Ut. hatálybalépését követően indult közérdekvédelmi ügyekben kell alkalmazni.

72/B. §[167] Ezen utasításnak az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról szóló 24/2017. (XII. 20.) LÜ utasítással (a továbbiakban: Mód2.Ut.) megállapított rendelkezéseit a Mód2.Ut. hatálybalépését követően indult közérdekvédelmi ügyekben kell alkalmazni.

72/C. §[168] Az 5. § (1c) bekezdésében a végleges hatósági döntés alatt a jogerős hatósági döntést is érteni kell.

72/D. §[169] Ezen utasításnak az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló 3/2012. (I. 6.) LÜ utasítás módosításáról szóló 6/2024. (II. 29.) LÜ utasítással (a továbbiakban: Mód3. Ut.) módosított 4. § (6) bekezdését a Mód3. Ut. hatálybalépésekor folyamatban lévő közérdekvédelmi ügyekben is alkalmazni kell.

Hatályon kívül helyező rendelkezések

73. §[170]

Dr. Polt Péter s. k.,

legfőbb ügyész